Somogyi Néplap, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-04 / 28. szám

Ketten szádunk le a hajnali vonatról. A személy egy perc múlva továbbmegy, öreg a bakter, a köszönésben mégis előz. Hideg van, behív az irodába. — Ha ráér, beszélgethetünk. Még fél óráig alszik a falu... A kőpadlós irodában álmosí- tó meleg van. Karikás szemű, gyűrött arcú ember a bakter. Negyvenéves szolgálat van mögötte. Az ősszel megy nyug­díjba. — Mit jegyez abba az irká­ba? Mondom neki. — Ezért jött ilyen korán? Hát ez érdekes . - . Összemelegszünk. Szóba jön a szolgálat meg a tél. Később megtudom, hogy innen, a sínek mellől szemmel tartja a falut. — Tudja, a város sok em­bert elcsábít a faluból. Most a legkorábbival százan már be­utaztak, de a másikkal is mennek annyian. Gondokkal küzd a szövetkezet. Érdemes körülnézni, mert a másik olda­lon meg azt látja az ember, hogy állandóan szépül a falu. Gomba módra nőnek a há­zak ... Fél hat van. Az utcákon sehol senki. Az oszlopégők kitartóan birkóznak a sötét­séggel. Az utca jobb oldalán egy nagy ház ablakából fény­csóva hull az udvarra. Mér­ges komondor fogad a kapu­nál. — Ki az? — kérdezi egy ber- linerkendős anyóka a tornác­ról. Mondom. — Kerüljön beljebb. A konyhában egy szúette ágy hatalmas dunnával és két prices. Négyen még pihennek. Két gyerek, a fiatalabb asz- szony meg a gazda. Negyven körüli borostás óriás. Szégyen­kezve fölkel. — Máskor már talpon va­gyok ilyenkor, de tegnap elfá­radtam az erdőn. — Pálinkát hoz, poharakat — Kóstolja meg. Az este én is ittam egy kicsit Tegnap csúnya napunk volt. Egy öreg­embert agyonvágott a fa az erdőn. Disputáinak, vitáznak to­vább. Tsz-ről, vezetésről, a tegnapi halálesetről. No meg a közbekérdezés után arról, hogy miért a konyhában élik le éle­tüket. — Nálunk már négy szoba van — mondja az egyik öreg —, mégis a konyhában élünk. A rosseb érti ezt. — Egyszer ültem a reka- mién — folytatja a másik —, ki akartam próbálni. Az asszo­nyok mindjárt rám ripakod- tak, hogy mit piszkítom a szo­bát ... A termetes, gömbölyded Bö­zsike nem szereti a pálinkát. Tavaly tízezer litert főzött a falunak. A mostani idényben eddig 33 hektót. Az italboltban is látom, hogy itt szeretik a pálinkát. Húsz perc alatt negyvenen kér­tek féidecit. Közben kinyit a bolt, az iskolában megkezdődött a tanítás. Az orvosi rendelő vá­rószobájában betegek gyüle­keznek. Egy iskolás fiú, egy nénike, két fiatalasszony. Ké­sőbb az orvostól érdeklődöm. Dr. Varga Ernő öt éve ismer­kedik a faluval. Tapasztalatai szerint nőtt az életkor, csök­kent a halálozás, és — sajná­latos — az életszínvonal emel­kedése ellenére visszaesett a születések száma. A konyhai közös élet állandó fertőző góc. Sok a tüdőbeteg. Ezen a dél- előttön harminc beteget vizs­gált meg az orvos. Havonta át­lag ezerkétszázan fordulnak hozzá. A gyógyszerésszel, Buzsáki Gézával beszélgetek a patiká­ban. — Amíg készül a gyógyszer, sok mindenről előjön a szó. Fél éve vagyunk itt, megsze­rettük a falut. Közvetlenek, egyenesek az emberek ... Feketébe öltözött asszonyok sietnek az utcán. Az erdei sze­rencsétlenség áldozatának hoz­zátartozói. Négy háznál disznót vágnak. Vargáék a másodikat, Ková­csék a harmadikat. —• Ha dolgozunk, enni is kelL ' • A tanácson járási szakembe­rek és tsz-vezetők tárgyalnak. Tervezik a jövőt, hogy az idén jobban kell dolgozni, szerve­zettebben. A vb-elnök kint van valahol, a titkár a laká­sán. Tanulmányi szabadságon, mert egyetemi vizsgára készül. — Az idén tovább fejlődik a falu. Sokan akarnak építkezni. Várót építünk a tanácsadóhoz, és járdát, mert unják az em­berek a sártaposást... Az iskolából már hazamen­tek a diákok. Csak az egyik tanteremben vannak még né- hányan. Színdarabot tanulnak. Szinte észrevétlenül beszökik az alkony. Üjra ég­nek a lámpák az oszlopokon. Mozgalmas az utca. Megbeszé­lésekre sietnek az emberek. A nőtanács »ember«-bált szervez, most beszélik meg a részlet- kérdéseket. — Nagyszerű lesz, csak csa­ládos emberek jöhetnek el... Az állomáson összefutok az öreg bakterral. Jó szeme van, a sötétben is fölismer. — Na, mit tudott meg? Sokat és mégis keveset. Mondani akar még valamit, de bejött a vonat... Németh Sándor Most jelent meg Szaudcr József: Olasz iro­dalom •— magyar irodalom (Európa Kiadó) Väinö Linna: A sarkcsillag alatt (Európa Kiadó) Lengyel Géza: A szép mes­terség kezdete (Képzőművé­szeti Kiadó) A Aron Judah: Mackó meséi (Móra Ferenc Kiadó) Otto Klemperer: Emlékeim (Zeneműkiadó) HÚSÜZEMI MOZ — KINEK A HIBÁJA LESZ, ha megdöglik ez a disznó? És kinek a kára? Ta­lár» a vágóhídé? — Ha a mázsálás előtt dög- lik meg, akkor a mienk, a sántosi sertéstelep kára lesz — mondja a halinacsizmás, j3 hangjában nem cseng meggyő­ződés. Káromkodna legszíve­sebben, de csak ennyit mond: — Hova lett ez a mázsáló? Ha még sokat várunk rá, ez itt felfordul — biccent a fejével a mérlegen rázkódó állat felé. — És mi lett volna, ha ha­marabb hozzák be? Ha már kényszervágás, nem kell meg­várni az utolsó pillanatot... Fogadok, hogy már napokkal ezelőtt kiselejtezték — mordul mérgesen a rend ész. A levegőben idegesség vib­rál. A kis fülkében tíz-tizen- két pufajkás, bekecses ember szívja némán a cigarettát. A mázsáiét várják. Egy óra múlva megint ta­lálkoztam a halinacsizmással. Azt mondta, átvették az álla­tot. A rendész pedig felírta a jegyzettömbbe: a tsz-ekkel kö­zölni kell, hogy ne várjanak az utolsó pillanatig. * « * A GOMOLYGÓ GŐZBEN alig látni a fiatalembert. Csak sejteni lehet, hogy mit csinál. Ha fölvisít egy disznó, akkor a kábítót szorította oda az ál­lat füle tövéhez. — Naponta kétszázötvenet vágok le, de volt úgy is, hogy majdnem négyszázat... Az ősz óta csinálom ezt. Ugye, ronda szakma az enyém? Nevet, aztán egyet lép és el tűni k. Azon csodálkozom, hogy ebben a gőzben hogyan tud dolgozni. — Kitapogatom, hova kell szúrni — mondja Pintér János valahonnan a gőzből. Azt a bizonyos páraelvonó berendezést, ami nincs, sokat emlegetik itt. » * * MAGA SEM TUDJA, hány kilométer belet kötözött a há­rom év alatt. Sokat. A mai nap is valami hatszáz métert; azért ilyen keveset, mert más mun­ka is volt. Tegnap például ke­reken egy kilométert... Pilla­natok alatt kész a csomó és a hurok, jöhet a másik. Már oda se néz, keze biztosan megta­lálja a kampót, amint meghúz­za a csomót, hogy jó szoros le­gyen. — Jó minőségű ez a magyar műbél? — Ez nem. Még csak kísér­leti. Könnyen szákad — s ke­zével könnyedén berepeszti a félméteres darabot. — Ott kint a töltőben nézze csak meg, mennyit félredobnak ... Az asztalon jó minőségű csehszlovák műbelet kötöz Horváth Jánosné. Amikor el­fogy egy gombolyag spárga, a zsonglőr ügyességével pillana­tok alatt eldarabolja a hosszú füzért. * * * A »FINOMPAKTOSOK« — azaz a pácolóbrigád — már a húsvéti sonkát készítik. — ötven mázsa húsvéti son­ka van a pácban, de felme­gyünk száz-százötven mázsáig is — mondja Magyar Zoltán. A fakádakban ötnaponként forgatják meg a húst.1 — Akkor jó a páclé, ha olyan, mint a sillerbor. Ez pél­dául olyan. És meg lehet néz­ni, az biztos, hogy tizennyolc fokos a páclé — mondja, s előveszi a sómérőt, hogy bizo­nyítson. Valóban, a mérő tizennyol- cas száma táncol a lé felszí­nén. Jó lesz az idei húsvéti sonka. * * » — ÚGYSEM TUD RAJTA SEGÍTENI... ■— Hátha ... — Á, nem ... — Akkor ... Viszontlátásra. — De... Várjon még egy kicsit... Azért elmondhatjuk, nem? — Tudja az elvtársnő,' hogy ennek a Benc Lajosnak stráf- kapcája van? Ö ugyan azt mondja, a hideg ellen viseli, de mi tudjuk, hogy otthon ku­koricán térdepel... — Nem igaz! — szól közbe gyorsan Benc Lajos. — A bi­ciklire kell. Nem, most nem tudom megmutatni... Olyan­féle, mint az aszfaltosok térd­védője. Reggel fél négykor kel; So- mogysárdról tizenegy kilomé­tert kerekezik, Kiskorpádon vonatra ül... — S mindezt, mit gondol, mennyiért? Ebben a hónapban talán ezerkettőt ha kapok... Csak nyáron, az idényben le­het megkeresni nagy nehezen a kétezret... — Miért nem lehet többet keresni? — Teljesítményre megy, munka meg nincs sok... A csontozóban tíz-tizenkét férfi dolgozik. Szakszerűen fa­ragják körül a sonkát. Annyi­ra, hogy négy-ötkilósak legye­nek. Hogy minden család hoz­zájuthasson húsvétkor... S. Nagy Gabriella FURCSA KÖD AMERIKÁBAN wss**«*»*> Iszik. Egy hajtásra a decit.- Dolgos embernek látszik, nagy, kérges keze van. Látja, hogy a szobaajtót nézem. — Megmutassam? Büszke fény villan a sze­mében. Nyitja az ajtót, felkat- tmtja a csillárt. Szépen beren­dezett szoba, szőnyegek, kom­binált bútorok. Rekamié, fote­lok. Két festmény a falon. A másikban modem bútor. Vilá­gos, nyersszínű. Hideg van mindkettőben. Ahogy kijö­vünk, még szembetűnőbbek a priccsek. — Miért itt alszanak? — Vigyázunk a tisztaságra... Még három házhoz kopogok be. Nagy, új házakhoz. Minde­nütt a konyhában alszik a csa­lád. — Nem akarjuk pazarolni a fát... A szobákban ékesen bizo­nyító fejlődés. A konyhában maradiság. Az útkereszteződésen túl sokablakos, fényben úszó épü­let. Az iskola. Egy ráncos ar­cú, kedves nénike takarít, egy pipázó öregember fűt. A Gé- mesi házaspár évek óta há­romnegyed ötkor lát munká­hoz, hogy mire jönnek a kis­diákok, tiszta és meleg legyen minden tanterem. Reggelt ígérő szürkület. Két öreg ballag az úton, nyomukba szegődöm. A pálin­kafőzőénél kötünk ki. Bent mámorító szeszszag. Már hár­man vannak. Bözsike, a veze­tő, egy ingujjra vetkőzött fia­talember és egy kötött kabá­tos, kopasz kis bácsika. — Adj’ isten — mondja a kis öreg. A többiek is vissza­köszönnek. — Mi szél hozta? — Az öreg j kérdez és hunyorít. Azt hiszi, ellenőr vagyok. — Az már »aás... Kennedy igazi gyilkosát még mindig köd rejtegeti. A tisz­tességes amerikaiak fokozódó türelmetlenséggel követelik a furcsa köd eloszlatását. Igaz, Warren főbíró és bizottsága (felső képünk) buz"ón tevé­kenykedik. Ámde Texas, ahol a gyilkosság történt, a neo­fasiszták, a -veszettek«, a jóbnbifehi.»ab és az ádáz taj- irtők fellegvára. Ok pedig sze­retik a — furcsa ködöt. És Bili Decker, a texasi fő- serif mit szeret? Ö és vezér­kara mindenekelőtt a -sztár«- fotókat szereti. Elborzasztó ama magazinképek sokasága, amellyel hivatali szobájának falait díszíti. (Alsó kép.) Ez a serif talán akkor is műgyűjtő hajlamait szolgálta, amikor megölték Kennedyt, s amikor a gyanúsított Oswald forró ól­mot kapott .Jack Ruby báriu- la.iclonos revolveréből. Dallas azóta is vidáman él. No persze az élet nem áll meg semmiféle ’tragédia hatására. Jack Ruby -müiutézete« sem pang. A teljes lemozte’enedés- re készen áiló, alig öltözött Ruby-girlök frissítőt szolgálnak fel a törzsvendégeknek. (Har­madik képünk.) Talán éppen azoknak a texasi »gentlema­neknek«, akik annak idején ekképpen üdvözölték városuk­ban a szövetségi főbírót: -Ker­gessük el Warrent!«, -Lincsel jük meg Warrent»« A képünkön látható Ruby- girl eléggé pucér. De talán még pucérabb az a tény. hogy Amerika némely államaiban néger gyermekeket robbanta­nak föl a templomokban, fér­fiakat és nőket lövöldöznek le az utcán, és szabad préda még az elnök élete is. Furcsa kőd ez bizony.,. ......* Ottó fi O rleans (Franciaország) te­metőjében nemrégiben még ez a felirat állt egy sírkő- vön:-Itt nyugszik Juliette Leg- rand, George Legrand köny­velő felesége.« George Legrandot néhány nappal ezelőtt előléptették, s az állására büszke férfi en­nek kapcsán megváltoztatta a sírfeliratot:-Itt nyugszik Juliette Leg­rand, George Legrand fő­könyvelő felesége.« * * * Charles Aznavour francia énekes mondta: — Három dolog van a világon, amit a nők úgy­szólván a semmiből meg tudnak csinálni: a pletyka, a veszekedés és az új ka­lap. ... Briand Leen 18 éves wa­shingtoni fiatalember ható­ság elleni erőszak és súlyos testi sértés miatt került a közeli napokban a bíróság elé. Briand Leen megharapott egy rendőrkutyát. * * * Goldwater kilátásai Békés tervek általában Állandóan szemet szúrnak Hidegháborús tusában Goldwater szenátor úrnak. Bár még nem is elnökjelölt, Máris nyilatkozik lázban, Mi mindenre lenne képes Mint elnök a Fehér Házban. Atomcsendre fittyet hányna, Ezt ígérte éles hangon, S nukleáris kísérletre Adna jelt elnöki rangon. Forró dróttal nem törődne, Forró fejjel, dühös szóval Megígérte, szakítana Ö a Szovjetunióval. Azt is ígéri Goldwater, Legalábbis azzal henceg: Ha Kínával szóba állnak, Otthagyná nyomban az ENSZ-et. Elnökjelölt akar lenni, És mivel jel erre száz van, Jelölt lesz, de: ápoltjelölt Goldwater egy diliházban. H. F. * * * Maurice Chevalier, a hí­res francia színész és’ éne­kes mondta: — A papucshősök szíve­sen viselnek házon kívül szeges hegymászó cipőt. ... William Holmes Los An- geles-i filmgyártó két éve él házasságban Ellen O’Neel filmszínésznővel. Ez idő alatt felesége minden közeledését visszautasította, egyszer sem csókolta meg mondván, a csókolózás árt erőnlétének. A Los Angeles-i bíróság sem sok megértést tanúsított William Holmes erőnléte iránt, s a házastársakat el­választotta egymástól. ... Egy párizsi leány levelet intézett a francia főváros egyik plébániahivatalának vezetőjéhez. Megírta, hogy igen ko­moly, megbízható, szilárd jellemű leány, s most, hogy férjhez megy, tanácsot kér. { Tudni szeretné, esküdhet-e 1 fehér ruhában, mirtuszko- ; szorúval, s hogy milyen ru- » bába öltöztesse hároméves kislányát. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkeszti): WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár. Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka S. u. 2. Telelőn i.’ Felelős kiadó: Szabó Gáboi Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar . Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesít'"!<nél. Előfizetési dij egy hónapra 12 Ft Index: 25061 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemébe» Kaposvár, Latinka Sándor utca á

Next

/
Oldalképek
Tartalom