Somogyi Néplap, 1964. március (21. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-18 / 65. szám

Télen is virágos a Május 1. Üdülő MSZMP MEGYEI BIZOTTSAG A ÉS A M EGYE! TA NI AC'S t J PJ A '(--f Az ÉDOSZ színjátszóinak munkájáról Az ÉDOSZ művelődési há- I szilveszteri táncesten, február­zának színjátszói az 1962. évi kulturális szemlén elsők let­tek a megyében. A tavalyi szemle már nem volt ilyen si­keres számukra, a mostani művelődési évben pedig olyan hírek terjedtek el az együt­tesről, hogy erejét apró jelene­tek betanulására, báli műso­rok kiszolgálására pazarolja el. Mi az igazság? Felvilágosí­tásért a legilletékesébbhez, Lengyel Miklós igazgatóhoz fordultunk. — Az első adat, ami feltű­nik és meghökkent: a csoport évente átlag tizenkét-tizenhat bemutatót tárt. Nem sok ez? — Kénytelenek vagyunk. Az együttes fő feladatának a cu­korgyári munkásnegyed szó­rakoztatását tartjuk, a közön­ség pedig igényli, hogy mindig áj darabokkal lépjünk feL « Milyen alkalmakkor tép­tek közönség elé az utóbbi hó­napokban? — Szeptemberben, a cukor­gyári kampány megindítása­kor táncesten, októberben a »húsos«-bál alkalmával, no­vember 7-én »A 67-es szoba« bemutatásával, decemberben a ban a kampányzárón megint új műsort mutattunk be. — Ezek szerint a csoport szereplése alkalmakhoz kö­tött. Ennek helyességén persze lehet vitatkozni. Vajon fel­adata-e egy művészeti csoport­nak a vállalati táncos rendez­vények műsorainak biztosítá­sa? — Ezek a rendezvények jó alkalmat teremtenek a szerep­lésre, hisz nem kell közönsé­get szervezni, másrészt a szó­rakozás céljából összegyüleke­zett embereknek adnak vala­mi többletet. — Kérdés, hogy mit. — Tudom, itt vannak a problémák. A korábbi évek »Somogy, 1919«, »Bűvös szék«, Csehov Leánykérésének és más, igényes szórakoztató da­raboknak a bemutatóival szemben a »Vizes lakás«, a »Vihar a levegőben«, a Ha- csek és Sajó-ízű »Pemete és a BARNEVÁL« című páros je­lenetet adunk elő, és olyan Nó- ti Károly-, Király Dezső-jele- neteket játszottunk, melyeknek már a címére sem emlékszem. — Szükség van ezekre? Tu­Hol a felelősség? Ezt kérdezték Biczó György és Németh Kálmán, a kaposvári Latinka Tsz tag- jqi, amikor a szövetkezetben előforduló • hiányosságokról beszéltek. A Latinka Tsz-ben nagyon sok a zárt kert, a szétszórt föld. Ezeket a területeket a termelőszövetkezet nem tud­ja közös művelés alá venni, így a tagok egy része na­gyobb háztájit használ a kö­zös által meghatározottnál. Ezért az egyik vezetőségi ülésen úgy határoztak, hogy azokat a tagokat, akik na­gyobb háztájit használnak a megengedettnél, beterhelik. A többletterület minden négyszögöle után 50 fillért kell fizetniük. Helyes volt ez az intézke­dés. Csakhogy a határozatot egy újabb követte, s ezzel módosították az előbbit, mégpedig úgy, hogy azok a tagok, akiknek háztáji több­letterülete nem haladja meg a négyszáz négyszögölet, to­vábbra is pénzben fizetnek, akiké viszont több, azok a szóban forgó terület termé­sének egyharmadát adják a tsz-be. Ez a határozat az ősszel sok gondot, bosszúságot oko­zott a vezetőknek és a tagok­nak. Harminchét olyan tag­ja van a tsz-nek, akinek a határozat értelmében ter­ményt kellene beadnia. Kö­zöttük Biczó Györgynek és Németh Kálmánnak is. Ed­dig csak hét tag adta be a többletterület után járó egy- harmadot, a többiek hallgat­nak. Csak Biczó György és és Németh Kálmán emelt szót. Sérelmesnek tartották az év végén a vezetőség ha­tározatát. Hiába érveltek a vezetők, ők kérték a közös­ben szerzett kukoricát, amit a többletháztáji után lefog­tak. És vádolták a vezetősé­get, hogy az a ISO kereszt rozs, melyet a kertészet ré­szére termeltek zsúpnak még decemberben is a Fekete ta­nyán volt — elcsépeletlenül. Hiba ez? Feltétlenül. De csak a vezetőség felel érte? Aligha. A kertészeti brigád ugyanis azt kérte a vezető­ségtől, hogy ne cséplőgéppel, hanem kézzel csépeljék a szalmát, mert különben nem használhatják fel a meleg­agyakhoz. A tagok viszont <ak feléből, de munkaegy- > gre nem voltak hajlandók ezt a munkát végezni. Így a tél beálltakor is még csépe- letlenül állt a ISO kereszt rozs. Hol a felelősség? Csak a vezetők hibásak? Nem. Hi­bát követtek el ugyan, ami­kor két ellentétes határoza­tot hoztak, és ezen sürgősen, még a tavaszi munkák meg­kezdése előtt változtatni kell. Egységesíteni kell a háztájiban a térítési rend­szert. De hibát követtek el a tagok is, amikor a két hatá­rozat adta lehetőségeket a közös megkárosítására akar­ták kiaknázni. Ezeket a hi­bákat csak a tagság és a ve­zetőség összefogásával lehet megszüntetni. K. .1. dóm, a közönség szereti a könnyed, szórakoztató darabo kát, ez tény. De csak ilyet ad­ni?! Ennyire kiszolgálni a kö­zönség igényeit, lemondva ar­ról az ízlésformáló feladatról, amely minden művészeti együttes kötelessége? — Nem mondtunk le egé­szen. Komlós István személyé­ben ugyanis végre szakkép­zett vezető vette át a csoport irányítását.. Ez a tény az elő­adások alaposabb kidolgozott­ságán túl már a műsorválasz­tásban is érezteti hatását. Megpróbáljuk összeegyeztetni a közönség kívánságait a mű­vészi igényekkel (vallom egyébként, hogy ez a kettő nem is áll annyira ellentétben egymással, hisz a közönség igényli a művészi értékű szó­rakoztatást). A szemlére Cse­hov tragikomikus remekével, a Kaméleonnal készülünk. Per­sze akadnak azért még prob­lémáink. A csoport körülbelül harminc tagot számlál; most a nyolcszereplős Koméleon sze­reposztásakor gondot okoz, hogy a főszerepre kiszemelt színjátszó kiválásával kire bíz­zuk ezt a feladatot. A sok fel­nőtt, váltott műszakban dol­gozó családos embernek a mű­szakcseréken túl családi gond­jaik is vannak, így elég nehéz összetartani a csoportot. Hiányzik az utánpótlás. — Nyilvánvaló lenne, hogy az éppen nem szereplő tagok rendszeres foglalkoztatásával teremtsenek egy olyan gárdát, amelyből mindig a legalkal­masabbakat válogathatnák ki a feladatok megoldására, nem? — Erre idáig nem is gon­doltunk, meg aztán ... örül­nek, hogy törődhetnek család­jukkal, ha nem szerepelnek egy darabban, nem kell idejü­ket a színjátszók között tölteni. Most tervezzük egy ifjúsági csoport felállítását, hogy le­gyen utánpótlásunk. Reméljük, törekvésük si­kerrel jár; Takács László BalatonleUén, a SZOT Május 1. Üdülőjében télen-nyáron nyllö virágok teszik barátságossá a környezetet. A szebbnél szebb szobanövényekefc kéthetenként cserélik. A 4—5000 cserép virág­készlet üstös József főkertész munkájának a gyümölcse. Negyvenhatezer forint részesedés a kadarkúti földművesszövetkezetben A Kadarkúti Körzeti Föld­művesszövetkezet dolgozói a napokban termelési tanácsko­zást tartottak. A szövetkezet vezetősége elemezte a múlt évben végzett munkát, és fog­lalkozott az idei feladatokkal. Tavaly igen eredményesen dolgozott az fmsz. Különösen az áruforgalom és a hálózat- fejlesztés terén végzett ki­emelkedő munkát. A terve­zettnél négymillió forinttal nagyobb forgalmat bonyolí­tott le. 960 000 forintott köl­töttek a boltok, a vendéglátó- helyek bővítésére, a berende­zések korszerűsítésére. A MÉSZÖV segítségével Kadar- kúton égy olyan zenés esz­presszót nyitottak, amelyben nyáron több mint négyszáz ember szórakozhat. Áz eredmények annak kö­szönhetők, hogy a vezetők és a dolgozók bátran kezdemé­nyeztek, következetesen való­ra váltották elhatározásaikat, egész évben versenyeztek. Különösen a szocialista brigá­dok tettek ki magukért. A két szaküzlet szocialista brigádjai 8,8 millió forint értékű árut adtak el. A szövetkezet kétheti fize­tésnek megfelelő részesedést oszt dolgozóinak. Jó munká­juk elismeréséül heten »Kivá­ló dolgozó« kitüntetést, tizen­egyen pedig pénzjutalmat kaptak. Beke Istvánné rádiója Somogyszentpálon mindösz- sze négy ismeretterjesztő, ún. szórvány előadást terveztek a télen. Mindegyiket alapos elő­készítéssel és négyforintos bérleti előadássorozatként A MAJOM ÉS Előkelő társaság gyűlt össze a svédországi Göteborg Chris­tine kiállítótermében. Ott vol­tak a felső tízezer ismert kép­viselői, ifjak és kevésbé ifjak, elegáns hölgyek, zsakettos urak. Érthető, hiszen kiváló festők, angol, francia, osztrák és svéd művészek alkotásait mutatták be, úgyhogy a kiál­lítás valóságos nemzetközi mű­vészeti eseménynek ígérkezett. A nagynevű kritikusok kö­zött csakhamar izgalmas vita bontakozott ki. Az érdeklődés középpontjában egy eddig is­meretlen, titokzatos művész, Pierre Brassau képei állottak. »Ez az igazi spontán alkotás«; »Nem, nem, ez már az instink- tivizmus legfinomultabb csú­csait ostromolja«; »Csodálatos­nak tartom a kép disszonáns harmóniáját« stb. stb. Csak úgy röpködtek az absztrakt irány­zatok tolvajnyelvének különös kiiételei. Egy kritikus külön előadást tartott az alkotó egye­dülálló lelkivilágáról, amit sze­rinte a színösszeállítások, az árnyalatok világosan és félre­érthetetlenül tükröznek. A má­sik amellett kardoskodott, hogy ezzel a töretlen stílussal eddig még csak Párizsban, a Saint-Germain-des Prés-i ki­állításon találkozott. Az újságírók gondosan je­gyeztek, meginterjúvolták a szakembereket, és már meg is fogalmazták ügyes, gördülé­keny mondatokkal a másnapi hírlapok kulturális rovatai szá­mára az új nagy absztrakt sztár fölfedezését. Pierre Bras­sau képei pedig pillanatok alatt elkeltek, méghozzá darabon­ként 750 svéd koronáért. Az első boldog és irigyelt Brassau- tulajdfonos Bertil Eklöt, az is­mert dúsgazdag műgyűjtő vöit. aki főleg absztrakt művekre specializálta magát. Ezután robbant a bomba. A megdöbbentő .valóság minden fantázián túltett. Kiderült, hogy a titokzatos, az utolérhe­tetlen, a különleges lelki alkatú művész a Göteborg melletti Boras állatkert lakója, s ez egészen természetes, mivel Brassau mester nem más, mint egy hároméves csimpánz, »aki« ott éldegél békességben Pia ne­vű párjával együtt. A művé­szeti Tevékenységre három tré­fás újságíró szoktatta rá, és ugyancsak ők állították ki a frenetikus sikerű majomképe­ket a Christine-teremben. Lehet, hogy Brassau csim­pánz átütő sikere ezek után új lehetőségeket nyit meg1 az absztrakt irányzatok történeté­ben. Utó végre nem ő a legna- ~ óbb majom ezen a terüle­te».., SL E. szervezték meg. Százhetvenen- száznyplcvanan gyűltek össze minden alkalommal a műve­lődési teremben. Az emberek szívesen hallgatták az előadá­sokat egyebek közt az űrrepü­lésről, a Föld kialakulásáról, az élet keletkezéséről. Különö­sen, hogy februárban a mező- gazdasági könyvhónap jegyé­ben négy-négy könyvet is ki­sorsoltak az előadások után. Az érdeklődés az egyik csü­törtök esti előadáson érte el tetőpontját. A jelenlevők nagy érdeklődéssel hallgatták Szik­ra János marcali festőművész »Mi szép — miért szép?« cí­mű hatásos, ízlésnevelő elő­adását; érdeklődéssel nézeget­ték a kiállított giccses falvédő­ket, mázolmányokat s mellet­tük a művészi értékű produk­ciókat, népművészeti tárgya­kat. Ezen az előadáson sorsol­ták ki a sorozat »nagydíját«: egy Badacsony típusú rádiót. Sokan irigylik most a faluban a rádió boldog tulajdonosát, Beke Istvánnét, aki négy fo­rintért a négy előadás egyik hallgatójaként jutott a szép készülékhez. Ügy érezzük, Beke Istvánné rádiója egy kissé jelkép is. Jelképe némely községi veze­tők cselekvő ügyszeretetének, mely képes anyagi áldozatokra is, és jelképe a találékony fi­gyelmességnek. Nem egy taná­csi vezető és népművelő sze­réti elintézni az ismeretter­jesztést azzal, hogy nincs ér­deklődés az előadások iránt, nem jön össze a hallgatóság stb. Igazuk volna? A somogyszentpáli példa megcáfolja őket... W. E. Egy francia kozmetikai vállalat whisky, konyak és chartreuse illatú ajakrúzst gyárt. Mivel az újfajta száj­pirosító szerfölött nagy ke­resletnek örvend, a gyár pszichológusa körkérdést intézett a szeszillatú rúzso­kat használó munkásnők­höz. Meglepő megállapítások­ra jutott. Kiderült, hogy a szóban forgó ajakpirosítók »másodlagos« fogyasztói, a férfiak nagy örömmel fo­gadták az újítást, s elége­dettségük legjobban az alábbi nyilatkozatokból tű­nik ki: — Amióta az új rúzst használom — mondotta egy munkásnő —, a férjem két­szer olyan gyakran csókol meg, mint azelőtt... Egy kansasi újságban je­lent meg az alábbi apróhir­detés: »Földműves, negy­venéves, nősülni szándéko­zik. Olyan harminc-negyveji éves nő ismeretségét keresi, akinek szép külseje és trak­tora van.« A kaliforniai farmerek nagygyűlésén Brady Mac- Carly mezőgazdasági szak­értő a műtrágyagyártás ro­hamos fejlődéséről és töké­letesítéséről beszélt az egy­begyűltek előtt. — Hamarosan eljön az az idő — kiáltott fel —, ami­kor elég lesz egy mellény- zsebnyi műtrágya egy hek­tár föld trágyázásához. A válasz nem soká késett a hallgatóság köréből. — Lehet, hogy úgy lesz, de attól félek, hogy ugyan­akkor a termés is annyi lesz, hogy belefér a másik mellény zsebbe! * * * Egy mücheni kiviteli vál­lalat tulajdonosa meg akart győződni róla, hogy a vám­tisztek valóban elolvassák-e a vámnyilatkozatokat. Há­rom hónapon át az »Áru fajtája«-rovatba ilyeneket írt: »Sózott hivatali penész, rövidre vágott ingpihe...« A vámtisztek minden esetben rendben levőnek ta­lálták az űrlapokat. Frank Sinetra »elrabolt» fia jelenleg Angliában éne­kel. Egy 110 kilós testőr vi­gyáz rá. Az ifjabb Frank Sinatra hangversenyeiről írva egy londoni lap az alábbi taná­csot adta: »Frank Sinetra junior a testőr helyett inkább ének­tanárt alkalmazzon!« Hedda Happer amerikai újságírónő Hollywoodról írt riportjában megállapította, hogy a film fővárosában rendszerint tovább tart az eljegyzés, mint a házasság. * * * Brigitte Bardot felmon­dott masszőrjének, mert az utóbbi időben elhanyagolta munkáját, ugyanis elvállal­ta a francia labdarúgó-válo­gatott dögönyözését is. Amint a dolognak híre ment, 132 masszőrjelölt je­lentkezett B. B.-nél. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei 3izottsága és a Somogy megye» Tanács lapja. Főszerkesztő; WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefoi 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzíink meg. és oem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postait vatalokná) és postáskézbesítői nél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. . Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca •.

Next

/
Oldalképek
Tartalom