Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-07 / 4. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Kedd, 1964. január 7. A bolgár nemzetgyűlés el­nöksége január 4-i ülésén megvizsgálta Ivan Georgiev kegyelmi kérvényét. Georgiev volt bolgár diplomatát, mint ismeretes, hazaárulásért és kémkedésért a legfelsőbb bí­róság halálra ítélte. A bolgár nemzetgyűlés elnöksége a ke­gyelmi kérvényt elutasította. Az ítéletet végrehajtották. Leonyid Szedov akadémi­kus vasárnap a Pravdában közölt cikkében megállapítja, hogy a tudomány és a tech­nika képes olyan űrrakétákat alkotni, amelyek tíz, ötven, sőt száz tonna súlyú szputnyi- kokat is vihetnek Föld körüli pályára. Ez azt jelenti — ír­ja a tudós —, hogy újabb le­hetőségek nyílnak a Holdra, a Venusra vagy a Marsra irá­nyuló repülések számára. Franciaország folytatja a csendes-óceáni Tuamotu-szi- geteken végrehajtandó atom­fegyver-kísérleteinek előkészü­leteit. A francia haditengeré­szeti erők képviselői közölték, hogy jelenleg a nukleáris kí­sérleti központ személyzeté­nek laktanyahajóit kiegészítik három utasszállító hajóval. Ezenkívül egy repülőgép- anyahajót és más hajókat bo­csát a haditengerészet a kí­sérleti központ rendelkezésé­re. Január 2-án bocsátották nyilvános jegyzésre a Német Szövetségi Köztársaság kor­mányának új, 400 000 000 már­kás, hat százalékot kamatozó kölcsönét. A kölcsön jegyzést a belföldi befektetőit a vártnál lanyhábban fogadták. A berlini megállapodás tanulságai Berlin. A január 5-i határidő lejár­ta után egyre jobban kibonta­kozik az első berlini megálla­podás jelentősége. Az egyezmény igen sok irá­nyú jótékony hatása közül hadd soroljuk fel a következő­ket: O Az NDK fővárosában járt egy és egynegyed milliónyi nyugat-berlini polgár előtt lelepleződött az a hazug­ság, hogy a demokratikus Ber­lin a siralom völgye, ahol éheznek, fáznak és nyomorog­nak az emberek. Lelepleződött az a má­sik nyugati hazugság is, hogy a berlini fal létesítésével az NDK embertelen cselekede­tet hajtott végre, mivel elsza­kította a rokonokat egymástól. A berlini védelmi fal persze — amely szilárd állami hatá­rokat teremtett az NDK szá­mára a világnak ezen a kriti­kus pontján — valóban fölve­tett egy sor emberi problémát. De ha az NDK-tól függ, Nyu- gat-Berlinben már közvetlenül a határ lezárása után felállít­hattak volna utazási irodákat. Ez azonban csak most valósul­hatott meg, amikor' a nyugat­berlini szenátus aláírta az egyezményt. Az ehhez vezető tárgyalások az NDK kormá­nyának javaslatára indultak meg, s a nehézségeken is min­dig az NDK kormányának rendkívül rugalmas és nagy önmérsékletre valló tárgyalási politikája segítette át a fele­ket. © A nyugat-berliniek mostani népyándorlása csak még inkább bebizonyítot­ta, hogy az NDK megbízható, szilárd állami határokkal ren­delkezik Berlinben, hiszen á 18 nap alatt több mint 1 200 000 nyugat-berlini csakis az egyez­ményben az NDK által megje­lölt átkelőhelyeken és ponto­san előírt feltételek közepet­te, hivatalos útokmányokkal léphette át ezt a határt. Ez a lábbal való népszavazás azt mutatja, hogy az egyszerű nyugat-berliniek túlnyomó többsége elítéli a bonni ultrák uszító politikáját, és az NDK- val való viszony normalizálá­sa, a bonni ultráktól függet­len, valódi berlini politika folytatása mellett van. Az egyezmény bebizo­nyította: tárgyalások útján Németországban is köt­hetők ésszerű, hasznos megál­lapodások, illetve, hogy a rend­kívül bonyolult és sokágú né­met probléma számos kérdése megérett a tárgyalásos rende­zésre. A megállapodásnak máris hatása van a nyugatnémet politikai pártok­ra is: a két legnagyobb párt­ban, a CDU-ban és az SPD- ben polarizálódnak azok az erők, amelyek támogatják, il­letve ellenzik a berlini egyez­mény aláírását. Willy Brandt nyugat-berlini polgármester kétségtelenül arra is gondolt, amikor beleegyezését adta az aláíráshoz, hogy ezzel a nyu­gat-berliniek körében fokozz.a népszerűségét, s így nagyobb erőt képviselhet a szociálde­mokrata pártban a szélsőjobb- oldali Wehner—Erler csoport­tal megvívandó személyi har­cában, nagyobb eséllyel indul­hat a jövő évi választásokon mint az SFD kanellárjelöltje. A CDU—CSU-ban pedig az Adenauer—Krone—Barzel— Strauss. képviselte szélsőjobb- oldal máris támadássorozatot indított a megállapodás támo­gatói ellen. A berlini egyezmény ismét aláhúzta, hogy az önálló és szuverén Német De­mokratikus Köztársaság kor­mányának tevékeny részvétele nélkül nem lehet előbbre jut­ni az egész világ békéje szem­pontjából oly fontos német probléma megoldásában. S vi­szont: az NDK mindent elkö­vet, hogy előmozdítsa e prob­léma békés rendezését. (MTI) Goldwater megcsillogtatja programját Washington (MTI). Barry Goldwater arizonai szenátor, aki pénteken beje­lentette, hogy a köztársasági párt jelöltjeként indulni kí­ván az idei elnökválasztáson, az NBC televíziótársaságnak adott nyilatkozatában kijelen­tette, hogy megválasztása ese­tén felmondaná a moszkvai atomcsendszerződést, és felújí­taná a légköri nukleáris rob­bantásokat, ha ezt előnyösnek ítélné meg az Egyesült Álla­mok szempontjából. Mint mon­dotta, ma is úgy gondolja, hogy helyesen szavazott az atomcsendszerződés ratifikálá­sa ellen a tavalyi szenátusi szavazáskor, mert ez a szerző­dés hátrányos a nyugati tá­borra nézve. Goldwater megfenyegette a Szovjetuniót, hogy elnökké vá­lasztása esetén megvonja tőle az Egyesült Államok elismeré­sét, ha így bármilyen enged­ményt kényszeríthet ki. Mint ismeretes, az Egyesült Álla­mok 1933-ban ismerte el a Szovjetuniót. A szovjet—amerikai kulturális tárgyalások elé Moszkva. Ma, január 7-én Moszk­vában szovjet—amerikai kul­turális tárgyalások kezdőd­nek. A két ország először 1958. január 27-cn Washing­tonban, majd 1959. november 21-én Moszkvában, végül 1962. március 8-án ismét az amerikai fővárosban kötött két évre szóló kulturális egyezményt. Ezek a megálla­podások a tudomány, a tech­nika, a közoktatásügy és ál­talában a kultúra területén kölcsönösen előnyös és hasz­nos, politikai szempontból is gyümölcsöző együttműködés alapját vetették meg. Az 1962/63-ra megkötött kulturális csereegyezmény ki­terjedt amerikai kongresszu­si képviselők és a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa kép­viselői kölcsönös látogatásai­nak előmozdítására, a két ország tudományos akadé­miáinak együttműködésére, tudományos értekezletek meg­rendezésére, film- és kiad­ványcserére, az atomerő-ku- taíásban a nem titkos jelle­gű eredmények és értesülé­sek kicserélésére. Gazdasági szempontból fon­tos alumíniumipari, város- építési, tengerhajózási, kül­kereskedelmi eszmecserékre adott módot az egyezmény. Előirányozta a népbetegségek elleni harc módszereinek összehangolását, a két ország 50—50 tudósának továbbkép­zését a másik ország • tudo­mányos intézményében. A filmcsere és a filmművészeti küldöttségek látogatásai, a kölcsönösen megrendezett műszaki könyvkiállítások és grafikai kiállítások, az Egyesült Államokban Szov­jetunió címmel, angol nyel­ven és a Moszkvában Ame­rika címmel, orosz nyelven megjelenő képes folyóiratok példányszámának kétszere­sére emelése — mint az 1962. márciusi megállapodás eredményei. A kulturális csereegyez­mény szellemében több fon­tos szovjet—amerikai rész- . megállapodás született 1963- ban is. Márciusban közös szovjet—amerikai jelentés került nyilvánosságra a vi­lágűr békés használata tár­gyában Rómában folytatott megbeszélésekről. Május 24- épi Genfben a Szovjetunió és az Egyesült Államok közös programot terjesztett elő a Föld mágneses terének tanul­mányozására, mégpedig a két fél által felbocsátandó mesterséges holdak segítsé­gével. Ugyancsak a múlt év májusában Moszkvában szov­jet—amerikai emlékirat lá­tott napvilágot. Ebben a bét fél körvonalazta az atomerő békés felhasználása területén kifejtendő együttműködés programját. Megállapodtak abban, hogy a kis energiájú részecskék magfizikájáról a Szovjetunióban, a radioaktív hulladékok ártalmatlanná té­teléről, illetve eltemetéséről az Egyesült Államokban ren­deznek közös tudományos én- tekezletet. Az 1962/63. évi csereegyez­mény legtöbb előirányzatát teljesítették. Éppen ezekben a napokban Philadelphiában szovjet, Moszkvában pedig amerikai grafikai kiállítás mozdítja elő a két nagy nép kultúrájának közvetlen és kölcsönös megismerését. (MTI) Az Amerikai Államok Szervezete A pápa és a konstantinápolyi egyházfő találkozása provokációt készít elő Kuba ellen Jeruzsálem (MTI). Nagy jelentőségű esemény zajlott le vasárnap este a Szentföldön VI. Pál pápa za­rándokút ján. A pápa, a római katolikus egyház vezetője és Athinagorasz pátriárka, a konstantinápolyi egyház feje Jeruzsálem jordániai szektorá­ban, a biblikus nevezetességű Olajfák-hegyén megbeszélést tartott A két egyház vezetői nem találkoztak 1439 óta. VI. Pál pápa és Athinagorasz pát­riárka — mint a hírügynöksé­gek jelentik — átölelték egy­mást és »békecsókot váltottak«. A két egyházfő vasárnapi megbeszélése után, amely fél órát tartott, VI. Pál és Athina­gorasz hétfőn reggel ismét ta­lálkozott. VI. Pál pápa ezután Jeruzsá­lemből a nyolc kilométerre fek­vő Betlehembe utazott, hogy felkeresse azt a helyet, ahol a biblia szerint Jézus született. A színpompás autófelvonulást nagy tömegek köszöntötték. A gépkocsikaraván felett az indu­láskor helikopter lebegett, me­lyet Husszein jordániai király személyesen vezetett. Vasárnap egyébként átadták a római katolikus egyházfőnek Johnson amerikai elnök leve­lét Az üzenetet Shriver, az amerikai »békehadtest« irodá­jának igazgatója Názáretben nyújtotta át. Shriver sajtóérte­kezleten közölte, hogy John­son elnök, időpont megjelölése nélkül, javasolta találkozásu­kat, s az indítványt a pápa melegen fogadta. VI. Pál távirata Dobi Istvánhoz VI. Pál pápa Jeruzsálemből üdvözlő táviratot intézett Dobi Istvánhoz, az Elnöki Tanács elnökéhez. A pápa a távirat­ban annak a reményének adott kifejezést, hogy a világbéke tartós lesz. A katolikus egyház­fő hasonló tartalmú táviratot intézett a világ vezetőihez és a nemzetközi szervezetekhez. A pápa visszaérkezett Rómába Hétfőn 18 óra után néhány perccel Róma Ciampino repü­lőterén leszállt az a DC—8 tí­pusú repülőgép, amelyen VI. Pál pápa tért vissza a keresz­tény vallás szent helyein tett zarándokújáról. A pápát Segni olasz köztársasági elnök fogadta. Mint már jelentettük, a ka­tolikus egyházfő hétfőn reggel másodszor is találkozott Jeru­zsálemben Athinagorasz gö­rögkeleti pátriárkával. A két egyházi vezető találkozásáról készült közlemény hangsúlyoz­za, hogy a megbeszélés igen nagyfontosságú volt, és kifeje­zi azt a reményt, hogy ez a ta­lálkozó »elkövetkezendő ese­mények jele és nyitánya lehet«. VI. Pál ezután Betlehembe látogatott, majd visszatért Je ruzsálembe, ahonnan autó tette meg az utat Amman b: Jordánia fővárosába. Itt a re­pülőtéren Husszein király bú- ! csúztatta, és — akárcsak érke­zésekor — 21 ágyúlövés dör­dült el tiszteletére. (MTI) Rio de Janeiro (TASZSZ). A brazil sajtó szerint az Egyesült Államok imperialista körei az Amerikai Államok Szervezetének segítségével újabb agressziót szőnek Kuba ellen. Venezuelában az AÁSZ különbizottsága most vizsgál­ja a Betancourt-kormány »pa­naszát«, amely mint ismeretes, azzal vádolta Kubát a múlt év végén, hogy beavatkozik Ve­nezuela belügyeibe, és fegyve­reket szállít a venezuelai par­tizánoknak. Az ENSZ szóvivője vasár­nap bejelentette: A londoni értekezlet részvevői Nagy- Görögország és Tö­rökország azzal a kéréssel for­dultak U Thant főtitkárhoz, hogy •• küldje el képviselőjét Cip­rusra a tűzszüneti megál­lapodás megtartásának ei­xenorzesére. U Thant jelenleg foglalkozik a kérdéssel. A szóvivő ehhez hozzáfűzte, hogy az ENSZ- megfigyelő kinevezéséhez szükség van a ciprusi kor­mány hozzájárulásához is. Russel tengernagy, a NATO dél-európai parancsnokságá­nak főparancsnoka Athénból Ankarába érkezett. Török po­litikai körök szerint a tenger­nagy látogatása a ciprusi vál­sággal van kapcsolatban. Hírügynökségi jelentések szerint szombaton, két nappal a ciprusi értekezlet összehívá­sára vonatkozó megállapodás létrejötte után némileg norma­lizálódott a helyzet Nicosiában, a szigetország fővárosában. A görög és a török városrész ut­cáin bevásárlásokra siető em­bereket láthattak, és elég élénk volt a forgalom is. A helyzetre azonban jellemző, hogy sem a törö­kök, sem a görögök nem hagyták el saját városré­szüket. A semleges övezetben tovább­ra is angol katonák teljesíte­nek járőrszolgálatot. Török és görög katonatisztek helikopterekkel folytatják a A Jornal do Brasil című lap úgy értesült, hogy a bizottság beszámolót készített, amelyben katonái és gazdasági szankció­kat javasol Kuba ellen, és sür­geti, hogy a latin-amerikai or­szágok szakítsák meg diplomá­ciai kapcsolataikat a szigetor­szággal. Hasonló következte­tésre jut a Correio da Manha című lap az amerikai külügy­minisztérium minapi kijelen­téséből, amely szerint az Egye­sült államok nem élhet együtt sziget fölötti ellenőrző repülé­seket. , Nicosiában nagy izgalmat váltott ki az a tény, hogy két autóbusz, amelyen 43 ciprusi görög utazott Ni­cosiából Paphosba, útköz­ben eltűnt. Attól tartanak, hogy az autó­buszok Utasait útközben a tö­rök lakosságú Kokkina falu­ban feltartóztatták. (MTI) Kubával. A lap megállapítja; ez a kijelentés kétségtelenül arra vall, hogy az AÁSZ kü­szöbönálló tanácskozásán ja­vaslatot tesznek Kuba-ellenes katonai intézkedésekre. Az újabb Kuba-ellenes ag­resszió aggasztja Brazília tár­sadalmát, sajtóját és hivata­los köreit. A Jornal do Brasil rámutat: a brazil kormány úgy döntött, hogy az AÁSZ küszöbönálló tanácskozásán síkraszáll az ön- rendelkezés és a be nem avat­kozás elvei mellett. A lap sze­rint ez azt jelenti, hogy Brazí­lia visszautasítja a Kuba-elle­nes gazdasági, politikai és ka­tonai szankciókat, és nem kí­vánja megszakítani diplomá­ciai kapcsolatait Kubával. Egyébként Brazília-szerte ku­bai szolidaritási nagygyűlése­ket tartanak. Az uruguayi Popular című lap közli a Venezuelai KP nyi­latkozatát ezzel az üggyel kap­csolatban. A Venezuelai Kom­munista Párt felhívja az or­szág népét, hogy határozottan forduljon szembe az észak­amerikai imperialisták és Be­tancourt ‘Kuba-ellenes provo­kációjával. (MTI) „ __NA< B ÜTORVALAí TEKÍ kym.vrr. Értesítjük kedves vevőinket, hogy nagy választékban ’•ivivi'ilérkeztek kaposvári bútorszaküzletünkbe igiih álószobák,-iílgk ombinált garnitúrák, :i:g:V aria szobák, aria heverők, Wk üiföidi és belföldi fc konyhagarnitúrák OST VÁSÁROLJON BŰTORT! Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat (98252) Január 8-án 17 órakor híradástechnikai előadás lesz a Latinka Művelődési Ház 103-as termében. A híradástecnikai ipar fejlődése és jelenlegi helyzete hazánkban címmel. A Somogy—Zalamegyei Vas- és Mű­szaki Nagykereskedelmi Vállalat, a La­tinka Művelődési Ház és a TIT Somogy megyei szervezete ismeretterjesztő soro­zatának első előadása. Belépés díjtalan. Minden érdeklődőt szeretettel vár a * rendezőség. (98250) Anglia, Görög- és Törökország kérése U Thanthoz

Next

/
Oldalképek
Tartalom