Somogyi Néplap, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-04 / 28. szám

Kedd, 1964. február 4. 3 SOMOGYI NÉPLAP Segítik a termelőszövetkezetet Beszélgetés egy jól dolgozó mezőgazdasági állandó bizottság munkájáról Néhány éve így igazították útba a Gyugyra igyekvőket: »Szöllősgyöröknél lekanya­rodsz a térképről, találsz majd egy kis falut, az Gyugy...« Most csak követni kell a kö- vesutat. Győrök után két kilo­méterre takaros házak sora­koznak az út mentén. A falut hatszózötvenen lakják, s a ta­nácsház előtt eszembe jut, hogy valaki tréfásan azt mondta erről a hatszázötven emberről: — Kicsi a bors, de erős ... A gyugyi Április' 4. Terme­lőszövetkezet 1270 holdon gaz­dálkodik, ebből 920 hold szán­tó, 150 hold fásított legelő; a harmincholdas gyümölcsösből tizenhét hold már termőre for­dult. — Elégedettek a gyugyiak? Kovács Sámuel, a községi ta­nács vb-elnöke elmondja, hogy tavaly huszonkilenc fo­rintot fizetett a tsz munkaegy­ségenként, az idéi zárszám­adáskor 34 forint 10 fillért osz­tanak és munkaegységenként 6 forint 12 fillér prémiumot. Sokat segített a termelőszö­vetkezet megszilárdításában a községi tanács mezőgazdasági állandó bizottsága. A héttagú bizottság elnöke, Csizmadia László Szemesen van tsz-isko- lán, ezért a bizottság munká­járól a tanácselnökkel beszél-, getünk. —■ Mint a legtöbb Somogy megyei községben, nálunk is kevés gondot fordítottak az utóbbi években a rét- és lege­lőgazdálkodásra. Az állandó bizottság egyik legfontosabb feladatának tekintette, hogy előmozdítsa a rétek és legelők javítását. Erre vonatkozóan tervet dolgoztunk ki, és a munkákat már a múlt évben megkezdte a termelőszövetke­zet. Az első feladat az elvize- sedett rétek lecsapolása volt. Az árokásásnál a szövetkezet tagjai kétezer köbméter föl­det termeltek ki. A tervek készítésekor a szö­vetkezet vezetői nem számítot­tak a legelők fejtrágyázására. A tanács mezőgazdasági ál­landó bizottságának vélemé­nyére hallgatva azonban a tsz vezetősége hanninc hold lege­lőterületet felültrágyáztatott. A Gyugyi Községi Tanács Mezőgazdasági Állandó Bizott­sága hasznos javaslatokat tesz az Április 4. Tsz-nek. Vajon a tsz hogyan fogadja, és igény- li-e ezt a támogatást? — A tanács és a termelőszö­vetkezet együttműködése jó — mondja a tanácselnök. — A közelmúltban tárgyaltunk a termelőszövetkezet és a ta­nács kapcsolatáról. Áz ülésen Németh József tsz-elnök — egyben végrehajtó bizottsági tag is — elmondotta, hogy szí­vesen veszik az állandó bizott­ság tagjainak hasznos gyakor­lati tanácsait, s munkájukban a lehetőségekhez mérten ka­matoztatják is őket. Hozzájá­rult az állandó bizottság te­vékenysége ahhoz is, hogy a szövetkezet évről évre erősö­dik, s hogy a tavalyi kedvezőt­len időjárás ellenére pré­miummal együtt több mint negyven forintot oszthatnak munkaegységenként. A gyugyi mezőgazdasági ál­landó bizottság rendszeresen ülésezik. A tsz-nek nyújtott segítségen kívül gondot fordí­tanak arra is, hogy a hozzájuk1 forduló tsz-tagok problémáival foglalkozzanak, megfeleljenek választóik bizalmának, Vincze Jenő Mii mond a „medve-prognózis”'! A február 2-ával kapcsola­tos »medve-prognózis«-ról szólva a meteorológusok el­mondották: A népi hagyo­mányt a tudományos megfi­gyelések annyiban igazolják, hogy a nagyjából 40 napos idő­járási ritmusok egyik váltási helye gyakran esik február el­ső napjaira. Mivel azonban néhány napos eltolódás min­dig szokott lenni, most nyilván zavarban lehet a mackó: ha csak három nappal korábban jött elő, jogosan marad kinn, ma pedig — az enyhe idő lát­tán — ugyanilyen jogon visz- szabúvik aludni. Teljesen valószínű, hogy lesznek még kisebb visszaesé­sek az időjárásban, hiszen az éjszakák még viszonylag hosz- szúak, és a hóréteg fölött gyor­san lehűl a most érkezett lan­gyos levegő. Viszont a javulás felé billenti a mérleget az a tény, hogy decemberben és ja­nuárban »igazi tél« volt. A medve pesszimista viselkedési módja — a derült gyertyaszen­telők alkalmával — főleg ak­kor válik be, ha a tél első hó­napjai enyhék voltak, s a súlypont« szükségképp, hiszen a »kutya nem eszi meg a te­let« — februárra, március ele­jére tevődik át Pótzárszámadás Kapospulán A cím egy kissé megtévesz­tő. Nem rontották el ugyanis a zárszámadást a kapospu- laiak, nem számoltak rosszul Hogy most mégis arról perge­tik a szót a művelődési ház népes közönsége előtt, amiről a zárszámadó közgyűlésen már egyszer töviről hegyire beszá­moltak, az nem véletlen. Csak annyi a különbség, hogy a tagság helyét most más fal­vakból érkezett emberek fog­lalják el: a kaposvári kéthóna­pos pártiskoláról jöttek, hogy — mint mondották — saját szemükkel is meggyőződjenek az 54 forintos osztaléknak nem a valóságáról, hanem a »ho­gyanjáról«. Olvastak az újság­ban a pulai zárszámadásról, s szó, ami szó, akadtak, akik így kommentálták a hírt: »Szeret­ném én azt a gazdálkodást lát­ni, biztosan melléküzemágak segítenek be a pénzszerzésbe.« Az iskola igazgatója, Horto­bágyi István elvtárs azonnal kapott a szón, s kérésére a pu- laiak azt válaszolták, hogy szí­vesen látják gazdaságukban a pártiskola hallgatóit. Retek József, a termelőszövetkezet elnöke, Ezeres Béla főagronó- mus készséggel egyezett bele a vendégek ama kívánságába is, hogy először a majort, az istállókat szeretnék megtekin­teni, s csak utána találkozná­Tabi Téglagyárban rint január­decemberben kezdték meg a föld kitermelését. A tervek sze- -február hónapban tízezer köbméter földet termelnek ki. nak a vezetőkkel a művelődé­si házban. „Gyönyörűek” Sorra járták az istállókat, s a vendégek szájából nemegy­szer hangzott el az elismerő szó: »Gyönyörűek«; »Ezek bi­zony szépek.« Meggyőződhet­tek ugyanis arról, hogy Pulán lelkiismeretes, és igen szaksze­rű állattenyésztő munka folyik. A tehénistállóban Kovács Má­té brigádvezető pl. elmondotta, hogy a fejőket nem szabad változtatni. Gyakorlatból tud­juk — magyarázta —, hogy ha például a 33 literes Rózsa ne­vű tehenünket más fejné, mint akit megszokott a jószág, 5 li­terrel kevesebb tejet adna. Ar­ról is beszámolt, hogy minden nap mérik a tej zsírfokát, s ez a legjobb árulkodó jel a gon­dozók lelkiismeretes vagy ha­nyag munkájáról. Ha például valaki egy fokkal alacsonyabb zsírszázalékú tejet adott, egé­szen biztosra vehető, hogy az illető 2—3 literrel kevesebbet fejt ki. Az emberektől sok függ. Nehogy elhiggye valaki, hogy a 3500 literes fejési átlag el­érése csupán a vezetők elhatá­rozásán fordul meg. A gondo­zók a legfontosabbak. Tapasz­talatból tudjuk — tette hozzá a brigádvezető —, hogy akkor dolgoznak szívesen, ha önálló­ságukat tiszteletben tartjuk, javaslataikat pedig meghall­gatjuk és pártfogoljuk. Az istállókban és az ólakban látottak alapján többen meg­jegyezték: »Nálunk is így kel­lene csinálni.« A bolhói Laklia Mihály, amikor megtudta, hogy a pulaiak 180 holdon ter­melnek pillangósokat, közbe­vetette, hogy ezt a példát az ő tsz-vezetőik is követhetnék, náluk alig van pillangós, pedig a föld ott is megteremné. TAKÁCS ISTVÁN KETTŐS (2) MVWWWWWWSlWWVWVWWWWVWWWVA^W^^^^A^ vasúti igazolványokat! — s a háttérben foglalatoskodó baju­szos, középkorú katonára mu­tatott. Szüts Tibor az asztalnál ter- mett. Szinte félresodorta len­dületével Ágnest v — Mérnök voltam, épületet di csatakiáltása: terveztem: lakóházakat és mű-> — Hazamegyünk! Haza! mertetéséből kitűnt, hogy jó­val több szarvasmarha és ser­tés van a faluban, mint bár­mikor. Tavaly például 3600 Hektoliter tejet, 840 hízott ser­tést, 165 hízómarhát, minden­nel együtt hat és fél millió fo­rint értékű árut értékesítettek a közösből. Illés János főkönyvelő is­mertette, honnan van a már újságból is ismert 54 forintos munkaegységenkénti, illetve a tagonkénti 16 059 forintnyi jö­vedelem. Noha a növényter­mesztésből kevesebb volt a be­vételük a tervezettnél — búzá­ból például csak 12,5 mázsa termett az előző évi 17 mázsá­val szemben, a burgonyánál is elúszott egy csomó pénz —, a cukorrépa és az állattenyésztés viszont pótolta a kiesést. Vagyis egy szó, mint száz: a kapospulai termelőszövetkezet tagjai okos gazdálkodással ér­tek el nagy jövedelmet. A főagronómus egy kérdésre válaszolva megerősítette: nincs szándékukban megváltoztatni a kialakult termelési rendet. A legfontosabb ábécé — mon­dotta — a vetésszerkezet he­lyes megállapítása. Mi például a szántóterületnek majdnem 30 százalékán kukoricát ter­melünk. Rossz időjárás esetén is megtermelünk holdanként 20 mázsa májusi morzsoltak Arra szeretném fölhívni a fi­gyelmet, hogy mindig legyen egy paripa, amire bátran fel lehet ülni, és nem dobja le az embert. Nálunk ez a paripa a kukorica, a tej és a sertés. Nem is kívánunk mi semmi mással foglalkozni. A marhá­hoz, sertéshez értünk, nem akarjuk elrontani a gazdasá­got. Az idén is növeljük a te­henek számát, s arra törek­szünk, hogy tenyészállatokat is adhassunk el. Meghizlalhat­nánk akár másfél ezer sertést is, ha volna elegendő szaporu­lat. Ezután természetesen min­denki kíváncsi volt rá, vajon milyen Kapospulán a munka- fegyelem, a munkaszervezet, az elosztás formája, s milye­nek az emberek. Fegyelmezetten az első évtől kezdve Retek József elnök elmon­dotta, hogy az emberek már az első évtől kezdve becsületesen, hozzáértéssel dolgoztak. Mint a jelek mutatják, az eredmé­nyek sem maradtak el. A ta­gok hetven százaléka 250 munkaegységen felül teljesít. A kapásokat családi művelésre osztják ki, minden mást gépe­sítettek. A munkaszervezésről any- Csóka Péter is kinn állt már Kocsis János, a felelős szer-#nyit, hogy a tsz-ben csak bri­az iroda előtt. kesztő, a belépő Zalaihoz for-i • . __, S iessenek, félórányira dúlt: Jgadok vannak, nincsenek mun­van az állomás és egy óra — Nem kell feltűnő cím, Za- Jkacsapatok. Mindenki azon a múlva indul a pesti vonat! lax elvtárs — adta az utasítá-|*területen dolgozik, ahol éppen S mintha valamennyiük szí- sát —, legyünk tárgyilagosak.#munka van; nincs olyan, hogy véből szakadt volna Pillér Ru- Ne panaszkodjunk a bíróra, ne# fejét a szövetsé-. . kapitánynak. Kiestünk,#011 0<ia nem „paripa : a tej és a kukorica, a sertés A művelődési házban hasz­nos tapasztalatcsere bontako­zott ki. Az iskola hallgatóit — legtöbbjük szintén termelőszö­vetkezetben dolgozik — min­den érdekelte. Kérdésükre ki­merítő válaszokat kaptak. Re­tek József elnök szavaiból megtudhatták például, hogy a major helyén öt éve még bú­zamező terült el. Nem volt egyetlen nagyüzemi gazdálko­dásra alkalmas épületük, ami van, azt mind azóta emelték. A teheneket is mind a gazdák hozták be a közösbe; s noha mindenki a jobbikat tartotta meg magánál, tavaly már el­érték a 3000 literen felüli tej­hozamot, a törzstehenektől pe­dig már 4000 liter tejét fejnek. Ezeres Béla főagronómus is­igád területe, megyünk«. A A vámvizsigálaít is megkez­dődött A kis matyók a hosz- szú asztalra kerültek s szinte elvesztek rajiba. A vámőrök majdnem bocsánatkérő mo­sollyal csukták le egy-egy kis- táska födelét, vagy húzták visz- sza a nylonzacskók villámzár­ját — Akinek idegen valutája van, beváltjuk — hirdette ki a vámőrség vezetője. Alig néhány schilling, frank szégyenkezett elő. Csak Kar- czagnál volt két tízdolláros. Az utasok egyre idegesebbek lettek. Gyanús ez az udvarias­ság! Nem lehet igaz, egészen másra készültek! A nyugati lapok riasztó cikkei rémlettek föl emlékezetükben. Soltész Miklós szembenézett Csóka hadnaggyal, és remegő hangon megkérdezte: — Mit akarnak tőlünk? Miért nem visznek azonnal a bányába, vagy Szibériába? Miért játszanak az idegeink­kel? Horvai Agnes, a sudár, sző­ke lány iőlzökogott. Túlfeszí­tett idegei miár a sötét szobá­tól, az arcára zúduló pofonök­helyeket, szerelőcsarnokokat, Vitális őrnagy elmosolyo- punktum. Az olvasók úgysem# munkát reggel osztják el, per- hamigárokait — szakadt ki be- dott íróasztala mellett, s kiné- csinálnak tragédiát ebből a ve-#sze »mi már hajnali négy óra­!őle fájdalmas önérzettel. - zett az ablakon. Mennyire reségből .. J kor kint vagyunk a major­Kérem lehet az, hogy én újra megváltozott mostanában a — En is így -gondoltam — f tói vibráltak. Két évvel ezelőtt visszaülhetek á rajztáblám- határőrszolgálat! biccentett Zalai, s aztán a*jüan" mondja az elnök. Mm­a Fínombőr Értékesítő pénztá- hoz? Horvai Ágnes lassú, habozó gépírónők szobájába ment. Afdenki munkaegységre dolgo­rosmője Volt. Franciaországban Csóka Péter fölnézett rá. léptekkel indult el, aztán egy- hármasban Giziké, aki a rossz* zik, ez az elosztásnak is az szobalényoskoddtt, de előtte Különös, hidegzöld tekintete szerre önkéntelenül meggyor- nyelvek szerint a gép mellettJala ja Ho„y milyen a fe„ye­rrwio iH™vthái+a a KáAci cfiH.r,. , mArnSi-not A fSlinHii. sítötta látását. nehosv elma- született és tíz éve szüntelenül 6,7 ° sította járását, nehogy elma- született és tíz éve szüntelenül* radjon a többiektől. Bizonyta- hatvan éves, fülhallgatóval a*' em' Erre elegendő annyit lanul érezte tarkóján egy fején dolgozott. Mikor megpi 1-* válaszol ni, hogy öt év alatt szempár sugarát. Mintha lát- lantotta a belépő Zalait, fel-*,senkit sem kellett fegyelmi hatatlan bogárcsáp csiklandoz- kiáltott: . Jbüntetéssel sújtani. Az alap­na. Fejet visszakapta, hogy — Imrém, itt van Bandi bá-i még egyszer szembenézzen az esi. Máris adom — s nyújtotta aszaba - minden pontja tor­tovább a várakozást, a növök- gyak körvonalát, elkülönítik utánameredő, jókötésű, fiatal a telefonkagylót Zalainak. Az,? vény. Mindenféle fogatjutta­vő félelmet, legjobban szeret- egymástól az ébenszínű bokro- hadnaggyal. S ösztönös mozdu- mialatt átvette, elolvasta ajtást megszüntetnek; a háztáji ne túlesni a verésen. kát, cserjéseket. Elsurranó ár- lattal hátrasimította kibomló, kézirat fejét. i terület alapszabályban megha­Csóka Péter megérezte , a nyak rémlettek föl emlékeze- szőke haját. ^»Kikülöt^rnunkatársunk te-Stározott mé“rtékét sem lépheti ŰJABB CSALÓDÁS -------- *,.,#+ m ég kipróbálta a béési strip- volt a mérnöknek. A föiindu tease brutális rivaldafényét, iás kigyújtotta, de nem forró- Es most, a keményre faragott sította át. Macskaszemeket arcú határőrtiszt íróasztalait juttatott eszébe ez a szempár, előtt már csak ezzel a zokogás- a tintafekete éjszakában ki- sal fejezhette ki, hogy eljutott gyúló macskaszemeket, melyek önfegyelme végére, nem bírta a sötétben is kiveszik a tár­emlékeze- szőke haját. lány összeroppanásán a töb- tében, melyek másfél észtén- Tr T. D_ ncimn.c ,. „ , „ , . biek idegállapotát is. Fölemel- deje lopva, fától-fáig kúszva -ÚJABB CbALODAb Wales—Magyarország 2:1 J*-Ul senki; az ellenőrző bizott­kedett, és határozott, inkább igyekeztek átjutni abba a má- Zalai Endre lassan végigsé- (0-0). Stockholm, 1958. júniusiság terv szerint, rendszeresen szánakozó, mint szigorú pillan- sík, aranycsillogásúnak hitt vi- tált a szerkesztőség hosszú fo- *5.« »dolgozik. tássál nézett végig a csoporton, lágba. De azért nyugodtan vá- lyosóján. Órájára pillantott. Szervusz Imrém, hát fci-i . . h n laszol ta: Minden percben itt kell lennie kaptunk?... No, mesélj vala-5 A partiskola hallgatói oepil — Ez már öntől függ. Mi a stockholmi telefonnak. Va- m,f Mindenki izgatottan várja Jlanthattak egy jól mukodo ter­visszatérésükkel a munkához jón mit meséi majd Vizy, a a jelentésedet!... — Nyugodjanak meg, kérem. Kezeskedem érte, hogy vala­miennyien bántatlaaiul hazatér­nek oíüthonufeba, munkát vál­lalhatnak, s ott folytathatják életüket, ahol abbahagyták. Ágnes abbahagyta a zoko­gást. Könnyein ót csodálkozott rá Csóka Péterre: — Igazán mehetünk? — Természetesen. Az őrmes­ter elvtárs mindjárt kiadja a # melőszövetkezet életébe. A Csattanós parolákat vágott markába,. s mindenáron a harapta az ajkán a gúnyos kis a negyedik, amit a mosolyt, amint benyitott a ta- mondott. »Hívd fel való jogukat is biztosítjuk. nagy szakember? Ö látta a ve- A kéziratot letették Zalai#legfontosabb tanulság, amit itt Pillér Rudi már barátságot leséget, majd becsomagolja fi- asztalára. Három flekk, s mel-#szerC2tek s odahaza is elter- kötött a bajuszos őrmesterrel, noman sztaniolpapirosba. El- lette három telefonszám. Meg# ’ élőszóval# leszthetnek: semmifele csodára a felesé-# sincs szükség ahhoz, hogy egy termelőszövetkezet jól gazdál­kodjon. A kapospulai példát lehet, sőt érdemes követni. Varga József fegyverét szerette volna eiku- náesterembe. Persze olt is a gém. s mondd meg neki, hogy nyerálni. De a vidám tekinte- mérkőzésről vitatkoztak. Rá- boldogan repülnék már haza, tű katona csak jóízűen neve- dión kínlódták végig a kollé- nagyon unom itt magam. De# tett, s búcsúzóul a fenekére gák a magyar csapat utolsó vi- mit csináljak, első a köteles-# paskolt. lágbajnoki kilencven percét, ség. (Folytatjuk.)^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom