Somogyi Néplap, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-27 / 48. szám

Somogyi Néplap MSZMP MEG VE I R l'7GTTSÁGÁ ES A -MEGYÉI TA\ACS LAPJA filmszínházaink műsorából Jutalomból Lipcsébe Vörös Csillag Egy ember, aki nincs Egy bányaszerencsétlenség különös részletei után nyo­moz a rendőrség. Hogyan maradhatott életben Balázs Sándor, hová tűnt a beom­lott tárnából Szombati, s végül: hogyan halt meg Vágó Tibor? Ez a három kérdés foglalkoztatja Tímár századost. Különösen az utóbbi: ki volt, milyen em­ber volt Vágó Tibor? — kérdezi az emberektől, s a sok ellentmondásos szálból az ügynek egy egészen új fordulata bontakozik ki. Tímár százados — bár bűn­ügyeknél ez szokatlan — a halott után kezd nyomozni. A film főszereplői: Gábor Miklós, Horváth József, Aj- tay Andor, Vass Éva, Sze­mes Mari; rendezője Gertler Viktor. Március elsején nyílik meg a hagyományos lipcsei kiállí­tás és vásár. A megnyitó for­gatagában tizenegy kaposvári dolgozó is ott lesz. Tizenegyen a ruhaüzemből. Hartmann Klárinak úgy sor­solták ki ezt az utat — kalap­ban. A laborban dolgozik, sab­lonkészítő. A labor fölajánlot- 2ta, hogy tisztán tartják a he­lyiségeket, ne alkalmazzon a <1 vállalat takarítónőket A vál- ilalást teljesítették, s jutalom- iból megkapták a lipcsei utat. JNem tudták eldönteni, ki men- (Ijen, mert egyformán megérde- imelte mindegyikük. A Szeren­ccsé Klárinak kedvezett. — Nem is akartam elhinni... Éppen iskolában voltam, ott tudtam meg az eredményt... Azt hittem, ugratnak csak ... Nagyon örülök az utazásnak. Tavaly voltam először külföl­dön, Csehszlovákiában. Most meg Lipcse ... Klári huszonkét éves, és már öt éve dolgozik a ruhaüzem­ben. Most végzi estin a ruha­ipari technikum második osz­tályát ... Szakosított munkás szeretne lenni... — Hiába, iskola kell hozzá. Pedig most már mindent meg­csinálok a laborban, bármit kérnek is. Klári ezt, Klári azt... Iskola nélkül nem lehet előbb­re lépni... A másik jutalmazott Hor­váth Imre vasaló, a Kullich Gyula ifjúsági brigád tagja. — Méghozzá egyetlen férfi tagja... A mi brigádunk azért kapta a lipcsei utazást, mert január elsejével elnyer­tük a szocialista brigád címet... A lányok rám szavaztak, úgy­hogy én megyek... Nagyon megértjük egymást, van azért szavam nekem is ... A brigád­vezető is lány, és még csak ti­zennyolc éves... Még nem járt külföldön. Is­merősei vannak Lipcsében, szeretné fölkeresni őket. — Az ősszel bevonulok... Lehet, hogy ezért szavazták meg nekem ezt a Lipcsét a lá­nyok ... Stamfel Józsefné az 5. sza­lagon dolgozik. Most pepita bébiruhákat készítenek. Ta­valy kiváló dolgozó lett — ezért jelölte őt a szalag a kül­földi jutaloméira. — Nem voltam még soha külföldön, nagy élmény lesz... Csak az fog fájni, hogy a gye­rekek meg a férjem nem lát­hatják azt a sok szépet, amit én. íme, hárman a tizenegyből. 23-án, pénteken indulnak Lip­csébe.— S. N. G. Harmadik félidő Fényszóróval riasztják az anoolnáka! a Balatonon (Tudósítónktól.) Az utóbbi években angolna- ivadékokat telepítettek a Ba­latonba. Az ősszel már gyak­ran került a halászok hálójá­ba ez az igen ízletes húsú ten­geri hal. Noha már csaknem egy méter hosszúságúra meg­nőttek, a halászok mégis visz- szaengedték őket a tóba. Kifo­gásuk az idén kezdődik meg. Rossz tulajdonságuk, hogy ívás idején az éj leple alatt vándor­útra kelnek, és a Sió-csator­nán át igyekeznek kijutni a Balatonból. A Siófoki Halásza­ti Vállalat szakemberei az an­golnák szökését fényszórókkal igyekeznek megakadályozni, a fénytől ti. nagyon félnek. A siófoki mólónál négy darab 1000 voltos, a Sió-csatorna zsi­lipjének közvetlen közelében pedig nyolc darab 200 voltos fényszórót szerelnek föl riasz­tásukra. Halálos baleset Kedden a késő esti órákban a 13. sz. AKÖV Keszthelyi György topo- nári lakos vezette személygépko­csija a marcali szőlőhegy közelé­ben az árokba rohant. Keszthelyi a helyszínen életét vesztette, utasa, Csima Tibor súlyos sérüléseket szenvedett. A vizsgálat megállapí­totta, hogy Keszthelyi György ittasan vezette a gépkocsit. A magyarul beszélő szov­jet film alapja ugyanaz a történet, amely a »Két fél­idő a pokolban-« e. magyar film alkotóit is megihlette. A nácik futballmérkőzést rendelnek el a német Con- dor-Iégió tagjai és a na­gyobbrészt foglyokból ösz- szeállított szovjet csapat kö­zött A kiéhezett, lerongyo­lódott emberek elfogadták a kihívást. S a futballpálya a csatatér szimbóluma lett. Mint odakinn a fronton, itt is eltörpült a német túlerő a szovjet hazafiak halál- megvetö hősiessége mel­lett. A tizenegy ember ki­vívta a győzelmet — és vál­lalta a halált. A film alap­ja hiteles esemény: 1,912. június 22-én zajlott le ez a mérkőzés Kije vb en a szov­jet foglyok és a megszállók csapatai között. SÍIT m\ szakosztálya j es • MED ŐSZ szakember klubja ma, csütörtökön este 9 órakor a Latinka Művelődési Ház I. eme­leti klubjában »A biológia modern kutató módszerei-« címmel előadást rendez. Előadó dr. Kontra György egyetemi tanár, a TIT országos biológiai választmányának elnök­ségi tagja. l/of* ed renddel? A titkár udvariasan ko­pog, majd a kaik »tessék« után belép az igazgató iro­dájába. — Bocsánat a zavarásért. A város ifjúsági klubjából telefonáltak. Kémek ... egy zongorát. Száz táncolni vá­i gyó fiatal várja a segítsé­günket. Csak néhány hétről lenne a szó. Amíg nem kap­ják meg, a már megrendelt hangszert... — Vhüm.... Érdekes \eset... Van nekünk egyál­talán zongoránk? — Természetesen. Kerek tíz darab. — És ... hm ... gondolko­dom. Hol tartjuk őket? — Mancika szobájában áll egy ... De-e-e, azt hagy­juk is ott. Az elintézetlen aktákat tárolja benne. Ke­vés a szekrény. — Sorjában... — Bandi bácsinál is van. Csak ott az a probléma, hogy a zongora egyik lába pont eltakarja azt a csúnya kávé­foltot a szőnyegen... — Jó. Tovább. —t A portásfülkében is szomorkodik egy. Sajnos, hú­rok nélkül. Józsi bácsi íjakat készített belőlük az unokái­nak. Teli Vilmos! Tetszik tudni... — Borzasztó! Na, és magá­nál? — Az nem megy. Nem me­het. Beköltözött egy egércsa­lád. Csak nem dúlunk fel egy békés otthont? — Igaza van. Nem lehet... Hát akkor? — Öt darab porosodik a raktárban, és ... — Azokat meg én nem engedem.- Még ott lesz száz évig, aztán a múzeumnak ajándékozzuk őket. Képzel­je, nevünk belekerül az új­ságokba! »X. vállalat öt használatlan ócska. zon­gorát ajándékozott a múze­umnak ...« — Igaza van!... No és ez, arm itt áll az igazgató elv­társ szobájában? — Ö, hát erről szó sem le­het! Ennek maradni kell! A főosztályvezető kartárs itt­létekor mindig erre könyö­kölj Most megfosztanánk kedvenc bútordarabjától? Lelketlenség lenne! Ne fe­ledkezzen meg arról, hogy emberség is van a világon!­— Igen ... igen ... De... éppen most jutott eszembe. Holnap munkánk jutalmául egy új zongorát kapunk a központtól. Hát akkor le­gyünk emberségesek, adjuk azt oda!... — Hmm... Hát az meg teljesen lehetetlen. Van er­re rendelet? — ti — __________________; B écsbe utazik a Pannónia kincse (Tudósítónktól.) Az április 20-án kezdődő bécsi világkiállításon újdonság lesz a nagyberki Kaposvölgye Termelő­szövetkezet tagjának, Javős Gyula szőlősgazdának harmincéves szor­galmas munkájával nemesített Pannónia kincse nevű csemegesző­lője. A csaknem dió nagyságú sze­meket termő, nyolcvan-kilencven dekás fürtök holdanként mintegy negyven mázsás termést adnak, s már augusztus első felében meg­érnek. A kitűnő ízű és zamatú, ke­mény héjú csemegeszőlő a nagy ‘ávolságú szállítást is kitűnően •rja, így teljesen friss állapotban majd el a világkiállításra. VALLANAK A KAPOSVÁR» HÁZAK Itt élünk a városban, dolgo­sunk, tanulunk, s ha elfára­dunk a mindennapok gondjá- t!l, bajától, hazatérünk. Az otthon pihentet és megnyugtat. Némelyeknek csak egy pa­rányi albérleti szoba jelenti az otthont, mások meg kényelme­sen berendezett komfortos la­kásban térnek nyugovóra. Hej, ha a házak beszélni tudnának! örömről és bánat­ról, sikerről és kudarcról val- lanának, küzdelmekről, szere­lemről vagy elmúlásról. De a házaknak is van törté­netük. És nem is akármilyen történetük. Tanúi régmúlt időknek, régi embereknek s a változásoknak. A házak nem szólalnak meg. De mégis vallanak, mert az emlék emberről emberre szállt. Hol áll a legrégibb épület? Induljunk el egy körsétára. Hiteles adatok bizonyítják, hogy Kaposváron az egy pará­nyi lakást és egy présházat is magában foglaló szentjakabi vár a legrégibb építmény. A XII. században emelték. A présház közvetlenül a vár alá nyúlik, egykoron vidám nóta­szótól lehetett hangos. És ki ne ismerné a híres Dorottya-házat a Május 1. ut­ca 1. szám alatt? Ezt a XVIII. század második felében épült — akkor még földszintes — há­zat választotta vígeposza szín­helyéül Csokonai Vitéz Mi­hály, és innen énekelte 1799- ben »a farsang napjait, s Do­rottyát«, a karnevál és az if­jak ellen föllázadt vénkisasz- szonyok történetét. A Május 1. utcai gyógyszer- tár is régmúlt idők emlékét idézi: kapuján még ma is lát­ható, hogy 1774-et jelölték meg építésének időpontjául. Az egykori vármegyeháza négy évig készült — de gyor­san ment akkor a munka! —, 1832-ben fejezték be építését. Vele egy időben a jelenlegi Bajcsy-Zsilinszky utcában Fe­kete .Gyula ügyvéd emeltette az első házat — ma is áll a fa­tornyos udvari épület, csak korszerű, modern ház került elé a 9-es szám utcai szakaszá­ra —, ez volt a megyeháza gondnoki lakása. Hat műemlék van a város­ban, huszonhét műemlék jelle. gű épület. S amiket még nem díszít tábla! A donneriak Donner János serfőzőtői kapták városrészük nevét — ő építette az első há­zat azon a környéken —, s úgy tartja a fáma, hogy az it­teni kaszárnyából vonultak annak idején Boszniába a hon­védek. Vajon a ruhaüzem dolgozói gondolnak-e arra, hogy lebon­tandó irodaépületük helyén egykoron a Szarvas Szálloda állott? Sok ház arról vall, hogy ne­vezetes emberek lakták őket, akik hírnevet és dicsőséget hoztak a magyarságnak. Ríppl- Rónai József szülőháza és la­kása, Roboz István és Vasza- ry János lakóháza erre emlé­keztet. Azt is • kevesen tud­ják, hogy Latinka Sándor a nevét őrző utca 3. számú há­zában lakott. S a régmúlt idők mellett a máról is mesélnek a kaposvá­ri házak. A városban mindössze egyet, len épületben van lift — a Május 1. utca 12. alatt —, és csupán tizenkét helyen köz­ponti fűtés. A Bajcsy-Zsilinszky utca I 1/b számú ház pedig külföldi! tulajdon. Gazdája, Kertész Ju-! dit Venezuelában él, onnan; utalja át rendszeresen házá-; nak kezelési költségeit a Ma-! gyár Nemzeti Bankon kérész-1 tül a Kaposvári Ingatlankeze­lő Vállalatnak. A holnapot is megcsillogtat­ják a város házai. A Kossuth Lajos utcai DÁV-épület lakói már villannyal fűtenek, vil­lanykályhán főznek, és vil­la nyboylerrel melegítik a vi­zet. ök a jövő házában élnek már. Ugyancsak villany fűtés van a Latinka-ház utcai laká­saiban is. Végül pedig eláruljuk, hogy melyik a legifjabb kaposvári ház: a Tanácsház utca 13. szám alatti emeletes épület. Sokat lehetne beszélni a kaposvári házak történetéről, hiszen rengeteg érdekesség rejlik a falak mögött. De ahhoz regény kellene .. Polesz György TMfM SOteOtí Ismerik a'nőket... Egy nagy kanadai áruház vezetősége az alábbi hirde­tést tette közzé: »A felesé­gek hétfőn kicserélhetik azo­kat az árucikkeket, amelye­ket a férjek szombaton ná­lunk vásároltak.« * * * Surdánt, a világ legna­gyobb evőjét világkörüli út­ra vitték, hogy külföldi kö­zönség előtt is produkálja óriási étvágyát. Tomboló si­ker kísérte Surdán szerep­lését, aki egyszer harminc kenyeret fogyasztott el, más­kor paprikást tizenkét tyúk­ból. Egyik városban a mened­zser megkérdezte: — Hány tojásból csői rántottát? — Ötszázból. A nézőközönség halk moraj futott Surdán pedig hozzálátott az evéshez. Fogyott-fogyott a rántotta, már háromnegyed órája evett, alig volt a nagy tál fenekén néhány csipet tojásrántotta, amikor Sur­dán eltolta maga elől a tá­lat, és kijelentette, nem eszik többet. — Csak ezt a kicsit még...! — könyörgött a menedzser félve a »bukástól-«. — Nem, nem... — De hát az. istenért, miért nem? Surdán a legnagyobb nyu­galommal válaszolt: — Nem ízlik. paran­sorain végig, * * * Egy francia falu vala­mennyi lakosa kérvényt írt alá: lakóhelyük nevének megváltoztatását kérik. Igen kelemetlen helyzetbe kerül­nek ugyanis, ha valaki meg­kérdi tőlük, hová valók. A falu neve La Porcherie, ami a rendkívül szép, dallamos francia nyelven disznóólát jelent. * * * Az ’ Egyesült Államok könyvpiacának legújabb bestsellere egy szakácskönyv. A címe: »Hogyan főzzünk ízletes eledelt kutyáink szá­mára?« * * * A Rekorder című kalifor­niai lap az amerikai holdra­kéta balsikerével kapcsolat­ban megállapítja, mi volt az oka annak, hogy a rakéta készülékei nem fényképezték le a Holdat. Ezt írja: »A Hold nem akart barátságos arcot vágni.« Vad hajtóknak rázós út Svédországban, az egyik város közelében van egy út­kereszteződés, amely a gép­kocsi-katasztrófák igen nagy számairól vált mrhedtte. A rengeteg »stop« jelzés és a sebess 4gkorl<4tozasra unto felhívások mit sem értek. Nemrég az útkereszteződés közelében nagyszabású javí- tómunkálatokat fejeztek be: »hullámosították« az úties­tet. Minél nagyobb sebesség­gel halad a kocsi, annál job­bam ráz. így tehát a sofőr akarva, nem akarva kényte- len csökkenteni a sebességet. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei 3izottsága és a Somogy megyei Tan ács lapja. Főszerkesztő: WIKTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefer 15-10, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünls meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél.^ Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom