Somogyi Néplap, 1964. február (21. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-16 / 39. szám
2 MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANAGS.LAP'J A Ötvenkét ííj lakás Téliesített építkezésen a Szántó Imre utcában ELÉG REMÉNYTELENNEK LÁTSZIK egy épülő lakóház. Kívülről ugyan biztató, hiszen állnak a szintek, látszanak az ablaksorok, de belül csak pallókon közlekedhet az ember, törmelékküpacokat kerülgethet, és csupán a serény munka láttán gondol arra, hogy ezekből a folyosó- és labirintszerű, huzatos téglabe- nyílásokból lakások lesznek. Elképzelni persze így is nehéz, és aki nem kőműves, teljesen reménytelen vállalkozásnak tartaná. A kőművesek viszont mosolyognak. ök jól tudják, hogy egy-két közfalat kell felhúzni, s akkor már elhatárolt lesz minden, a lakásokon nem lehet keresztüljárni, megszűnnek a hosszú folyosók, a forma és a kiterjedés végleges lesz. Megnyugtatóan valóságszerű. A benyílókban kályhákat látni, és az ablakokat beüvegezték. A kályhákban ég a tűz. — Ez a téliesítés... így tudunk dolgozni akkor is, ha kint mínusz tíz fok van... Itt bent akkor is öt-tíz fok meleg van, nem fagy meg a malter... •— mondja Stark Ferenc. Ö már régi szakmunkás, tizenhat éve kőműves. Az SZMT székházának építésén lett kiváló dolgozó. A SZÁNTÓ IMRE UTCÁBAN épülő lakóház első emeletén az ő irányításával folyik most a közfalazás. — Nekünk is az a fontos, hogy minél előbb elkészüljön. Csak nincs segédmunkás ... így mi csináljuk az ő munkájukat is: maltert keverünk, felhordjuk... Pedig ha mindig kéznél volna az anyag, mi ketten naponta nyolcvan négyzetmétert tudnánk megcsinálni... Hiába, kevés a segédmunkás ... Most blokktéglákat hordanak a félig felrakott fal mellé. — így, segédmunkások nélkül körülbelül mikorra fejezik be a közfalazást? — Egy hét, másfél... Aztán jöhetnek a vakolok... A másik ház már jobban áll, ott a burkolás folyik... Stágl József technikus mondja a mai helyzetjelentést: — Ma harmincán dolgoznak itt. Szabadságon senki nincs, két kőműves beteg... — A létszájelentést elrakja, és az alaprajzot keresi, hogy eligazítson a folyosólabirintokban. Alaprajz nincs, biztosan a kőművesek vitték el a munkához ... Majd a helyszínen... — Ez egy garzon: a szoba, ez a konyha, itt a fürdő... Ez meg kétszobás lakás erkéllyel... — magyarázza. Tavaly nyáron került ide, egy éve végezte el az építőipari technikumot. A Szántó Imre utcai építkezés az első megbízatása. Most ő irányítja a munkát, mert Renger Gyula építésvezető és Rajnai Ferenc művezető értekezleten van. A két épület között áll a daru. A blokkozást már rég befejezték, nincs szükség rá. —• Mi jelentettük, hogy befejeztük vele a munkát, csakhogy a fő-építésvezetőség nem továbbította a jelentést Pestre. Most a gépköltség a vállalatot terheli. Fizetjük hiába. — Mint felelős személy bosszúsan ráncolja össze homlokát. Nem az ő hibája, de valóban bosszantó. Mindaddig morgolódik ezen, míg az indiánerrel bajmolódó munkásokhoz nem érünk. A MÁSIK ÉPÜLET már biztató benyomást kelt belülről is. A csempézésen és a kövezésen dolgoznak szintén meleg kályhák mellett Nemsokára jöhetnek a parkettázók. A házban levő huszonhat lakás tulajdonosai egy hónap múlva, március tizediké körül beköltözhetnek. Ezt a huszonhat lakást adják át az idén elsőnek Kaposváron. A másik épület április negyedikére készül el Sok a fiatal szakmunkás ezen az építkezésen. — őket még figyelni kell, ellenőrizni a munkájukat Nem... Nem azért, mintha« »lógnának«. Csak hát... Nincs még olyan gyakorlatuk. mondja a technikus egy öreg szakember komolyságával, pedig ha jól utánanéznénk, kiderülne, hogy ő itt a legfiatalabb. S. Nagy Gabriella AZ ÁRAMSZÜNET NEM AKADÁLY A Karádi KeltetöáUomáson, ha áramszünet van, az agregátort indítják be, hogy a keltetőszekrényekben levő tojásokkal baj ne történjék. Gyümölcspresszó A Szövetkezetek Somogy megyei Értékesítő Központja Baiatonlellén zenés gyümölcspresszót nyit. A vendégek fehér asztalok mellett rendelhetik meg és fogyaszthatják el a gyümölcsöt. A presszót még az idei szezonban átadják rendeltetésének. Szabálytalanul előzött Nagyberkiben a G-A 53-14 rendszámú autóbusszal Schutzibach János. összeütközött az Élelmiszeripari Szállítási Vállalat FC 79-39 rendszámú tartálygépkocsijával. Személyi sérülés nem történt, a két járműben mintegy 3000 forint kár keletkezett. Tv-közvetítés a színházból Schiller Stuart Mária című drámáját közvetíti a Csiky Gergely Színházból szerdán este a televízió. A második felvonás után Demeter Imro színikritikus bemutatja a tv-nézőknek a kaposvári színházat. &9lk b cítíií Kegyetlen szülők — Orsósné, mi van ezzel a gyerekkel?! — Nem tudom, nővérke, én is csodálkozom... Egyre fogy és fogy... — Adnak neki rendesen enni? — Hiába kínáljuk, nem kíván ez enni, csak néz, bámul maga elé. — De a gyerek piszkos . és •lhanyagolt is! — Pedig mindent megteszünk, de hiába mosdatjuk, nem használ neki. Ki tudja, hányadszor hangzott el ez a párbeszéd Ságvá- ron a körzeti védőnő és Orsós Ferencné között? S akiről beszélgettek, az csak nézte őket nagy szemével. Szeretett volna tiltakozni, hogy nem egészen úgy van, ahogy anyja mondja. Hogy szívesen enne, ha volna mit, ha anyja, apja törődne vele. De nem tud beszélni, csak sír, nyöszörög. A körzeti védőnő sejti, hogy valami nincs rendben, ezért távoztában visszaszól: — Törődjenek többet ezzel a gyerekkel! S a válasz, mint annyiszor: —- Megteszünk mi ezután is mindent... Ha kell, a lelkünket is neki adjuk! ... Orsósék nemhogy a lelkűket, de még azt , sem adták meg négyéves gyermeküknek, ami legelemibb kötelessége volna egy szülőnek. A múlt év november 19-én Megyeri Sándorné szülésznő járt lakásukon. Orsósék nem voltak otthon, s a szülésznő, amikor körülnézett, az ágy lábához zsineggel hozzákötve •gy kislányt talált. A gyermek egy szál ingben feküdt a hideg földön. Nyomban kiszabadította, orvoshoz vitte. Az orvos hiába akarta a gyermek lábfejét helyére igazítani, az hideg és béna maradt A lesoványodott testre száradt piszok, a mocskos ingecske elárulta nemcsak az orvosnak, hanem mindenkinek, aki a négyéves Orsós Ilonára ránézett, hogy szülei bűnös módon elhanyagolták gyermekük gondozását, nevelését • • p A többi a Siófoki Járásbíróság előtt derült ki. Orsós Ferenc 1963 februárjában kötött házasságot Kalányos Rozáliával. Magukhoz vették Orsós mástól született négyéves Ilona és hároméves Éva nevű gyermekét, s az asszony ugyancsak hároméves gyermekét Azzal azonban, hogy van-e mit enniük a gyerekeknek, s hogy miben járnak, sem az asszony, sem a férfi nem törődött. Különösen a négyéves Ilonával bántak kegyetlenül. A gyermek néhány hónap alatt kilókat fogyott, csonttá soványodott. Amikor hozzájuk került, egy keveset már tudott beszélni. A sok nélkülözés következtében azonban ezt a keveset is elfelejtette. Mindkettőjüket ifjúság elleni bűntett miatt vonta felelősségre a Siófoki Járásbíróság. A kislányt a Kaposvári Állami Gyermekgondozóba adták. Orsós Ferencnét nyolc-, férjét pedig hathónapi szabadság- vesztésre ítélte a bíróság. Szalai László p öttömnyi kislány állított be egy nap a Rippl-Ró- nai Múzeumba azzal a kívánsággal, hogy a múzeumot sze- retné látni. Csík bácsi, a tárlatvezető készségesen útbaigazította a termek labirintusában, de pár perc elteitével megszeppenve állt előtte ismét a pici: — Nem találom... — Mit? — kérdezte csodálkozva Csik bácsi. — Hát... a múzeumot — válaszolta a gyerek. Csik bácsi kézen fogta és végigvezette. Megmutatott mindent történetekkel, magyarázatokkal fűszerezve. Évekkel ezelőtt történt ez, a kislányból nagylány lett, s rendszeres látogatója a múzeumnak. Erre a kis epizódra emlékezik . vissza a legszívesebben és a legnagyobb szeretettel Csik Ernő, a múzeum tárlat vezető je, pedig tizenhárom év alatt, amióta itt dolgozik, sok élményt gyűjtött össze. Szívéhez nőtt minden tárgy, személyes ismerőse valameny- nyi. A látogatók számára megszokott alakja, a szemüveg mögött mosolygó szeme éppen úgy a múzeumhoz tartozik, mint egy-egy kép, szűr, vág}7 faragás a vitrinekben. Kedves, közlékeny ember. Szívesen beszél magáról, munkájáról, órákon át lehetne hallgatni történeteit az ásatásokról, a népművészekről, a kiállított tárgyakról. M int teremőr kezdte könyv — mondja. — 1923-ban a’Somogy válogatott balszélsője voltam. Az első baráttól idővel búcsút vettem, de a másik megmaradt. Régészettel foglalkozó irodalmat olvas főként; Passuth »Megszólal a sírvirág« című könyvét emlegeti, nagyon tetszett neki. A képzőművészeti könyvek közül Lyka Károly munkáit kedveli. Évente mintegy tizenhat- ezer ember látogatja a múzeumot. Az ország minden tájáról jönnek érdeklődők. — A fiatalokat szeretem a legjobban — jegyzi meg —, örülök az érdeklődésüknek. A legszorgalmasabban az általános iskolások jönnek. Tavaly múzeumi vetélkedőt rendeztünk a gyerekeknek. Kérték, hogy segítsek. Velük együtt izgultam a kérdéseken. Jól szerepeltek... Még azt is tud ták, hogy melyik vitrinben mi van ... Főleg a Hámán Kató iskola növendékei nőttek a szivemhez. Iskolások érkeznek. Negyven gyerek a Süketnéma Intézetből Laki László vezetésével. Amíg Csik bácsi bemutatja nekik a múzeumot, belelapozok a vendégkönyvbe. A bejegyzések azt mutatják, hogy nem hálátlanok a múzeumlátogatók. Az egyik oldalon Farkas Tiborné budapesti lakos mond köszönetét Csik bácsinak az »élvezetes kalauzolásért«. A szegedi Hajdú Csilla bejegyzése: »Szép, értékes a képkiállítás, de még szebb az a meglepő kedvesség, szívesség és vendégszeretet, amivel Csik bácsi fogadott bennünket.« Varga Sarolta, a szentesi gimnázium tanulója írta. »A nagyszerű magyarázatot nem lehet eléggé megköszönni.« A kedves, őszes Csik bá- csit dicsérik a sorok, aki végigkalauzolja a látogatókat a termeken, mesél, magyaráz; vele egészül ki, vele teljes a kép, az élmény a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumról. Strubl Márta meg a múzeumi munkát 1951-ben. Három hónap alatt tárlatvezetői vizsgát tett — Nagyon szeretek itt dolgozni — mondja. — Az én foglalkozásomat csak az tudja értékelni, aki benne él... «Minden új lelet, minden új tárlat új öröm számára. Mintha itt minden az övé volna. Nemrég beteg volt. A felesége helyettesítette. Amikor visszatért, első dolga Volt — mint a jószágát féltő gazdának — végignézni, hogy rendben, helyén van-e minden. Amikor arról faggatom, hogy mi a kedvence, mit szeret leginkább a múzeumban, felcsillan a szeme. — A pásztorfaragásökat. Nincs szebb azoknál. Az egyszerű somogyi pásztor keze munkáját. Nem járt középiskolába, főiskolára, a szívét faragja a mintákba ... Elárulja, hogy ha még egyszer kezdhetné az életét, régész szeretne lenni. Ennél szebb, komolyabb hivatást nem tud elképzelni. Ha teheti, elkíséri Draveczky Balázst, a múzeum régészét egy-egy ásatáshoz. S bár egyre fárasztóbb már, sokat olvas. — Két barátom volt gyermekkoromtól, a sport és a Csalhatatlan bizonyítékok: VÉGE A TÉLMEK Hivatalosan még csaknem másfél hónapig tart a tél, de a valóságban... már ma ... befejeződött. Ezt pontosan tudom, érzem, tapasztalom. Először arra lettem íígyéLmes, hogy az idős szabómester már nem szaladt el mellettem apró, billegő lépteivel, köszönés nélkül, hanem megemelte kalapját. Pedig... kopasz az öreg. Aztán — sütött a nap, sehol egy csipetnyi felhő-, és én mégis csuromvizes lettem a fcsepegő, . ömlő ereszektől. Aztán nézzük csak a nőket,. Már az első {napsütéses ’ déleF.öttön eltűntek a szűk- íre szabóit nadrágok, és kivilágosodtak a karcsú lábszárak. Nylonharisnya! Perlőnk nya! Testszínű harisnya Bécsből, fekete harisnya Prágából! És sok-sok Pclváncsi féirfiszerry Mert... mi, férfiak is értünk ám a harisnyákhoz, de csak lábon. Nem is szabad durva férfikéznek megfogni az ilyen leheletvékony harisnvákat. Csak nézni szabad! A tavasznak még primőr paradicsom, egy csalhatatlan bi- Veszek belőle né- zonyítéka van... — hány szemet! a bundacipö. Igen- E á »gen, a női bundaa női bundacipő, no, nem a nők hatatl»« lábán, hanem a ki- •“*tatlan jele- rakatokban. Most Es . már megjelentek biztosítva maguknak az életet a következő télig, mert ugye, addig már a kutyának se kellenek. Bezzeg novemberben és decemberben hiába kerestük! Akkor világos, szandált - és tűsarkú lakkcipőt kínáltak a cipőből tokban. Most bundacipőt ajánla- n"Jr — egészen márciusig. No és a harisnya- nadrág? tavasz csal— Holnap lesz — mondták a boltban, mert ugye, most kell vásárolni harisnva- nadrágot. Meleg, kényelmes, téli holmi. Mi így készülünk a tavaszra, Azt már csak úgy mellékesen említem a.. bizonvíték között, hogy egy feltűnően csinos és feltűnően fiatal asz- szonvka a minap így szólt férjéhez a csemegebolt előtt! -- Pista! Adj egy százast. Megérkezett * A napokban egy fiatal leányzó derékig belebújt a fagylaltgépbe, és súrolta, mosta, vikszelte és fényesítette, úgymond, hamarosan belekerül a vanília-, a citrom- és a puncs- króm, hogy az a forgó, lapátos masina fagylaltot fagyasszon belőle. És a falra is fölszegezték a munkásvédelmi plakátot: -Mozgó fagylaltgépbe ne nyúlj bele!« Hát lehet ez más, mint a tél pusztulásának csalhatatlan jele? Azt hiszem, több bizonyíték már nem szükséges. Legföljebb még csak annyit, hogy .., hapci... brrr ... az éjjel nagyon megfáztam. A magygjr nátha tipikus tavaszi betegség. En minden tavaszon megkapom, és ki se kecmergek belőle júliusig ... hapci. .. én igazat beszélek... Gáldonyl Béla TOMI Szegény, de becsületes... Washingtonban csak feddhetetlen előéletű személyek kaphatnak koldulási engedélyt. Aki valamikor megtévedt, az érdemtelen a koldusbotra. A tiszta múlt bizonyítása általában nem ütközik nehézségekbe, a koldusok rendszerint becsületes emberek. A milliomosok viszont nem kérnek koldulási engedélyt, de valószínűleg nem is kapnának. Ismeretes még a Rockefeller-vagyon megalapítójának, néhai John Rockefellernek a klasszikussá vált mondása a vagyonról: »A második milliót már becsületesen is meglehet keresni.« A fügefalevél-divat korában Szóla Ádám: — kedves Éva. hiányos a toalettje ... — Képzelje, míg aludtam, a Kecske csöndben lelegelte. ... Az angliai Daily Mail írta: »... A polgármester őlord- sága az estélyen kitűnően mulatott. A belügyminiszter úr ezzel szemben a hitvese társaságában jelent meg.« Szívélyes válasz A fogadáson az egyik idősebb úr a nála jóval fiatalabb lánynak udvarol. Szemügyre véve nagyon de- koltált ruháját, így szólt hozzá: — Ez a ruha ragyogó, csupán az foglalkoztat, mi tartja a hölgy alakján? — Elsősorban az ön kora. Morzsák csak A kapkodó munka növeli a nehézséget. ... Aki csak a statisztikai adatok alapján von le következtetéseket, téved. De téved az is, aki egyáltalán nem veszi figyelembe azokat. • • • Elsősorban nem is amiatt oly drága a bürokrácia, mert sok pénzt emészt föl, hanem azért, mert sok kárt okoz. • * • Nem félt a bírálattól, csak a megbírálttóL ... Sokat vitatkozunk a jó stílusról, pedig a legegyszerűbb a világon. Csak arra kell ügyelni, hogy a megfelelő szót a megfelelő helyre írjuk. • * * A hízelgés, a hajbókolás lealacsonyítja azt is, aki hajbókol, és azt is, akinek hajbókolnak. * * * A kritika és a, rágalmazás között igen lényeges különb- . ség van. És különös, hogy ezt a különbséget sok tanult ember sem tudja megérteni. * * * Aki semmit sem tesz, az nem követ el hibát. De akadnak olyanok is. akik bármit tesznek,' csak hibát követnek el. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-1L Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem Örzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesitől:nél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. 25067. ICé3zült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállait kaposvári üzemében Kaposvá- Latinka Sándor utca 0L
