Somogyi Néplap, 1964. március (21. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-25 / 71. szám
Szerda, 1964. március 25, 3 SOMOGYI NÉPLAI* Számok a tejről — Ha a megyében csupán egyetlen literrel emelkedik a napi fejési átlag, mit csinálnának a mintegy negyvenezer liter tejjel? — Nagy bajban lennénk ... — Mennyi tejet vásároltak fel tavaly? — Csaknem harmincmillió litert. Takács Imre főkönyvelő grafikonokat, jelentéseket vesz elő. Sokatmondó, beszédes számok. A fejlődésről, a korszerűbb táplálkozásról, a gazdaságosságról szólnak. — Nincs itt valami ellentmondás? Falun a fejési átlag emelését szorgalmazzák, itt meg gondot okoz a tej? — Csak pillanatnyiig. Üzemünk még ebben az évben háTermék rom darab ötezer literes sajtfeldolgozó kádat kap, Csurgón pedig megkétszerezik a termelést, és naponta harmincezer liter tejet dolgoznak fel. Ez máris harmincezer liter tejet nyel el, s tartalékként ott van az igali tej ház. Egyelőre persze nem félünk ilyen nagy felfutástól — kapcsolódik bele a beszélgetésbe Kiss István igazgató. — Annál érdekesebb viszont az elmúlt öt év eredménye ... Íme, egy kis statisztika: 1959-ben a tejüzem termelési értéke 77 537 000, 1963-ban pedig 178 500 000 forint volt. Igen figyelemreméltó a cikkenkénti adatfeldogozás is: 1959 1963 Felvásárolt tej Fogyasztási tej Fogyasztási vaj Tejföl, tejszín Kakaó Túrófélék Nem érdektelen az összes sajt- és vaj termelés adatainak összehasonlítása sem, mert kiTermék 214 207 hl 317 714 hl 18 161 hl 36 366 hl 1 373 q 1 755 q 1 049 hl 1 816 hl 267 hl 743 hl 466 q 882 q tűnik belőlük a jelentős devizát hozó exporttermelés is. 1959 1963 Összes sajttermelés összes vajtermelés Export sajttermelés Export vajtermelés A kilencszeresére emelkedett sajttermelés — főleg az országban egyedül itt készített Chaddar gyártása — tavaly 55 000 000 forintot eredményezett, a vajexport pedig 26 000 000 forintot hozott a népgazdaság konyhájára. Pedig új üzemet nem építettek, csupán a régi kazein- tejcukor üzemet alakították át sajtgyártásra 1959—60-ban. S míg a termelés megkétszereződött, az üzem összlétszáma mindössze 29 százalékkal emelkedett. Ezért mond sokat az újabb számadat: a tejüzem termelési értéke 1959-hez viszonyítva 1963-ban 130 százalékkal növekedett. Kiindulási adataink nem utópisztikusak. Nyilvánvaló, hogy falun szívesen adják el a tejet, hiszen nagyüzemi felárat kapnak, és korpajuttatásban is részesülnek. A tbc- mentes tejért is jár felár. Ez az egyik tényező. A másik a korszerűbb táplálkozás. Ennek máris mutatkoznak jelei: mind több tej és tejtermék fogy, s egyre egészségesebb lesz az étrend. Végül pedig nem hanyagolható el a falusi lakosság minden igényt kielégítő ellátása sem. Vajon a Somogy megyei Tejipari Vállalat alkaimas-e mindezeknek a feladatoknak az elvégzésére? Fejlesztéssel, rekonstrukcióval igen. Ezért szerepel a harmadik ötéves terv céljai között a két kaposvári üzem felújítása. Ennek eredményeként a sajtüaemben naponta 100 000 liter tejet dolgoznak majd fel (jelenleg 60 000 litert), és a vajgyártás is megkétszereződik. A Zalka Máté utcai üzemet azonban csak) akkor fejleszthetik, ha területet adnak hozzá. Legutóbb a Tégla- és Cserépipari Vállalat igényelte ezt a részt — irodaháznak. Érthető, hogy a Tejipari Vállalat föllebbez ez ellen, már csak azért is, mert a Zalka Máté utcai üzemnek iparvágánya van. Erre pedig — a tervezett termelést figye-' lembe véve — a hét majd minden napján szükségük lesz. 1962 q 5465 q 1172 q 2756 q 16 120 q 13 859 q 9 926 q 4 210 q A Tejipari Vállalat szép eredményeiben benne van a nyolc szocialista' brigád munkája és az üzemek meg a tejkezelők közötti verseny is. A munkások a megmondhatói, hogy érdemes jól dolgozni: 1959-ben a vállalati nyereség 1 929 000 forint volt, 1963-ban pedig 11723 000 forint. Ez pedig a nyereségrészesedés-osztáskor sokat nyom a latban. Polesz György Ez is jótállás? Kényes portéka a töltőtoll. Hát még ha jótállás is van rá! Az Ele- gant-típusú töltőtollkészlet is nagyon szép, az igazán ízléses tok ban jól mutat. Hosszú életű lehet — gondolná az ember. De köztudott, hogy a tollal írni szoktak, és nem azért tartják, mert mutatós. Finoman kell kézbe venni, óvatosan. És mi történik akkor, ha az első »tankoláskor« kiderül, bogy jól működik ugyan a szivaty tyú, de nem fog a csavarmenet? A vadonatúj toll is ellenszenvet vált ki ilyenkor, akármilyen szép is. Mert nem lehet vele írni. Mi hát a tennivaló? Kiokosít erről egy cédula, ami toliakhoz mellékeüetett a nagyon mutatós tokban. Ez a jótállási jegy. Az van rajta, hogy »Minden anyag- és gyártási hiányosságból eredő rejtett hibáért, amely nem erőszakos rongálódásból ered (istenkém, ki is vetemedne arra, hogy egy ilyen szép tollat erőszakosan bántalmazzon?), a vásárlástól számított egy évig jótállást vállalunk, és a töltőtollat díjmentesen kijavítjuk«. És ehhez a kijavításhoz két-há- rom hét szükséges. Az íródeák Papírboltban (Kaposvár, Május 1. utca 24.) legalábbis ennyi várakozási időt helyezlek kilátásba, miközben toliam hetyett egy átvételi elismervényt kaptam — amivel, ugyebár, nem lehet írni. Ha azt veszem, hogy egy hétig használtam a tollat, s most ilyen kis hiba miatt három hétig nélkülöznöm kell, már nem tartom olyan értékesnek az Elegantot, mint amikor megvettem. Fura mód kényes dolog ez a jótállás, mert azt a veszélyt hordozza magában, hogy megveszed a tollat, s amikor kiderül, hogy nem jó, elveszni tőled hossza bb-rövidebb időre. Ha maszeknál javíttatod, olcsón meg- úszod, és hamar visszakapod. Ezután viszont már nem érvényes rá az ingyenes javítással kecsegtető jótállás. Egy bizonyos: a javítási időt meg kellene rövidíteni. Különben a jótállás nagyon sok kellemetlenséget okoz a vásárlónak. H. F.1 Torzítás Jogos és jogtalan panaszok- delt, amikor megégette a ról beszélgettem a múltkor egy tanácstitkárral. Amikor már belehevültünk a vitába, ismerősöm kijelentette: — Szerintem nem mind panasz, ami panaszkodás! A titkár fején találta a sző get. Nagyon sokan ragadnak tollat, pedig nem érte őket sérelem, méltánytalanság. Az üggyel foglalkozók az első olvasásra jogosnak érzik a panaszokat, amikor azonban utánanéznek, kiderül, hogy nincs igazuk a levélíróknak.' Elmondták ugyan a velük történteket, csák éppen elhallgattak néhány fontos tényt, adatot. Előfordul, hogy sértettségükben, haragjukban torzító üvegen keresztül nézték az eseményt. Egy-egy ilyen »panaszkodás« hetekre lefoglalja több hivatal, szerv ügyintézőjét. Kivizsgálás kivizsgálást követ, míg végül lezárják az ügyet »Nincs igaza a levélírónak« megjegyzéssel. Az egyik Balaton-parti községben történt a következő. Egy öregasszony megégette a kezét. Azonnal elment a körzeti orvoshoz. A doktor ellátta a sebet, gyógyszert írt fel. Kati néni a recept átvétele előtt megkérdezte, mit rendelt neki. A körorvos elsorolta a gyógyszerek nevét. De erre már fölcsattant Kati néni: , — Nekem ez nem kell, azt írja föl, amit Tecának renkarját. Hiába csitította az orvos a nekibuzdult beteget, hiába magyarázta, hogy jobban tudja, mi szükséges a gyógyuláshoz, nem sikerült kiengesztelnie. Kati nénit a fővárosban lakó gyermekei felbiztatták, ne hagyja annyiban a dolgot. Az öregasszony levelet írt a Központi Bizottságnak A panaszt a megyei pártbizottságra továbbították; kivizsgálás végett, onnan a megyei, majd a járási tanácsra. Az egészségügyi osztály vezetője beszélt az orvossal, az asszisztenssel, megnézte a betegre vonatkozó följegyzéseket. Kati nénit azonban hiába kereste, Budapesten volt a gyerekeinél. Az ügy függőben maradt, a járás nem jelenthette a megyének, a megye a Központi Bizottságnak, hogy mit állapított meg a vizsgálat. A járási egészségügyi osztály vezetője többször kereste azóta is a panaszost, de egyszer sem találta odahaza. Buczka János csokonyavi- sontai olvasónk megbetegedett. Elküldte feleségét az orvosért. Ö azonban nem ment ki hozzá. Olvasónk levelet írt a szerkesztőségnek, s így fakadt ki benne: »Ha vállalta a doktor a kötelességet, miért nem látja el a feladatát/« Állítólag világosság volt a körorvosnál, a kopogtatásra azonban eloltották a villanyt. A járási tanács egészségügyi osztálya megvizsgálta a beje„Á pálinka beszéli belőlem... // Berta Lajosról, a göllei Béke Termelőszövetkezet anyag- könyvelőjéről azt tartotta a falu, hogy szavahihető ember. Munkáját kifogástalanul ellát, ta. Elismeréssel beszélt róla Galambos Ferenc főkönyvelő is, mert a rábízott számviteli VESSZŐFEJTŐK így nevezik Somogyszent- pálon azokat az embereket, akik az új majorban az üst körül dolgoznak. A tsz-nek ugyanis van hat hold füzese. Eddig minden évben nyersen adták el a vesszőt a fonyódi és a marcali háziipari szövetkezetnek. Az idén már maguk főzik meg a fűzfavesszőt, és húzzák le rólá a kérget. Elég fárasztó munka ez. A férfiak azt mondják, hogy könnyen belemelegszik az ember, de megéri, mert így nem 169 forintot, hanem 900-at kap a tsz mázsánként a fűzfavesz- szőért, és emellett a tagok egy részének csaknem egész télen át van munkája. Kora reggelenként kezdik forralni a földbe süllyesztett nagy üstben a vizet, de lenyugszik a nap, mire az utolsó parázs is ldalszik. A télen ilyen módon több mint egy vagon tiszta vesszőt készítettek, emellett 223 mázsát még nyersen is eladtak. Jövőre már megfejtve szállítják el az összes termést. tennivalókat jól végezte. Pontosságáért nemegyszer- kapott dicséretet. Sőt arról is szó volt, hogy amíg a főkönyvelő Zsámbékon tanul, addig Berta Lajosra bízzák a főkönyvelői teendőket. Ezzel természetesen magasabb díjazásban is részesült volna, Ám közben történt valami, ami miatt megrendült az anyagkönyvelő iránt tanúsított bizalom. Egy hónappal ezelőtt Szíjártó János elnök kivételével valamennyi vezetőségi tagot leváltotta a tagság a Béke Tsz-ben. Az új vezetőség első intézkedései közé tartozott az irodai dolgozók munkaegységének rendezése. Csökkentették az eddig viszonylag magas havidíjakat, kevesebb egység jóváírása mellett határoztak. Ez Berta Lajosra is vonatkozott. Tudott azonban arról is, hogy a szövetkezet vezetői az őket törvényesen megillető prémiumból egy részt, átengedtek az adminisztratív dolgozóknak. Az indította őket erre, hogy kárpótolják az irodistákat azért a természetbeli és pénzbeli prémiumért, melyet csak a fizikai dolgozók és a függetlenített vezetők kaptak múlt évi eredményes munkájukért. A felajánlott prémiumból az anyagkönyvelő is kapott volna bizonyos összeget. Ö azonban ahelyett, hogy megértette volna a jutalmazásban kifejeződő emberséget, rágalmakat szórt a vezetőkre, olyan dolgokkal vádolta őket, amelyek egyáltalán nem felelnek meg a valóságnak. Ő maga így emlékezik vissza az esetre: — Február 27-én pálinkát ittam a kocsmában. Megártott. A jelenlevőknek azt mondtam többek között, hogy 160 000 fo. rintot sikkasztottak a tsz vezetői, és meg akartak vesztegetni engem is. Ezután az irodában kijelentettem munkatársaimnak, hogy sikkasztó^ megalkuvó tsz-elnökkel és főkönyvelővel nem vagyok hajlandó együtt dolgozni... Én nem tehetek róla, a pálinka beszélt belőlem... A pálinka!... A tsz-elnök és a főkönyvelő aznap nem volt otthon, és másnap az irodai dolgozóktól értesültek az esetről. Arról is, hogy Berta Lajos bottal verte az asztalt az irodában, és azt kiabálta, hogy amíg a jelenlegi vezetők vannak a szövetkezet élén, addig ő megtagadja a munkát. És azon a napon nem is dolgozott. A faluban gyorsan terjedt a .rágalom. Berta Lajos kijelentéséről beszéltek az emberek, és a hallottak valódiságát sokan nem is vonták kétségbe, hiszen olyan beosztású tsz-tag- tól eredtek, aki jártas a szövetkezet pénzügyi dolgaiban. Néhányan már azt is rebesgették — a tsz-elnök távollétére célozva —, hogy Szíjártó János meg akart szökni az elsikkasztott pénzzel, de a határon elfogták. Egyszóval tele volt a falu pletykával. Az alaptalanul vádolt elnök és főkönyvelő természetesen följelentette a rágalmazót. Berta Lajos az eset utáni napon bement az irodába, bocsánatot kért a becsületükben megsértett emberektől, megbánta meggondolatlan tettét. A vezetők visszavonták feljelentésüket. Az anyagkönyve'ő vezetőségi ülésen is és közgyűlésen is elmondta, hogy valótlanságot beszélt akkor a kocsmában meg a tsz-irodában. Göllében már napirendre tértek az ügy fölött. Berta Lajosnak ezúttal megbocsátottak a vezetők és a tagok, s továbbra is anyagkönyvelőként dolgozik. A tanulságot azonban le kell vonnia a történtekből. Hernesz Ferenc lentést, s megállapította, hogy a körzeti orvos nem tudott a hívásról, Buczkáék csak föltételezték, hogy otthon van. Különben dr. Kuch János hetvenéves kora ellenére két körzetet lát el, kerékpáron jár a betegekhez. Negyvennégy éve közmegelégedésre gyógyítja a községbelieket. Buczka János elrabolta a járási egészségügyi osztály idejét. Haracsi Ferencné somogy- túri olvasónk a helybeli Üj Somogy Termelőszövetkezetre panaszkodott levelében. Kifogásolta, hogy a szövetkezet nem fizet neki földjáradékot. Eszter Károly tsz-elnök válaszából kiderült, hogy a panaszos 1960. szeptember 15-eóta nem tagja az Üj Somogynak. A termelőszövetkezet nem tartozik Haracsinénak, hanem éppen fordítva, a panaszos adós., a tsz-nek, mégpedig 27 forint 50 fillérrel. A földjáradék nem volt elég a tartozásra. A szövetkezet 1960. október 20-án és 1962. november 16-án levélben kérte Haracsi- nét, hogy személyesen rendezze pénzügyeit. A panaszos ehelyett a vejét küldte be az irodába. Nem győződött meg a kimutatások helyességéről, megfenyegette az ügyintézőt, gorombáskodott vele. Vajda Gyula személyesen adta elő a panaszát. Erősítésnek magával hozta a szerkesztőségbe a feleségét, a kislányát, sőt az egyik munkatársát is. Hozzájárulással kilépett a Kaposvári Gépállomásról, mert úgy hallotta, hogy a városi tanács vontatókat kap. De most nem veszik fel, mert a gépállomás lehetetlenné tette az utánaküldött jellemzéssel. — Elvették egy család kenyerét — fakadt sírva Vajdáné. — Ha nem kapok állást a tanácson, kötelezzék a gépállomást, hogy vegyen vissza! — jelentette ki a férj. Vajda Gyula erősen torzítva ecsetelte helyzetét. A tanács semmiféle jellemzést nem kért a traktorosról. A várt vontatók átadása elhúzódott, nem ültethették gépre a jelentkezőket. Hogy ne ingyen kapják a fizetést, segédmunkával bízták meg őket. Vajda Gyulának nem fűlött hozzá a foga, kikérte munkakönyvét. Nem a tanács mea a gépállomás vette hát el a Vajda család kenyerét, hanem az édesapa meggondolatlansága. A sok-sok jogos panasz, igaz bejelentés, jó javaslat között ilyen »panaszkodások« is akadnak. Íróik fölösleges terhet rónak a hivatalokra, intézm ényekre, hátráltatják a sokkal sürgősebb ügyek orvoslását. Nem írhatjuk elő, hogy mindenki józanul mérlegelje a vele történteket, ha tollat fog a kezébe. Mégis érdemes felhívni a figyelmet: panaszkodjunk, de torzítás nélkül! Lajos Géza Tranzisztoros „szív" Ezekben a napokban, amikor a lengyel sajtó is hírt adott arról az orvosi világban nagy érdeklődést keltett magyarországi szívműtétről, melynél egy 12 éves kislány szívműködését amerikai tranzisztoros készülékkel sikerült fenntartani, Poznanban a városi kórház orvos-műszerésze, Ryszard Paradowski mérnök hasonló tranzisztoros készüléket bocsátott az orvosszakértők rendelkezésére. A készülék gyuf ásddoboznál is kisebb, és ugyanarra a célra alkalmas, mint a magyarországi esetben — állapították meg az orvosok. (MTI) Ajándékozzon húsvétin könyvet Nagy választékban: szépirodalmi, ifjúsági, képes mesekönyvek, útleírások és különféle szakkönyvek. a földművesszövetkezeti könyvesboltokból és a könyvbizományosoktól! (3084)
