Somogyi Néplap, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-13 / 36. szám
Csütörtök, 1964. február 13. 5 SOMOGYI NÉPLAP A Magyar Szovjet Baráti Társaság mókájáról, terveiről tájékoztatott Kiss Józsefné, az MSZBTmegyei titkára A Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei elnöksége jóváhagyta idei munkatervét. Erről Kiss Józsefné, az MSZBT megyei titkára a következőket mondotta el lapunk munkatársának: — Megyei elnökségünk — mint minden évben — az idén is fő feladatának tartja a Szovjetunió politikai, gazdasági és kulturális eredményeinek mind nagyobb körben való ismertetését. Tekintve, hogy e feladatunkat csak a tömegszervezetekkel és a többi tömegmozgalommal együtt oldhatjuk meg, a Szovjetunió eredményeinek népszerűsítésében szorosan együttműködünk velük, s kérjük támogatásukat. így például a TIT-tel, a szakszervezetekkel egyetemben tartunk előadásokat az üzemekben, rendezünk kiállításokat a szovjet tudomány és technika fejlődéséről, az élenjáró tapasztalatokról. A műszaki értelmiség figyelmét föl szeretnénk hívni a szovjet automatizálás eredményeire. Előmozdítjuk szovjetunióbeli és kaposvári üzemek kapcsolatteremtését, illetve e kapcsolatok továbbfejlesztését. Hasonlóra törekszünk a mezőgazdaságban is. Kivesszük részünket a kulturális nevelőmunkából is. Az orosz nyelvszakos tanárokat kívánjuk segíteni azzal, hogy társalgási tanfolyamokat, szovjet—magyar baráti találkozókat szervezünk, s rendelkezésükre bocsátjuk orosz nyelvű sajtótermékeinket. A Szovjetunió életének megismertetésében támaszkodunk a művelődési intézményekre, iskolákra. A Megyei Könyvtár irodalmi színpada például Sokfélék vagyunk c. irodalmi összeállítással lép föl a járási székhelyeken és a nagyobb községekben. Novemberben ismét megrendezzük a szovjet filmek ünnepi hetét; filmankétokat, nyelvtanfolyamokat szervezünk; részt .veszünk a szovjetunióbeli egyéni és társasutazások előkészítésében, lebonyolításában. Szeretnénk, ha ez évben is minél több termelőszövetkezeti, gépállomási és állami gazdasági dolgozó látogatna el a Szovjetunióba, hogy megismerkedjen az ottani mezőgazdaság eredményeivel, s tapasztalataikról, élményeikről beszámolnának ismerőseiknek, környezetüknek. Azzal is törődünk, hogy a megyénkbe látogató szovjet emberek jól érezzék magukat, s megismerjék szűkebb hazánkat. Tervet készítettünk a hazánkban állomásozó szovjet katonai alakulatokkal való együttműködésre is. Fegyverbarátainkat meghívjuk tsz-lá- togatásokra, baráti találkozókra, megmutatjuk nekik megyénk nevezetességeit, ismertetjük velük eredményeinket. Fáradozásunk a magyar— szovjet barátság erősítéséért — mondotta befejezésül Kiss elvtársnő — szerves része a szocializmus teljes felépítéséért folyó munkának, ezért részt venni benne becsületbeli kötelesség. A hanyagság is hun! Nem könnyű feladat az ÉM Somogy megyei Építőipari Vállalat munkásgárdájának érkeztetése. Elsősorban azért nehéz ez, mert nincs üzemi konyhájuk, s a Mecsek vidéki Uzemélelmezési Vállalat látja el őket. A konyha Szopkó Olivérnek, a vállalat étkeztetési felelősének megrendelése alapján főzte meg a naponta szükséges reggelit, ebédet és vacsorát. Előző nap délig le kellett adni a másnapi megrendelést, reggel 8 óráig legföljebb tíz ebédet lehetett visszamondani. Szopkó mindezt figyelmen kívül hagyta, s a kelleténél rendszeresen 15—20 adag étellel többet főzetett naponta. Állandóan hordott magával étkezési jegyet, s hajlandó volt belőle még az étkezés időpontjában is kiadni, nem gondolva a következményekre. Az igazságügyi szakértők föltételezik, hogy hitelben is adott el jegyet. Erről azonban nem vezetett nyilvántartást, és Szopkónak hiánya keletkezett. Az étkeztetési felelős megjátszotta a »jó embert«, akihez mindenki mindenkor bizalommal fordulhat. Ügy osztogatta az étkezési jegyet, mintha sajátja lett volna. Egy jellemző példa erre: az ipari tanulók térítésmentesen étkeznek. Hetenként 15 000 forint értékű jegyet adott át az 503-as helyiipari iskola megbízottjának minden följegyzés nélkül. Gondatlanságát más is bizonyítja: asztalfiókjaiban borítékokban eldugdosva 5233 forint értékű »ottfelejtett« étkezési jegyet találtak. Az építőipari vállalat pénzügyi vezetői megbíztak Szopkó Olivérben. Az 1962 decemberében tartott tételes ellenőrzéskor nem találtak nála hibát. Ezért tavaly januárban, az évi ügyviteli feladatok összeállításakor nem bíztak meg senkit Szopkó rendszeres elszámoltatásával, ellenőrzésével. Csak azt néaték meg, hogy a havi elszámolás az üzemélelmezési és az építőipari vállalat között egye- zik-e. Egyezett. Azt azonban — az ellerfűrzé-. hiánya miatt — csa utólag urlták meg, hogy Szónké a következő hétre befizetett pénzből fedezte az előzőleg keletkezett hiányokat. A múlt év nyarán a Korona Szálló építkezésén dolgozó munkások részére a Kapos Étkezde konyháján rendelt ebédet Szopkó. Azonban megfeledkezett róla, s ezt a mennyiséget a vállalat központi konyháján is megfőzet- te. Két hónap alatt 1500 adag ételt kellett kidobni, emiatt 11000 forint kár érte a vállalatot. Még ekkor sem néztek alaposabban Szopkó körmére. Mindössze írásbeli megrovással büntették, és 180 forint kártérítésre kötelezték. Sőt, amikor novemberben kiderült, hogy nagyobb hiány van, igen sokan amellett kardoskodtak hogy ne adják rendőrségre, bíróságra az ügyet mondván: »Becsületes ember, egyetlen fillér sem tapad kezéhez. Adjuk össze a hiányt« — javasolták. Először fegyelmi úton »rendeződött« a dolog, s az 5233 forint értékű étkezési jegy fiókban való »őrzéséért«, illetve az így okozott kárért 240 forint megfizetésére kötelezték. Az igazságügyi szakértő bebizonyította. hogy helytelenül jártak el, amikor Szopkót hanyag munkája miatt fegyelmi úton kívánták megbüntetni. Ugyanis a vállalatot ért kár 47 000 forintra rúg. Szopkó 5244 reggeli és 6628 vacsora árával nem tudott elszámolni, illetve ennyivel többet főzetett. Volt olyan nap, hogy 40—50 adag ételnek nem akadt gazdája. Több mint 11 000 adag ételt kellett moslékba önteni! Szopkó Olivért rövidesen a bíróság fogja felelősségre vonni a társadalmi tulajdon hanyag kezelése miatt. — Idejében jöttünk rá a hiányra — mentegetőztek az építőipari vállalat pénzügyi vezetői dr. Gibicsár Gyula ügyész előtt. Valóban? Talán nem tartották elég tetemesnek a kárt? Igaz, tanultak az ügyből, s az új étkeztetési felelőst naponta elszámoltatják, rendszeresen ellenőrzik. Csakhogy előbb kellett volna gondolni erre! Szalai László földntűvesssöveíhesetek, és a hústáji termetes Hasznos mozgalom van kibontakozóban országosan, így megyénkben is. A földművesszövetkezetek szervezetten készülnek arra, hogy hatékonyabban mozdítsák elő a háztáji gazdaságok termelését. Máris elkészítették e munkának több évre szóló tervét, részletes, átfogó programját. A termelés szervezéséről szólva mindjárt hozzá kell tennünk, hogy az fmsz-eknem most kezdik az elején, hanem céltudatosabban folytatják ezt a dolgot. Fölvetődik a kérdés: a háztáji termelésnek mely ágazataiban működhet közre a földművesszövetkezet? A program a zöldség, a gyümölcs, a bab termelését és a baromfitenyésztést jelöli meg főbb feladatokként. S e termelési célok megvalósításának nemcsak egyszerű részvevője, hanem közvetlen felelőse is a földművesszövetkezeti mozgalom. Szervezeti fölépítésénél fogva képes arra, hogy eljusson valamennyi, termelőhöz, s érzi, ismeri, tudja, hogy a tagság és a népgazdaság iránti kötelessége ezt a termelési, ellátási feladatot megoldani. S miért éppen ezekről a termékekről van szó? Azért, mert zöldségből, gyümölcsből, babból, tojásból és baromfihúsból a mezőgazdaság nagyüzemei nem tudják kielégíteni a lakosság igényeit, a háztáji gazdaságoknak viszont módjukban áll, hogy termeljék ezeket az élelmezési cikkeket elsősorban saját szükségletre, egyik-másikat pedig azon felül, közfogyasztásra is. Szükséges is, lehetséges is teljesen kiaknázni a háztáji gazdaságok termelési adottságait — ezért kell hát az fmsz-nek tevékenyen közreműködnie benne. Vegyük először a Zöldséget. Volt belőle az utóbbi evekben mindig, mindenütt annyi, amennyi a háztartáshoz kellett? Nem volt. Adni adhattak volna a falunak abból, amit a termelőszövetkezet megtermelt. De hát az volna a megoldás, hogy pénzért vegyen a falusi háziasszony főzeléknek vagy levesbe valót, amikor konyhakertjében megtermelheti? Termelje meg, jobban jár, mert amikor főzni akar, mindig ott van kéznél a friss zöldség. Ehhez azonban az is kell, hogy a tavaszi veteményezés- hez kapjon elegendő magot. Intézkedett a MÉSZÖV, s tavaly a konyhakerti magvakból már többet tartottak a falusi boltok. Az idén még többet rendelnek. A háztáji zöldségtermelésnek ez az elsődleges célja: a családi szükséglet kielégítése. Valamennyi falusi család azonban nem rendezkedhet be önellátásra. Kivált a bérből és fizetésből élők várják el, hogy helyben vásárolhassanak zöldséget. Milyen feladat hárul ebből az fmsz-re? Az, hogy árusításra, bolti forgalomra lehetőleg helyben termeltessen konyhakerti növényt. Helyben termeltetni — ezen a hangsúly. Így nincs arra szükség, hogy máshonnan hozassanak — költséges és hosszadalmas úton-módon — zöldséget. Tavaly mintegy 45 vagon zöldségfélét biztosítottak így a megye fmsz-ei. Most az a teendő, hogy mindenütt szerződéssel készüljenek föl a helyi zöldségellátásra. A nagyberki fmsz jól fogott hozzá ehhez a munkához. A konyhakerti növények palántáinak nevelésére szerződést kötött a helyi termelőszövetkezettel. A háztáji zöldségtermelést olyan fokra akarjuk emelni, hogy fedezze a család, a falu igényeit. A gyümölcs- termelés elé már nagyobb követelményeket állítunk. A háztájiban termelt gyümölcsből nemcsak helyi, hanem közfogyasztásra is kell. Ezért foglal el központi helyet az fmsz-ek programjában a gyümölcsfák növényvédelmének és pótlásának szervezése. Az a cél, hogy a háztáji kertek gyümölcsfái sok, jó és egészséges termést adjanak. A fák megvannak, gyümölcsük zömét ne hullottként vagy cefrének, hanem étkezési célra vegye, vehesse át a felvásárlás. Ezért már eddig is működtek permetezőbrigádok. Tavaly a megyében 1115 gazdánál 26 214 gyümölcsfát permeteztek meg. A földművessz" • ékezeti mozgalom sem fáradságot, sem anyagi befektetést nem sajnál, amikor a gyümölcsfák százez(Ba fiuíeziéh aßcwjyJjik&djCLLmxL Vezetéknevén talán sohasem szólítják Bajnóczi Istvánt Kapospulán, csak így: Pista bácsi. Tősgyökeres pulai. Itt született hetvenhat esztendővel ezelőtt, s itt pergett le élete. Az övé is meg élete párjáé, Orbán Ágnesé is. A Bajnóczi házaspár a közelmúltban a falu érdeklődésének középpontjába került. Egy alkalommal Pista bácsi vitte a szót a tsz portáján. ahol még ma is dolgozik. (Tavaly 120 munkaegysége volt.) Dátumokról, évfordulókról beszélgettek munkavégeztével. Közben Pista bácsi megemlítette: náluk is közeledik egy nevezetes dátum. — Éppen ilyen havas, fagyos tél volt, amikor ötven éve asszonyt hoztam a házba a szomszédos Csornából — emlékezett vissza az öreg. Azt hitte, hogy ezzel a téma lezáródott. Kovács Máté brigádvezető meg a tsz néhány dolgozója azonban nem tért napirendre Pista bácsi szavai fölött. , — Tegyük ünneppé az évfordulót — ezt már a tsz-ve- zetők és Kovács Ernő tanácselnök meg Tóth József tanácstitkár javasolták. Mit szaporítsuk a szót, a falu és a tsz »hivatalos küldötte« fölkereste lakásán a Bajnóczi házaspárt, s engedélyt kért arra, hogy Pista bácsi és Ágnes néni aranylakodalmát ők rendezhessék meg. Így történt, hogy egy havas téli estén a kapospulai kultúrteremben vendégasztalnál ült a fél falu. Tóth József anyakönyvvezető köszöntötte az aranylakodalmát ülő házaspárt. A hivatalos rész befejeztével a tanács, az Ezüstkalász Tsz meg sok-sok barát átnyújtotta nászajándékát. — Köszönjük, gyermekeim, j barátaink! — mondották a meghatott öregek, és kicsordult a könny a szemükből. Pista bácsit már megilletné a nyugdíj de ő hallani sem akar róla. — Ott voltam az Ezüstka- lász alakulásánál az első na- i pókban, most ne legyek közietek, amikor egyre könnyebb az életünk? — mondotta úgy éjféltájt baráti beszélgetés és poharazgatás közben. Sok ünnepség zajlott le mostanában Kapospulán. A nevezetesebbek közé tartozott az öregek napja, nemrégiben pedig a zárszámadás. Most ezek sorába került Bajnócziék aranylakodalma, amely nemcsak egy kis család és közvetlen hozzátartozóinak, hanem az egy nyelven beszélő község nagy családjának is meghitt, bensőséges ünnepe reinek szervezett és szakszerű növényvédelméről, a megyí felvásárolható gyümölcstermésének nagyobb hányadáról van szó. Fölszerelést vásárolnak, újabb brigádokat, helyenként pedig társulásokat hoznak létre a szakszerű permetezés kellő időben való elvégzésének biztosítására. Sem Nagyatádon, sem másutt nem kezelhetik ezt huszadrangú kérdésként az fmsz-vezetők. Mi történik akkor, ha az új fölszerelés sem lesz elegendő a permetezés idején? A megyei program számolt ezzel a várható nehézséggel is. Leküzdésének módját abban látja, hogy szerződést kell kötni o tsz-ek növényvédelmi gépeinek kölcsönzésére. A kiöregedett, elszáradt fák pótlására pedig ugyancsak szervezetten teremt elő csemetét az fmsz- mozgalom. Eljutottunk a baromfi- tenyésztéshez. a falusi családok élelmezésében is, a városi lakosság ellátásában is számottevő szerepe van a ház körüli baromfitartásnak. Fejlesztésének előmozdítására mit tehet az fmsz? Teheti azt, hogy naposcsibét szerez az állomány gyarapításához, helyenként kicseréléséhez, és hadakozik azért, hogy jusson tojótáp a háztáji gazdaságokba is. És még valamit tehet: szorgalmazhatja a lajoskomáromi tapasztalatcsere tanulságainak alapján, hogy az üres istállókat népesítsék be baromfival. A kiindulási alap az, hogy kellő időben kapjon naposcsibét az fmsz. Fordítson erre akkora gondot a baromfiipar, amekkorát megillet. így válik lehetővé, hogy rántani való csirkét is kellő mennyiségben és idejében adhat fogyasztásra a falu, másrészt pedig növelheti a tenyészállományt nagyobb tojáshozamú fajtával. Irányítani, szervezni kell ezt az akciót is az élet követelményeire épült háztáji programnak megfelelően. A földművesszövetkezet a tagságé, egyben a helyi és a népgazdasági érdek összeegyeztetője is. Amit a háztáji program előír, mindaz megfelel a parasztság céljának, az ország terveinek. »A méhészek támogatása, a nyúl- tenyésztés és a babtermelés szorgalmazása, a gyógynövény gyűjtésének, a selyemgubó termelésének szervezése — mindmind sajátosan földművesszövetkezeti feladat. Az egyikből csak saját szükségletre kell a falunak, a másikért meg pénzt kap — fontos hát valamennyi termelési, termeltetési tennivalóval behatóan foglalkozni. Ez a felismerés indította meg a földművesszövetkezeti rendszer szervezett mozgalmát a háztáji gazdaságok termelési lehetőségei minél jobb, minél teljesebb kiaknázásának előmozdítására. Megvalósításra érdemes ez a program, s megérdemli és meg is követeli, hogy végrehajtására összefogjanak a falusi szervek. Kutas József CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ Délután fél 2 órakor: Légy jó mindhalálig. Ifjúsági előadás. VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ Robin Hood új kalandjai. Színes, szélesvásznú angol film. Korhatár nélkül. Előadások kezdete 5, 7, P órakor. (Február 19-ig.) SZABAD IFJÜSAG FILMSZÍNHÁZ A jégmezők lovagja. Szovjet film Korhatár nélkül. J 'ások kezdete 4, 6. r ór. (Február 16-ig.) LATINRA SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZ Pista bácsi és Agnes néni, akárcsak ötven évvel ezelőtt az esküvőn, most az aranylakodalomban koccintanak boldogságukra. K. S. 5 órakor: Asztali labdarúgó- verseny.
