Somogyi Néplap, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-11 / 34. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1964. február 11. Megnyílt a moszkvai plenum Aliul amerikai tárgyalásik a kiélezíiüt ciprusi helyzetről Moszkva (TASZSZ). Hétfőn magyar idő szerint nyolc óra után néhány perccel a nagy Kreml-palotában meg­nyílt a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának teljes ülése, amely megvitatja a mezőgazdasági termelés fejlesztésével kapcso­latos kérdéseket. Az ülést Nyikita Hruscsov, a Központi Bizottság első tit­kára nyitotta meg. Ezután Washington (MTI). Az Egyesült Államok fővá­rosában nagy port vert föl a Washington Post című lap értesülése, hogy az Egyesült Államok és Panama még 1962-ben titkos memorandu­mot írt alá, és ebben megálla­podott: új szerződésről fognak tárgyalni, ebben szabályozzák a csatornaövezet státusát. Az emlékirat foglalkozik egy új csatorna megépítésé­nek lehetőségével is, de le­szögezi, ha ilyen csatornát nem építenek, akkor is szük­ség lesz új szerződésre. A Washington Post hozzáfűzi, hogy az emlékiratot 1962. jú­nius 15-én írták alá az el­elhunyt Kennedy elnök és Ivan Volovcsenko, a Szovjet­unió mezőgazdasági miniszte­re kezdte meg beszámolóját. Ezután több korreferátumot terjeszenek elő. A társelőadók sorát Alek- szand Jezsevszkij, az országos mezőgazdasági gépeliátó intéz­mény elnöke nyitotta meg. Be­jelentette, hogy tíz év alatt a kolhozokban és szovhozok- ban 1,8-szeresére emelkedett a munka termelékenysége, s eb­ben nemcsak a géppark nö­Tüntetés Panama Cityben Chiari panamai elnök wa­shingtoni tárgyalásai nyo­mán. A lap közli még azt az ér­tesülését is, hogy az AÁSZ békéltető bizottságával tar­tott megbeszéléseken Panama képviselője szóba hozta a »•titkos memorandumot«, és ígéretszegéssel vádolta az Egyesült Államokat. Az AP hírügynökség jelen­ti, hogy jól tájékozott latin- amerikai körökben megerősí­tették a Washington Post ér­tesülését. E forrás szerint a panamai külügyminisztérium egyik tisztviselője még a múlt hónapban felolvasta az emlékirat szövegét a békélte­tő bizottság tagjainak. vekedése, hanem a gépállomá­sok átszervezése és a mezőgaz­dasági irányítás megjavítása is nagy szerepet játszott. Jelen­leg 2,6 millió traktor működik a földeken, s a különböző új gépek lehetővé teszik sok nö­vény megművelésének sok­oldalú, komplexgépesítését. Megemlítette, hogy különösen az állattenyésztésben maradt aiég sok munkaigényes, gyen­gén gépesített munkafolyamat. Washingtoni hivatalos he­lyen egy ideig hallgattak er­ről a jelentésről, de az esti órákban már megszólalásra kényszerültek. Harriman külügyminisz­ter-helyettes a CBS rádió- és televíziótarsaságnak adott nyi_ latkozatában kijelentette, ha új csatorna épül, természete­sen új szerződést is kell köt­ni. Hangoztatta azonban, hogy évek telnek el még, amíg a jelenlegi csatorna kapacitását teljesen kihasználják, és ezért egyelőre még nem tervezik egy második csatorna megépí­tését. Megkérdezték Harrimantől, mit tud az 1962-ben aláírt titkos emlékiratról, de ő szűkszavúan csak azt vála­szolta: »Nem tudom, hogy 1962-ben mi történt.« Sikere» partizánakciók Dél- Vietnamban Saigon. A dél-vietnami partizánok Saigontól 80 kilométerre he­ves harcok után elfoglaltak há­rom lakótelepet és órákon ke­resztül sikeresen visszaverték az amerikai repülőgépektől tá­mogatott kormánycsapatok el­lentámadásait — írja a New York Times. A lap szerint a kormánycsapatok 114 halottat vesztettek. A dél-vietnami kormány­csapatok parancsnoksága szombaton Saigonban adato­kat hozott nyilvánosságra, amelyek azt bizonyítják, hogy a dél-vietnami katonai junta amerikai irányítással harcoló katonái legsúlyosabb veresé­geik egyikót szenvedték el, amikor csütörtökön támadást intéztek a vietnami szabad­ságharcosok által elfoglalt há­rom stratégiai falu visszaszer­zéséért. Az egyik amerikai szóvivő elismerte, a kormánycsápatok csupán a Ben Cau ellen végre­hajtott támadásnál 94 katonát vesztettek, 32 katonájuk meg­sebesült. A Saigonba érkezett nem hivatalos hírek arról szólnak, hogy a katonai junta tüzérsé­ge és vadászbombázói napalm- és foszforbombákat, valamint rakétákat zúdítottak egy négy­ezer lakosú stratégiai falura, amikor azt vissza akarták sze­rezni. A megtámadott faluban majdnem kétszáz polgári sze­mélyt 'gyilkoltak meg az ame­rikai tömegirtó fegyverek. (AP) Vasárnap délelőtt George Ball amerikai külügyi állam­titkár vezetésével magas ran­gú küldöttség érkezett Lon­donba, hogy az angol kor­mánnyal megtárgyalja a NÁ- TO-erők Ciprusra való beve­tésének kérdését. A tárgyalá­son arról is szó lesz, hogy az angol NATO-csapatok mel­lett több ezer amerikai ka­tonát is Ciprusra vezé­nyelnek majd. Az amerikai küldöttség el­utazásáról az amerikai kül­ügyminisztérium közlemény­ben számolt be. A közlemény hangoztatja, hogy az Egyesült Államok kifejezésre kívánja juttatni, hogy New York. Az Egyesült' Államokban to­vábbra is nagy hullámokat ver fel a nemzetközi vizeken fel­tartóztatott kubai halászhajók ügye. Tekintettel az Egyesült Államoknak e kérdésben han­goztatott provokációs magatar­tására, a New York Times is élesen bírálja az amerikai ál­láspontot és azt követeli, hogy az elfogott halászokat bocsás­sák haza Kubába. A lap helyesli ugyan a guan- tanamói támaszpont vízellátá­jelentős érdekei fűződnek a Földközi-tenger keleti térsége »békéjének fenn­tartásához« és e cél megvalósítása érde­kében hajlandó megtenni minden lehetőt. Washingtonban az amerikai küldöttség váratlan elutazását összefüggésbe hozzák a ki­éleződött ciprusi helyzettel. Mint ismeretes, az elmúlt na­pokban Nicosia közelében sú­lyos összetűzésekre került sor, amelyek következtében töb­ben életüket vesztették. Meg nem erősített hírek szerint a vérontást angol katonák pro­vokálták ki, amikor tüzeltek a görög parasztokra. (MTI) sának biztosítására hozott in­tézkedéseket, de megjegyzi, hogy a guantanamói támasz­pont és a halászhajók fögva- tartásának ügye külön kérdés. Az utóbbi — hangoztatja a lap — szorosan kapcsolódik a vi­lág egy rendkívül érzékeny pontján folytatott amerikai külpolitikához. Akkor, amikor az ügyet a floridai hatóságok kezébe tették és lehetőséget adtak nekik arra, hogy külpo­litikát csináljanak, súlyos, sőt »kárhozatos« hibát követtek el. Titkos szerződés Panama és az Egyesült Államok között GoSdwater katonai ^érésekéi sürget Kuba eilen U Thant az etiópiai — Szomáliái határvita rendezéséért New York (MTI). U Thant, az ENSZ főtitkára vasárnap este felszólította Etiópia és Szomália vezetőit, haladéktalanul szüntessék meg az ellenségeskedést. A felhívás szerint ezzel mindkét fél mutathatná, hogy hajlan­dó a vitás nemzetközi kérdé­sek békés úton való rende­zésére. A hét végén V két ország közötti határvidék több pont­ján heves harcok robbantak ki. A súlyos helyzet miatt va­sárnap Szomáliában az or­szág egész területén rendkí­vüli állapotot hirdettek ki. Áddisz-Abebában pedig már hadüzenet nélküli nyílt hábo­rúról beszélnek. A két fél veszteségeiről nincsenek meg­bízható értesülések; egy Ad- disz-Abeba-i közlemény sze­rint a szemáliaiaknak eddig száz katonájuk esett el, két­száz pedig megsebesült. Az etiópiai veszteség Addisz-Ab­beba-i forrás szerint kilenc halott és negyvennégy sebe­sült. Az etiópiai fővárosban egyébként már folynak az elő­készületek az afrikai egység­szervezet külügyminiszterei­nek szerdán kezdődő rendkí­vüli értekezletére. Az értekez­leten az etiópiai kormány ag­resszióval akarja vádolni Szo­máliát. A határproblémákat az értekezlet csak akkor vi­tathatja meg, ha a tagállamok kétharmada a megvitatás mellett foglal állást. A kon­ferencia napirendjén eredeti­leg a tanganyikai, az ugandai és a kenyai katonai lázadások problémája szerepel. Az AP legújabb jelentése szerint a Szomáliái kormány fölkérte az afrikai egység­szervezetet, vegye föl külügy­miniszteri értekezletének na­pirendjére Szomália panaszát Etiópia ellen. Panama. Hírügynökségi jelentések szerint Panama Cityben va­sárnap este kétszáz ember tüntetett az amerikai agresz- szió ellen, és megemlékezett azokról a panamaiakról, akik­nek az életét amerikai golyók oltották ki. A tüntetők han­gosan kiáltozták: »Le a jenki imperializmussal!«; »Ameri­kaiak, takarodjatok haza!« A tüntetők ezután a kubai emigránsok székházához men­tek, és bezúzták az épület ab­lakait. Felháborodottan elítél­ték a kubai ellenforradalmá- ‘rokat, mert támogatják az amerikai imperializmust, és a januári vér es incidensekért a forradalmi Kubát akarják fe­lelőssé tenni. Ezután a tüntető menet az elnöki palota elé vonult. Itta kormány képviselője tájékoz­tatta a tömeget arról, hogy Panama az ENSZ-ben hivata­losan is agresszióval vádolja majd meg az Egyesült Álla­mokat, ha az Amerikai Álla­mok Szervezete tétlen marad. TAKÁCS ISTVÁN KÉTTŰS (8) Zalai szerette a sportolókat, hiszen közöttük töltötte el az életét, de mint munkaerőkkel nem nagyon volt kibékülve. Klári, a szerkesztőség titkár­nője, még a legnagyobb mun­kaidőben is nyugodtan állt fel a gépasztaltól, mert hát a ki­kérőlevél állandóan a zsebé­ben volt: edzésre kell men­nem . .. — Megint nem lát két hétig, főnök — kezdte a lány —, ed­zőtáborba megyünk, jön a ro­mánok elleni válogatott via­dal. Holnap hozzák a kikérőt. —■ Meg vagyok én áldva ma­gával — dühöngött Zalai. — Épp a főszezonban. Jövő hé­ten futják a derbyt. — Majd adnak kisegítőt! — Tudom, amilyenek a lap­vállalatnál vannak, még a ló nevét sem tudják'leírni! — Nem lehet mindenki olyan szakkáder, mint én. Ezt egyéb­ként maga is megállapította, mikor ide került, csak akkor még nem volt főnök ... Zalai nagyon mérges lett. — Mi az, maga is a vesémet akarja kivenni? Nem elég ne­kem Dormos? — Mi van Dormossal? — biggyesztette le száját a lány. — Persze, tegnap vasárnap volt, elvesztette a pénzét. Így van ez már, mióta együtt dol­gozunk. — Klárika, vendéget ka­punk. Csináljon egy kis ren­det. — Csinos? — kérdezte a lány tőle szokatlan kacérság- gal. — Majd meglátja. Azt hi­szem tetszeni. fog. — Ezekben a sötét lyukak­ban nehéz rendet teremteni. Sötét lyukak! Hányszor álla­pította meg ezt az utolsó hét év alatt, amióta egy furcsa döntés a Lóverseny Újsághoz vetette. Zalai egyedül maradt a szobában. Főnöki szoba ... Más szerkesztőségben a hiva­talsegédeknek is különb jut. Gondolatai megint visszatértek azokra a napokra, amikor ezt a megtisztelő megbízást kapta. Széles disszidált s vele ment legjobb barátja, Ordas is. A la­pot meg kellett indítani, a ver­senyzést meg kell kezdeni. Ez volt a jelszó 1956 decemberé­ben, a feladatnak eleget kel­lett tennie. Kinevezték főszer­kesztőnek. Természetesen a munkatársak ferde szemmel néztek rá. »Nem szakember, mit keres közöttünk?« — mondogatták, s nemegyszer igazat adott nekik. — Széles is Stockholmban van — vont elő kézitáskájából egy képeslapot Klári. Arcán nagyon friss mosoly futott át. — Már lovai vannak, annyit utazgat, amennyi belefér. Zalai felnézett. Most vette észre, hogy a lány visszatért. — Hogyhogy, Klárika — vá­laszolta —, maga most kezd el rajongani az egykori főnöké­ért? — Rajongani! — húzta el száját a lány. — Csak mon­dom ... A nyugat-németorszá­gi túrán összefutottunk vele, akkor mesélte... — minthá hirtelen észbe kapna, elharap­ta a szót. Zalai vállat vont: — Nincs abban semmi bűn, Klárika, hogy elbeszélgetett vele. Elvégre válogatott ver­senyző, azzal ül le odakint egy- pár szóra, akivel kedve tartja. Nem? De Klári már nem válaszol­hatott, mert az ajtó kinyílt, s Csóka Péter lépett be. — Új kollégám a Reggeli Híradónál — mutatta be Za­lai. — Átjött látogatóba. Klá­rika, nem szólna át a büfébe egy kis feketéért? A lány elindult az ajtó fe­lé. Elég volt egy elsikló fél­pillantás is, hogy megállapít­sa, egészen jóképű fiú Zalai új védence. — Hát ez az én rejtekhe­lyem, vagy oroszlánbarlan­#JF Washington (MTI). Nyugati hírügynökségi je­lentések szerint Washington­ban enyhül a hangulat a ha- lászhajó-incidens ügyében. Az AFP kommen tára szerint Wa­shingtonban kezdik elhinni, hogy a kubai halászhajók útja ::em jelentette egy Guantana­mo elleni kubai összeesküvés kezdetét. Bár továbbra is azt állítják, hogy a halászhajók amerikai vizeken tartózkod­tak, amikor az amerikai hadi- tengerészet elfogta őket, a francia hírügynökség jelenté­u • • • se szerint a washingtoni ha­tóságok azt tanácsolták a flo­ridai bíróságnak, hogy gyor­san és jóakaratúan járjon el az ügyben. Washingtonban ugyanakkor bejelentették, hogy az ameri­kai haditengerészet azt tanul­mányozza, hogy mintegy öt­millió dolláros költséggel ten- gervízlepároló berendezést lé­tesít a guantanamói támasz­ponton, hogy ily módon füg­getlenítse annak vízellátását Kubától. Goldwater, az amerikai szélsőjobboldal egyik vezére viszont Kubát szidalmazta és katonai megtorlásokat követelt a sziget ellen. A szenátor azt javasolta, hogy teljes katonai blokádot vonjanak Kuba köré és tartóztassák fel, kutassák át az összes, Kuba felé tartó ha­jókat. Goldwater szerint az Egyesült Államoknak haditen­gerészeti alakulatot kellett volna a guantanamói támasz­pontról a sziget belső terüle­teire küldenie a vízellátás biz­tosítására. »Ez egy kis lövöl­dözésre vezetett volna, de ' ez minden« — fűzte hozzá köny- nyedén. (MTI) Kezdik elhinni Defferre megkezdte elnökválasztási kampányát fFaldech Rochet beszéde Párizs (MTI). Gaston Defferre, De Gaulle szocialista ellenjelöltje a hét végén Bordeaux-ban és kör­nyékén kezdte meg elnökvá­gom? Ahogy tetszik — muta­tott körül lazán a szobában Zalai. — Kicsit sötét, nem ép­pen levegős, de hát a Lóver­seny Újságnak megteszi. — Miért nem kértél különb helyiséget, Bandi bátyám? Hi­szen a lap jól megy! — Hajaj, gyerekem, ha majd egy kicsit beletanulsz a szak­mába, akkor megérted, hogy némelyik lap hiába hoz sokat, olyan marad, mint a család szégyene. A pénze kedves, de ha vendég jön, nem ültetik az asztalhoz! — Furcsa ez, Bandi bácsi. Már annyi mindent tapasztal­tam, csak győzzem elraktároz­ni a fejemben! Néha már azt hiszem, nehezebb itt helytáll­ni, mint odakünn a határszé­len. — Nem kell megijedni, Pé­ter. Majd megszokod. Renge­teg új arc kerül eléd itt, óriási dumákat hallasz egyik-másik szerkesztőségi kóbor lovagtól, de ne hatódj meg és ne káp­ráztasson el! Színes, érdekes alakok, de a legtöbbjénél nyu­godtan leszámíthatsz ötven százalékot a csomagolásra ... az a tara! — és elnevette ma­gát saját tréfáján. Csóka Péter töprengve me­redt maga elé. Mindössze két hete hívatta be a parancsnoka. Elmondta neki, hogy távmon­datot kapott Mosonmagyaró­várról. Csóka Péter hadnagy­nak azonnal utaznia kell, hogy délután már ott jelentkezzék. Kalmár ezredes szívesen fo­gadta s tőle tudta meg, hogy egy évre a fővárosba küldik. lasztási kampányát. A mar- seille-i polgármester »Horizont 80«-nak nevezett 15 éves poli­tikai tervének körvonalait igyekezett-felvázolni. Ez a po­A Reggeli Híradó szerkesztősé­gében kell megismerkednie a sajtómunkával, hogy aztán majd, ha visszatér a következő szolgálati helyére, jó szerkesz­tővé váljék egyik katonaújság­nál. Kissé szédülve lépett be a Kálvin téri sajtópaloíába. A portás igazította útba, aztán már ott ült Fülöp István fő- szerkesztő asztala előtt, a mélyöblű bőrkarosszékben. — Örülnék, ha jól éreznéd magad nálunk, fiam. A mun­katársak segítségedre lesznek, rám is számíthatsz. Melyik ro­vathoz osszunk be először? Nem volt könnyű a válasz. Hiszen mindegy ... ahol legin­kább hasznát látják... De ta­lán ... Igen, barátjával, a má­sik Péterrel gyakran jártak labdarúgó-mérkőzésre, önkén­telenül fölsóhajtött, ahogy eszébe jutott a másik Péter. Együtt jártak iskolába, együtt kerültek a gyárba, a katona­sághoz is együtt vonultak be, és azon a megbolydult őszön is egymás mellett végezték a szolgálatukat. Egyik éjszaka tűzharcba keveredtek, s barát­ja golyót kapott a tüdejébe. — Nem megy a választás? — rántotta vissza Fülöp István hangja. — Hanem majd egy kicsit meglódítjuk ezt is. Úgy látom, nem annyira a vállal­kozó kedvvel van baj, talán in­kább nagyon is szerény vagy. Ez azonban biztató jel. No nézd csak, fiatalember mindig közel áll a sporthoz, igaz? Nyilván magad is sportoltál . .. (Folytatjuk.) litika — hangoztatta — sok áldozatot követel, de a távo­labbi jövőben jó eredményt ígér. Defferre szembeszállt az önálló francia atomfegyverke­zéssel, de nem vetette el az »európai atomerő« gondolatát. * * * Waldeck Rochet a dél-fran­ciaországi Cavaillon-ban tíz­ezer főnyi hallgatóság előtt mondott beszédet. A Francia Kommunista Párt főtitkár- helyettese rámutatott: veszé­lyes dolog, ha az ellenzéki erők a két év múlva esedékes el­nökválasztásra összpontosítják figyelmüket, és szem elől té­vesztik az azonnali feladato- ikat. A De Gaulle-i kormány­zat — mondotta — már meg- ,l kezdte támadását a városi és (•falusi dolgozók életszínvonala (lés a demokratikus szabadság­ijogok ellen. Külpolitikája az • atomfegyverkezési versenyt (•fokozza, és a leszerelést, a •nemzetközi enyhülést akadá­lyozza. A demokratikus erők­ének azonnal cselekedniük kell, ^hogy De Gaulle tervét meg­akadályozzák. Közös program nélkül Gas­ton Defferre nem tekinthető a demokratikus egység jelöltjé­nek — mondotta Waldeck Ro­chet. — Az általa kifejtett né­zetek saját nézetei. Bár poli­tikai programjának kétségkí­vül vannak pozitív elemei, több kérdésben, mint például a monopóliumok államosítása kérdésében még a szocialista párt programját sem követi. Defferre elismeri, hogy egy új kormánynak szilárd politikai többségre kell támaszkodnia. Ilyen többség azonban csak a kommunista párttal együtt va­lósítható meg, minden más kí­sérlet csak a jobboldali erők­kel való szövetkezéshez vezet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom