Somogyi Néplap, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-09 / 33. szám

UJ ÖZEM SZÜLETIK Barcs iparosításáról, kommunális fejlesztéséről, terveiről nyilaik ■ozik A barcsi já­rás párt- és tanácsszervei­nél szinte ál­landóan napi­renden szere­pel a járási székhely, Barcs további ipa­rosítása, fej­lesztése. Mi­lyen mére­tűek ezek a problémák, milyen tér­veik, elképze­léseik, intéz­kedéseik van­nak a járás közvetlen és távlati fej­lesztésére, a la­kosság igé­nyeinek jobb kielégítésére? Kérésünkre ezekről tájé­koztatta punk munka' társait Mandik Béla elvtárs a | járási pártbi- | zottság első I titkára. Térdig érő sár, körös-körül építőanyagok, lázas, lüktető élet. Kutat fúrnak, egy mun­kás vasat fűrészel, odább egy gépkocsiról kúthoz való csöve­ket görgetnek a földre. Ez fogadott Barcson, a Vö­rös Csillag Tsz volt központjá­ban, az egykori nagymalom­ban. Nyoma sincs már a hábo­rúból visszamaradt félig le­rombolt magtárnak és egyéb melléképületeknek. Ellenben készen áll egy impozáns, kor­szerű műhely, a leendő üzem I. számú szerelőcsarnoka. Fé­lig kész a második is, s emel­kednek az étkezde, az öltöző és a fürdő falai is. A hatalmas udvaron, a tér­dig érő sárban elégedetten jár­kál, a sürgölődő munkásokat figyeli Ferenczi Imre, az üzem igazgatója. — Áprilisban indul a mun­ka, addigra befejeződik a 21 millió forintos építkezés. Ha csak valami közbe nem jön addig ... Már januárban meg kellett volna indulnia a terme­lésnek, de a Somogy megyei Építőipari Vállalat késett. S most sem dolgozhatnak a ket­tes csarnoknál, mert hiányzik a betonvas, s az is félő, hogy Elhanyagolt, korszerül en üzletek A tejbolt egyik ablaka ki­törve, az üveget kartonpapír helyettesíti. A kis bódé tete­je rossz, beázik, a mennyezet vakolata belehullik az edé­nyekbe. Nincs sokkal jobb ál­lapotban az egyetlen kenyér­bolt sem: elhanyagolt, korsze­rűtlen ez is. Mindkettőt már régen be kellett volna zárat­niuk a közegészségügyi ható­ságoknak. Barcs üzlethálózata nem fejlődött az igényekkel, ke­vés az üzlet, s többségükben azok is kicsik. Decemberben tárgyalta a járási tanács végrehajtó bi­zottsága Barcs kereskedelmi hálózatának gondjait. A vb szerint sokat jelentene, ha a kereskedelem megkapná a volt rendőrklubot: ide telepí­tenék át mostani helyéről a presszót, s zenés cukrászdát létesítenének. A presszó je­lenlegi helyén pedig kenyér- és tejboltot nyitna a szövet­kezet. Szükség lenne zöldség- gyümölcsüzletre is. A temet­kezési vállalat kirendeltsége raktárnak foglal el egy üzlet céljára igen alkalmas helyisé­get. Tulajdonosa — a vállalat helyi megbízottja — azonban hallani sem akar arról, hogy üzletét más célra használják. Barcson az Iparcikk-kiske­reskedelmi Vállalatnak is van néhány üzlete. Az fmsz is, az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat is húzódozik a na­gyobb beruházástól mondván: minek építsenek másnak, ki tudja, hogy egy esetleges szakosítás során melyik ke­reskedelmi szerv kapja meg Barcsot? Pedig ha megnyílik . a Dráva-híd, fellendül az ide­genforgalom, Barcs nem le­het meg korszerű üzletek nél­kül! rövidesen kavicshiány állítja meg a munkát — aggódik Fe­renczi elvtárs. Ez az új üzem — a fűrész­üzem mellett — Barcs máso­dik legnagyobb üzeme lesz. Egyelőre 500 embernek ad munkát, de a tervek szerint ezerre emelik létszámát. Neve: Építőgép-javító és Gépgyártó Vállalat. Vízderítő és betonsi­ló berendezéseket készítenek, ezenkívül gépeket javítanak benne. A nagy csarnokban hatal­mas mozgódaru, munkapadok lesznek nemcsak a földszinten, hanem kétoldalt az emeleti ké­szen is. Minden munkapad fö­lött neon világít majd. Dolgoznak az irodák és a, szolgálati lakások átalakításán is. Ferenczi Imre igazgató rö­videsen leköltözhet Budapest­ről családjával. Rajta kívül az új üzem munkásai közül mind­össze hárman vannak itt: Mó- zsi József lakatos, aki Kál­mánjáról járt eddig Pécsre, Takács József, ugyancsak la­katos, ő Barcson lakik, de ed­dig Pécsen dolgozott. Tamás János raktárosa lesz az új üzemnek. . ^ fúrógép zaja, az építkezők lármája tölti meg a hatalmas üzemet. Nem sokáig. Néhány hónap múlva eszterga, gyalu- és ^fúrógépektől, az induló emelődaru figyelmeztető jelé­től lesz hangos a környék hir­detve: új üzem született és működik Barcson. Mandik elvtárs elöljáróban elmondotta, hogy az ötvenes évek elejének eltorzult poli­tikája szinte teljesen meg­akasztotta Barcsot a fejlődés­ben. Űj üzemet nem kapott, a kavicsbányát elvitték, s a tízezer lakosból kb. másfél ezer ember elköltözött a köz­ségből, további négyszáz ugyan itt lakik, de másutt keresi a kenyerét. — Ezek kö­Egy éjszaka négy betörés A múlt év cbecember 3-án reg­gel négy betörésről tettek je­lentést a járási rendőrkapi­tányságon. Aznap délután 3 órakor már el is fogták a tét-, leseket. A betöréseket három fiatalkorú követte el: O. Ist­ván, ö. János és B. János. Éjszaka fél tizenegy körül a művelődési ház büféjébe tör­tek be először. Szalámit, bort, csokoládét, sört és öt liter li­kőrt vittek el. A bejárat előtt leültek a lépcsőre, és amíg megbeszélték a következő ak­ciót, sört és likőrt ittak a cso­koládé mellé. Egy órával utóbb a leányiskola szekrényeit fosz­togatták. Bélyegeket, füzete­ket és 204 forintot szedtek össze. Innen visszatértek a mo­zipénztárhoz. Álkulccsal nyitot­ták ki a főbejárati kaput és az iroda ajtaját. 175 forintot és 160 mozijegyet vágtak zsebre. A templomtéri Iskolába is ál­kulccsal hatoltak be. Tintát, is­kolaszereket és szemléltetőesz­közöket loptak ki a fölfeszitett szekrényekből. Ügyükben rövidesen Ítéletet hirdet a fiatalkorúak bírósága. maradnának családjuk köré­ben, ha munkaalkalmat te­remtenénk nekik. A barcsi Vörös Csillag új tagokat már nem vesz föl, mert nincs szüksége több munkáskézre, így a munkaerőt csak a köz­ség további iparosításával tudjuk elhelyezni. Ilyen irá­nyú elképzeléseinket minde­nütt támogatják. A volt tsz- központot, az egykori nagy­malmot átadtuk egy új ipari üzem céljaira. Az építkezések javában folynak, s jövőre öt éve szervezte meg építő­brigádját a községi tanács. Ak­kor mindössze három ^ mester­embernek tudtak munkát ad­ni. Azóta bebizonyosodott, hogy kifizetődő a saját rezsis építkezés. Ma már 42 tagja van a brigádnak, közülük 15 szakmunkás. Saját cementüze­met létesítettek, ök látják el az egész járást kútgyűrűvel, áteresztő csövekkel és beton­oszlopokkal. Megszervezték a drávai kavicstermelést. Éven­te 4000 köbméter finom moz­donyhomokot szállítanak a MÁV-nak. Az építőbrigád tavaly a tervezett 636 000 forintos ter- j vet 1 327 000 forintra teljesí­tette. Az állami lakóházak ta­1500 munkást foglalkoztat az új gépgyár. ígéretet kaptunk arra is, hogy fűrészüzemünk a fejlesztés után a jelenlegi 550-ről 800-ra növeli dolgozói­nak számát. Községi taná­csunk ismét megindította a drávai kavics kitermelését, a községfejlesztési , tervekben szereplő feladatok elvégzésére pedig saját épitőbrigádot szer­vezett. Megalakult a törpe- vízmű-társulás; 1965-re min­den utcába eljut a vízveze­ték, a csatornázást pedig 3 év alatt fejezzük be. Űj utcát nyitunk a község belterületén, új járási rendelőintézetet, hoz­zá 12 szolgálati lakást, új szállodát és éttermet építünk. Ez utóbbinak a költségeit a SZÖVOSZ fedezi. A drávai híd helyreállításával várható ugyanis, hogy a Fiume felé irányuló forgalom ide terelő­dik át, s jelentősen megnövek­szik Barcs idegenforgalma. Közelebb kerülünk az Adriá­hoz. Iskolagondjainkat némi­leg enyhíteni fogja az 1965-re elkészülő hattantermes új ál­talános iskola. Bővítjük a gimnáziumot; 60 személyes óvodát és tizenkét új lakást építünk, hogy az égető lakás­hiányt valamelyest csökkent­sük. Több százezer forintot költünk a házak felújítására, karbantartására, s folytatjuk a járdaépítést. Nagyjából ezek a Jeghalaszt- hatatlanabb feladataink, leg­közelebbi terveink. Azon le­szünk — mondotta végezetül Mandik elvtárs —, hogy ami tőlünk telik, mindent meg te­gyünk Barcs fejlesztéséért* szépítéséért. tarozásán és felújításán kívül nyolc új lakást építettek. A ta­nács így jelentős összegeket takarít meg. Az ikerházak el­készítését az építőipari válla­lat 740 000 forintért vállalta, a községi'építőbrigád 505 000 fo­rintért végezte el ugyanazt a munkát. A járdaépítésen kívül a termálfürdőt is így tudták fejleszteni. A meleg vizű strandon versenyuszodát léte­sítettek. Ez évben még több munka vár az építőbrigádra, ezért lét­számát hatvanra emelik. írták: Németh S.—Szalai L.— Varga J. Fotó: Grábner Gy. MOLT ÉS JÖVÓ Itt, ahol ezek a rozzant házak állnak, nemsokára megkezdődik a bontás, ezzel egyidejűleg lerakják az új út és az új járási ren­delőintézet alapjait. Tíz szakorvos ügyel majd az lij intézmény­ben Barcs és a járás lakosságának egészségére, s nem kell a betegeknek Kaposvárra utazgatniuk. ÖREGEK ZÁRSZÁMADÁSA A szokásos év végi zárszámadás előtt az idén szervezte meg először a Vörös Csillag Tsz a nyugdíjasok, az öregségi és munkaképtelenségi járadékosok zárszámadását. A távol lakó idős asszonyokat és férfiakat személygépkocsival szállí­tották be a szövetkezet központjába. A 130 szövetkezeti öreg közül mintegy százan vettek részt a meghitt, családias lég­körben lezajlott ünnepi ebéden. A szövetkezeti veteránok egy része még ma is kiveszi részét a munkából. Ha szükség van rájuk, mindig szívesen segítenek. Szili István most a határ őre. Török Feri bácsi szorgalmas gyalogmunkás. Hoff er Gyuri bácsi nem tud meg­válni a lovaktól. A kocsiról ugyan leszállt, de a lóetetésről nem mond le. Minden hajnalban ő nyitja ki elsőnek az istái- ! lóajtót. A szövetkezet vezetősége az első találkozó után úgy ha­tározott, hogy ezentúl minden évben megszervezi az öregek zárszámadását. * Barcs legnagyobb üzeme, a fűrészüzem évente 72 000 000 forintos termelési értéket nyújt. Ennél talán többet mond ez az adat: 52 000 köbméter rönköt dolgoznak fel félkész termékké. Hordódonga, bányadeszka, vasúti talpfa készül itt, s annyi parkett­léc kerül ki innen, amennyiből 10 000 lakást padlózhatnak le. Újabban fűrészporbri- kettet is gyártanak, amely 4000 kalóriaértéke miatt más megyében is keresett. zül az emberek közül nagyon sokan megunták már a fá­rasztó utazgatást, szívesebben már 500, később 1000, majd KETTEN 1200 HÍZÓT ADTAK TAVALY A 7 np^7Är;N^^ Győri Vendel és Horváth József úgy megértik egymást, mint két jó testvér, öt év óta dolgoznak együtt a Vörös Csillag Tsz ben. Kettejük gondjaira van bízva a szövetkezet korszerű hizlaldá­ja. Most 440, de van, amikor hatszáz sertés hízik a kezük alatt. Nyolc hónap alatt kés alá érik náluk a süldő. A szövetkeze" '’000 hízott sertést adott tavaly az országnak, ebből 1290-at Győri Vendel és Horváth József hizlalt meg. F.árásztó és gyümölcsöző munkájukért 32132 forint jövedelem ütötte tavaly a markukat. Milliós munkát végzett az építőbrigád

Next

/
Oldalképek
Tartalom