Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-18 / 14. szám

Szombat, 1964. január 18. j&fp'v "m* 3 SOMOGYI NÉPLAP Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága szerdán tartott ülé­sén tárgyalta meg — többek között — Kocsis László elv­társnak, a megyei pártbizott­ság agitációs és propaganda? osztálya vezetőjének előter­jesztése alapján az oktatási • reform végrehajtásának eddi­gi tapasztalatait. Talán szük­ségtelen hangsúlyozni, hogy a megyei pártbizottság plénuma fontos napirendi pontként fog­lalkozott ezen az ülésen az is­kolareform megvalósításával, amennyiben kétéves tapaszta­latokat rögzített, s rávilágított, mire kell ügyelnünk a reform további végrehajtása, kezdeti eredményeink megszilárdítása közben. Tehát a következő években, sőt évtizedben, mi­vel — mint a tanácskozás alapját szolgáló beszámoló is leszögezi — az oktatási reform megvalósítása több mint egy évtizedes feladata oktatás­ügyünknek. Az oktatási reform végre­hajtásának tapasztalatait ösz- szegcző beszámoló a bevezető után az általános és középiskolai beiskolázás helyzetéről adott képet. Megyénkben az 1962—63. tanévre szinte mindenütt si­került beiskolázni a tanköteles korú tanulókat. Elenyészően kevés azoknak a száma, akik kimaradtak a beiskolázásból. Meg kell azonban jegyezni, hogy nem megnyugtató a helyzet az iskolába járás terü­letén. Az elmúlt tanévben be­iskolázott tanulók egy száza­léka (524) maradt osztályozha- tatlan. A lemorzsolódok zöme cigánytanuló. Mint ismeretes, az új oktatá­si törvény 14-ről 16 évre emel­te a tanköteles kor felső hatá­rát. Ez a rendelkezés lehetősé­get nyújt arra, hogy mind töb­ben fejezzék be általános isko­lai tanulmányaikat. Sajnos, a lehetőségek kihasználása te­rén van még mit törleszte- nünk, mert tagadhatatlan tény, hogy a tízéves tankötele­zettség bevezetése nem nélkü­lözte és a közeli években sem nélkülözi a zökkenőket. Meg­becsülendő eredmény viszont — és mértéke az életszínvonal alakulásának is —, hogy mind kevesebb szülő kér nehéz csa­ládi és anyagi körülményekre való hivatkozással fölmentést gyermeke számára a tanköte­lezettség alól. A továbbiakban középisko­lai ellátottságunkkal foglalko­zik a, beszámoló. Megyénkben 1960-hoz viszonyítva jelentő­sen bővült új létesítményekkel Az oktatási Somogy reform végrehajtásánál megyei tapasztalatai a középiskolai oktatási háló­zat. 1961 óta valahány járási székhelyünknek van gimnáziu­ma. Az új oktatási intézmé­nyek mindegyikében bevezet­tük az 5+1-es oktatást. Tabon a gimnáziummal közös igazga­tásban működik a mezőgazda- sági gépszerelő szakközépisko­la, amely ez évben bocsátja ki az első érettségizett gépszerelő szakmunkásokat. Csurgón az elnyúlt tanévben egy állatte­nyésztő, Balatonbogláron pe­dig az általános iskolával kö­zös igazgatásban az idei tanév­ben szőlő- és gyümölcstermelő szakközépiskolai osztályt szer­veztünk. Igáiban és Böhönyén az általános iskolával közös igazgatású gimnáziumi osztá­lyok indultak. Az 1963—64. tanévben a megye 51 középis­kolai első osztályában 2212 diák tanul. A jelenlegi iskolatípusok szerinti tanulólétszám megosz­lásának aránya azonban még nem szolgálja kellőképpen az oktatási reform céljait —- az iskola, az élet, az elmélet és a termelés szorosabb kapcsolatá­nak elvét —, ezért a követke­ző években a szakközépiskolai tanulók létszámát kell emel­jük, figyelembe véve a megye mezőgazdasági és egyéb szak­munkásigényét. Körzetesítés, szakrendszerű oktatás Az általános iskolák körze­tesítése folytán az utóbbi évek­ben a felső tagozatos tanulók mind nagyobb hányada szak­szerű oktatást adó osztott, il­letve részben osztott iskolába járt. Az 1959—60. tanévbbn a me­gyében még csak 51 körzeti ál­talános iskola működött 74 tagiskolával, az 1962—63. tan­évben már 76 körzeti iskola 141 tagiskolával. Ennek elle­nére 4294 felső tagozatos álta­lános iskolai tanuló még min­dig osztatlan felső tagozattal rendelkező általános iskolába jár. , A körzetesítés szervező munkáját megkönnyítette a parasztszülők gondolkodásában beállt döntő változás; a szü­lők, átérzik a , magasabb szintű ktatás szükségességét, s