Somogyi Néplap, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-16 / 39. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 * Vasárnap, 1964. február Ä A ciprusi összecsapások újabb áldozatokat követeltek Makariosz elutasította a legújabb angol—amerikai javaslatokat Nicosia (MTI). A Ciprus nyugati részén fek­vő Paphosban pénteken ösz- szecsapásokra került sor görö­gök és törökök között. Meg nem erősített jelentések sze­rint a harcoknak több halálos és sebesült áldozata volt. George Ball amerikai kül­ügyminiszter-helyettes a szom­batra virradó éjszaka külön- repülőgépen Athénba érkezett, miután Ankarában az ameri­kai és az angol nagykövet je­lenlétében hosszan tárgyalt Erkin török külügyminiszter­rel, majd Inönü miniszterel­nökkel. Erkin később kijelen­tette, Ball megerősítette azo­kat a híreket, hogy Makari­osz ciprusi elnök elutasította a legújabb angol—amerikai javaslatokat, és az ENSZ Biz­tonsági Tanácsához kíván for­dulni. Ankarában pénteken este minisztertanácsot tartottak, s azon megjelent Cevdet Sunay tábornok, vezérkari főnök is. A minisztertanács után Inönü újból fogadta George Ballt. Athénban Papaszkevopulosz miniszterelnök elnökletével pénteken este szintén minisz-. tertanácsot tartottak, ame­lyen a három fegyvernem ve­zérkari főnöke is részt vett. A görög kormány tiltakozást jelentett be Ankarában amiatt, hogy egy török repülőgép pén­teken nagy magasságban elrepült Kréta-sziget lőtt. fö­Az Isztambulban megjelenő Milliyet Iskenderuni különtu­dósítója jelenti, hogy a Cip­rus szigetétől mindössze 160 kilométerre fekvő kikötővá­rosban pénteken a késő esti órákban befejeződött a 39. hadosztály katonáinak beha­józása. A tudósító szerint a török kikötőváros a tel­jes mozgósítás állapotában van. Külföldi rendszámú gépkocsik nem hajthatnak be a városba. A legújabb jelentések szerint két csapatszállító hajó több romboló kíséretében kifutott a kikötőből. Cevdet Sunay tá­bornok, vezérkari főnök a saj­tójelentésekkel kapcsolatban kijelentette, hogy a csapatokat nem akarják Ciprusra szállíta­ni. hanem a török csapatok csupán hadgyakorlatokat tar­tanak Iskenderun körzetében. New Yorkban Rosszidesz, Ciprus állandó ENSZ-képvise- lője pénteken megbeszélést folytatott U Thant ENSZ-fő- titkárral. Rosszidesz újságírók előtt kijelentette, hogy a ciprusi helyzet alakulá­sa szükségessé teszi a Biz­tonsági Tanács mielőbbi összehívását. Kücsük alelnök, a ciprusi török közösség vezetője pén­Amerikai szankciókat jelentettek be a Kubának szállító országok ellen Washington (MTI). Az amerikai külügyminisz­térium bejelentette, hogy feb­ruár 15-én életbe lépett az amerikai külföldi segélyprog­ram decemberi kongresszusi vitája során elfogadott tör­vény, amelynek értelmében az Egyesült Államok megvonhat­ja a katonai és gazdasági se­gélyt mindazoktól az orszá­goktól, amelyeknek hajói és repülőgépei árukat szállítanak Kubába. A törvény azonban — a kül­ügyminisztérium szóvivője szerint — lehetővé teszi, hogy korlátozott mennyiségű se­gélyt nyújtsanak olyan orszá­goknak is, amelyek nem alkal­mazkodnak ehhez az előírás­hoz, ha ezt az Egyesült Álla­mok biztonsága szempontjából szükségesnek találják. A szóvivő megtagadta a vá­laszt arra a kérdésre, mely or­szágokat érinthetnek az ame­rikai szankciók. A döntést ese­tenként hozzák meg — mon­dotta. New York Nixon, aki az amerikai po­litikai megfigyelők szerint igényt tart az elnökjelöltségre, pénteken New Yorkban kije­lentette: — őrültség az Egye­sült Államok részéről megkí­sérelni Kuba gazdasági blo­kádját, ha Amerika szövetsé­gesei visszautasítják a csatla­kozást. »Nem hiszem, hogy fe­nyegetni kellene szövetsége­seinket a Kubával folytatott kereskedelem miatt« — fűzte hozzá a volt alelnök —, majd azt javasolta, hogy az Egye­sült Államok és Franciaország, Anglia, Nyugat-Németország és Olaszország nyugati csúcs- értekezleten vitassa meg a ku­bai probléma megoldását teken este újságírók előtt ki­jelentette, hogy ha a Ciprus függetlenségét szavatoló há­rom ország — nevezetesen Anglia, Görögország és Török­ország — nem tud megegyez­ni a ciprusi kérdésben, akkor Törökországnak joga van ar­ra, hogy egyedül is közbelép­jen Cipruson. Eaton Gromikónál — Hruscsov hétfőn fogadja Moszkva (TASZSZ). Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter szombaton ebédet adott Cyrus Eaton, az ismert amerikai közéleti sze­mélyiség és üzletember, vala­mint felesége tiszteletére. Ugyancsak szombaton fo­gadta Eatonékat Nyina Popo­va, a szovjet—külföldi baráti társaságok szövetségének el­nöke. Popova közölte, hogy az Eaton házaspárt hétfőn fo­gadja Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke. (MTI) Megemlékezések a szovjet magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének 16. évfordulójáról Moszkva (MTI). A Szovjet—Magyar Baráti Társaság kezdeményezésére számos szovjet gyárban és in­tézményben megemlékeznek az 1948. február 18-án aláírt szovjet—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási' szerződés meg­kötésének 16. évfordulójáról. Az első ünnepélyes megem­lékezés pénteken este volt »Az 1905-ös forradalom emlékeze­te« nevet viselő moszkvai vil­lamossági gépgyárban. A ben­sőséges ünnepségen Marija Tortusz, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság vezetőségi tagja mondott beszédet. Meg­jelent az ünnepségen, és ugyancsak beszédet mondott Szipka József, hazánk moszk­vai nagykövete. Douglas-Home televíziós nyilatkozata London (MTI). • A londoni televízió közvetí­tette Sir Alec Douglas-Homa angol miniszterelnök filmre vett nyilatkozatát, amelyben értékelte a Johnson elnökkel folytatott tárgyalásait. A Kubával folytatott keres­kedelemmel kapcsolatban tá­madt angol—amerikai ellenté­tekről Douglas-Home" a követ­kezőket mondotta: — Áz ame­rikaiak véleménye szerint a nyugati országok túlságosan szabadon kereskednek Kubá­val. A mi kubai kereskedelmi politikánk semmiben sem kü­lönbözik a szokásos kereske­delmi gyakorlattól. Megma­gyaráztam az Egyesült Álla­Véget ért az Afrikai Egységszervezet rendkívüli értekezlete Újabb harcok az etiópiai—Szomáliái határon Dar es Salaam (MTI). Pénteken este a tanganyikai fővárosban véget ért az Afri­kai Egységszervezet miniszte­ri tanácsának rendkívüli ülés­szaka. A küldöttek négy hatá­rozati javaslatot fogadtak el, amelyben felszólítják Etiópiát és Szomáliát, haladéktalanul kössenek fegyverszünetet, vessenek véget a kölcsönös provokációknak és sértegeté­seknek, továbbá kezdjenek bé­ketárgyalásokat a szervezet alapokmánya .értelmében. A határozati javaslatban ezenkí­vül indítványozzák, hogy a határvillongások kérdését ve­gyék föl az egységszervezet február 24-én Lagosban kez­dődő értekezletének napirend­jére. A rendkívüli ülésszakon Kenyatta kenyai miniszterel­nök kérésére megvitatták Szo­mália és Kenya nézeteltérését is, amelynek forrása Szomá­liának Kenya északkeleti vi­dékeire támasztott igénye. A Reuter jelentése szerint az utóbbi órák viszonylagos nyu­galma után ismét heves harcok dúlnak az etiópiai—Szomáliái ha­táron Ferfer városának térségében. Értesülések szerint a fenti körzetben heves tüzérségi pár­baj volt, amelynek mindkét oldalon sokan estek áldozatul. Etiópia és Szomália között már huzamosabb idő óta fe­szült a helyzet A múlt héten a két ország között nyílt há­borúskodás tört ki. Etiópia azzal vádolja Szomáliát, hogy terjeszkedni altar, s a harcok kirobbantásáért reá hárítja a felelősséget. Szomália viszont Etiópiát vádolja agresszióval. A világkereskedelmi konferencia előkészítő bizottságénak pénteki üléséről New York (TASZSZ). Az ENSZ világkereskedelmi és fejlesztési konferenciáját előkészítő bizottság a pénteki ülésen úgy döntött, hogy a konferencia főbizottságában 28 alelnök és hat bizottsági kép­viselő foglal helyet. A szocialista országok, to­vábbá az afrikai, az ázsiai és a latin-amerikai kontinens fejlő­dő országai a főbizottság 34 tisztségéből 25-öt kapnak. (MTI) moknak, hogy mi nem szállí­tunk Kubának fegyvereket, nem nyújtunk neki segélyt, nem adunk általános jellegű kölcsönöket. Mindaz, amit 1 szünk, közönséges kereskedel­mi gyakorlat. Home visszautasította azt a javaslatot, hogy az ENSZ égi­sze alatt küldjenek csapatokat Ciprusra. A kelet—nyugati tárgyalá­sok lehetőségeiről azt mon­dotta, hogy a Szovjetunióval folytatandó tárgyalásokban a váratlan támadások megelőzé­sének kérdése kecsegtet a' leg­nagyobb haladással. Genfben Anglia támogatni fogja azt a javaslatot, hog£ a NATO, il­letve a Varsói Szerződés orszá­gaiban létesítsenek megfigye­lő állomásokat, ugyancsak tá­mogatni fogja Johnson el­nöknek a nukleáris fegyverek befagyasztására tett javasla­tát. Mégis Dallasban lesi a Ruby-per Dallas (MTI). A dallasi bíróság február 17-én kezdi tárgyalni Jack Rubynak, Kennedy elnök állí­tólagos merénylője gyilkosá­nak bűnperét. John Brown bíró pénteken közölte, négynapos tanulmá­nyozás után elutasította a vé­delemnek azt a kifogását, hogy Dallasban nem várható igazsá­gos ítélet az esküdtek és a kö­zönség elfogultsága miatt, és elrendelte a per megkezdését az eredeti határozatnak meg­felelően. A nagy érdeklődéssel várt per tárgyalása hétfőn helyi idő szerint 9 órakor (magyar idő szerint 16 órakor) kezdő­dik meg az esküdtek kiválasz­tásával. A bíró ezzel kapcso­latban értésül adta, hogy a per lefolytatására másutt is sor kerülhet, de csak abban az esetben, ha hétfőn lehetetlen­nek bizonyul elfogulatlan es» küdtek kiválasztása. Szabadlábon az angliai vonaírablás elsőrendű gyanúsítottja London (MTI). A nagy vonatrablás ügyében egy hónapja folyó tárgyalás legújabb szenzációja: John Daly 31 éves londoni régiség- kereskedő, a bűnper egyik el­sőrendű gyanúsítottja pénte­ken este már felesége és ba­rátai társaságában pezsgővel ünnepelhette meg szabadlábra helyezését. A tárgyalást veze­tő bíró ugyanis pénteken be­jelentette: A bűnösségét taga­dó John Daly ellen előterjesz­tett bizonyítékok teljesen elégtelenek, és ezért nincs más választása, mint az, hogy el­rendelje a gyanúsított szabac»- iábra helyezését. A Scotland Yard föltevése szerint John Daly tagja volt a vonatrablók »agy trösztjének«. Az ellene felhozott egyetlen tárgyi bizonyíték: azon a far­mon, amely a postavonat ki- i fosztása után néhány napig a banda búvóhelyéül szolgált, találtak egy »Monopoly« nevű társasjátékot, és a játékbank­jegyeken fölfedezték Daly ujj­lenyomatait. Daly azt állítja, hogy az igazi bankjegyekhez — a 2,5 millió fontnyi zsák­mányhoz — semmi köze, és a »Monopoly« játék bankjegyei­vel hetekkel a rablótámadás előtt játszott utoljára, és fo­galma sincs arról, hogyan ke­rült a társasjáték a banda bú­vóhelyére. A bíróság elfogadta Daly védekezését. A pezsgős vacso­ra közben mindenesetre kije­lentette: — Soha többé nem játszom monopolyt. Most már csak az a kíván­sága, hogy a londoni házak fa­lain még mindig látható fény­képét minél előbb távolítsák el. TAKÁCS ISTVÁN JÁTÉK KETTŐS Az ajtóban feltűnt egy nálánál magasabb, egyszerűen öltözött, kissé sántító férfi, akinek a kezében ugyanolyan fekete műbőr-aktatáska volt, mint amilyen a mellette levő széken hevert. A sánta oda­bicegett a kopaszodó melletti asztalhoz, s ugyanarra a szék­re tette az aktatáskáját, ahol a várakozóé volt. Azt is keve­sen vehették észre, hogy a bi­cegő, aki egy gyors szimplát kért, jóformán alig itta meg a kávéját, máris ráérősen tá­vozott az eszpresszóból. A ko­paszodó mindezt az újságja mögül figyelte. Most már ha­tározottan tartotta a lapot, s még egy arcízma sem rándult, amikor a másik elhagyta a Vi­hart. Megnézte az óráját, s az­után tíz perc múlva ő is fize­tett, s megindult az ajtó felé. Ott azonban egy beviharzó ha­talmas, termetű nő feltartotta. — Ezt a meglepetést! Maga hogy kerül ide, kedves Ka­lász úr? — kérdezte hangosan a nagy termetű molett asz- szonyság. — Kezét csókolom — mond­ta ugyanolyan hangosan a férfi —, megiszunk egy dup­lái? — S máris a pulthoz von­szolta az asszonyt, és amikor egymás mellett ültek a magas bárszéken, szinte a foga kö­zött morogta a nő fülébe: — Megőrült, Ella? Mit jár a szája összevissza? Hogy mert idejönni?... A nő elsápadt, s ugyanúgy a foga között morogta. — A szalvéta ... — ... Halkabban beszéljen, meghallhatják. — ... Itt a szalvéta!... — Hány cukrot parancsol? — kérdezte a férfi hangosan, mert Adél, a lenszőke hajú ká­véfőzőnő elébük tette a kávét. Aztán lehalkítva folytatta: — Egy hangot se ... — Miért oryan rosszkedvű, Vidakovics úr? — Olga állt megint előtte, aki a legna­gyobb zsivaj közepette sem fe­ledkezett meg a törzsvendégek­ről. — Fáj a fejem, rosszul alud­tam az éjjel. — Biztos valami, új nője van — mosolygott Olga. Alap­jában véve szerette Vidakovi- csot, mert férjének barátja volt. És aki Pistának barát­ja... — nagyot sóhajtott. — Biztosan a holnapi versenyen spekulál — fényiért föl tekin­tete, amikor meglátta a férfi zsebében a Lóverseny Újságot. — Tud valami tutit? — csa­pott rá Vidakovics. — Tutit, tutit... nem ne­künk találták ki ezt — csat­tant föl Olga. — Süllyedne már el mind a két versenypálya. Arra keresek, higgye el, arra keresek! A beszélgetés megszakadt. Az ajtóban Zalai tűnt fel, Csó­ka Péter kíséretében. Egy pil­lanatra megtorpantak, aztán a pult közelében álló asztalhoz telepedtek. — Csókolom, Bandi bácsi, de régen nem láttam — üd­vözölte Olga, s az asztalok közt átcikázva sietett oda Za­laihoz. — Három nap olyan nagy idő, Olgácska? — Nekünk igen, ha csak egy napig nem látjuk, már hiány­zik — kacarászott Olga. az­tán a kávéfőzőgép felé' for­dult. — Két dupla, Adélka — kiáltott a kávéfőzőnőnek. — Téged- mindenütt ismer­nek, Bandi bácsi? — jegyezte meg halkan Csóka Péter. — öreg vagyok már, fiam, s amit a tehetséges ember fia­talon ér el, azt a középszerű­nek az idő adja meg ... — Miért lennél öreg, Bandi bácsi, és miért tartanád maga­dat középszerűnek? , — Negyvenöt múltam. Sok mindenen mentem keresztül, sok embert ismertem meg éle­temben, aztán ebben is ma­radtam: semmiben sem tűn­tem ki. . . valahogy a saját tehetetlenségi nyomatékom vitt tovább. Majd egyszer mesélek neked... Csóka Péter körülnézett a helyiségben. Ez is új volt szá­mára. Igaz, mielőtt katona lett, néha-néha betért egy eszpresz- szóba, de inkább csak állva hajtotta le a kávét. Jobban szerette a cukrászdákat. Vidakovics állt az asztaluk mellett. Zavartan szólalt meg. — Tiszteletem, Bandi bá­tyám, tiszteletem! — fordult Csóka Péter felé és kezet nyújtott — Vidakovics. Azt hi­szem, még nem ismerjük egy­mást. Szabad? — és^ feleletet sem várva máris letelepedett. — Csak egy pillanatra zava­rok — mondta, amikor látta Zalai rosszalló tekintetét —, Bandi bátyám, kifogytam a je­gyekből, légy szíves, - utalj ki számomra kettő darabot. Csóka Péter mustrálgatta Vi- dakovicsot, seszínű haját, hosz- szúkás, keszeg arcát, nyugta­lan szemét és a feltűnő öltöz­ködését. Nem tetszett neki ez az alak. Igen megnyugodott, amikor látta, hogy Zalai is rö­viden intézi el. A két jegy pillanat alatt Vidakovics nad­rágzsebébe vándorolt/ s aztán, mivel senki sem tartóztatta, a hórihorgas, vékony férfi, fény­képezőgép-tokját lóbálva, sür­gős dolgára hivatkozva eltűnt mellőlük. Csóka Péter ezt már észre sem vette. Figyelme a terem túlsó vége felé irányult. Egy asztalnál magas, szőke, csinos lány ült. Rajta felejtette te­kintetét. Valahonnan ismeri, cikázott át rajta, és bármeny­4 nyíre is szeretett volna Zalaira figyelni, később meg az aszta­luknál lehorgonyzó Olga leg­frissebb pletykáira, a szavak elfutottak füle mellett. Pillan­tása egyre a szőke lányt ke­reste, és egy kissé megijedt, mikor a lány felállt, és elin­dult a kijárat felé. De Horvai Ágnes nem készült még el­menni. Egyenesen asztalukhoz tartott. — Jó napot kívánok, ugye emlékszik még rám? — for­dult Zalaihoz. — Az elmúlt héten találkoztunk a pályán. Azóta annyi jót hallottam a szerkesztő úrról... — kissé el­pirult, kislányos zavarában. Csóka Péter felugrott, hogy széket kerítsen számára. — Hogyne emlékezném — mosolyodott el Zalai, s megle­pődött, milyen kedves Csóka Péter ehhez a lányhoz, akinek a galopp-pálya tribünjén Vi­dakovics mutatta be. Talán megtetszett neki. Miért ne? Fiatalember, a lány is csinos. A válasz nem késett sokáig. — Ne haragudjon ... magát is ismerem valahonnan ... — nézett töprengőn Péterre a lány. — Már az első percben föl- rémlett — válaszolta megfon­toltan a fiú —, mégis jó néhány percig gondolkodnom k mire rájöttem. — És most már tudja? — Igen. — Nos? — Találja ki! — Megint bocsánatot kell kérnem — mondta szerényen a lány. — Amióta itthon va­gyok ... nyilván nem tudják, hogy... — ajkába harapott —> nemrég jöttem haza ... — Tudom... — vágott köz­be határozottan Csóka Péter — azt hiszem, ha most itt kato­naruhában ülnék, egy pillanat alatt rájönne, hönnan ismert! — Hegyeshalom ... — sut­togta meghökkenten Ágnes — maga volt az a jókötésű fiú, aki olyan kedvesen beszélt ve­lünk ... — Hagyjuk a külsőségeket — most Péter zavarodott meg egyszerre. —• Ketten, a barátnőmmel álltunk ott... — És nagyon meg voltak ' ijedve... — Hát egy kicsit... s akkor azt mondtuk, milyen rendes ez a fiú. — Most láthatja, hogy iga­zat mondtam maguknak a ha­tárállomáson — komolyodott el Csóka Péter. — Igazat — ismerte el a lány. — Akiről tudok, annak semmi bántó dása nem esett. Sőt gondoskodtak róluk, csak én vagyok az a szerencsétlen... — szeme mintha megfátyolo- sodna. — Ugyan, mi a baj, kis­lány? — Avatkozott a beszél­getésbe Zalai. Végignézett Ág­nesen. Báforítón elmosolyo­dott. — Nem akarom itt hosszú történettel untatni magukat —

Next

/
Oldalképek
Tartalom