Somogyi Néplap, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-05 / 29. szám

Tizenhárom év Ennyi telt el a nyilvános városi könyvtár megnyitása óta. 1950-ben mindössze 800 ol­vasót tartottak nyilván, s a könyvtárnak csak tízezer szép- irodalmi és ismeretterjesztő műve volt. Az olvasómozga­lom nagy utat tett meg azóta. Nyolcezer-nyolcszázan iratkoz­tak be a megyei könyvtárba és a városi fiókokba. Ha ehhez hozzávesszük a szakszervezeti könyvtárakba járókat is, olyan tizenháromezerre kerekedik az olvasók száma. Tavaly 350 000 kötetet kölcsönöztek a kapos­váriak. Az elmúlt években megtíz­szereződött az olvasók száma. A könyvtárak állománya 150 000-re emelkedett. Ma már Kaposvár minden negyedik la­kója tagja valamelyik könyv­tárnak. A város peremén levő fiók- könyvtárak munkája is hozzá­járult a szép eredményekhez. A városi tanács tizenegy fiók­ról gondoskodik. Ma kétszer annyi könyvük van a fiókok­nak, mint három évvel ezelőtt. Ötezer-ötszázötven olvasójuk több mint 215 000 könyvet köl­csönzött. A hálózat a Kanizsai úttól Szentjakabig, a Pázmány Péter utcától a Kandó Kálmán utcáig terjed. A környékbeliek megszerették a kis könyvtára­kat, egyre többen látogatják őket. Csak néhány adat: A Pe­tőfi utcai könyvtárat nyolc- százhatvanan, a donnerit hét­százhetvenen, a Kandó Kál­mán utcait — még egy éve sincs, hogy megnyílt — há- romszázharmincan látogatják. Van egy repülőtiszt, aki ál­talános iskolás kora óta láto­gatja a fiókkönyvtárt. Kovács Magaa, a kefeüzem dolgozója hat éve jár a donneri ‘fiókba. Általában a történelmi regé­nyeket keresi. Héli Teréz gyógyszerész a tanulmányai­hoz szükséges politikai és tár­sadalomtudományi műveket kéri a könyvtárostól. Boti Jó­zsef művezető is szorgalmas látogatója a könyvtárnak. Bű­nt László szakmunkás vizsgára készül, a fölkészüléshez szük­séges műveket kölcsönzi. Ahány olvasó, annyi igény. A könyvtárosok szeretnék, ha minden családból járna leg­alább egy valaki a könyvtár­ba. Egyre nehezebb elhelyezni az állandóan gyarapodó könyv- állományt a kicsi és zsúfolt fiókokban. Reméljük, hogy a városi tanács segítségével megszüntethetjük ezeket a gondokat. Bánki Gyula levelező Ki a felelős? Kaposváron, az Április 4. utca 5. számú házban lakom. A Kaposvári Textilruházati Ktsz a nyáron üzemházat építtetett a Somogy megyei Építőipari Vállalat a lakásom mögött. A nyári esőzésekkor beázott a lakásom fala. Szóltam a mű­vezetőnek, hogy intézkedjen. Felvilágosított, hogy nem kap­nak bádogost. Egy hónap múl­va intézkedtek, nem terjedt tovább a víz. A rossz tetőcse­repeket azonban nem pótolták, a megdöntött kéményt sem javították meg. December 20-án megint megjelentek a vízfoltok a falon. A víz egyre terjed, félő, hogy bedől a fal. Sajnos, panaszomat sehol sem orvosolják. Január 4-én hely­színi szemlét tartottak az üzemház területén. Kértem a műszakiakat, nézzék meg la­kásomat. Nem voltak hajlan­dóak. A kivitelezők szerint a tervező a hibás. Pörösködnek, ez azonban rajtam nem segít. Mire eldől, hogy ki a felelős, összedől a fal. S a nedves la­kásban egész télen fagyosko- dom, pedig már huszonöt má­zsa szenet tüzeltem el eddig. | Kittel Istvánné Kidobtunk az ablakon 1700 forintot Harminc balatonboglári nevében fogtam tollat. Hordozható cserép- kályhát vásároltunk 1700 forintért a balatonboglári földművesszövet­kezet vasboltjában 1902 őszéni Egy­hónapi használat után elrepedt a kályha lapja, két helyen lepatto­gott a csempe zománca. Én ötször fűtöttem be a kályhámba, s ugyan­úgy jártam, mint az Iparcikk-kis­kereskedelmi Vállalat 76. számú ruházati boltjában levővel. Rekla­máltam a földmüvesszövotkezet- nél. Továbbították a panaszt a Vas- és Műszaki Nagykereskedel­mi Vállalathoz. A hordozható cse­répkályhákat gyártó vállalat szak* embere 1953 nyarán megállapítot­ta, hogy az üzem a hibás. FöfVet te a jegyzőkönyvet minden pana­szosnál. A vállalat szakembere megígérte, hogy még a fűtési idény megkezdődése előtt kijavítják a kályhákat. Sajnos, ez csak ígéret maradt. A földművesszövetkezet­nél azt tanácsolták, hogy pereljűb be a vállalatot. Mindnyájan dol­gozók vagyunk^ a bíróság Lengyel­tótiban van, nem érünk rá fuíká rozni ebben az ügyben. A cserép­kályhák általában egy életre szól­nak, mi pedig kidobtunk az abla­kon 1700 forintot. Szeretnénk, ha bírósági tárgyalás nélkül elintézné ügyünket a vállalat. Szabó József boltvezető, Balátonboglár AZ ILLETÉKESEKÉ A SZÓ Későn kapja a bolt a péksüteményt Kisgyura József somogy.sz.obi olvasónk szóvá tette a lap de­cember 4-i számában, ho-gy a bolt csak fél nyolckor nytt egy órával később, mint az­előtt. A munkába menő hely­beliek nem tudnak péksüte­ményt vásárolni. A Szövetkezetek Nagyatádi Járási Központja közölte, hogy a földművesszövetkezet a helybeli szervekkel közösen állapította meg a boltok nyit­va tartási idejét. Az önkiszol­gáló reggel fél nyolckor; a má­sik bolt hétkor nyit novem­ber 1-e óta. A péküzem a sü­teményt és a kenyeret csak nyolc óra után szállítja. Hiá­ba nyit előbb a bolt, ha nem hozzák meg a kenyeret. Ha megkezdődnek a tavaszi me­zőgazdasági munkák, a pék­üzemnek gondoskodnia kell róla, hogy korábban ott legyen a sütemény a szövetkezet boltjában. Segítettünk a somi tanulókon Vincze Károly, a Ságvári Ál­talános Iskola igazgatója ki­fogásolta, hogy a somi felső tagozatos tanulók csak há­romnegyed kilenckor érkeznek meg a busszal. Emiatt a tahi tás egy- órával később kezdő­dik. A 13. számú Autóközlekedési Vállalat a következőket fűzte a lap november 27-i számában közölt panaszhoz: »Megváltoztattuk a menet­rendet a karácsonyi szünidő után. Som községből hét óra­kor indul a busz Ságvárra. Innen Nyimbe megy a kocsi. A tanulókat fél nyolcra viszi be ebből a községből a körzeti iskolába. Ságvár és Som kö­zött rossz az út, előfordulhat, Hogy többször késik majd a já­rat. Az új menetrend szerint teljesült a szülők és a tanács­vezetők kérése: a somi tanu­lók idejében érkeznek az isko­lába.» Nem a vállalatra tartozik Dr. Kancsár László vezető- főorvos levelét Az ígéret szép szó címmel közöltük a lap de­cember 11-i számában. Olva­sónk sérelmezte, hogy a KPM Közúti Üzemi Vállalat nem ál­lította helyre rendesen a háza előtt levő kocsibehajtót. Zsila Géza, a KPM Közúti Igazgatóságának vezetője kö­zölte, hogy a rendeletek sze­rint a közúthoz csatlakozó ko- OBbehajtó építése és fenn­tartása a magánszemélyek fel­adata. Csurgón természetesen a vállalat építette meg az út korszerűsítésekor elbontott ko­csibehajtókat a régi anyagból. Dr. Kancsár László azt kérte, hogy a betonelemekből a gya­logjáróját készítsük el. Mi­után ezt a munkát a vállalat elvégezte, kérte csak a kocsi­bejáró megépítését. Az igazga­tóság közölte a panaszossal, hogy szerezze be a szükséges anyagot. Sajnos, ezt elmulasz­totta. A vállalat levonult a munkahelyről, a kocsibejárót most már a panaszosnak kell megépíttetnie. Alkalmazzon karbantartó villanyszerelőt a tsz Szíjártó János, a göllei Bé­ke Termelőszövetkezet . elnöke kifogásolta, hogy az Áram- szolgáltató Vállalat körzeti vil­lanyszerelőjének annyi a mun­kája, hogy nem tudja az él­re ml ó villanymotorokat meg­javítani. A Dél-dunántúli Áramszol­gáltató Vállalat kaposvári üz­letigazgatósága a következő tá­jékoztatást adta a lap decem­ber 18—i számában megjeleni panasszal kapcsolatban: »A kisebb körzetszerelősége- ket népgazdasági érdekből összevontuk. Egy szerelőséghez most több község tartozik. A körzeti szerelők feladata, hogy karbantartsák a területükön levő hálózatot. Nincs módjuk arra, hogy villanymotorokat javítsanak. Javasoljuk, hogy a termelőszövetkezet alkalmaz­zon egy karbantartó villany- szerelőt.-» Ne csak a szállodákban nyissanak fodrászüzletel Nagy Tibor, a KISZüV ellá­tási osztályvezetője javasolta, hogy a szállodák tervezésekor gondoljanak a vendégekre: je­löljenek ki helyiséget a fod­rászat számára is. Major Béla, a Balatoni In­téző Bizottság főtitkára közöl­te, hogy a BIB tavaly már­ciusban tárgyalt az OKISZ- szal a balatoni szolgáltatások ügyében. Szó Volt a borbély- fodrász szolgáltatásról is. A BIB megkérte a Somogy me­gyei Idegenforgalmi Hivatalt, írja meg az OKISZ-nak, hogy melyik üdülőhelyen milyen szolgáltatásra van szükség. A BIB véleménye szerint nem­csak a szállodákban van szük­ség a fodrászműhelyre, hanem a nagy üdülőhelyek több ré­szén is. Öregek napja Patalomban A termelőszövetkezet, a ta­nács és a társadalmi szerveze­tek megemlékeztek a munká­ban megöregedett tsz-tagok- ról és a többi idős falubeliről. A költségeket a szövetkezet vállalta magára. A tsz szánnal szállította a művelődési ott­honba a legidősebbeket. Az öregek lázasan készülődtek a nagy napra. Majd mindenki ott volt a művelődési otthon­ban a meghívottak közül, csak fekvő betegek maradtak odahaza. A község vezetői kö­szöntötték az ünnepeiteket, özvegy Bognár Lajosné el­mondta, hogy nagyon örülnek a megemlékezésnek. Azt érzik belőle, hogy megbecsülik az öregeket. Sok megpróbáltatá­son mentek keresztül, nagyon jólesik nekik ez a kedvesség. A fiatalokat az idős emberek megbecsülésére neveli a szo­cialista rend. Az ünnepeltek közül néhá- nyan még táncra is perdültek. Amikor befejeződött az öregek napja, a termelőszövetkezet szánja mindenkit hazaszállí­tott. Baksa Sándor vb-elnök Kiküldtek bennünket a váróteremből A reggeli vonattal érkeztünk ba­rátommal december 25-én Meszteg- nyőre, Az egyik szomszéd község­be igyekeztünk. Busz nem volt, vendéglátóink megígérték, hogy értünk jönnek majd szánnal. Hi­deg volt, beültünk hát a váróte­rembe. Nemsokára bejött a váltó­kezelő egy seprűvel meg egy la­páttal fölszerelve. Felszólított ben­nünket, hogy hagyjuk el a két­ségét, mert kisüpri és bezárja, vo­nat csak 16 óra 35 perckor lesz. Mit tehettünk egyebet, kimentünk* a tizennyolc fokos hidegbe, s há­rom órát ott várakoztunk. K. L« Nem csavarták be szalmával a vízcsapot Január végén egy hétig nem lehetett használni a Toldi Miklós utcai vízcsapot, mert befagyott. Ha kijön a szerelő­vállalat embere, akkor is csak egy fél napig használható. Az­előtt mindig becsavarták szal­mával a csapot, hogy védjék a fagytól. Bizony nem kellemes munka után a Füredi utcai csaphoz kutyagolni. Sem a Szondi György, sem a Kinizsi utcában nincs vízcsap. Még jö­het fagy, gondoljanak a Toldi Miklós utcaiakra. Ifj. Torma Jőzsefné, Kaposvár, Toldi M. utca 20. Köszönjük a fűtött helyiséget és a meleg teát A Marcali Gimnázium bejáró ta­nulói vagyunk. Autóbusszal uta­zunk a járási székhelyre. Január 7-én három óra 25 perckor érke­zett Szőcscnypusztára a Marcali­ból induló busz. A megállónál vá­rakozók elmondták, hogy csak es­te lesz csatlakozás, akkor jön busz Böhönyéről." Elhatároztuk, hogy bemegyünk az erdészeti szakiskolába. Ott György igazgató szívesen fogadott bennünket. Be­tessékelt egy fűtött terembe, for*- ró teát hozatott nekünk. Nagyon kellemes volt a meleg teremben, jólesett a tea és a szives szó, amit Árvái Istvánnétól és Kovács An~ nátói kaptunk. Savanyó Viktória is szíves és udvarias volt velünk. Amikor elköszöntünk, azt mond^ ták, hogy bármikor bemehetünk, szívesen látnak bennünket. Csak annyit mondhatunk, hogy köszönjük. Szűcs Gizella, Krénusz Gabriella és még nyolc aláírás B//9 M /m M A társadalmi bíróságok hatásköre — különös tekintetfel a kártérítési ügyekre A társadalmi bíróságok ha­táskörébe tartosük — többek között — a fegyelmi ügyek el­bírálása, a kártérítés kiszabá­sa is (erről később írunk). Nemcsak a vállalaton belül el követelt cselekmények, üzemi károkozások tartoznak a tár­sadalmi bíróságok hatásköré­be, hanem a vállalaton kívül elkövetettek is. A munkaidő­ben elkövetett fegyelemsértést a szakszervezeti bizottság ter­jeszti a társadalmi bíróság elé. A bíróság a munkaidőben és a munkaidőn kívül elkövetett úgynevezett magánvádas bűn- cselekményt is megtárgyalja, ha a vállalat dolgozói közötti becsületsértésről, rágalmazás­ról, könnyű testi sértésről van szó. A társadalmi bíróság hatás­köre az ipari tanulókra nem terjed kis mivel ők tánulővi- szonyban és nem munkavi­szonyban állnak. Ennek meg­felelően a társadalmi bíróság megalakításánál nem lehet szá­mításba venni az ipari tanuló­kat. A társadalmi bíróság hatás­köre kiterjed. a vezető állású dolgozókra: az igazgatóra, a főmérnökre, a főkönyvelőre is. Őket azonban csak a felügye­leti szerv hozzájárulásával le­het társadalmi bíróság elé ál­lítani. A nem vezető állású dolgozókat is csak a fegyelmi hatóság hozzájárulásával von­hatják felelősségre társadalmi bíróság előtt. Ha a fegyelmi ha­tározat í.ozatalára jogosult szerv vagy személy — pl. a vállalat igazgatója — nyomban kihirdeti a fegyelmi határoza­tot, kötve van a társadalmi bíróság javaslatához. Más bün­tetést nem szabhat ki. Ha nem ért egyet a társadalmi bíróság javaslatával, és maga határoz, nem köti a társadalmi bíróság javaslata. Ekkor azonban a fellebbezés az igazgató és nem a társadalmi bíróság határo­zata ellen irányul. A társadalmi bíróságokról szóló rendelkezések értelmében a társadalmi bíróság 1000 fo­rintot meg nem haladó kárté­rítésre kötelezheti a kárt oko­zó dolgozót. Azt a kérdést, hogy az ügy az 1000 forintos összeg szempontjából társadal­mi bíróság elé tartozik-e vaey sem, nem a kár nagysága dön­ti el, hanem az, hogy a dolgo­zót 1000 forintot meg nem ha­ladó kártérítés megfizetésére kötelezik-e vagy sem. Ezért már előzetesen — még a társadal­mi bíróság eljárása előtt — vizsgálni kell, hogy melyik jogszabály alapján állapítják meg a. dolgozó kártérítési kö­telezettség ét. s mennyi lesz a megtérítendő összeg. Irányadó a Munka Törvény­könyvének végrehajtási rende­leté (továbbiakban: M. T. V.) 191. §. (l) bekezdése. Eszerint a dolgozó csak egyhavi alapbé­rének 15 százalékáig felel. Te­kintettel arra, hogy a már ki­fejlettek szerint nem az oko­zott kár, hanem a megállapí­tani kívánt kártérítés összege irányadó a társadalmi bíróság hatásköre szempontjából, az előbb említett jogszabály alap­ján a társadalmi bíróság akkor dönthet a kártérítésről, ha a dolgozó egyhavi alapbérének 15 százaléka nem haladja meg, illetve a 15 százalékon belül kiszabandó kártérítés összege sem haladja meg az 1000 forin­tot. Tehát a dolgozó által a munka végzése közben a vál­lalatnak nem szándékosan oko­zott kár megtérítéséről minden esetben dönthet a társadalmi bíróság. Eljárásakor a társadalmi bí­róság alkalmazhatja az M. T. V. 191. §. (á) bekezdését is, amely szerint a felelős beosztásban levő dolgozó 6 heti munkabére erejéig felel az okozott kárért. Ez esetben az 1000 forintos ér­tékhatár jelentősége fokozot­tan érvényesül. Ha ugyanis a megállapítani kívánt kártérí­tés a dolgozó bére folytán az 1000 forintot meghaladná, a társadalmi bíróság a kártérí­tés kérdésében nem dönthet, hanem a vállalat igazgatója, il­letve az ilyen jogkörrel felru­házott vezető jár el. A gyakorlatban jelentős a kártérítés megállapítása szem­pontjából az idézett paragrafus (4) bekezdése is. E rendelke­zés szerint, ha a dolgozó a kiirt valamely d^log elidegenítésé­vel vagy más szándékos maga­tartással okozta, a kár kétsze­res összege is kiszabható. A társadalmi bíróság elé kerülő kisebb jelentőségű büntettek ' vagy tulajdon elleni szabálysér­tések esetén — ha a dolgozó a kárt elidegenítéssel vagy szán­dékos magatartással okozta — az enilífe** rendelkezés alkal­mazható. T’’'énkor azonban a kétszeres összeg nem halad­hatja meg az 1000 forintot, mert ellenkező esetben a íúr- sadalmi bíróság nem szabhat­ja ki a kártérítést. A társadalmi bírósági eljárás­ban az idézett paragrafus (3) bekezdésében foglalt rendelke­zésnek nincs gyakorlati jelen­tősége. Ha ugyanis a kárt oko­zó magatartás szándékos bűn- cselekménynek minősül, a tár­sadalmi bíróság a kártérítést az előző bekezdésben említet­tek szerint fogja megállapítani, ha viszont gondatlanul okoz­ták, akkor azt a szabályt aj.-., kalmazzák, amely szerint a dolgozó egyhavi alapbére 15 százalékának erejéig felel. Dr. K. J. HOZZÁSZÓLÁS CIKKEINKHEZ Csak a bíróság dönthet a létraügyben Lapunk december 11-i szá­mában cikket közöltünk A lét­ra címmel. Megírtuk, nogy ál­datlan állapotok vannak évek óta Kaposváron a Kossuth La­jos utca 46-os számú ház egyik részében. Egy család létrán közlekedik a lakásába. Java­soltuk, hogy a városi tanács intézkedjen a létraügyben. Farkas Géza, a városi tanács építési és közlekedési osztályá­nak vezetője a következő tájé­koztatást adta: »Kertész György, a múlt év októberében azt kérte a váro­si tanácstól, hogy engedélyezze egy ajtó és egy lépcső építését az utcára nyíló ablak helyén. A tanács elutasította a kérel­met. A megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya \helybenhagyta a határozatot. •A tanács helyszíni szemlén megállapította, hogy Kertész György és Buzsáki Mária en­gedély nélkül húzott válaszfa­lat az egyik utcai szobában. Kertész György a válaszfal miatt nem tudja megközelíte­ni af szobáját. Engedély nélkül vaslétrát betonozott a járdába, s ezen közlekedik. A városi ta­nács elrendelte a létra eltávo­lítását és a válaszfal lebontá­sát. A megyei tanács jóvá­hagyta a határozatot. A két fél azonban nem hajtotta végre a jogerős határozatban előíroí- takat. A személyes tárgyalás sem járt eredménnyel. A ta­nács elrendelte, hogy decem­ber 19-én hatósági úton hajt­sák végre a határozatot. Az eljárást a megyei építési, köz lekedési és vízügyi osztály fel­függesztette, mert a Megyei Ügyészség bejelentése szerint a felek perújítást kértek. idomacélt, 156,6 tonna középle­mezt, kisebb mennyiségű feke­te- és durvalemezt szereztek be a vállalatok az Országos Tervhivatal biztosította kere­ten felül. A helyiipar egyik feladata, hogy az elfekvő készleteket, a szabványon kívüli anyagokat hasznosítsa: ezek kereten felül beszerezhetők. A tanács birto­kában levő készletek, az első negyedévre biztosított anya­gok elegendőek a termelés­hez.» A megyei tanács osztja el az anyagokat Év végi gondok a Finomme­chanikai Vállalatnál című írá­sunkban többek között kifogá­soltuk, hogy az Országos Terv­hivatal eddig igen kevés anya^ got adott a megyének. Az 1964. első negyedévére igényelt anyagnak csupán ötven száza­lékát biztosítják. Dr. Kálmán György, az Or­szágos Tervhivatal titkárságá­nak vezetője a következőket válaszolta a lap december 7-i számában megjelent írással kapcsolatban: »Az Országos Tervhivatal nem vállalatonként tervez. Egy tételben biztosítja az anyagot 0 megyének. Ezt a megyei tanács osztja el a vál­lalatok között. Az Országos Tervhivatal 1963-ra 620 tonna rúd- és idomacélt, 50 tonna durvalemezt, 50 tonna közép­lemezt, 176 tonna fekete fi­nomlemezt és 100 tonna hor­ganyzott lemezt biztosított a megyei tanácsnak. 1964-re ugyanezekből az anyagokból 630, 60, 100, 160, 150 tonnát utalt ki. A statisztikai r k szerint az év eleji ny :- lethez képest növekedtek a készletek a középlemez és a horganyzott lemez kivéfelével. A múlt év első három negye­dében 233,4 tonna rúd- és CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ Este 7 órakor: Légy jó mindhalálig. Bérletszünet. VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ Szédülés. Szélesvásznú cseh­szlovák film. (Február 5-ig.) Előadások kezdete 5 és 7 órakor. SZABAD IFJÜSAG FILMSZÍNHÁZ Cartouche. Színes széles­vásznú francia film. Korhatár nélk"’ 'Február 5-ig.) F iok kezdete: 4, 6. 8 óra. LATINRA SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZ 6 órakor: A vállalat szere­pe a család és az ifjúság vé­delmében. (A közgazdasági akadémia IX. előadása.) 3 és fé; « órakor: Tánc és művészei, U ilmösszeállító a tánc történetéről.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom