Somogyi Néplap, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-18 / 40. szám

Kedd, 1964. február 18. 5 SOMOGYI NÉPLAP AZ EMBER ARCA, AZ EMBER KÉPESSÉQEI Négyszáz éve halt meg Michelangelo A XV. ÉS A XVI. SZÁZADBAN Európa egyes részein fellépő reneszánsz — magyarul: »újjászületés-« — nemcsak a gazdasági viszonyok rohamos fejlődését jelentette, hanem — különösen Olaszországban, s azon belül is Firenzében — egy forradalmi tudatosságtól áthatott mozgalmat is. Tudósokat és művészeket, akik szembeszálltak a középkori életformával, és azt hirdették: a klasszikus görög—latin életformát kell »újjászülni« a kor adta lehetőségek közegében. Kiásták az antik szobro­kat — amelyeket a középkor skolasztikus (szőrszálhasoga­tó) szemlélete »szemérmetlen«-nek tartott, és megismer­kedtek az antik szerzők eredeti műveivel. Azt az embert — a szó valóságos és jelképes értelmében — leplek nél­kül láttató szemléletet, amelyet Petrarca és Bocaccio az irodalomban kezdtek érvényesíteni, a reneszánsz humanis­ta művészei kiterjesztették a festészet, a szobrászat, az építészet területére is. Az ember reális ábrázolásának és a tudományos kutatás szabadságának igénye egyesült a reneszánsz művészeiben, köztük a nagyok között is ta­lán a legnagyobban, Michelangelo Bounarrotiban. MICHELANQELO — mert a világ kereszt­nevén idézi a négyszáz éve halott firenzei festőt, szob­rászt, építészt, költőt — tovább lépett humanista mesterei­nél is. Nem elégedett meg a bigott középkorban különben tilos anatómiai ismeretekkel, hanem — mint Leonardo da Vinci — áttért a mozgó ember, s ezen keresztül a fi­ziológia tanulmányozására. Az új anatómiai és fiziológiai kutatás, amely Harvey nagy fölfedezésében, a vérkeringés rendszerének fölismerésében csúcsosodott ki, többet kö­szönhetett a reneszánsz realista képzőművészetének, mint a kor hivatalos orvostudományának. A bibliai alakokat — Dávidot, Mózest — szoborrá for­máló, a Sixtusi-kápolna híres festménysorozatában az em­ber születését Adám legendás ébredésével azonosító mű­vész a vallás köntöse mögött az ember arcát és a tudás lehetőségeit mutatta fel. Az élet törvényein gondolkodó, a világbíró ember szellemi energiája sugárzik a római San Pietro in Vincoli-templomban látható Mózes arcáról és alakjáról. »A nagy Michelangelo a vallás templomait a művészet templomaivá varázsolta« — írta a reneszánsz óriásáról szóló könyvében Romain Rolland. Tegyük hozzá, hogy a tudomány templomaivá is. Michelangelo nem fogalmazhatta meg céljait a tudo­mány mai színvonalán. Egy sor tudományág csak jóval azután fejlődött ki, miután életét leélte. De mert művei­vel és életével is az ember sokoldalúságát, az alkotás örömét hirdette, és mert azt bizonyította, hogy az igazi művészeket nem valamiféle »sugallat«, ' hanem a termé­szet és annak rendszeres tanulmányozása ihleti, az »Utolsó ítélet« festője, a »Pieta« szobrásza, a római Capi- tolium tér építészeti rendezője, a szerelem szabadságának és a szabadság szerelmének költője a ma korszerűen mű­velt, sokoldalú emberének legközvetlenebb élőképe. NÉQYSZÁZ ÉV ALATT roppantul ki­szélesedett a tudományok, a művészetek, az ismeretek kö­re. Ma már nem képzelhető el olyan zseniális ember, aki úgy átfogja kora világát, mint Michelangelo a magáét. De mert a marxizmus klasszikusainak segítségével kialakult egy korszerű, tudományos világnézet, ennek révén ma is él. sőt gazdagodóban van az enciklopédikus igény, amely­nek Michelangelo Buonarroti a maga korában óriása volt. Ma a szaktudás bázisán és a korszerű világnézet segítsé­gével érthetjük meg igazán, mit üzen számunkra Michel­angelo képekké és szobrokká formált »néma költészete« és versekből felzengő »vak festészete«. Azok az ismere­tek, amelyeken műve felépült, azóta kibővültek, és egyre bővülnek; a formákat, amelyeket képviselt, részben túl­haladták az ízlés forradalmai. De évszázadok múlva is él és munkál majd Michelangelónak az a nagy tette, hogy fölfedezte a művészet és a tudomány harmóniáját, és hogy az ember gyönyörű képességeit állította műve középpont­jába. A.G. Négy kihelyezett osztálya van a Csurgói Mezőgazdasági Szak­munkásképző Iskolának. Bősz én­fán juhász, öreglakon kert.imag- és gyógynövénytermelő, Balaton- bogláron szőlő- és gyümölcster­melő, Balatonfenyvesen pedig hi­vatásos vadász szakmunkásokat képeznek. ((úttisztítást,-fertőtlenítést vállal a Pécsi Tempó K*z, Pécs, Szabadság u. 40. Telefon 25-11. (101294) Műi/elődi. Az ÉM.22. sz. Állami Építőipari Vállalat azonnali belépéssel alkal­maz VILLANYSZERELŐ, VASSZERKEZETI LAKATOS, ív- és lánghegesztő, köz­pontifűtés-szerelő, vízveze­ték-szerelő szakmunkáso­kat, valamint betanított se­gédmunkásokat balatonfűz- fői, bánhidai, nyergesújfa­lui, peremartoni építkezé­seikre. Alkalmas dolgozók­nak útiköltséget térítünk. Jelentkezés a vállalat köz­pontjában, Budapest, V., Irányi u. 17. sz. (1241) CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ Este 7 órakor: Siuart Mária. Bérletszünet. VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ Robin Hood új kalandjai. Színes, szélesvásznú angol film. Korhatár nélkül. Előad'sok í: 5. 7, 9 órakor. (Február 19-ig.) SZABAD IFJÜSAG filmszínház Tücsök. Szélesvásznú magyar film. Korhatár nélkül. Előadások kezdete 4, 6, 8 órakor. (Február 19-ig.) Az ÉM Építőipari Szállítási Vállalat pécsi szállítási üzemegysége pécsi munkahelyekre fölvesz vagon- és gépkocsi­rakodókat. Szállást, étkezést biztosí­tunk. Tanácsigazolás szükséges. Útiköltséget nem térítünk Jelentkezés: PÉCS, li Központi Statisztikai Hivatal Somogy megyei igazgatóságának jeíenlése A múlt évben megkezdődött ipari átszervezés eredménye­ként Somogy megyében nyölc- a csökkent a minisztériumi iparvállalatok száma. A helyi iparban végrehajtott szerveze­ti változások következtében az Megyeri n. 50. (4258) A MEGYE 1963. ÉVI FEJLŐDÉSÉRŐL Szocialista ipar állami helyi iparvállalatok száma 10, a kisipari szövetke­zetek száma pedig 19 maradt. Egyes megfigyelt termékek termelése a múlt évben a kö­vetkezőképpen alakult: 1963. évi termelés Égetett tégla Pamutfonal Lombos fűrészáru Fogyasztói tej Vaj Cukor Vágott baromfi Kenyér Csontos nyershús Nem teljesítették az éves tervet pl. lombos fűrészáruból, fogyasztói tejből, gyümölcs- konzervből, savanyúságból, cukorból, üdítő italból. Számottevően növekedett 1962- höz képest a külkereske­delem részére történt kiszállí­tás ruhaipari termékekből, feldolgozott tojásból, sajtból, konzerváruból és savanyúság­ból stb. A javítások-szolgál tatások értéke 13 százalékkal, ezen be­lül a lakosság részére közvet­lenül végzett javítások-szol- gáltatások értéke 9 százalék­kal növekedett az 1962. évihez képest. Ennek ellehére az érintett vállalatok és kisipari szövetkezetek helyi iparpoliti­kai tervüket csak 88 százalék­ra teljesítették. Különösen je­lentős a lemaradás a háztartá­si villamos készülékek, a rá­dió-, televízió- és elektro­akusztikai berendezések javí­tásában és a cipőjavításban, valamint a mértékre készített ruhaipari termékeknél és ci­pőknél. A megye szocialista ipara 1963- ban átlag 17 585 dolgozót foglalkoztatott, öt százalékkal többet, mint az előző évben. A munkások átlagos havi kere­sete (1403 Ft) egy százalékkal mennyiségben 165 millió db 8 989 tonna 14 537 m3 52 490 hl 1 387 tonna 29 423 tonna 2 117 tonna 29 828 tonna 4 210 tonna az 1962. évi termelés százalékában 104.5 104.3 91.0 97,9 114,9 101,8 113.5 103.4 89.0 haladta meg az előző évi szin­tet. Szocialista építőipar 1963-ban a megye szocialista építőiparának saját építőipari termelése 23 százalékkal ma­gasabb volt, mint az előző év­ben, de a tervet csak 93 száza­lékra teljesítette. Az év folyamán megkezdett és átadott építmények értéke 26 százalékkal nőtt. Az építő­ipar erőinek szétforgácsolódá- sa folytán azonban az év vé­gén kivitelezés alatt álló épít­mények számának 11 százalé­kos emelkedése mellett azok értéke 39 százalékkal növeke dett. Az állami építőiparban az egy építőipari munkásra jutó saját építőipari termelés — fő­ként a rendkívüli túlórák és az ünnepnapokon végzett mun­kák miatt — 12 százalékkal magasabb volt, mint az előző évben. Az állami építőiparban ta valy 9 százalékkal több építő­ipari munkás dolgozott, mint az előző évben. Ennek ellenére az állami építőipar munkáját egész évben munkaerőhiány gátolta, amit mutat az is, hogy az építőipari munkások lét­számtervét csak 91 százalékra teljesítették. Mezőgazdaság, felvásárlás A megyében tavaly 10 00C vagon kenyérgabona és 6 400 vagon takarmánygabona ter­mett, 27, illetve 14 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ko­rábban. A kevesebb termés egyrészt a vetésterület csökke­nésének, másrészt az alacso­nyabb termésátlagoknak kö­vetkezménye. A főbb őszi betakarításé nö­vények terméseredményei — a pillangós takarmányok kivé­telével — általában szintén a múlt évi alatt maradtak. Így pl. kukoricából 14,5 mázsa, az előző évinél 2,3 mázsával, burgonyából 54,0 mázsa, az előző'évinél 28,8 mázsával ter­mett kevesebb kát. holdan­ként. A kedvezőtlen időjárás kihatásait részben ellensúlyoz­ta, hogy egyre nagyobb mér­tékben alkalmazzák a fejlett agrotechnikai eljárásokat. Az állami gazdaságok és a terme­lőszövetkezetek csaknem egész kukorica-vetésterületükön hib­rid magot vetettek, , a vegy­szerrel gyomirtott terület ará­nya pedig a múlt évi 26 száza­lékról 48 százalékra emelke­dett. Az öntözött terület 1963- ban több mint háromszorosa volt az előző évinek. 1963 őszén a megyében a szántóterület 25 százalékát ki­tevő 128 000 holdon, a május 31-én meglevő vetésterületnél 21 százalékkal nagyobb terüle­ten vetettek kenyérgabonát. A búza vetésterületének összeté­tele lényegesen megváltozott, a viszonyoknak legjobban megfelelő fajták — Bezosztá- ja 1, Fertődi 293 — termelése került előtérbe. A megyében 1963. december 31-én 122 000 darab szarvas- marhát — az előző évinél 11 000 darabbal kevesebbet — és 379 000 darab sertést — a múlt évinél 17 000 darabbal többet — tartottak. A termelő­szövetkezeti gazdaságok szarvasmarha-állománya egy év alatt tovább fejlődött, és év végén csaknem 1 300 darab­bal meghaladta a tervezettet. A háztáji, egyéni és kisegítő gazdaságok szarvasmarha-ál­lománya viszont tovább csök­kent, és a jelenlegi már csak 81 százaléka a három évvel korábbinak. A sertésállomány növekedéséhez nagymértékben hozzájárult, hogy az Állatfor­galmi Vállalat tavaly 5 200 da­rab kocasüldőt helyezett ki a megyébe. 1 Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek állatiter- mék-termelése meghaladta az előző évit. Hízott marhából 8, hízott sertésből 13 százalékkal értékesítettek többet, mint az előző évben. Tejtermelési és -értékesítési tervüket a terme­lőszövetkezetek túlteljesítették, egy tehénre jutó évi tejterme­lésük csaknem 400 literrel magasabb, mint 1962. évben volt. A megye mezőgazdaságának 1963. év végi traktorállománya 7 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőttit. A traktor­sűrűség javult, de még nem kielégítő. Egy traktoregységre az állami gazdaságokban 89 kát. hold, a termelőszövetkeze­tekben 113 kát. hold szántóte­rület jutott az előző évi 95, il­letve 125 kát. holddal szem­ben. A felvásárló szervek 1963- ban 5300 vagon kenyér- és 320 vagon takarmánygabonát vásároltak fel; kenyérgaboná­ból és takarmánygabonából is jelentősen — 32, illetve 56 szá­zalékkal — kevesebbet, mint egy évvel korábban. A gabonafélékhez hasonlóan csökkent (7 százalékkal) a szö­vetkezeti szervek burgonya-, ugyanakkor 18 százalékkal nőtt a zöldségfélék felvásárlá­sa az 1962. évihez viszonyítva. 1963-ban 173 000 darab vá­gósertést, 43 000 darab vágó­marhát, 17 000 q vágóbarom­fit, 148 millió darab toju-T. és 555 000 hl tehéntejet vásárol­tak fel; vágósertésből 3, vágó­marhából 4, vágóbaromfiból 15, tojásból 7, tehéntejből 17 százalékkal többet, mint a múlt évben. Kereskedelem t A megye kiskereskedelme 1963-ban 2 445 millió forint forgalmat bonyolított le, 11 százalékkal többet, mint az előző évben. (Országosan a forgalomnövekedés 8 százalé­kos volt.) Ezzel a forgalommal a kiskereskedelem éves tervét 7 százalékkal túlteljesítette. ■ Megyénk kiskereskedelmi forgalmának növekedésére je­lentős befolyással volt a la­kosság bevételének 10 százalé­kos, a hitelakció keretében vá­sárolt tartós fogyasztási cik­kek 74 százalékos és a Bala- ton-parti vendéglátás forgal­mának csaknem 14 százalékos emelkedése. A kiskereskedelem forgal­mán belül a vegyes iparcikkek eladása emelkedett legna­gyobb mértékben (16 százalék­kal) az előző évhez viszonyít­va. Kétszeresére emelkedett a forgalom pl. hűtőszekrényből, motorkerékpárból és televí­zióból. A bolti élelmiszerek forgal­mának előző években tapasz­talt gyors ütemű növekedése 1963-ban lelassult, az 1962. évi 10 százalékos növekedéssel szemben 1963-ban már csak 8 százalékkal emelkedett. A bol­ti élelmiszerek közül pl. zsír­ból 13, finomlisztből 2, cukor­ból 4 százalékkal értékesítet­tek többet, mint az előző év­ben. Jelentősen emelkedett egyes élvezeti cikkek forgal­ma; pl. kávéból 39, teából 12 százalékkal több fogyott, mint 1962-ben. A vendéglátás for­galmán belül a meleg ételek részesedése tovább emelkedett, ezzel szemben az italáruk for­galma csökkent. A ruházati cikkek kiskeres­kedelmi forgalma több év óta első esetben emelkedett az előző (8 százalékkal) évhez vi­szonyítva. Város- és község­fejlesztés Megyénkben 1963-ban 2051 lakás — ezen belül a Balaton partján 343 nyári lakás, úgy­nevezett nyaraló — épült, 14 százalékkal, több, mint egy év­vel korábban, és 4 százalékkal több, mint 1960-ban. A Kapos­vár városban épült lakások száma az előző évhez viszo­nyítva némileg csökkent. Az összes épített lakáson belül év­ről évre nő az állami erőből épített lakások száma és ará­nya; míg 1960-ban állami erő­ből 216, 1963-ban már 330 la­kás épült, az összes lakások 11, illetve 16 százaléka. Az építkezések mellett je­lentős a régi lakóházak fel­újítása és tatarozása is. A múlt évben az ingatlankezelő vállalatok 13 millió forintot fordítottak lakóházfelújításra, amely a bérbevételek több mint három és félszerese. A múlt évben tovább bő­vült a vízvezetékkel rendelke­ző települések száma. így új vízmüvet kapott pl. Marcali, Nagyatád és Zamárdi. Ezzel az év végén Somogy megyében Kaposvár város mellett már 13 község rendelkezett vízmű­vel. Kaposvár város helyi autó- buszjáratain 1963-ban 2,8 mil­lió utast szállítottak, 600 000- rel többet, mint az előző év­ben, és csaknem két és félszer annyit, mint 1960-ban. Művelődés Az 1963—64. tanév elején a megye 331 általános iskolájá­ban összesen 51266 tanuló járt, 10 év óta első ízben ke­vesebb (0,5 százalékkal), mint egy évvel korábban; különösen (csaknem 10 százalékkal) az I. osztály tanulólétszáma csök­kent. A böhönyei és az igali gim­názium, valamint a balaton- boglári és a kaposvári szakkö­zépiskola beindításával 1963— 64. tanév elejére a középisko­lák száma 16-ra emelkedett. A középiskolai tanulók száma 23, a tanerők száma 24, az osz­tálytermek száma pedig 29 szá­zalékkal növekedett az 1962— 63. tanév elejéhez viszonyítva. E nagyarányú növekedés mel­lett viszont a diákotthoni fé­rőhelyek száma lényegében változatlan maradt. 1963 végén a megye 136 óvo­dájába összesen 5996 gyerek járt, 9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A gyer­mekeknek mintegy háromne­gyed része egész éven át ét­kezést nyújtó, úgynevezett ál­landó napközi otthonos óvodá­ba járt, míg 1962-ben ez az arány a 60 százalékot sem ér­te el. Tovább emelkedett az óvónők és a gyermekcsoportok száma is. A megye 454 területi és szakszervezeti könyvtárában összesen 589 000 kötet könyv állt a 78 000 beiratkozott olva­só rendelkezésére. A múlt év végén átlagosan minden ötö­dik lakos rendszeres olvasója volt a könyvtáraknak. A televízió-előfizetők száma egy év alatt több mint a két­szeresére emelkedett, és a múlt év végén már 7795 televí­zió működött megyénkben. Különösen Kaposváron nőtt ezek száma, mégpedig csak­nem a háromszorosára. A tele­vízió-előfizetők ugrásszerű emelkedése mellett tovább csökkent a mozilátogatók szá-^ ma. A múlt évben a m'ozielö-" adásokat összesen 3,4 millió fő látogatta, 400 000-rel kevesebb, mint egy évvel korábban. 1963-ban egy lakos átlagosan 9-szer volt moziban az egy év­vel korábbi 10, illetve az 1960. évi 11 mozilátogatással szem­ben. Egészségügy 1963. december 31-én 392 orvos működött megyénkben, 16-tal több, mint 1962 és 58- cal több, mint 1960 azonos időpontjában. Ezen belül ja­vult a körzeti orvosi ellátott­ságunk is. Az év végén 120 körzeti orvosunk volt, és így egy körzeti orvosra átlagosan 3043 fő jutott az 1960. évi 3312-vel szemben. A kórházi ágyak száma a múlt év végén 1757 volt, és 10 000 lakosra 48,1 ágy jutott az 1960. évi 42,9-del szemben. 1963-ban 796 000 esetben vé­geztek gyógykezelést a rende­lőintézeti szakorvosok, 4 szá­zalékkal többet, mint egy év­vel korábban. A rendelőinté­zeti szakorvosi órák nagyobb arányú növekedése következté­ben azonban emelkedett az egy gyógykezelésre jutó idő. Míg 1960-ban csak 8,3 perc, 1963-ban már átlagosan 10,2 perc jutott egy gyógykezelés­re. 1963 végén — 5 százalékkal — csökkent a megyében a nyilvántartott tbc-s betegek száma; ezen belül a tbc-s gye­rekek száma az 1962. év végi­nek csupán fele. 1963-ban nagymértékben (87 százalékkal) emelkedett a köz­úti balesetek száma az előző évihez képest. Az 1963-ban történt 590 közúti baleset kö­vetkeztében 37 ember vesztet­te életét, és 508 személy sérült meg. A Balaton partján meg­forduló nagyszámú gépjármű forgalma miatt a közúti bal­esetek aránya megyénkben az országos átlagnál magasabb. Kaposvár, 1964. február 14. II lözponü S'atis tilrai H'vala, Somogy megyei Igazgatóságai Kaposvár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom