Somogyi Néplap, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-19 / 41. szám

vk> VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ARA: 50 FILLÉR Somogyi Néplap MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS XXI. ÉVFOLYAM 41. SZÁM SZERDA, 1964. FEBRUÁR 19. Mai számunk tartalmából? Meggondolatlanul (3. o.) OLVASÓINK ÍRJÁK (5. o.) A tárgyalóteremből (6. o.) Napirenden a kukorica A szolnoki országos tanács­kozás a kukoricára irányította a szakemberek és a termelők figyelmét. Megyénkben is úgj van, ahogy hazánk más vidé­kein: a takarmány termelés fejlődésének színvonala nem tart lépést az állatállomány növekvő szükségleteivel. Az abrakhiány évről évre vissza­térő nagy gondja a mezőgaz­daságnak. Enyhíteni a gondon, javítani a helyzeten elsősorban ennek a legfontosabb abrak­növénynek az eredményesebb termesztésével lehet. Több ku­koricára kétféle módon tehet­nénk szert: egyrészt nagyobb területen kellene vetni, más­részt növelni kellené a holdan- kénti hozamot. Jóllehet az utóbbi út a járhatóbb, mégis számoljunk csak — kisebb mértékben ugyan — az első lehetőséggel is. A terület növelésének gátat szab a kialakult vetésszerke­zet. Számos közös gazdaságban hangoztatják: »Vetnénk mi több kukoricát, de hát el van foglalva minden talpalatnyi föld.« Van ebben az állításban igazság, ám azt kell keres­nünk, kutatnunk, hogy hogyan juthatnánk el a terület felosz­tásában az ésszerűség legfelső határáig. Nem célszerű ' csak azért elvenni a kukoricától egy vagy két táblát, hogy legyen hol egynyári szálas takar­mányt termelni. Ezekből a ki­sebb takarmányhozamú növé­nyekből tervezzünk keveseb- -bet, s helyettük vessünk kuko­ricát. Ami a kívánt nagyságú ve­tésterület kialakítását illeti: van ennek más tartaléka is. A tsz-ek idei előzetes terve kö­rülbelül 5800 holddal kevesebb szántót tüntet fel, mint a leg­utóbbi hivatalos statisztika. Bizonyosra vehetjük, hogy az az 5800 hold csak a tervekből hiányzik, a valóságban meg­van. Adjon számot elsősorban önmagának valamennyi ter­melőszövetkezet ennek az el­tűnt, illetve eltüntetett föld­nek minden négyszögöléről. A kaposvári járásban mozgalmat indítottak a földek megkere­sésére, s ez az eljárás meghoz­ta eredményét. Másutt is meg lehet, meg kell ezt tenni. Gaz­dálkodjanak szövetkezeteink gondosan a szántóval, ne ad­janak belőle illetékteleneknek még csak egy talpalatnyit se. így is nyerhetnek földet a kukoricának. Meg úgy is, hogy művelésre fogják a hasznosí- tatlan, de hasznosítható terü­leteket. Vízváron tavaly fel­törtek egy ilyen határrészt. Kukoricát vetettek bele. Nem kevesebb, mint tíz vagon cső­termést takarítottak be róla. Bélavár viszont abrakgonddal küszködik. Közös szántója 896 hold, s ebből 164 holdnál több nem jutott a kukoricának. Az idén azonban növelik vetéste­rületét:' feltörnek 60 holdat a legelőből. így is marad több mint 620 hold rét és legelő; jobb gondozással növelhetik a fű- és szénahozamot úgy, hogy pótolják a feltört rész kiesé­sét. Természetes, hogy az abrak­hiányos szövetkezetekben gyakrabban és behatóbban la­tolgatják a kukoricatermelés fejlesztésének lehetőségeit, terveit. A büssűieknek is ven­niük kell etetnivalót, mért a kelleténél kevesebb termett. Most a tavalyi 380 hold he­lyett 423 hold kukoricát irá­nyoztak elő. És mivel á kapá­lással a múlt évben sem bír­tak, ezért az ideiből 236 holdat vegyszerrel gvomtalanítanak. A szőve ’ ' i ' > •í.tt ér­deke indokolja, a szükség pa­rancsolja a kukorica vetéste­rületének ilyen mérvű növelé­sét. A 48 holdat a burgonyától és más növénytől veszik el. Azok területi csökkenését biz­tonságosan ellensúlyozhatják hozamemelkedéssel. Jó dolog, hogy több lesz a Hungazin, mint eddig. Nagy- berényben például a közös ku­koricában az idén nem kell kapálni. Csak ritkítani kell a növényállományt, ha túl sűrű lesz. Más tsz-ek is berendez­kedtek teljes vegyszerezésre. Ám a Hungazin nem old meg mindent, a vegyszer nem he­lyettesíti a termelés valameny- nyi folyamatában az embert. A már előbb említett ritkítás meg a csőtörés és részben a szárvágás továbbra is az em­berek dolga. Akár kapás, akár vegyszeres a kukorica, a tsz- vezetök számoljanak a tagság munkájával, személyes anyagi érdekeltségével. Sem a Hun­gazin, sem a kultivátor vagy a szártépő gép alkalmazása nem adhat senkinek fölmentést az alól, hogy az emberekkel meg­beszélje, megértesse a kukori­catermelés idei célját, felada­tát. Küldhetik a gyárak a műtrágyát, a Hungazint, jö­het a hibrid mag, vethet a legjobb vetőgép, de ha az em­berekkel most, a felkészülés idejében nem sikerült szót ér­tenünk, akkor aligha vihetjük bizonyosra, hogy az ősszel megtelnek a górék. Mindent, az őszi tennivalókat is most kell megvitatni. Ellenkező esetben arra a sorsra jut egyik-másik szövetkezetünk, hogy a naptári évet mindig kukoricabetakarítással kényte­len kezdeni. Nem, úgy nem mehet tovább, hogy rövidlá­tás, mulasztás vagy merevség miatt tsz-vezetők. arra kárhoz­tassanak tagokat, hogy január­ban meg februárban térdig érő hóban törjék a kukoricát, vágják a szárat. Nyugodtan, magabiztosan néztek az idei tél elé a nagy- szakácsiak. Tavaly még kel­lett venniük abrakot, 331 000 forintot adtak ki érte. Most mentesültek ilyen költségtől, mert termeltek annyi kukori­cát, amennyi kell. Kéthelyen meg évről évre nemcsak hogy újat ér az abrakkészlet, ha­nem számottevői tartalék is van. A tavalyi termést most kezdték etetni, s elég lesz az év végéig. Így és csakis így lehet biztonságosan állatte­nyésztéssel foglalkozni. S nem­csak önellátóak a kéthelyi^k, hanem másoknak is adhatnak el fölösleges kukoricájukból. Több kukorica kell a!z idén, mint tavaly. A termelés fejlő­désének, ezen belül a hozamok növelésének megvannak a föl­tételei. A kéthelyiek például mind a 367 holdon őszi mély­szántásba vethetnek. Másutt is az előző évinél sokkal 'na­gyobb területet fölszántottak 1963 őszén. Az állam kiváló minőségű vetőmaggal látja el a tsz-eket. A vetési idő, ez az, amit az eddiginél jobban meg kell választani. Ne érjünk rá az idén május derekán is vete- getni, tegyük a földbe április végéig a kukorica területének utolsó négyszögölén is a ma­got. Először a vetéssel, aztán a növényápolással is végezzünk idejében — így számíthatunk aira, hogy legfontosabb abrak­növényünk, a kukorica elegen­dő termést ad az ősszel. Ké­szüljünk fel minderre most, hiszen a tél az egész évi mun­kára való felkészülés időszaka. Kutas József MSZMP-küldöttség utazott# a Szovjetunióba A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására kedden reggel Moszkvába utazott az MSZMP küldöttsége, amelyet Kállai Gyula, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese vezet. A küldöttség tagjai: Cseterki Lajos, a Poli­tikai Bizottság póttagja, a Köz­ponti Bizottság titkára; Aczél György, a Központi Bizottság tagja, a művelődésügyi minisz­ter első helyettese és Óvári Miklós, a Központi Bizottság póttagja, a KB osztályvezető­helyettese. A Keleti pályaudvaron a küldöttség búcsúztatására meg­jelent Nemes Dezső, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára; Gosztonyi Já­nos, a Központi Bizottság pót­tagja és Púja Frigyes, a KB osztályvezetői, valamint Erdé­lyi Károly külügyminiszter­helyettes. Jelen volt N. R. Se- leh, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. (MTI) Allan icsíny Gallonban Libreville. A Gabon Köztársaságban államcsíny történt — jelenti Párizsba érkezett Hírekre Hi­vatkozva az AFP hírügynök­ség. A keddre virradó éjjel a hadsereg egyes alakulatai megszállták a kulcsfontosságú épületeket, közöttük a pststat és a rádióállomást. A csapa­tok körülvették a kormány­palotát, amelyben Leon Mba köztársasági elnök és Loüis Bigmanm, a képviselőház elnö­ke tartózkodott Az AFP híre szerint ked­den délelőtt Libreville, a fővá_ ros nyugodt képet mutatott. A telefon- és a távíró-össze­köttetés azonban a gaboni fő­várossal megszakadt. Az AP szerint minden jel arra vall, hogy a kormányellenes össze­esküvést ügyesen előké­szítették, simán hajtották végre. Az államcsínyről szóló hírt Gabon párizsi nagykövetsége nem erősítette meg. »Minden­ki értekezleten van« i-n mon­dotta egy szóvivő: Visszaérkezett Havannába a hét fiatalkorú kubai halász Havanna A havannai repülőtéren hét­főn este Raul Roa külügymi­niszter fogadta azt a hét fia­talkorú kubai halászt, akit a floridai hatóságok szabadon bocsátottak. Valamennyien egy halászati ipariskola tanu­lói, szakmai gyakorlatot foly­tattak az Egyesült Államok parti őrhajói által február 3-án jogtalanul elfogott kubai ha­lászhajókon. A havannai tengeri kikötő­ben a hazatért fiatalok sajtó- értekezletet tartottak. Beszá­moltak arról, hogy az ameri­kai hatóságok csaknem napon­ta kihallgatták őket. Igyekez­tek megfélemlíteni a kubai ha­lászokat és rábírni őket a ha­zaárulásra, arra, hogy marad­janak az Egyesült Államok­ban. A hazaérkezettek elmon­dották, hogy huszonkilenc idő­sebb társuk — ők még mindig a floridai börtönben vannak — szilárdan tartja magát, és ellenáll a börtöhőrök minden provokációjának. (MTI) Néhány hete már híre járt, hogjy politikai vihar készül Gabonbam. Mba — gazdasági okokra hivatkozva •— január 20-án feloszlatta a 67 tagú törvényhozó testületet. Benn­fentesek szerint azonban a nemzetgyűlés feloszla­tásának igazi célja az volt, hogy a kormány le­számolhasson az ellenzék­kel. Gabon — volt francia gyarmat — Afrika nyugati partvidékén terül el, Kamerun és a Kongó Köztár­saság (Brazzaville) határolja. A kis köztársaság I960. augusztus 17-én nyerte el függetlenségét. Leon Mbát 1961. február 12-én vá­lasztották meg köztársasági elnök­nek. Fővárosa, Libreville, atlanti­óceáni kikötő. Az ország belsejé­ben fekszik Lambaréné, ahol dr. Albert Svhweitzer orvos, a világ­hírű békeharcos vezeti kórházát. (MTI) Kádár János interjút adót! a Le Monde-nak /A Le Monde kedd délután megjelent számában interjút közöl Kádár Jánossal. A Mi­nisztertanács elnöke Andre Fontain főszerkesztőnek adott nyilatkozatot. Miért nem közölte a New York Times saját szerkesztőjének kubai cikkét? New York (TASZSZ). Stone amerikai publicista saját hetilapjában, az A. F. Stone’s Weekly című lapban felhívja a figyelmet arra, hogy Matthews, a New York Times szerkesztője nemrég látogatást tett Kubában, és beszélgetést folytatott Fidel Castróval. Az erről szóló tudósítás azonban a nagy világlap helyett a stan- fordi egyetem spanyol—ame­rikai intézetének 2500 pél­dányban megjelenő havi kiad­ványában látott napvilágot. Így például a kubai nép ve­zéréről szólva Matthews cik­kében hangsúlyozta: »Ideje volna megérteni, hogy bármit gondoljanak is az amerikai po­litikusok, Fidel Castro száza­dunk egyik rendkívüli szemé­lyisége. Az Egyesült Államok drágán fizetett Fidel Castro ké­pességeinek megdöbbentő le­becsüléséért..« Stone megállapítja: Az a körülmény, hogy a New York Times nem közölte saját szer­kesztőjének kubai tudósítását* felhívja a figyelmet arra is, mennyire rabjává vált az Egyesült Államok kormánya Kubával szemben elfoglalt ke­gyetlen, embertelen és meddő álláspontjának. (MTI) Kivételes állapot Szíriában Damaszkusz (MTI). Az AP hírügynökség jelen­tése szerint Banias észak- szíriai kikötővárosban zavar­gások törtek ki. Ennek nyo­mán a szíriai kormány ismé­telten elrendelte az egész országra érvényes statáriáiis törvénykezést. Atasszi belügyminiszter be­jelentette, hogy a Damasz­kusziéi 220 kilométernyire' északra fekvő városban szá­mos zavargót és provokátort tartóztattak le. A nyilatkozat hivatásos politikusokat és tör­zsi vezetőket azzal vádol, hogy összeesküvést szőttek a kikö­tővárosban. A belügyminisztérium köz­leménye szerint a zavargások akkor kezdődtek, amikor egy csoport diák tüntetni akart, hogy megünnepelje az 1963. február 8-án kitört iraki Baaitih-párti felkelést. A belügyminiszter -nyilatko­zata elmondja, hogy a rendőr­ség betiltotta a tüntetést, né­hónyan azonban a rendelkezési, semmibe vették. F;kkor egy másik csoport félrevezetett ember — mondja a közlemény — megrohanta a tüntetőket, és tömegverekedés tört M. A nyilatkozat szerint a,vizs­gálat bebizonyította, hogy Ba­rnásban hivatásos politikusok és törzsi vezetők szították a zavargások tüzét, s összees­küdtek a kormány ellen. Március 2-án kezdődik a nversyyártás a téglagyárakban Balatonszemesen tanácskoznak a Somogy—Zala megyei téglagyárak vezetői Ha az -időjárás engedi, ti­zenkét nap múlva megkezdő­dik a nyersgyártós a Somogy —Zala megyei Tégla- és Cse­répipari Vállalat huszonhat téglagyárában. Az első ne­gyedévben 19 000 000 téglát kell készíteniük. Az idei mun­ka megindulása előtt a gyár­vezetők, a párt-, a szakszer­vezeti és a KISZ-titkárok Ba- latonszemesen kétnapos ta­nácskozáson vesznek részt, s a múlt évi tapasztalatokból ki­indulva megbeszélik az idei feladatokat. Tegnap Fehér József válla­lati igazgató tartott beszámo­lót az idei programról. Elmon­dotta, az idei feladatok elvég­zésének első föltétele, hogy a nyersgyártási tervet naponta teljesítsék a téglagyárak. Ahol csak egy nap is lemaradnak, nagyon nehéz lesz megfelelő eredményt elérni. A vállalat a tervteljesítés érdekében versenyfelhívást juttatott el az ország összes téglaipari vállalatához. Ebben vállalják, hogy a gépállásokat az 1963. évihez viszonyítva 40 százalékkal csökkentik, és 10 000 000 téglával termelnek többet; leszorítják a selejtszá­zalékot; növelik a termelé­kenységet; 8 400 000 forintot takarítanak meg az önköltség csökkentésével. Ma, a tanácskozás második napján a téglaipar húszéves fejlesztési tervéről lesz szó. Az 1980-ig terjedő időszak­ban Somogybán és Zalában öt nagy teljesítményű, teljesen automatizált téglagyárat építe­nek; ezek évi össztermelése 220 000 000 tégla lesz. Míg, je­lenleg az apró, korszerűtlen gyárakban hét-nyolc ember ké­szít egymillió téglát, az auto­matizált üzemekben mindösz- sze két ember végzi el majd ezt a munkát. Számolnak az­zal is, hogy a tervidőszakban országszerte működésbe lép­nek a házgyárak, s ezek nagy­mértékben tehermentesítik a téglagyárakat. Szomáliái csapatok Etiópia déli határait ostromolják Addisz-Abeba, Az atiópiad hadsereg egyik szóvivője közölte, hogy újabb csapaterősítéseket vezényeltek Etiópia déli haltárára, mi után Szomáliád csapatok elfoglaltak egy határmenti községet, egy másikait pedig ágyútűz alá vettek. A két ország határán tovább tartanak a csatározá­sok, jóllehet a feleik tűzszü­netben állapodtak meg. Addisz Abebábam hétfőn nagy tüntetés volt. A fel­vonulók harci készségüket hangoztatták. A Szomáliái hadügyminisz­térium közleményben jelen­tette be, hogy a határon nyu­galom van, és a sízomáliai csa­pattok ellenőrzésük alatt tart­ják a határövezetet. Sermarke Szomáliái minisz­terelnök sajtóértekezletet tar­tott, s ezen kijelentette, hogy további etióp agresszió esetén a Szomáliái kormány föl­fegyverzett százötvenezer törzsi harcost mozgósít. Dar es Salaam-i jelentés szerint Nyerere tamganyikai elnök üzenetet intézett Etió­pia és Szomália államfőihez; Fölkérte Hailé Szelasszié etió­piai ■ császárt és Abdullah Oszmán Szomáliái elnököt, hogy az afrikai népek érdeké­ben tegyenek meg mindent a rend helyreállítására és a tűz­szünet megtartására. (MTI) Életmentő határőrök Február 15-én este a Duma felől sagélykiáltésra figyelt föl a mohácsi hajóállomásnál szolgálatot teljesítő Albert László határőr. A segélykérés­re elindult a hang irányába Baranyi Pál határőr-szakasz- vezetővel. A kiáltás Túr Ist- ván 60 éves kismohácsi lakos­tól eredt, aki Mohácsra gya­logolt át a jégen. A befagyott folyón a vízügyi igazgatóság dolgozói »folyosót« vágtak, hogy a várható jégzajlást megkönnyítsék. Túr István el­tévesztette az irányt, és a »•folyosó« közepe táját a vízibe zuhant. Valiig elmerült, de nem vesztette el lélekjeleslé- tét, minden erejét összeszedve megkapaszkodott a jégtáblá­ban, és sikerült fenntartania magát. A határőrök a hely­színre értek, és életük kockáz­tatásával kimentették a der­mesztő vízből Túr Istvánt, majd fűtött helyiségbe vitték. Az idős ember másnap reggel visszatért családjához Kism*. liácsra. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom