Somogyi Néplap, 1964. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-22 / 69. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A ItV; 80 FILLÉR SomogglNéplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXI. évfolyam 69. szám. 1964. március 22., vasárnap HRUSCSOV ELVTÁRS VEZETÉSÉVEL % szovjet párt- és kormányküldöttség látogat hazánkba A Magyar Szocialista Mun-1 vására a közeljövőben hiva-1 jetunió párt- és kormánykül- j Pártja Központi Bizottsága el­“f l££ “»“•»**“"* «*>•*■*« N. s, '32 kás-paraszt kormány meghí-1 gyarországra érkezik a Szov-la Szovjetunió Kommunista' vezetésével. (MTI) Mai számunk tartalmából: Előrehaladásunk egyik legalapvetőbb feltétele építőiparunk helyes arányban való fejlesztése (3. o.) SZEMBEKÖTŐSDI (4. o.) Dicső napokra emlékezünk (5. o.) A csárda csodája (7. o.) Nem leszek világűrutas (8. o.) GYERMEKEKNEK (9. o.) Mindenféle — mindenfelől (10. o.) ünnepi nagygyűlés az Ifjúsági Házban a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 45. évfordulóján Koszorúzási ünnepségek A Hazafias Népfront országos kongresszusának felhívása Négy esztendővel ezelőtt a Hazafias Nép­front kongresszusa a nemzet előtt álló nagy feladatok megvalósítására: békénk, szabad­ságunk, függetlenségünk védelmére, a szocia­lizmus építésére hívta fel az ország népét. E négy esztendő alatt befejeződött hazánk­ban a szocializmus alapjainak lerakása, és hozzákezdtünk teljes fölépítéséhez. Kongresz- szusunk elhatározásához híven mozgalmunk — első soraiban a kommunistákkal — arra törekedett, hogy a társadalom összefogása még jobban erősödjék, népgazdaságunk fej­lődjön, és szolgálja a nép jólétét; mezőgazda­ságunk történelmi átalakulása, a korszerű, nagyüzemi mezőgazdaság megteremtése pedig hozza magával a parasztság boldogulását és további emelkedését. A bizalom és a nemzeti egység nagyszerű tanúbizonysága volt a tava­lyi országgyűlési és tanácsválasztás, amikor egész népünk egységesen szavazott a Hazafias Népfront jelöltjeire. A népfrontmozgalom minden területen te­vékenyen közreműködött, hogy egész népünk erejéhez és képességéhez mérten vegyen részt az országépítő munkában. Feladataink most világosak és egyértel­műek. Népgazdasági terveink magukban fog­lalják az ország fölemelkedésének, biztonsá­gának, függetlenségének, szabadságának min­den föltételét. E tervek megvalósítására hív­juk a dolgozó milliókat. Országunkban a ha­zaszeretet fokmérője a becsülettel végzett munka. Olyan közszellemet kell kialakíta­nunk, amelyben mindenki megérti és átérzi, hogy nagy nemzeti céljainkat lelkiismeretes, szorgalmas munkával érhetjük el. Népünk jólétének, hazánk fejlődésének, nemzetközi tekintélyünk további növekedésé­nek legfontosabb föltétele, hogy terveink sze­rint állandóan növekedjék a termelés az iparban és a mezőgazdaságban, hogy emel­kedjék népünk műveltsége, s általánossá vál­jék a köz ügye iránt érzett felelősség. Az igazi hazaszeretetnek új példái nőnek. A Hazafias Népfront kongresszusa is olyan tennivalók végzésére szólít, olyan politikát hirdet, amely nem hangos, álhazafias jelsza­vakat hangoztat, hanem tettekkel szolgálja a haza, a nép érdekét. A népfrontmozgalom jelentősége, szerepe a következő időben tovább növekszik, tenniva­lói sokasodnak. A Hazafias Népfront segítse továbbra is a termelőszövetkezetek megszilárdítását, segítse a szocialista falu megteremtését, az egységes parasztság kialakulását. A Hazafias Népfront hívására eddig is tudósok és kiváló szakembe­rek ezrei segítettek a parasztságnak a leg­időszerűbb feladatok megoldásában. Folytas­sák ezt a munkát még nagyobb erővel. A népfrontmozgalom a közélet nagy isko­lája lett. Üj, vezetőképes emberek ezrei növe­kedtek fel mozgalmunkban, akik egyre na­gyobb számban kapnak helyet, vezető tiszt­séget közéletünk különböző fórumain, a taná­csokban, a termelőszövetkezetekben, a politi­kai életben. A Hazafias Népfront-mozgalom közéleti szereplésre bátorította és bátorítja to­vábbra is a pártonkívüliek százezreit. A Hazafias Népfrontban új társadalmi fel­adatokat kapott az értelmiség. E feladatok a jövőben még tovább nőnek. Erősítsük értel­miségünk társadalmi felelősségtudatát. Tegyünk meg mindent, hogy a kisiparosok és a kiskereskedők, akik meggyőződhettek ar­ról, hogy tisztességes munkájuk megbecsült helyet biztosít számukra a szocializmust építő társadalomban, még inkább legyenek részesei a népünk jobb életét megteremtő közös mun­kának. Foglalkozzunk még több odaadással a nő­ket és az ifjúságot érintő kérdésekkel. Tekint­sük alapvető gondunknak az általános mű­veltség fejlesztését. A Hazafias Népfront-mozgalom tegye még elevenebbé a párttagok és a pártonkívüliek őszinte véleménycseréjét és tevékeny együtt­működését helyi és országos gondjainkban! Ápoljuk és őrizzük legféltettebb kincsein­ket: békénket, függetlenségünket és szabadsá­gunkat! Az elmúlt esztendőkben országunk nemzet­közi tekintélye megnőtt: két évtizedes ország­építő munkánk becsületet és rangot szerzett hazánknak a nemzetek nagy családjában. A magyar nép őszinte híve a békés egymás mel. lett élés politikájának. A Hazafias Népfront­mozgalom támogatja és erősíti a Magya- Népköztársaság erre irányuló békés külpoliti­káját, kifejezi a magyar nép olthatatlan bé­kevágyát és tettrekészségét a békéért vívott harcban. Valljuk: a háborút el lehet kerülni, minden vitás kérdést tárgyalások útján keV rendezni. A Szovjetunió, a szocialista világ ■ rendszer oldalán, együtt a világ haladó erői­vel győzelemre vihetjük a béke ügyét. Sokszorozzuk meg erőnket a Hazafias Nép­frontban, és olyan energiákat szabadíthatunk fel, amelyeknek segítségével még szebb, még gazdagabb, még virulóbb országot teremthe­tünk hazánk földjén. (MTI) Az április 4-i díszszemlén részt vevő vidéki egységek megérkeztek a fővárosba Max Reimann a német militarizmusról A Magyar Tanácsköztársaság és a KIMSZ megalakulásának évfordulóján az MSZMP vá­rosi bizottsága, a városi ta­nács, az SZMT, a Hazafias Népfront és a KISZ városi bi­zottsága tegnap este ünnepi gyűlést rendezett Kaposváron, az Ifjúsági Házban. Megjelentek az ünnepségen, és az elnökségben foglaltak he­lyet Róna Imre; Somogyi Jó­zsef, dr. Sólyom Gábor, Szőke Pál, a megyei párt-végrehajtó­bizottság tagjai; Tanai Imre, a KISZ megyei bizottságának titkára; Pados József, a városi tanács vb-elnökhelyettese is. Pados József szavai után Sző­ke Pál, a megyei párt-vb tag­ja, az SZMT vezető titkára mondott beszédet. — 45 évvel ezelőtt a magyar proletariátus győztes roham­mal megdöntötte a tőkések és földesurak hatalmát, kikiáltot­ta a Tanácsköztársaságot — kezdte beszédét Szőke elvtárs. — Nincs a magyar történelem­nek még egy olyan korszaka, amelyet a reakció oly vad gyű­lölettel emlegetett volna, mint az első proletárállam 133 nap­ját. A Horthy-Magyarország hordópolitikusai, hivatalos tör­ténetírói egy negyedszázadon át verejtékeztek, hogy szennyes rágalmaikkal befeketítsék munkásosztályunk 1919-es nagyszerű küzdelmét. A reak­ció mindent elkövetett, hogy a Tanácsköztársaságnak még az emlékét is kiirtsa a magyar népből. Ám minden erőlködé­sük ellenére sem tudták elho­mályosítani 1919 hősi emlékét. Büszkeség tölt el bennünket, hogy ma ilyen történelmi ma­gaslatról tekinthetünk vissza a Tanácsköztársaság dicső nap­jaira. Ezután az 1919. októberi for­radalomra és a Kommunisták Magyarországi Pártjának lét­rejöttére, történelmi szerepére tekintett vissza az előadó, majd a Tanácsköztársaság --egalakulásának jelentőségé­ül beszélt. — 1919. március 21-én — folytatta — a magyar nép fel­szabadult az évszázados elnyo­más alól, új élet pezsdült, új al kélt a gyárakban és a szán­tóföldeken, a kaszárnyákban és az iskolákban. Kellett, na­gyon kellett, hogy a társada­lom pórusait végre átjárja a friss tavaszi szél. A nyomorgó gyári munkások évtizedeken át álmodoztak a több munkabér­ről, az emberségesebb bánás­módról, az egészségről, a hosz- szabb életről. Üj Dózsára várt a grófi szérűkön szenvedő, »korgó gyomrú magyar pa­raszt«. S az elnyomottak ke­zükbe vették saját sorsuk irá­nyítását Minden hatalom a dolgozó parasztsággal szövet­séges munkásosztály kezébe ment át. — A kaposvári ese­ményekkel foglalkozva meg­említette a szónok, hogy So­mogybán már március 10-en háromtagú direktórium vette át a hatalmat Latinka Sándor vezetésével, s megindult a föl­desúri birtokok elfoglalása is. — Az 1919-es forradalmi át­törésben és az azt megelőző csatározásokban jelentős szere­pe volt az ifjúságnak is. A fia­tal nemzedék forradalmi ener­giáját a KMP által életre hí­vott KIMSZ fogta össze. A Ta­nácsköztársaság kikiáltását kö­vető napokban a KIMSZ-nek 35 000 tagja volt, s ez a szám hamarosan 120 000-re emelke­dett. Az ifjúság bekapcsolódott a harcba, s mindvégig tántorít- hatatlanul követte a kommu­nistákat, segített a proletárál­lam megszilárdításában — hangsúlyozta Szőke Pál, majd megyénk szerepét, a somogyi tizenkilencesek helytállását méltatta. Szólt, a Tanácsköz­társaság honvédő harcairól, a fölfegyverzett proletariátus halált megvető bátorságáról, mélységes hazafiságáról. Be­széde végén ezeket mondotta Szőke elvtárs: — Az 1919-es Tanácsköztár­saság hazánk és a nemzetközi munkásmozgalom történetének legnagyszerűbb eseményei kö­zé tartozik. A magyar munkás­ság 1919-ben végleg eljegyezte magát a kommunizmus ügyé­vel. A Tanácsköztársaság em­léke a fasizmus sötét éveiben is erőt adott a magyar dolgo­zóknak. Tanulságai ma is oku­lásunkra szolgálnak a szocia­lizmus építésében, a néphata­lom erősítésében. Szünet után kultúrműsor kö­vetkezett. A hálás utókor 1919 somo­gyi hőseire, mártírjaira emlé­kezett tegnap. A párt-, állami és tömegszervezetek koszo­rúkkal, virágcsokrokkal rót­ták le kegyeletüket a mártí­rok emlékműveinél. Koszorú- zási ünnepséget rendeztek Kaposváron, a Kossuth téri emléktábla előtt. Pados Jó~ zsef, a városi tanács vb-elnök­helyettese mondott emlékbe­szédet, majd dr. Szilágyi La­jos, Nagyvári László és Tóth Lajos elhelyezte a városi pártbizottság és a városi ta­nács koszorúját. A Latinka- szobornál Bencze Sándor, Su­rf Sándor és Jezeri Zoltán az SZMT nevében, a Latinka Sándor utcai emléktáblánál pedig Duha Tivadar és Szűcs József a Hazafias Népfront nevében koszorúztak. Ünnepség volt a mártírok Nádaséi erdőben levő emlék­művénél is. Itt Szikora István, a városi KISZ-bizottság tit­kára mondott beszédet, majd elhelyezte a KISZ koszorúját. Koszorúval tisztelgett a hő­sök emlékének a munkásőr­ség városi parancsnoksága, a cukorgyár és a TRANSZVILL KISZ-szervezete is. A sztrájk komoly figyelmeztetés volt a francia kormány címére Párizs (MTI). A CGT vezetősége péntek esti ülésén értékelte a már­cius 18-i 24 órás nagy tiltako­zó sztrájk eredményét. A sztrájk kedvezőbb föltételeket teremtett a munkásosztály erőinek mozgósításához — ál­lapítja meg a CGT vezetősé­ge. A dolgozók milliói vettek részt a sztrájkban, amely a magániparban foglalkoztatott munkások szolidaritási moz­galma következtében messze túlnőtt az állami szektor ke­retein. A sztrájk komoly fi­gyelmeztetés volt a kormány címére, hogy a dolgozók kö­veteléseinek teljesítését nem lehet tovább halogatni. Pompidou miniszterelnök egyébként megkezdte tárgya­lásait a szakszervezetek kép­viselőivel. Az idén is, akárcsak az el­múlt években, felvonulással, a hagyományos díszszemlével köszöntik fegyveres erőink április 4-én, hazánk felszaba­dulásának évfordulóját. Már Budapestre érkeztek, és a to­vábbi felkészülésben itt vesz­nek részt a díszszemlén fel­vonuló vidéki egységek is. Ott találjuk a díszszemlén a magyar néphadsereg katonái mellett a belső karhatalom, a határőrség és a munkásőrség egységeit is; Valamennyi fegy­vernem képviselői, parancs­nokok és a díszelgő egységek tagjai naponta több órán át gyakorolnak, lelkiismeretesen készülnek az április 4-i dísz­szemle eredményes végrehaj­tására. Március 24-én este a Sport- csarnokban a magyar nép­hadsereg Vörös Csillag Ér­demrenddel kitüntetett mű­vészegyüttese nagyszabású ajándékműsort ád a díszszem­lén részt vevő egységeknek. A fegyveres testületek tagjai ez alkalommal találkoznak a fővárosi KISZ-fiatalok kül­dötteivel. valamint az ideigle­nesen Magyarországon állo­másozó szovjet csapatok har­cosaival. (MTI) Max Reimann, a Német Kommunista Párt elnöke a L’Humanitében cikket írt a német militarizmusról és a francia—német barátságról. Cikkében egyebek között rá­mutat: A bonni militaristákat a francia—nyugatnémet szer­ződés megkötésénél az a cél vezette. hogy atomfegyverek birtokába jussanak. A nyu­gatnémet vezetők ma három úton egyszerre törnek céljuk felé: az amerikaiak javasolta sokoldalú NATO-atomerő leg­lelkesebb támogatói, ugyanak­kor részt vesznek a francia atomfegyverkutatásban és gyártásban, egyidejűleg pedig Nyugat-Németországban is nagy előkészületeket tesznek katonai rakéták előállítására. Reimann kiemeli, hogy a Bundeswehr egyre nagyobb szerepet ragad magához a NATO-ban. A katonai szer­vezet felső vezetésében 30 nyugatnémet tábornok műkö­dik. és Heusingernek, Hitler egykori tábornokának sike­rült elérnie, hogy a NATO harci erőinek legfelső pa­rancsnokságában német tá­bornok vezető tisztséget tölt­sön be. A Franciaországban fekvő rajnai Saint-Louis fran­cia—nyugatnémet katonai ku­tatóintézetben száznál több német mérnök dolgozik egye­bek között katonai rakéták előállításán. A cikkíró a továbbiakban rámutat, hogy az NSZK mi­litarista politikájának megfe­lelően a nemzetközi enyhülés legfőbb ellenzője. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom