Somogyi Néplap, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-09 / 33. szám

í! ÍZMP MEGYÉI BI70TTSÁGA ES A MEGYÉI TANACS lAPJA irsem válloítak le NEM VEHETTÉK EGÉ­SZEN BIZONYOSRA a büssüi Üj Tavasz Tsz vezetői, hogy a zárszámadó közgyűlés rend­ben lezajlik, és mindenkit a helyén hagy. Tudni tudták azt, hogy nagy pertpatvar nem támadhat, s tömeges le­váltás előkészületeiről sem hallottak. Mégis azt vallhat­ták, hogy a fokozottabb óva­tosság sosem árt, mindig a kedvezőtlenebb lehetőséggel kell számolni, hogy váratlan meglepetés ne érje az embert. Egyébként májd meglátjuk, mi történik... mindenesetre azonban biztos, ami biztos. Állítani nem állítom, hogy pontosan ezt a gondolatsort járták végig — a közgyűlés hangulatán, a beszámoló és a vita tartalmán azonban felfe­dezhetők voltak ennek jelei. A félreértés elkerülése végett előrebocsátom és nyomatéko­san hangsúlyozom: nem arról van szó, mintha a vezetőség­nek erőteljes védekezésre kel­lett volna berendezkednie, vagy az elnök és a többi veze­tő meg nem engedett módon előre bebiztosította volna ma­gát. Én inkább a végül is alaptalannak bizonyult aggo­dalomra, a szükségtelen óva­toskodásra figyeltem föl, s mindezek fékező hatását ten­ném szóvá. A várakozás előzményeiről először. Nádorfalvi Nándor elnök 196L októberétől a múlt év nyaráig iskolán ta­nult. Völgyi Mátyás elnökhe­lyettes lett az utóda Alig né­hány hónap múltán összeült a zárszámadó közgyűlés. Olyan Jjgngulat támadt, hogy az ag- ronómusnak távoznia kellett. A mezőgazdászi teendőket ak- k»r mindjárt, 1962 elején Gyarmati József magtárosra bízták. Nem úgy sikerült az az esztendő, ahogyan szeret­ték volna. Latolgatni kezdték, hogy leváltják a gyenge ké­pességű agronómust Mások viszont hangoztatták, hogy akkor menjen az elnök is. A házi gyűlések, a kapu előt­ti beszélgetések megfordítot­ták a kockát. A közgyűlés — egy évvel ezelőtt — kisiklott rendes vágányából, s a han- goskodók minden bajt az el­nök nyakába varrtak. Egyik­másik érdekcsoport elérte, hogy félreállítsák. Ideiglene­sen Decsi János párttitkár vette át az elnöki teendőket. Megbízatása arra az időre szólt, ameddig Nándorfalvi elvtáírs iskolán van. Az agro- nómus viszont változatlanul megmaradt beosztásában. Így kezdődött a múlt év. És hogyan folytatódott. Ügy, hogy a büssüiek 1963-at a vá­lasztások esztendejének ne­vezhetik. Mert július 28-án újból beiktatták elnöki tiszt­ségébe Nándorfalvi elvtársat, s a 13 tagú vezetőségnek 8 tagját kicserélték. Választot­tak szeptemberben is: ezúttal ellenőrző bizottságot és fe­gyelmi bizottságot. Október­ben meg leváltották az agro­nómust, s helyette december­ben választottak újat. EZEK AZ ELŐZMÉNYEI a mostani zárszémadó közgyű­lésnek. A gyakori személycse­rék — még ha indokoltak vol­tak is — okoztak zökkenőket. A tisztségekbe újonnan beke­rült embereknek nem volt, nem lehetett biztonságuk, hi­szen »-ki tudja meddig leszünk vezetők?«. S mer-e az eleve bi­zonytalankodásra kárhoztatott vezető határozottan, követke­zetesen intézkedni? A szövetkezet jelenlegi ve­zető gárdájának még nem volt ideje bizonyítani. Az idő rövidsége miatt nem mutat­hatták meg, mire képesek. Egyedül talán Nádorfalvi elv­társ van abban a helyzetben, hogy a tagság ismerheti el­nöki tevékenységét, hiszen ta­knkit Kein A büssüi közgyűlésről nulmáhyai megkezdése előtt is ebben a tisztségben dolgo­zott. De mit mondjon ő most, amikor azt az évet zárják, amelyiket más kezdett el? Álljon föl a közgyűlésen, és a vártnál gyengébb termési eredmények miatt marasztal­ja el elődeit? A hibázókat, a mulasztókat, a felelősöket sze­mélyre való tekintet nélkül meg kellene neveznie. Ám nem ezt teszi. Bíráljon valakit is név szerint? Hátha egy kis csoport védelmére kel annak, szó szót követhet, és elfajul­hatnak a dolgok. így inkább általában, név nélkül beszél az elnök jól dolgozó asszo­nyokról és szorgalmas trak­torosokról is meg hanyag ko­csisokról, munkaszervezési hi­bákról és alapvető talajmun­kák elmaradásáról és megké- séséről is. Nem, nem jó dolog ez a szemérmeskedő névtelen­ség — így sem a dicséret, sem a bírálat nem éri el a kívánt hatást- Nádorfalvi elvtársnak minden erkölcsi alapja meg­van ahhoz, hogy konkrét vé­leményt mondjon szövetkeze­tük minden dolgáról, szövet­kezetük valamennyi vezető­jéről és tagjáról. Neki. nem kell attól tartania, hogy egy vagy néhány klikk meg tudja szervezni leváltását, hiszen alig várta a falu, hogy haza­térjen az iskoláról, és átvegye újra a szövetkezet vezetését. S az azóta végzett munkájá­val is elégedett a tagság. A felszólalók már névre címezték! mondanivalójukat. Hegedűs László, Somlai La­jos, Dávid József, Kiss József, Pál Sándor személyektől kér­ték számon a közgyűlés színe előtt, hogy ki mit tett a ter­mésátlagok megtervezésekor, a szénabehordáskor, a leltáro­zás idején vagy pedig a kuko­ricavásárláskor. Pál Mátyás fogatos megkérdezte a veze­tőktől, hogyan számolják el a trágyahordást. Pintér József- né arról érdeklődött, hogy nem túloznak-e a vezetők, amikor erre az évre több ka­pásnövény vetését tervezik. S A TIZENKETTEDIK FEL­SZÓLALÁSNÁL már-már úgy látszott, hogy mégis megindul a lavina. Pápai Károly veze­tőségi tag ugyanis azt vála­szolta ifj. Molnár Lajos bírá­ló megjegyzésére, hogy ezen­nel lemond tisztségéről. Ne­hezményezte Szegvári András is — szintén vezetőségi tag —, hogy megmondogattak neki. De hát lemondani az első bí­ráló szó hallatán? Nem ez a megoldás. Kivált akkor nem, ha úgy áll a dolog, ahogy a bíráló véli és állítja. Mit kell tenni ilyenkor? Higgadtan, megfontoltan beszélni, gondo­san elemezni a szóban forgó témát, különválasztani az el­követett hibát a ráfogástól, és érdemben dönteni. így járt el az elnök, így foglalt állást a közgyűlés. Nem fogadta el a tagság a lemondást, nem vál­tott le senkit. Űtravalót azon­ban adott a zárszámadó köz­gyűlés a vezetésnek is, a tag­ságnak is. Van mit megszív­lelniük, van mihez igazodni­uk. Kutas József DUNA? KÉKES? ALBA BEGIA? frr':­Mind több falusi háznál, vetődik fel ez a kérdés. A zárszámadá­sok idején igen megnövekedett megyénkben a televíz-óvásárlók száma. Amikor a lengyeltóti fmsz műszaki boltjában jártunk, ak­kor is éppen tv-vásárlók voltak az üzletben. Somogy volt az ország egyik legjobb méztermő megyéje tavaly (Tudósítónktól.) Az 1963 előtti években a lqedvezőtlen időjárás és egyéb dkok miatt a somogyi méhé­szeknek »-mézben szűk« esz- tcndeik voltak. Tavaly — vég­re — szép eredményeknek őrülhettek. 30,35 vagon méz szállítására szerződtek, ezzel szemben a 45 szakcsoport és a Kaposvári Méhész Szakszövet- íkezet 49,68 vagon mézet adott iát az Országos Méhészeti Szö­vetkezeti Központnak. Tavaly Somogy volt az ország egyik legjobban mézelő megyéje. Sok kedvező tényező együt­tes hatása eredményezte a bő­séges méztermést. Jó volt a tavasz, megerősödtek a méh­családok. Kellő gondot fordí­tottak a betegségek megelőzé­sére, igénybe vették az állator­vosi felügyeletet, s a szak­csoportok egészségügyi felelő­sei is jól dolgoztak. Sok mé­hész kihasználta a vándorolta­tás lehetőségét. Segített mun­kájukban a MÉSZÖV mellett működő méhészeti szakbizott­ság. A méhészek bíznak abban, hogy a tavalyihoz hasonlóan ez az év is jól sikerül. Az andocsi cigánytelep lett az első a tisztasági versenyben (Tudósítónktól.) A napokban a Tabi Járási Tanács Egészségügyi Csoport­ja tanácskozásra hívta össze a Téli napok Csokonyavisontán Mozgolódnak a fiatalok A csaknem háromezer lako­sú Csokonyavisontán kétszáz­ötven KISZ korosztályú fiatal él ezért csodálkozom, amikor Balázs Béla, az L körzet Rá­kóczi alapszervezetének KISZ- titkára azt mondja, hogy a két alapszervezetben mindössze hetvenöt fiatal tevékenykedik. — Negyvenhét tagot szám­lál a Rákóczi-alapszervezet, huszonnyolc tagja van a Ki- lián-alapszervezetnek — mond­ja Balázs Béla. A kétszázötven csokonyavisontai fiatal közül sokan járnak Nagyatádra és Barcsra gimnáziumba, ők ott tagjai az iskolai alapszervezet­nek, több fiatal más községben dolgozik; persze, ha összeszám­láljuk a falu ifjúságát, kide­rül, hogy azért még sok a szervezetlen fiatal... Boncolgatjuk az okokat. — Számolni kell azzal is, hogy sok család nem engedi el a KISZ-rendezvényekre a gyerekeket. Mások nem igény­lik a társaságot, hiába hívják őket, csak ígéretet kapunk... A titkár és a vezetőségi ta­gok gyakran beszélgetnek a fiatalokkal vagy a szülőkkel, de ritka a gyors siker. Alapos meggyőző munkára van szük­ség, hogy valóban szervezetté tehessék az ifjúságot. Balázs Béla például mindig , magával visz néhány belépési nyilatko­zatot, s a beszélgetés után át­adja a fiatalnak... Mint mindenütt, a KISZ- alapszervezetnek is a helyiség­hiány volt sokáig a legégetőbb gondja. Nemrégiben készült el a községi pártház — mondja Ba­lázs Béla — az építkezéshez a megyei KISZ-bizottság is hoz­zájárult. Sajnos, messze van az I. körzettől, alkalmasabb he­lyet kellett keresnünk, ahol a rendezvényeket lebonyolíthat­juk. A KISZ-taggyűléseket, a po­litikai oktatásokat, a kultúr- csoport próbáit hol a tsz-iro- dán, hol az iskolai napközi otthonban tartották. Ä közel­múltban — ideiglenesen — megoldották a helyiségkérdést a Rákóczi KlSZ-alapszervezet- ben. A szakmaközi bizottság­nak van egy klubhelyisége, nemrég beállítottak egy kály­hát, s ha szűkén is, de »léleg­zethez jutottak«. Itt tartják a politikai okta­tásokat Horváth János tanító vezetésével. A Társadalmi is* meretek tanfolyama előadásait rendszeresen látogatja a tag­ság hetvenöt-nyolcvan százalé­ka. Érdekesek az előadások, a hallgatók aktívak. A legutób­bi — Ki a modern? című — előadást olyan élénk és tartal­mas vita követte, amilyenre még nem volt példa Csokonya­visontán. Állami oktatásban hatan vesznek részt a negyvenhét fiatal közül. Az ifjúsági film­szemináriumnak pedig olyan sikere van, hogy az már nem is ifjúsági szeminárium. Az előadásokat és a vetítéseket esetenként hetvenen hallgat­ják és nézik végig — fiatalok is, idősebbek is. — A helyiségprobléma ideig­lenes megoldásától azt várjuk, hogy föllendíti majd az aiap- szervezet klubéletét — mondja a titkár. — Szeretnénk a ter­melőszövetkezet segítségével egy lemezjátszót vásárolni ak­kor rendszeresíthetnénk a szombat-vasárnapi táncestéket. Eddig csak elvétve jöttek így össze a fiatalok, ha valaki magnetofont vagy lemezjátszót hozott. A klubban szellemi ve­télkedőket, előadásokat is szervezünk. így talán sikerül közelebb hozni egymáshoz a fiatalokat. A KISZ-isták megyeszerte ismert tánccsoportja új műsor­ral készül, a színjátszók Hor­váth Sándor szervező titkár vezetésével rövid jelereteket és egyfelvonásosokat tanul­nak. — Tavaly a Figaró házassá­gát mutattuk be a környező falvakban, de a Pécsről hozott jelmezek elvitték a bevételt, pedig a KISZ-nek szüksége volna pénzre... Régi vágyuk, hogy a község fiataljaiból zenekart toboroz­zanak, a hangszerekre pedig pénz kelL Mozgolódnak a fiatalok Cso­konyavisontán. Lelkesedéssel, leleményességgel sok mindent elérhetnek. Vincze Jenő Megkövesedett erdő Dr. R. Capua déű-afrikai egyete­mi tanár Fokvárostól mintegy 320 kilométernyire, a Mosael-öböl kö­zelében is millió évesre becsült megkövesedett erdőt fedezett föl. A megkövesedett erdő fái között vannak több mint 90 méter magas faóriások is. járás 11 cigánytelepülésének egészségügyi felelőseit. Az ér­deklődésre jellemző, hogy a tanácskozáson még egyszer ennyien, huszonketten vettek részt Dr. Horváth József járási közegészségügyi felügyelő ér­tékelte a cigánytelepülések közti tisztasági verseny ered­ményeit. Elmondotta, hogy a 11 településen 74 család, illet­ve 289 személy él. A tisztasági versenyben a legjobb ered­ményt az andocsiak érték el Utánuk a karádaik, a csaba- pusztaiak és a kisbárapátial következnek. A járás legjob ban dolgozó egészségügyi fele löse, a csabapusztai Orsós Pót a megyei tanács egészségügyi osztályától dicsérő oklevelet kapott Toriéi Dénes, a járási műve­lődésügyi osztály vezetője el­mondotta, hogy az 58 iskolakö­teles cigánygyerek közül 52 rendszeresen jár iskolába. Fel­hívta a részvevők figyelmét, hogy segítsenek az iskolai mu­lasztások megszüntetésében. Varga Ferenc munkaügyi fő­előadó az elhelyezkedés lehe­tőségeiről szólt, Piliszky János, az OTP járási vezetője a lakás- építési akció eredményeiről mondott tájékoztatót. XSEltwHsairosiL ___ i MíSCfJZOfí A következő két történetet a francia lei Paris-ban olvas­tuk: 1. Két pesszimista milliomos beszélget: — Ha továbbra is így emelkednek az árak, elme­hetünk koldulni mind a ket­ten ... — Igen ám ;— mondja a másik —, de kitől? 2. Mr. Dupont, a tökéletes hi­vatalnok kétórás késéssel ér­kezik a hivatalba. — Bocsásson meg, főnök úr — mondja szégyenkez­ve —, ilyesmi még sohasem történt velem ... Elaludtam. — Hát maga otthon is al­szik? — kérdezi csodálkoz­va a főnöke. Csak felnőtteknek A divathölgy panaszkodik az orvosnak: — Képzelje, doktor úr, milyen rémes álmom volt. Azt álmodtam, hogy telje­sen meztelenül mentem ki az utcára, mindössze egy ka­lap volt a fejemen. — És nagyon szégyellte magát? — Elképzelheti! A kalap tavalyi volt. Egy öntelt vezető — Tűröm, tükröm, mondd meg nékem, ki a legjobb em­ber a világon! Komoly szempont Az utasszállító repülőgép motorja meghibásodik. Lát­ván az utasok nyugtalansá­gát, a stewardes meg akarja őket nyugtatni, és a követ­kező szavakkal fordul hozzá­juk: — Hölgyeim és uraim, fér­jem, aki a kiváló műszaki csoport vezetője, saját kezű­leg ellenőrizte a gépet, sőt, mi több, tudta, hogy a gé­pen én fogok szolgálatot tel­jesíteni ... Erre megszólal az utasok közül valaki: — S nem mondhatná el a hölgy, hogyan él a férjével? Olvastuk. Tűzrendészed jelszó: »Ne dohányozzék az ágyban és egyéb tűzveszélyes helye­ken.« • • * A színházban legjobban a szüneteket szerette. Kedvelt ital a gyümölcslé Növekszik az érdeklődés a készételek iránt is (Tudósítónktól.) Egyre kedveltebbé válik me­gyénkben a vitamindús gyü­mölcslé. 1963-ban 1700 mázsa meggy-, őszibarack- és birslét. Almuskát és Hírőst, az 1962. éviinél 310 mázsával többet ho7 zott forgalomba a FÜSZÉRT. A legnépszerűbb üdítő ital a meggylé: 290 000 üveggel fo­gyott el belőle tavaly.A birs­lét is sokan kedvelik, ebből 90 000 üveggel adtak el. Nagy sikere volt a narancslének is, sajnos keveset kapott belőle a megye. Somogy a gyümölcs­léfogyasztósiban országosan a negyedik helyet vívta ki ta­valy magának. Nő az érdeklődés a készéte­lek iránt is. 1963-ban 3 300 000 forint értékű készétel fogyott el, 800 000 forinttal több, mint 1962-ben. Leginkább a marha- és a sertéspörköltet ke­resték a vásárlók. Az előbbiből 73 000, az utóbbiból 45 000 üveg fogyott el. Megkedvelték a fogyasztók az úgynevezett káposztás készételeket is. Ezekből 11 000 üveggel kelt el a múlt évben. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megye Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkeszt őség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogy, megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítöl.nél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. t: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Válla1 at kaposvári üzemében Kaposvá” Katinka Sándor utca &

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom