Somogyi Néplap, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-21 / 43. szám

Péntek, 1954, február 21, 8 SOMOGYI NÉPLAP Ne csak a zárszámadáson tárják fel a hibákat! Gamási tanulságok A gamási közgyűlést a szen­vedélyesen őszinte légkör jel­lemezte; a hibákat, a hiányos­ságokat a vezetőség is, a tag' ság is nyíltan, bátran feltárta. Sokan azt tartják, hogy ilyen közgyűlés még nem volt Ga- máson. Ha a múlt évi mérleg ada­tait vizsgáljuk, vitathatatlan, hogy a gamási Aranykalász erősödött 1963-ban — amint a beszámolóban Fehér József tsz-elnök elmondta. Több mint kétmillió forinttal gyarapodott a közös vagyon s csaknem egy­millió forinttal a tiszta va­gyon. Helytelen lenne azonban ezt a tényt csak magában vizsgálni és a következtetést csupán ebből levonni. Mert az Aranykalász tagjai nem vol­tak megelégedve; a munka­egységenként tervezett 20 he­lyett csak 18,98 forint jutott. Pedig ennek a több mint 3000 hold szántóval rendelkező gazdaságnak olyan adottságai vannak, hogy sokkal nagyob­bat léphettek volna előre, sok­kal teljesebb, szebb eredmé­nyekről számolhattak volna be, ha... És itt következnek azok a hibák, melyeket a köz­gyűlés őszintén feltárt. A közösség az eredményte­lenség okait kutatta. Sokan mondták el véleményüket, s olykor élesebb hangot ütöttek meg. A furcsa egyedül az volt, hogy a tagság a vezetőséget, a vezetőcég a tagságot okolta. Ám végül is sikerült tisztáz­niuk a vitás kérdéseket.' A va­lóság az, hogy a munkaszerve­zésben, az irányításban nem volt kellően megfontolt előre­látás. A legnagyobb munkák idején nemegyszer kapkodás lett úrrá a gazdaságban. Így fordulhatott elő például, hogy 4—500 mázsa burgonyát nem földeltek le, és megfagyott, s hogy az egyébként mintaszerű gyümölcsösben miptegy 15 000 forint értékű fagy- és nyúlkár keletkezett. A közös vagyoná­ról van szó, felelősek érte a vezetők, de felelősek a tagok is. Éppúgy, mint azért, hogy elszaporodott a lopás, hogy a leltározást nem kellő körülte­kintéssel végezték. Jó és helyes, célravezető do­log az őszinte bírálat. De föl­vetődik a kérdés: mennyivel többet segíthettek volna, ha akkor, annak idején teszik meg észrevételeiket? Akkor, amikor néhány gyors intézke­déssel elejét vehették volna a bajnak? Félreértés ne essék! Az egy esztendő munkáját záró köz­gyűlésen elmondani a fogya­tékosságokat nemcsak termé­szetes, hanem szükséges is. így lehet a tapasztalatokból okulni. Ez a közgyűlés tanul­ságos volt. De hivatását akkor töltené be igazán, ha azt a kö­vetkeztetést is levonnák be­lőle, hogy nemcsak év végén nem szabad elkendőzni a hi­bákat, hanem év közben is kö­telessége minden tagnak, hogy a felbukkanó hiányosságokat szóvá tegye, illetve azonnal hozzanak olyan intézkedést, ami meggátolja a baj bekövet­kezését. Ez az egyedüli módja annak, hogy sokkal többet ad­jon a szövetkezet tagjainak is meg a népgazdaságnak is. P. F. SZÉPSÉGHIBA? Egyre több szemét halmo­zódik fel a Munkácsy Mi­hály Gimnázium még rende­zetlen udvarán. Nő a szemét­domb, mert az új iskolából nem hordják el rendszeresen a hulladékot. Az eredeti ter­vek szerint szeméttároló is épült volna negyvenezer fo­rint költséggel a Szabadság parki új középiskolában. A megyei tanács tervosztálya azt javasolta a gimnázium vezetőinek, hogy ne költse­nek ennyit a tárolóra, majd adnak tárolóedényeket, s a Köztisztasági Vállalat min­den nap elviszi a szemetet. Sajnos, most se tároló, se edény Amikor már nagyon nagy halom szemét gyűlik össze, a gimnázium írásban kéri a tanácsot, szállíttassa el. A közelmúltban elvitték a fel­halmozódott hulladék két­harmadát, de még mindig maradt bőven az udvaron. A KÖJÁL nem képviseltette magát az iskola végleges át­adásakor. Pedig ha ott van­nak, képviselői azonnal kö­vetelhették volna a tároló megépítését vagy az edények beszerzését. Ehelyett a közel­múltban a gimnázium igaz­gatóját kötelezte a KÖJÁL, hogy májusig oldja meg a. szemét tárolását. De hogyan, ((úttisztítást, •fertőtlenítést Tállal a Pécsi Tempó K-z, Pécs, Szabadság n. 40. Telefon 25-11. (101294) Az ÉM 22. sz. ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT keres NYUGDÍJAS kőműves, ács, Sllvámozó. festí-máz ló, villanyszerelő, valamin* épületlakatos szakmunkásokat TELJES MUNKAIDŐVEL dnnántúli és budapesti munkahelyeire. Jelentkezés V., Irányi n. 17. sz. munkaerő­gazdálkodás. (1336) amikor az iskolának nincs költségvetése?! Több mint ezer tanulója van a gimnáziumnak, a konyha ötszáz személyre főz naponta, elképzelhető, meny­nyi hulladék kerül az udvar­ra, Hat hónapja költözött át a Munkácsy Mihály Gimná­zium az új épületbe, s még mindig nem gondoskodott a tanács róla, hogy minden nap elhordják a szemetet az ud­varról. Most még hideg az idő, de ha melegre fordul, légyinvázió indulhat meg a Szabadság parkban. Ki vál­lalja majd a felelősséget?! Több mint tízmillió fo­rintért új gimnáziumot épí­tünk, s elspórolunk negy­venezret, nem építünk sze­méttárolót. Hát ez bizony ésszerűtlen takarékosság, a környék és az iskola egész­ségét veszélyeztető takaré­koskodás! Haladéktalanul intézkedni kell, hogy az új gimnázium udvarán ne nő­jön tovább a szemétdomb. L. G. Sporthorgászok közgyűlése (Tudósítónktól.) A közelmúltban tartotta meg évi közgyűlését a mint­egy négyszáz horgászt tömörí­tő Kaposvári Sporthorgász i Egyesület. Az ülésen fog- j lalkoztak azzal, hogy a! TRANSZVILL, a kefeüzem, a tejüzem és a cukorgyár meg a MÁV-fűtőház nem deríti megfelelően a szennyvizet, s emiatt a halállomány nagy része elpusztul a Kapósban. Beszámoltak arról is, hogy a múlt évben a Balatonon 13 százalékkal nőtt a pontyfogás, s az új, értékes halfajtából, a angolnából is jó néhány ho­rogra került. Szári István például egy 105 centiméteres példányt fogott tavaly. Elhangzott az a bejelentés is, hogy a tavasszal egy má­zsa ivadék pontyot és 2000 lombik csukát telepítenek az őrei meg a desedai patakba. Őrjáraton a Latinka Sándor kulturális szemle előtt ★ ★ ★ I Az 1963—64. évi Latinka Sándor kulturális szemle bemutatóit megelőzően lapunk munkatársai meglátogat­tak néhány kaposvári üzemet, vállalatot, intézményt, hogy hírt adjanak a szemlére való felkészülésről. Mint ismeretes, a szemle előkészítése, megszervezése ezúttal két évre ad feladatokat a társadalmi és az álla­mi művelődésügyi szerveknek. A szemle lebonyolításá­nak szervezeti kereteit tehát 1963 őszétől 1965 nyaráig kellett megtervezni. Az irányelvek szerint ugyanis az idei felkészülés szerves része kell legyen az 1964—65. ünnepi évnek, hazánk felszabadulása 20. évfordulójának. A szemle fő céljai: népünk, ifjúságunk kulturális színvo- j nalának emelésé, műveltségének gyarapítása. A kulturá- j lis szemle alapvető feladata tehát az, hogy a népművelés \ sajátos eszközeivel fejlessze ifjúságunk, népünk szociális- ; ta tudatát és erkölcsét, emelje az általános és szakmai | műveltséget. 1 —-------------------------—*~ * * * -----------------—----------- 1 H a tudtuk volna, benevezünk... Terméketlen kesergés A 13. számú Autóközlekedé­si Vállalat nem nevezett be a szemlére. Landa József, a szakszervezeti bizottság kul- túrfelelőse elkeseredetten pa­naszkodik: — Olyan művelődési ter­münk volt, hogy más vállala­tok is itt tartották meg elő­adásaikat. Tavaly szeptember­ben azonban elbontották, most műhely van benne. — Miért nem kerestek he­lyet máshol? — Beszéltem az ÉDOSZ mű­velődési otthon, a Latinka Sándor Művelődési Ház igaz­gatójával. Nem tudtak színpa­dot biztosítani. Sántha Ilona KISZ-titkár elmondta, hogy először nyil­vántartásba kellett venniük a tagokat, majd megszervezték a politikai oktatást. — Nekünk nem az volt s% első, hogy kultúrmunkát vé­gezzünk. Először a szervezetet kellett összefogni... Az ipari tanulók 60—70 százaléka vidé­ki, rájuk nem számíthatunk. Felmértük, hogy ki végezne kultúrmunkát. Csak néhánvan jelentkeztek. Különben is, amíg nincsen helyünk... — Miért nem nézett utána a Kilián György Ifjúsági Ház­ban? A KISZ-titkár némi hallga­tás után bevallja, hogy erre nem is gondolt. Gyócsi Gyula, a szakszerve­zeti bizottság .titkára nincs jó véleménnyel a KISZ munká­járól. — . Semmiféle kulturális munkát nem végeznek, pedig legalább kétszáz fiatal van a vállalatnál. Nem indok, hogy sok a vidéki. Ha akarnák, el­kezdhetnék a munkát a La­tinka Sándor Művelődési Ház­ban. A művelődési helyiségek megszüntetésén nem lehet évekig keseregni, a fiatalok a vállalat kapuján kívül is pró­bálhatnak, de ehhez a lehető­ségek felkutatására, határozot­tabb vezetésre, a szakszerve­zet részéről pedig nagyobb tá­mogatásra van szükség! Lelkes közösség — egyéni áldozatok Frányó József, a KlSZ-szer- vezetek csúcstitkára elmond­ta, hogy két* alapszervezetük közül az első nem vesz részt a kulturális szemlén. Miért? Sok a vidéki fiatal; nincs helyisé­gük. . Érdeklődjünk a kettes műszak alapszervezeténél, ők beneveztek a szemlére. — Kit kereshetünk ott? — A kultúrfelelős Varga Te­réz, a titkár is valamilyen Té­riké ... Varga Terézről nem tudnak a vállalatnál; este hat órakor ellenben sikerült találkoznunk a Fegyveres Erők Klubjában Nagy Teréz alapszervi titkár­ról és Polgár József né kultúr- felelőssel. Ök is a Finomme­chanikai Vállalattal közös színjátszó csoport tagjai. Míg a többiek percnyi kése­delem nélkül megkezdik a pró­bát, hármasban beszélgetünk. Tériké az ősz óta KISZ-tit- kár, s Örömmel szól arról, hogy szépen bontakozik min­den területen a- közösségi mun­ka. Bár sok a problémájuk: kevés a helybeli fiatal, és ke­veset törődnek munkájukkal az üzem vezetői. Van egy lány tánccsoportjuk. Január óta a Fegyveres Erők Klubja ad he­lyet a színjátszó csoportnak, azóta folynak a próbák rend­szeresen. Mindent megtesznek azért, hogy a csoport a továb­biakban is együtt maradjon, bár munkájukat nagyon meg­nehezíti a kéthetenkénti dél­utáni műszak. Ilyenkor váltó­társuk «-ugrik be« másfél órá­ra, a próba idejére. Vajon a lehetőségeken be­lül más megoldás nincs, mint hogy esetenként »elkéretőz- nek«? Lelkes közösségi fiatalo­kat kulturális törekvésükben csak egyéni áldozatok segíthet­nek a ruhaüzemben? A TRANSZVILL Kaposvár egyik legnagyobb ipari üzemé­vé nőtt az elmúlt években — munkáslétszáma 720. Az üzem három KISZ-szervezetének 120 tagja van. Tárgyi föltételek hiányában az üzem életét csu­pán a termelés alkotja. A ta­nulási mozgalom és a kulturá­lis nevelés otthontalan. Ho­gyan lehetne ilyen körülmé­nyek között megteremteni a tanulási mozgalom és kulturá­lis nevelés egységét? Hogyan és hol munkálkodjék a KISZ, a szakszervezet, az üzem tö­megszervezetei azon, hogy fontosságának megfelelő he­lyet kapjon az esti és a levele­ző oktatás, az ismeretterjesz­tés, a József Attila olvasómoz­galom, a szórakozás és a klub­élet, a műkedvelő művészeti és szakköri mozgalom? A me­gye legnagyobb vasipari üze­me a dolgozók igénye ellenére sem tudja biztosítani az ob­jektív föltételeket. Ebből adó­dóan az üzem kulturális éle­téért felelős emberek hajla­mossá váltak a visszakozóra. A TRANSZVILL színjátszó cso­portja tavaly még részt vett a A Finommechanikai Válla­lat A meztelen ember című egyfelvonásossal és egy szóló­énekessel nevezett be a szem­lére. Amikor megmutatjuk a nevezési lapot Tóth Gyuláné- nak, a szakszervezeti bizott­ság kultúrfelelősének, ugyan­csak meglepődik. — Most látom először. Én nem tudok róla! Gábor István két hónapja KISZ-titkár. Arra hivatkozik, bogy elődje, Völgyesi László készítette. — Próbálják az egyfelvoná­sost? Gábor István nem tud róla, Tóth Gyuláné se sokat: — Egy hete tudom, hogy színdarabot tanulnak néhá- nyan. Előkerítik az egyik szerep­lőt, Körmendi Zoltánnét. — Á, nem A meztelen em­bert próbáljuk, hanem a Hu­szárvágást. Négyen vagyunk a csoportban a finommechaniká­tól, a többi szerepet a ruha­üzemiek játsszák. Mostanában a Fegyveres Erők Klubjában jövünk össze; már a második felvonásnál tartunk. Behívják Dávid Ferenc kéz­besítőt. Ö hozta a darabot Pestről, ő nevezett be a régi KISZ-titkárral. — Majd meglesz A meztelen ember is — mondja túlzott önbizalommal. — Te ne csinálj helyettünk vállalást... Kész optimista tragédia — vág közbe Kör- mendiné. Kosztolánczi János szb-tit- kár légből kapottnak tartja a nevezést. Szerinte könnyelmű­ség volt a régi titkártól. — A Helyiipari és Városgaz­dasági Dolgozók Szakszerveze­tének megyei bizottsága köz­ponti kultúrcsoportot szervez. Az a tervünk, hogy abba visz- szük át a színjátszókat. A HVDSZ helyiségről és rende­zőről is gondoskodik — mond­ja az szb-titkár. A Huszárvágásban szereplő négy finom median i kasnak azonban nincs kedve a köz­kulturális szemlén. Az idén? Sem a KISZ, sem a szakszer­vezet titkára nem tud a felhí­vásról, amely még augusztus­ban megérkezett hozzájuk. Nem tud nyilatkozni hát Éri Károly, a szakszervezet titká­ra és Csonka István KISZ-tit- kár sem; Zsoldos József szak- szervezeti kultúrfelelős a mű­velődési élet kibontakozásának akadályait panaszolja. Egy­behangzóan bizonygatják, hogy ha tudták volna, bene­veznek a kulturális szemlére, hiszen van üzemi tánczeneka­ruk, néhány versmondójuk, és összehozhatták volna a szín­játszó együttest is. Sem a KISZ-bizottság, sem a városi tanács nem kereste föl az üze­met a kulturális szemle ügyé­ben. Később kiderítjük, hogy a KISZ kultúrfelelőse «-kapott valamiféle papírokat«, de nem tartotta fontosnak. Az üzem­nek nincs kulturális élete, nincs közös szórakozás, klub­élet, műkedvelő művészeti mozgalom, de még az olvasó­mozgalom sem köti egymás­hoz az embereket munka után. Minek erőlködött volna! ponti együttesbe átmenni, nem akarják a két üzem közös együttesét feloszlatni. A cso­port vezetője A meztelen em­ber szerepeit még nem osztot­ta ki, kétséges, hogy lesz-e be­lőle valami a szemléig. Min­denesetre a KISZ-szervezet és a szakszervezet vezetőinek dönteniük kellene végre a színjátszók ügyében. Biztató eredmények... Széles körű kulturális te­vékenységről tájékoztattak bennünket a Pamutfonó-iparí Vállalat KISZ-bizottságán. A három műszakos üzem mű­kedvelő művészeti csoportjai rendszeres próbákkal készül­nek a kulturális szemle be­mutatójára; minden nap, min­den este foglaltak a próbahe­lyiségek. A B és a C műszak honvédségi alakulattal közös tánccsoportjain kívül egy mo- demtánc-csoporttal gyarapo­dott a részvevők népes tábora. Két színjátszó csoportjuk Csizmarek Bárányfelhő, illet­ve Gábor Andor Piroska című egyfelvonásosát, az ipari tanu­lók irodalmi színpada a Pro­lóg, a C műszak és a honvéd­ség közös csoportja pedig a Ne feledd című irodalmi szín­padi összeállítást tanulja. Ezen­kívül öt-hat egyéni számban (versmondás, bűvész) is bene­veztek a szemlére. Az április 11-i vállalati be­mutatóról a legnívósabb mű­sorszámok juthatnak tovább a városi kulturális szemlére. Több csoport — például az irodalmi színpadok — április 19-én mutatkoznak be először* a népi táncosok és a színját­szók a bemutató előtt többször is szerepelnek Kaposváron és vidéken. A vállalat tíz KlSZ-szerve- zete négy-négy szellemi vetél­kedőt rendez. Gyakori a kol­lektív színház- és mozilátoga­tás mintegy hetvenszázalékos részvétellel. A József Attila ol­vasómozgalom föltételeit 202- en teljesítették eddig. Említés­re méltó még a szabad idő fel- használását bemutató üzemi kiállítás és az áprilisban meg­rendezésre kerülő társastánc­verseny. A vállalat gazdasági vezetői feladatuknak tekintik a kultu­rális nevelőmunka és a szem­le' támogatását. Ragaszkodj unk a felhívás irányelveihez! Az 1963—64. évi kulturális szemle nevezési lapjai nem­csak azért hiányosak, mert tekintélyes munkáslétszámú üze­mek, vállalatok, nagy múltra visszatekintő művészeti együt­tesek tartották távol magukat az írásos benevezéstől! .A rö­videsen megkezdődő bemutatókon szerepelnek városunk fel­nőtt és középiskolás kórusai, az ÉDOSZ és a BM művészeti együttesei, a Latinka Sándor Művelődési Ház táncegyüttese, a közgazdasági technikum irodalmi színpada, a szentjakabi művelődési otthon együttese, de mindennek nincs írásos nyoma. A nevezési lapokat, azok beküldési határidejét vajmi kevesen vették komolyan! Azt még kevesebben értették meg, hogy a szemlén való részvétel föltételei között a tanulási mozgalom és a kulturális nevelőmunka tervszerűségének, folyamatosságának követelménye a leglényegesebb. A kultu­rális szemle ma már nemcsak a műkedvelő művészeti cso­portok és szólisták évenkénti bemutatkozásának rendszere. Arról van szó, hogy a szemle keretei között az esti és le­velező oktatásnak, az ismeretterjesztésnek, a József Attila olvasómozgalomnak, a klubéletnek egységet kell alkotnia a műkedvelő művészeti és szakköri mozgalommal. Éppen e lé­nyeges irányelvet nem tükrözik a benevezési lapok, amelyek közül csak kevesen jelölik meg, hogy az önművelésnek mi­lyen formáit ismerik és alkalmazzák üzemükben, vállalatuk­nál. Az őrjáraton szerzett tapasztalatok arra mutatnak, hogy bőségesen ■ van helyrehozni- és pótolnivaló a szemle városi bemutatója előtt. Ki mit hozzon helyre és pótoljon? A szem­le tervezése, irányítása, vezetése mindazoknak a társadalmi és állami szerveknek közös feladata, amelyek az ifjúság és a felnőttek műkedvelő művészeti mozgalmával, általános, szakmai és művészeti nevelésével foglalkoznak. E szervek legalább a hátralevő időben tanúsítsanak nagyobb felelőssé­get, érdeklődést és segítőkészséget a szemlére benevezett művészeti csoportok iránt. Mindenekelőtt pedig ragaszkod­janak szigorúan a kulturális szemle irányelveinek megtartá­sához, megvalósításához. Ha ez még megtörténik, akkor a vállalatok, üzemek társadalmi és gazdasági vezetői sem ke­zelhetik a továbbiakban mellékesként a kulturális nevelő­munkát, a népművelés feladatait. Lajos Géza, László Ibolya, Wallinger Endr# Mindenki másképpen tudja

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom