Somogyi Néplap, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-04 / 28. szám
Ketten szádunk le a hajnali vonatról. A személy egy perc múlva továbbmegy, öreg a bakter, a köszönésben mégis előz. Hideg van, behív az irodába. — Ha ráér, beszélgethetünk. Még fél óráig alszik a falu... A kőpadlós irodában álmosí- tó meleg van. Karikás szemű, gyűrött arcú ember a bakter. Negyvenéves szolgálat van mögötte. Az ősszel megy nyugdíjba. — Mit jegyez abba az irkába? Mondom neki. — Ezért jött ilyen korán? Hát ez érdekes . - . Összemelegszünk. Szóba jön a szolgálat meg a tél. Később megtudom, hogy innen, a sínek mellől szemmel tartja a falut. — Tudja, a város sok embert elcsábít a faluból. Most a legkorábbival százan már beutaztak, de a másikkal is mennek annyian. Gondokkal küzd a szövetkezet. Érdemes körülnézni, mert a másik oldalon meg azt látja az ember, hogy állandóan szépül a falu. Gomba módra nőnek a házak ... Fél hat van. Az utcákon sehol senki. Az oszlopégők kitartóan birkóznak a sötétséggel. Az utca jobb oldalán egy nagy ház ablakából fénycsóva hull az udvarra. Mérges komondor fogad a kapunál. — Ki az? — kérdezi egy ber- linerkendős anyóka a tornácról. Mondom. — Kerüljön beljebb. A konyhában egy szúette ágy hatalmas dunnával és két prices. Négyen még pihennek. Két gyerek, a fiatalabb asz- szony meg a gazda. Negyven körüli borostás óriás. Szégyenkezve fölkel. — Máskor már talpon vagyok ilyenkor, de tegnap elfáradtam az erdőn. — Pálinkát hoz, poharakat — Kóstolja meg. Az este én is ittam egy kicsit Tegnap csúnya napunk volt. Egy öregembert agyonvágott a fa az erdőn. Disputáinak, vitáznak tovább. Tsz-ről, vezetésről, a tegnapi halálesetről. No meg a közbekérdezés után arról, hogy miért a konyhában élik le életüket. — Nálunk már négy szoba van — mondja az egyik öreg —, mégis a konyhában élünk. A rosseb érti ezt. — Egyszer ültem a reka- mién — folytatja a másik —, ki akartam próbálni. Az asszonyok mindjárt rám ripakod- tak, hogy mit piszkítom a szobát ... A termetes, gömbölyded Bözsike nem szereti a pálinkát. Tavaly tízezer litert főzött a falunak. A mostani idényben eddig 33 hektót. Az italboltban is látom, hogy itt szeretik a pálinkát. Húsz perc alatt negyvenen kértek féidecit. Közben kinyit a bolt, az iskolában megkezdődött a tanítás. Az orvosi rendelő várószobájában betegek gyülekeznek. Egy iskolás fiú, egy nénike, két fiatalasszony. Később az orvostól érdeklődöm. Dr. Varga Ernő öt éve ismerkedik a faluval. Tapasztalatai szerint nőtt az életkor, csökkent a halálozás, és — sajnálatos — az életszínvonal emelkedése ellenére visszaesett a születések száma. A konyhai közös élet állandó fertőző góc. Sok a tüdőbeteg. Ezen a dél- előttön harminc beteget vizsgált meg az orvos. Havonta átlag ezerkétszázan fordulnak hozzá. A gyógyszerésszel, Buzsáki Gézával beszélgetek a patikában. — Amíg készül a gyógyszer, sok mindenről előjön a szó. Fél éve vagyunk itt, megszerettük a falut. Közvetlenek, egyenesek az emberek ... Feketébe öltözött asszonyok sietnek az utcán. Az erdei szerencsétlenség áldozatának hozzátartozói. Négy háznál disznót vágnak. Vargáék a másodikat, Kovácsék a harmadikat. —• Ha dolgozunk, enni is kelL ' • A tanácson járási szakemberek és tsz-vezetők tárgyalnak. Tervezik a jövőt, hogy az idén jobban kell dolgozni, szervezettebben. A vb-elnök kint van valahol, a titkár a lakásán. Tanulmányi szabadságon, mert egyetemi vizsgára készül. — Az idén tovább fejlődik a falu. Sokan akarnak építkezni. Várót építünk a tanácsadóhoz, és járdát, mert unják az emberek a sártaposást... Az iskolából már hazamentek a diákok. Csak az egyik tanteremben vannak még né- hányan. Színdarabot tanulnak. Szinte észrevétlenül beszökik az alkony. Üjra égnek a lámpák az oszlopokon. Mozgalmas az utca. Megbeszélésekre sietnek az emberek. A nőtanács »ember«-bált szervez, most beszélik meg a részlet- kérdéseket. — Nagyszerű lesz, csak családos emberek jöhetnek el... Az állomáson összefutok az öreg bakterral. Jó szeme van, a sötétben is fölismer. — Na, mit tudott meg? Sokat és mégis keveset. Mondani akar még valamit, de bejött a vonat... Németh Sándor Most jelent meg Szaudcr József: Olasz irodalom •— magyar irodalom (Európa Kiadó) Väinö Linna: A sarkcsillag alatt (Európa Kiadó) Lengyel Géza: A szép mesterség kezdete (Képzőművészeti Kiadó) A Aron Judah: Mackó meséi (Móra Ferenc Kiadó) Otto Klemperer: Emlékeim (Zeneműkiadó) HÚSÜZEMI MOZ — KINEK A HIBÁJA LESZ, ha megdöglik ez a disznó? És kinek a kára? Talár» a vágóhídé? — Ha a mázsálás előtt dög- lik meg, akkor a mienk, a sántosi sertéstelep kára lesz — mondja a halinacsizmás, j3 hangjában nem cseng meggyőződés. Káromkodna legszívesebben, de csak ennyit mond: — Hova lett ez a mázsáló? Ha még sokat várunk rá, ez itt felfordul — biccent a fejével a mérlegen rázkódó állat felé. — És mi lett volna, ha hamarabb hozzák be? Ha már kényszervágás, nem kell megvárni az utolsó pillanatot... Fogadok, hogy már napokkal ezelőtt kiselejtezték — mordul mérgesen a rend ész. A levegőben idegesség vibrál. A kis fülkében tíz-tizen- két pufajkás, bekecses ember szívja némán a cigarettát. A mázsáiét várják. Egy óra múlva megint találkoztam a halinacsizmással. Azt mondta, átvették az állatot. A rendész pedig felírta a jegyzettömbbe: a tsz-ekkel közölni kell, hogy ne várjanak az utolsó pillanatig. * « * A GOMOLYGÓ GŐZBEN alig látni a fiatalembert. Csak sejteni lehet, hogy mit csinál. Ha fölvisít egy disznó, akkor a kábítót szorította oda az állat füle tövéhez. — Naponta kétszázötvenet vágok le, de volt úgy is, hogy majdnem négyszázat... Az ősz óta csinálom ezt. Ugye, ronda szakma az enyém? Nevet, aztán egyet lép és el tűni k. Azon csodálkozom, hogy ebben a gőzben hogyan tud dolgozni. — Kitapogatom, hova kell szúrni — mondja Pintér János valahonnan a gőzből. Azt a bizonyos páraelvonó berendezést, ami nincs, sokat emlegetik itt. » * * MAGA SEM TUDJA, hány kilométer belet kötözött a három év alatt. Sokat. A mai nap is valami hatszáz métert; azért ilyen keveset, mert más munka is volt. Tegnap például kereken egy kilométert... Pillanatok alatt kész a csomó és a hurok, jöhet a másik. Már oda se néz, keze biztosan megtalálja a kampót, amint meghúzza a csomót, hogy jó szoros legyen. — Jó minőségű ez a magyar műbél? — Ez nem. Még csak kísérleti. Könnyen szákad — s kezével könnyedén berepeszti a félméteres darabot. — Ott kint a töltőben nézze csak meg, mennyit félredobnak ... Az asztalon jó minőségű csehszlovák műbelet kötöz Horváth Jánosné. Amikor elfogy egy gombolyag spárga, a zsonglőr ügyességével pillanatok alatt eldarabolja a hosszú füzért. * * * A »FINOMPAKTOSOK« — azaz a pácolóbrigád — már a húsvéti sonkát készítik. — ötven mázsa húsvéti sonka van a pácban, de felmegyünk száz-százötven mázsáig is — mondja Magyar Zoltán. A fakádakban ötnaponként forgatják meg a húst.1 — Akkor jó a páclé, ha olyan, mint a sillerbor. Ez például olyan. És meg lehet nézni, az biztos, hogy tizennyolc fokos a páclé — mondja, s előveszi a sómérőt, hogy bizonyítson. Valóban, a mérő tizennyol- cas száma táncol a lé felszínén. Jó lesz az idei húsvéti sonka. * * » — ÚGYSEM TUD RAJTA SEGÍTENI... ■— Hátha ... — Á, nem ... — Akkor ... Viszontlátásra. — De... Várjon még egy kicsit... Azért elmondhatjuk, nem? — Tudja az elvtársnő,' hogy ennek a Benc Lajosnak stráf- kapcája van? Ö ugyan azt mondja, a hideg ellen viseli, de mi tudjuk, hogy otthon kukoricán térdepel... — Nem igaz! — szól közbe gyorsan Benc Lajos. — A biciklire kell. Nem, most nem tudom megmutatni... Olyanféle, mint az aszfaltosok térdvédője. Reggel fél négykor kel; So- mogysárdról tizenegy kilométert kerekezik, Kiskorpádon vonatra ül... — S mindezt, mit gondol, mennyiért? Ebben a hónapban talán ezerkettőt ha kapok... Csak nyáron, az idényben lehet megkeresni nagy nehezen a kétezret... — Miért nem lehet többet keresni? — Teljesítményre megy, munka meg nincs sok... A csontozóban tíz-tizenkét férfi dolgozik. Szakszerűen faragják körül a sonkát. Annyira, hogy négy-ötkilósak legyenek. Hogy minden család hozzájuthasson húsvétkor... S. Nagy Gabriella FURCSA KÖD AMERIKÁBAN wss**«*»*> Iszik. Egy hajtásra a decit.- Dolgos embernek látszik, nagy, kérges keze van. Látja, hogy a szobaajtót nézem. — Megmutassam? Büszke fény villan a szemében. Nyitja az ajtót, felkat- tmtja a csillárt. Szépen berendezett szoba, szőnyegek, kombinált bútorok. Rekamié, fotelok. Két festmény a falon. A másikban modem bútor. Világos, nyersszínű. Hideg van mindkettőben. Ahogy kijövünk, még szembetűnőbbek a priccsek. — Miért itt alszanak? — Vigyázunk a tisztaságra... Még három házhoz kopogok be. Nagy, új házakhoz. Mindenütt a konyhában alszik a család. — Nem akarjuk pazarolni a fát... A szobákban ékesen bizonyító fejlődés. A konyhában maradiság. Az útkereszteződésen túl sokablakos, fényben úszó épület. Az iskola. Egy ráncos arcú, kedves nénike takarít, egy pipázó öregember fűt. A Gé- mesi házaspár évek óta háromnegyed ötkor lát munkához, hogy mire jönnek a kisdiákok, tiszta és meleg legyen minden tanterem. Reggelt ígérő szürkület. Két öreg ballag az úton, nyomukba szegődöm. A pálinkafőzőénél kötünk ki. Bent mámorító szeszszag. Már hárman vannak. Bözsike, a vezető, egy ingujjra vetkőzött fiatalember és egy kötött kabátos, kopasz kis bácsika. — Adj’ isten — mondja a kis öreg. A többiek is visszaköszönnek. — Mi szél hozta? — Az öreg j kérdez és hunyorít. Azt hiszi, ellenőr vagyok. — Az már »aás... Kennedy igazi gyilkosát még mindig köd rejtegeti. A tisztességes amerikaiak fokozódó türelmetlenséggel követelik a furcsa köd eloszlatását. Igaz, Warren főbíró és bizottsága (felső képünk) buz"ón tevékenykedik. Ámde Texas, ahol a gyilkosság történt, a neofasiszták, a -veszettek«, a jóbnbifehi.»ab és az ádáz taj- irtők fellegvára. Ok pedig szeretik a — furcsa ködöt. És Bili Decker, a texasi fő- serif mit szeret? Ö és vezérkara mindenekelőtt a -sztár«- fotókat szereti. Elborzasztó ama magazinképek sokasága, amellyel hivatali szobájának falait díszíti. (Alsó kép.) Ez a serif talán akkor is műgyűjtő hajlamait szolgálta, amikor megölték Kennedyt, s amikor a gyanúsított Oswald forró ólmot kapott .Jack Ruby báriu- la.iclonos revolveréből. Dallas azóta is vidáman él. No persze az élet nem áll meg semmiféle ’tragédia hatására. Jack Ruby -müiutézete« sem pang. A teljes lemozte’enedés- re készen áiló, alig öltözött Ruby-girlök frissítőt szolgálnak fel a törzsvendégeknek. (Harmadik képünk.) Talán éppen azoknak a texasi »gentlemaneknek«, akik annak idején ekképpen üdvözölték városukban a szövetségi főbírót: -Kergessük el Warrent!«, -Lincsel jük meg Warrent»« A képünkön látható Ruby- girl eléggé pucér. De talán még pucérabb az a tény. hogy Amerika némely államaiban néger gyermekeket robbantanak föl a templomokban, férfiakat és nőket lövöldöznek le az utcán, és szabad préda még az elnök élete is. Furcsa kőd ez bizony.,. ......* Ottó fi O rleans (Franciaország) temetőjében nemrégiben még ez a felirat állt egy sírkő- vön:-Itt nyugszik Juliette Leg- rand, George Legrand könyvelő felesége.« George Legrandot néhány nappal ezelőtt előléptették, s az állására büszke férfi ennek kapcsán megváltoztatta a sírfeliratot:-Itt nyugszik Juliette Legrand, George Legrand főkönyvelő felesége.« * * * Charles Aznavour francia énekes mondta: — Három dolog van a világon, amit a nők úgyszólván a semmiből meg tudnak csinálni: a pletyka, a veszekedés és az új kalap. ... Briand Leen 18 éves washingtoni fiatalember hatóság elleni erőszak és súlyos testi sértés miatt került a közeli napokban a bíróság elé. Briand Leen megharapott egy rendőrkutyát. * * * Goldwater kilátásai Békés tervek általában Állandóan szemet szúrnak Hidegháborús tusában Goldwater szenátor úrnak. Bár még nem is elnökjelölt, Máris nyilatkozik lázban, Mi mindenre lenne képes Mint elnök a Fehér Házban. Atomcsendre fittyet hányna, Ezt ígérte éles hangon, S nukleáris kísérletre Adna jelt elnöki rangon. Forró dróttal nem törődne, Forró fejjel, dühös szóval Megígérte, szakítana Ö a Szovjetunióval. Azt is ígéri Goldwater, Legalábbis azzal henceg: Ha Kínával szóba állnak, Otthagyná nyomban az ENSZ-et. Elnökjelölt akar lenni, És mivel jel erre száz van, Jelölt lesz, de: ápoltjelölt Goldwater egy diliházban. H. F. * * * Maurice Chevalier, a híres francia színész és’ énekes mondta: — A papucshősök szívesen viselnek házon kívül szeges hegymászó cipőt. ... William Holmes Los An- geles-i filmgyártó két éve él házasságban Ellen O’Neel filmszínésznővel. Ez idő alatt felesége minden közeledését visszautasította, egyszer sem csókolta meg mondván, a csókolózás árt erőnlétének. A Los Angeles-i bíróság sem sok megértést tanúsított William Holmes erőnléte iránt, s a házastársakat elválasztotta egymástól. ... Egy párizsi leány levelet intézett a francia főváros egyik plébániahivatalának vezetőjéhez. Megírta, hogy igen komoly, megbízható, szilárd jellemű leány, s most, hogy férjhez megy, tanácsot kér. { Tudni szeretné, esküdhet-e 1 fehér ruhában, mirtuszko- ; szorúval, s hogy milyen ru- » bába öltöztesse hároméves kislányát. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkeszti): WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka S. u. 2. Telelőn i.’ Felelős kiadó: Szabó Gáboi Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar . Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesít'"!<nél. Előfizetési dij egy hónapra 12 Ft Index: 25061 Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemébe» Kaposvár, Latinka Sándor utca á
