Somogyi Néplap, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-16 / 39. szám
A gimnázium újszerű érettségi vizsgája Régebben az iskolázottság a sok jóeszű, de szegény tanuló elérhetetlen vágya volt, irigyelt bizonyítvány, amelynek birtokában hivatalnoki íróasztalért lehetett kopogtatni az akkori államhatalom ajtaján. S ma azt lehet mondani, hogy szinte alig van család amelyet ne érintene közvetlenül a hír: a gimnáziumokban ezentúl újszerű érettségi vizsgát tesznek a tanulók. Ma az általános iskolát végzett tanulók csaknem fele jelentkezik a középiskolába, s ezek javarészét gimnáziumaink veszik föl. De nemcsak a fiatalok tanulnak tovább. A felnőttek kö- . zépiskoláiban megyeszerte sok száz dolgozó férfi és nő teszi fel a kérdést: milyen is lesz az érettségi vizsga? A most érvénybe lépett érettségi vizsgaszabályzat vonatkozik a felnőttek tagozataira és az iskolák rendes tanulóira egyaránt. Érdemes tehát megvizsgálnunk, milyen az új érettségi vizsgálat rendje, mennyiben jelent haladást, korszerűsítést az iskola és az élet, az elmélet és a gyakorlat, a tanulás és a termelés jobb kapcsolatának kiépítése terén. Az űj érettségi vizsgarend egyik legalapvetőbb tulajdonsága az, hogy szocialista társadalmi rendszer által teremtett sokféle életpályát, hivatást, s azokra való felkészülést sokkal tervszerűbben szolgálja, mint a régebbi érettségi vizsga. Eszerint a tanulók az általuk tanult tantárgyak közül bizonyos mértékig szabadon választhatják meg éretsé- gi vizsgatárgyukat, azokat, amelyeket érdeklődésűk, hajlamuk, leendő foglalkozásuk szerint fontosnak tartanak. Ez a választás azonban nem lehet korlátlan mértékű. Vannak olyan tantárgyak, olyan ismeretek, amelyeket kivétel nélkül mindenkintek tudnia kell. Az egységes nemzeti műveltség követelménye, népünk múltjának öntudatos ismerete, jelenének szorgalmas építése és jövőnek tervszerű biztosítása, megkívánja, hogy középiskoláink egységes alapműveltséget adjanak gyermekeMmek. Ez. ért a vizsgarendben vannak mindenkire 'nézve kötelező tantárgyak: a magyar nyelv és irodalom, a történelem és a matematika. Aligha vonja kétségbe valaki is ennek a három tantárgynak a műveltségben való döntő fontosságát. Nyelvünk és irodalmunk minden ismeret, minden tudomány közvetítője. Nemzeti történelmünk különböztet meg bennünket más népektől, ugyanakkor az egyetemes történelem ismerete ad lehetőséget arra, hogy a népek nagy, szocialista családjában a társadalmi haladás egységes eszméiért küzdve sajátos népi eszközökkel, nemzeti életformával vegyünk abban részt. S végül ma már mindenki előtt világos, hogy a matematika: a számolás-számítás-mérés tudománya minden modern, technikai fejlődés és tudomány alapja. Humánus vonása az érettségi vizsgaszabályzatnak az a rendelkezés, amely a nemzetiségi gimnáziumokban a nemzetit égi nyelvet a vizsga mindenkor kötelező tárgyává teszi. Az érettségi vizsgát azonban egyedül a kötelező három tantárggyal nem , lehet letenni. Legalább még egy tantárgy választása kötelező, de a tanuló szabadom választhat az alábbiak közül: idegen nyelv, biológia, fizika, kémia. Nem kétséges, hogy minden tanuló azt választja majd a fentiek közül, amelyikben a leggyakorlottabb, amelyikhez tehetsége van, illetve úgy választ, hogy az további tanulmányaihoz a legmegfelelőbb legyen. Ilyen értelemben az érettségi vizsgarend és a tanuló pályaválasztása értelemszerű összhangba kerül egymással. Valószínűeg sok szülő gondolt már arra, hogy gyermeke egyetemi, főiskolai továbbtanulásában fontos szerepet játszik majd az érettségi vizsga eredményén kívül a vizsgatantárgyak választása is. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy az egyetemi, főiskolai vizsgáztató bizottságok előtt mindenekfe- lett' az elért tanulmányi eredmény a fontos, s nem a tantárgyválasztás módja. Az azonban természetesnek látszik, hogy ha például egy fiatal a tanárképző főiskola matematika-fizika szakára óhajt beiratkozni, okosan teszi, ha a fizikát választja vizsgatantárgyul, illetve, tia valaki nyelvtanár akar lenni, az illető nyelvből is érettségi vizsgát tesz. A tantárgyválasztás harmadik szsaibálya az, hogy a gimnáziumban tanult rendes, vagy renkívüli tantárgyak közül, — ha a tanuló akarja — még kettőt választhat, amelyikből vizsgázik. Ez azonban már teljesen a tanuló felkészültségétől és szorgalmától függ, s lesznek olyanok, akik összesen csak négy tárgyból érettségiznek. Az érettségi vizsga egyes tárgyaiban a vizsga módja különböző lehet Bizonyos tantárgyakból szóbeli és írásbeli vizsgát is kötelező tenni, más esetekben csak szóbeli vizsga van. Igen érdekes vonása a szabályzatnak, hogy a jó tanulóik több éves szorgalmát jutalmazni kívánja azzal, hogy egyes tanulóknál elengedi az írásbeli vizsgát. Eszerint nem kell Írásbeli vizsgát tennie annak a tanulónak, aki az utóbbi három évben az említett tantárgyból jeles eredményt ért el, s így mintegy előre bizonyítékát adta felkészültségének. Saját elhatíározá- sa alapján azonban az ilyen tanuló is tehet írásbeli vizsgát. Lényeges haladást ért el az új érettségi vizsgaszabályzat az érettségi tételek kijelölése terén is. Eddig az volt a gyakorlat, hogy a Művelődésügyi Minisztérium jelölte meg az egyes tantárgyakból a szóbeli érettségi tételeket, s abban az iskolának, a tanárnak nem volt beleszólása. Ezentúl a minisztérium csak a' tananyagot jelöli meg, amelyből a tételeket lehet kialakítani, s a gimnázium tanára állapítja meg a tételek tartalmát. Ennek a szabálypontnak nagy jelentősége van. Gimnáziumaink, bár mindenütt nagyjából meghatározott és egységes tananyagot dolgoztak fel, még sem tudták azt biztosítani, hogy mindenhol minden tananyagrészt egyformán tudjanak a diákdk. Voltak olyan anyagrészek, amelyeket a helyi lehetőségek miatt alaposabban elsajátíthattak a tanulók. Gondoljunk csak arra, hogy a városban, a falun nem egyformák az oktatás lehetőségei, nem azonos a szemléltetés, a szertári felszerelés, a különböző helyeken más-más üzemek vannak, ahol a tanulók üzem- látogatást tehetnek. Falun bi- J zonyára alaposabban taníthat- \ juk a mezőgazdasági, biológiai J ismereteket, ugyanakkor a vá-J rosnak is megvannak a maga' előnyei. Kaposváron a cukor- gyártást jobban lehet oktatni, mint mondjuk! a fomyódi gimnáziumban. A nyelvek oktatásában is különféle eredményt tek el az iskolák. Sokszor nem a tanulók szorgalmán múlott, hogy milyen tudással rendel-/ keznek idegen nyelvből a leg- J több esetben az döntött, hogy J van-e megfelelő szakos és J alapos felkészültségű tanár az f iskolában. i A mechanikus, központi té- 1 telki jelöléssel tehát hátrányba kerültek egyes iskolák, különösen a kisebb helyeken működő gimnáziumok. amelyeknek még nem sikerült állandó és\ jól együttműködő tanári tes-J tületet kialakítaniuk. Most" azonban a vizsgáztató tanár állítja össze a tételek anyagát, s ő maga tudja, hogy milyen anyagrészeket tanultak meg alaposabban, mélyebb tudással a tanulók. Ez végső soron azt jelenti hogy az új vizsga- szabúAyzaíb biztosítani a!'arja: a tanuló valóban abból feleljen, amit tanárja közreműködésével jól elsajátított Érdekes megállapítása az is a vizsgaszabályzatnak, hogy az érettségi vizsgát a gimnázium negyedik osztályának sikeres befejezése után öt éven belül bármikor le lehet tenni. Vannak, akik ezt a szabályt aggodalmaskodva fogadják, s arra gondolnak: hátha emiatt sok tanuló nem fog mindjárt a tanév végén érettségit tenni.. Ez a szabály biztosíték arra, hogy a gyengébben felkészült, például egész évben betegséggel kínlódó tanuló későbbi időpontra halaszthatja vizsgáját, s így felkészülése a fontos vizsgára alaposabb lehet. Erre bizonyos esetekben azért van szükség, mert ismeretes, hogy az egyszer már sikeresen letett érettségi vizsgát egy esetleges jobb bizonyítványért megismételni nem lehet. S minthogy az érettségi bizonyítvány minőségi foka a továbbtanulás kérdésében perdöntő lehet, elképzelhető, hogy néhány tanuló a jobb felkészülés érdekében elhalasztja vizsgáját. A tanulók túlnyomó többsége azonban jelentkezni fog a vizsgád, egyrészt, mert akkor még legjobban birtokában van az ismereteknek, másrészt mindjárt a tanév végén felvételi vizsgát akar tenni, vagy munkahelyen jelentkezik, s ezt érettségi nélkül nem lehet megtenni. Az új szabályzat hangsúlyt akar adni a tanulók felkészültségének. s ezért jeles, jó, kö-, zepes, illetve megfelelő érettségi fokozatokat állapít meg az elért eredmények alapján. Humánus vonása az is az új vizsgaszabályzatnak, hogy most a »közepesen érett« fokozatot könnyebb elérni, mint azelőtt, viszont a jót és jeleset nehezebb. Jeles például az lehet, ahi minden tantárgyból ötös, vagy legfeljebb egy négyese van. Mindent összevetve megállapíthatjuk, hogy az új érettségi szabályzat korszerűbb, humánusabb, mint elődje volt, ugyanakkor jobban tükrözi korunkat, társadalmi rendünk törekvéseit. Minden remény megvan rá, hogy az új gimnáziumi tanterv és nevelési terv közeli életbelépésével együtt eredményesen fogja szolgálni a művelt, szocialista ember tudásának és szilárd jellemének megalapozását Tart János, a megyei művelődésügyi osztály iskolai csoportvezetője. KILÁTÓ KÉT ÉVENKÉNT OSZTJÁK KI ezután Lengyelországban az Állami Díjakat — határozta el a lengyel minisztertanács. A határozat értelmében, a díjnak első és második fokozata lesz, melyet a négyévenként újraválasztandó bizottság csak rendkívüli jelentőségű tudományos munkákért, vagy teljes életművekért ítéli oda. A díjjal járó pénzjutalmat a bizottság javaslata alapján a lengyel minisztertanács elnöke állapítja meg minden esetben. • * • TATAROZÁS MIATT RÖVID IDŐRE BEZÁRTÁK a londoni British Museum világhírű könyvtárát. A könyvtár nagy elhelyezési és feldolgozási nehézségekkel küzd. Könyvespolcainak hossza jelenleg 136 kilométer, s évente mintegy két kilométerrel növekszik. A könyvállományt 7 és 9 millió kötet közötti mennyiségre becsülik. Pontos számot nem tudnak közölni, mert a könyvtárosok nem gyi&ik feldolgozni a könyvállományt, a katalógus sok évvel marad el a jelenlegi helyzettől. • • • A NEW YORKBAN TAVASSZAL MEGNYÍLÓ világ- kiállításra Amerikába szállítják a reneszánsz festők és szobrászok több kiváló .alkotását. A Vatikán pavilonjában többek között kiállítják Michelangelo Piétáját is. A festményt tízmillió dollárra biztosították és a Cristoforo Colombo nevű hajó szállítja Genuából New Yorkba. r POLNER ZOLTÁN KÉT VERSE TÉLI HA TÁR A kazlak, mint nagy, sáros bivalyok a hodály ég alatt lomhán hevernek. Ostorozza a szél a téli csendet. A füstölgő trágyából kiragyog mezők szétolvadt aranya a nap. Az út .zörgő nyárfákkal hajnal óta , a földek hófehér dalát dúdolja s egy fekete csuhás varjúcsapat ' megáldja még a kint hagyott ekét. Bokrai alá húzódik a rét: szívében füvek virrasztó nyugalma. A legkisebb rögöt is betakarja a gondos fény: álmodjék új magot, zsendülve érő kalászt, duzzadót. ELÉGIA A FÉLELEMRŐL Belekiáltok a nap arany tölcsérébe: nem akarok egyedül maradni a csillagok üszkös gerendái alatt a pusztulással hol a városok helyén a kövek fellege száll és a vas, a szén alaktalan, hatalmas virágaiból kemény zokogást dördül a szél, hol a csend rideg csempéiről lassan csöpög az ég s a sebhelyes arcú emberiség növényeinek gyökerét rágja. Halott vidékek hosszú sora: felettük a hulló fákkal, madarakkal együtt sírok, gyászolok és ülök a gyermekkor mályvaszín dombján szétszedett testem előtt és nem tudom, hogy rakjam össze. * KESZTHELYI ZOLTÁN: ígértem neked... ígértem neked tavaszt, futókás kis házat, ígértem neked gondtalanságot — Ö, hol van a tavasz, a kisház, a gondtalanság? Testéből-lelkéből ki ad nekem ezentúl erőt, hogy ismét ígérhessem az örömöt? Ki ad nekem erőt az egyedülléthez? / versek keltegetéséhez, a szerelemhez? Hosszú, hihetetlen mese voltál a nyúlfarknyi időben. S a földi messzeségben álombéli házban, modern bútorok közt jársz majd ide-oda, de nem tudom meg, hol az a ház. Nem lesz címed, melyet felirhatnék levelemre, az emlékezés lesz lakóhelyed. Évek múlhatnak, viharok söpörhetik széjjel a hajókat, tüzek hullhatnak, természeti csodák ejthetik ámulatba zsugorodó képzeletem* — úgy őrizlek meg, csókjaiddal és simogatásaiddal, mint aki álmában mondott búcsút. A tudós szemével Tizenöt szovjet akadémikus és nyolc akadémiai levelezőtag vett részt »A tudós szemével« című új könyv elkészítésében. A mű a szovjet tuLeitnei Üándoi V1T O RLÁ S K I K Ö T ö l (A képzőművészeti szakkörök országos kiállításának^ anyaeábéL) . , dományos gondolat fejlődéséről és az ismeretek különböző területein uralkodó legújabb nézetekről szóló cikekk gyűjteménye. »A Földtől a galaktikákig« című fejezetben jeles szovjet tudósok — V. Fok fizikus és V. Ambarcumjan csillagász fejtik ki a térről, az időről, a nehézségi erőről és a galaktikák szerkezetéről szóló hipotéziseiket. Mint ismeretes, Ambarcumjan és örményországi tanítványai azon feltevés mellett vannak, hogy minden galaktika magjában van legalább egy gigantikus tömegű, a Nap tömegét sokmilliószorta felülmúló, nem csillagteinmészetű test. Az ilyen testnek, a tudós véleménye szerint igen különös fizikai sajátosságokkal kell rendelkeznie, és a galaktikamagok aktivitásának fő forrásául kell szolgálnia. A magfizika területén a szovjet tudomány új vívmányait I. Tamm, N. Bogolepov és N. Frank világhírű tudósok fejtik ki cikkükben. Neves szovjet tudósok értekezéseit találjuk »Az atomoktól a molekulákig« és a »Molekuláktól a szervezetig« című fejezetekben. A. Nyeszmejanov akadémikus, aki a gyűjteményhez előszót írt, nagyra értékelte a kötetet: A híres tudós az új könyvet »a tudományos front legfontosabb vívmányai igazi összesítésének« nevezte.