álta­lában a kisebb áldozatvállalás­tól sem riadnak vissza. A körzeti iskolák tanulói­nak utaztatása viszont válto­zatlanul sok gondot okoz a megye jelentős részében. Ez idő szerint a tanulóknak csak­nem egyötöde jár gyalog vagy kerékpárral iskolába; legked­vezőtlenebb a helyzet e tekin­tetben a csurgói járásban. Itt kell megjegyeznünk, hogy né­mely járások, de esetenként maga a megyei művelődésügyi osztály sem vizsgálta meg kel­lő körültekintéssel a fejlesztés­re kerülő iskolák adottságait, a tárgyi, személyi feltételek biztosítottságát vagy biztosít­hatóságát. A körzeti iskolák osztálytermei nem egy helyen bizonyulnak kevésnek, fejlesz­tésük anyagi akadályokba üt­közik, mivel a körzeti iskolák épületellátottsága majdnem teljesen az állami beruházáso­kat terheli. A körzeti iskolák KöFA-alapból való felújítása, bővítése egyelőre csak szórvá­nyos jelenség. Már az elmúlt tanévben fel­merült a napközi otthonok lé­tesítése mellett a hétközi ott­honok létesítésének gondolata is ama községek tanulói szá­mára, amelyeket bekötő út hí­ján belátható időn belül nem tudunk bevonni a megye autó­buszközlekedési hálózatába. A körzeti iskolákba bejáró tanu­lók étkeztetését, tanulószobás felügyeletét eddig csak rész­ben tudtuk megoldani. Jelen­leg hatvan iskolánkban ötezer bejáró tanuló étkezik, 1186 ta­nuló igénye még kielégítésre vár. Szakrendsarerű oktatás A szakrendszerű okta­tás fejlesztése az oktatá­si reform megvalósításá­nak egyik alapvető fel­tétele. A reformtörvény meg­jelenése óta a szakrendszerű oktatásban részesülő felső ta­gozatos tanulók száma 10 583- 1 cl 18 854-re emelkedett. Vi­szont a megye szakíánárellá- tottsága sem mennyiségi, sem minőségi tekintetben nem ne­vezhető kielégítőnek. Jelenleg 122-vel kevesebb a szaktaná­rok száma a szükségesnél. A pedagógus-szakállomány meg­oszlása sem arányos, mert előfordul például, hogy egy- egy iskola tantestületében (Nagyberkiben) kilenc szakta­nár közül egy magyar, négy magyar—történelem szakos... A körzetesítés során a szer­vezési és a technikaj problé­mák mellett egyéb gondok is jelentkeznek. Így például sok körzeti iskolában korszerűtlen még a szertári fölszerelés; nincs megoldva a tagközségek­ben lakó szülőkkel való rend­szeres kapcsolat létesítése sem. Mint tudjuk, a szellemi és fizikai munka összehangolása, az életre való jobb és sokré­tűbb fölkészítés, a termelés bi­zonyos alapismereteinek elsa­játítása, a pályaválasztás meg­könnyítése összetett feladat­ként jelentkezik a reform vég­rehajtása közben. A gyakorlati foglalkozások tapasztalatai az általános iskolákban beszámolóra minderről, és sze­retném, ha tanúskodnék a bí­róságon. Ügyfelem pere most kezdődik. — Természetesen rendelke­zésére állok, doktor. Ma estére az egész disznóságot megkap­ja írásban. — Köszönöm, Hasselberg. — Legyen óvatos, doktor, nehéz dolga lesz, a sebhelyes nincs egyedül. —- Tudom — mondta dr. Werner sötéten —, de mi sem vagyunk egyedül. * * * A tárgyalóteremben, a kö­zönség részére fenntartott első padban dr. Fallroth, Hassel­berg felügyelő, Eberhardt fő- szerkesztő és két nő ül. Egyi­kük gyászruhát visel. — Ez Kufratné. Mellette Johanna ül, a vádlott menyasszonya. A tárgyalás tíz perccel ez­előtt kezdődött. Az elnök tud­ja, hogy ennél a pernél sok új­ságíró van jelen, ezért nagyon komolyan veszi az eljárás for­mai részét, a személyi adatok és a vádirat felolvasását Feszült légkör uralkodik a közönségen és a bírákon. A fő­államügyész is tudja, mi függ ettől a pertől, de arra törek­szik, hogy leplezze idegességét. Ebben a helyiségben csak egy ember látszik nvugodtnak, s ez dr. Werner. Különös nyuga­lom. Csak egyvalaki tudja a teremben, hogy az ügyvéd be­teg, hogy idegei pattanásig fe­szültek. Dr. Fallroth szemét rendületlenül barátjára szege­zi. Dr. Werner ügyfeléhez ha­jol. — Rendet fogok csinálni, Seiser — mondja olyan hango­san, hogy a közönség is hall- ügyfele felé. hatja. — A sebhelyesnek és — Mit mondtam magának, annak az ápolónőnek vissza Seiser! kiáltja diadallal. — kell térnie. Várjon csak, ha Nézzen csak a főállamügyész majd kipakolok... arcára, egy széles sebhely! Az elnök figyelmezteti az Az elnök dühösen az asztal­ügyvédet, hogy halkan beszél- ra ver öklével, és megvonja az^ __ __^ j en. Aztán a főállamügyész hí- ügyvédtől a szót; de ez a bí-( | tanulók gyakorlati készségét, deg hangja vágja el a közön- rákhoz fordul. _ _ bizonyos szakmákra elökép­ség krákogását és morajlását. — Seiser vádlott, hallotta a vádat. Mi indította arra, hogy a Szövetségi Köztársaságba utazzék? Klaus Seiser felel; — Meglátogattam a rokonai­mat, ez talán tilos? — Elnök úr, bíró uraim. Ez ^zést biztosítson, megismertes­az ember a sebhelyes arcú,(|ge a növendékeket a korszerű nézzék csak a... termeléssel. Megyénkben öt Félbeszakítja szavát, és iszo-^iéve folyik szakmai képzés az r.yodva néz a bírákra és az el-(i5-fi-es oktatás keretei között, nőkre. A teremben síri csend Az elmúlt tanévben 85 osztály, van. Mindenki az ügyvédre i illetve tanulócsoport (3425 fő) néz, akinek vérbe borult az ar-i részesült szakmai előképzés­— Itt én kérdezek, vádlott! ca. Halántékán kidagadnak az(>ben, közülük 48 az iparban, 32 — fortyan fel az ügyész. erek. Hangja már alig hallat-|ia mezőgazdaságban, 5 egyéb — Ez szöktette meg — szik. ^ 4 helyen, főként a vendéglátó­mondja dr. Werner, szemügy- — Hiszen ez lehetetlen —ji iparban kapta meg a képzést, re véve a főállamügyészt. suttogja —, Seiser, nézze csak,ji Nem kevés akadállyal kell — Csendet kérek, védő úr! az elnök is sebhelyes, és az; ott, {megküzdenünk ezen a terüle­— szól közbe az elnök. — mellette... nézze csak...j>ten sem. Különösen a kapos- Kommentárjait tegye félre a mindegyik sebhelyes! _ j1 vári középiskolák tanulóinak védőbeszédére. Az ügyvéd a közönség feléi szakmai előképzése okoz sok — Vádlott, csakis a rokonait néz, és felfedezi barátjáig dr. problémát. Több üzemben a akarta itt meglátogatni? Fallrothot. _ ^vezetők pusztán anyagi teher — Nem. Egy gyilkost, egy — Günter! — kiáltja hango-)— a munkabér, a munkafegye­san. — Gyere ide, nézd ezt#lem, általában az üzem részé- meg, győződj meg róla... a#ről hozott áldozat — szemszö- sebhelyes... a sebhelyes... géből fogják fel a szakmai Az utolsó két szó keresztül-) előképzés feladatát. A legtöbb sivít a tárgyalótermen. ('üzem nem bírja kapacitással a Dr. Fallroth felugi-ik. jelentkező igényeket. Ráadá­- Vizet kérek! - kiáltja, ésj?“1, ,az oktatáshoz .szükséges az ügyvédhez rohan. Későn, tankönyvek, segédkönyvek es Dr. Werner a nyakához kap, és^cfze,tek megfelelőek, nyögve előreesik. JSok ?ennuk “ adathalmaz, (nem érvényesül bennük a túl­terhelés és a maximalizmus Amikor az ügyvéd magához ’ elleni harc elve. A mezőgazda­tért, emlékezett rá, hogy egy-’sági jellegű szakmai előkép­szer már látta környezetét. A' zés éppen a mezőgazdasági ve- íehér szekrényt, a két fehér ’zetők megértésének hiányában széket, egy nőt a háttérben, és 'szintén sok akadállyal küszkö­fasisztát kerestem. A főállamügyész jelentős pillantást vált az elnökkel. — És aztán? Megtalálta azt az állítólagos fasisztát? Seiser válaszolni akar, de nem jut hozzá. Valami várat­lan történik. Dr. Werner föl- emelkedett. Messze kihajol a korláton, és eltorzult arccal a főállamügyészre mutat*. — A sebhelyes arcú! — ki­áltja természetellenes, rekedt hangon. — Itt van a sebhe­lyes! ... A hallgatóság felmorajlik. A Az általános iskolákban he? ti két órában .vezettük be a gyakorlati foglalkozásokat. E foglalkozásokon valamennyi alsó tagozatos tanuló, a felső tagozatos tanulóknak csak 50 százaléka vesz részt. Az álta­lános iskolai gyakorlati okta­tásban részesülő tanulók ará­nya az országos átlag alatt van. A fejlesztés szükségszerű gondja végérvényesen csak a körzetesítéssel oldódik meg megyénkben. Megfelelő helyi­ség, műhely, fölszerelés és kép­zett pedagógusok hiánya hát­ráltatja e pillanatban a gya­korlati oktatás nagyobb ered­ményeinek elérését. Az iskolák által használt 98 műhely java része nem felel meg az alap- követelményeknek. A gyakor­lati foglalkozásokhoz szüksé­ges szerszámok és egyéb föl­szerelés beszerzésére rendel­kezésre álló összeg csak a szükséglet felének fedezésére elegendő. Ezért hiányos a mű­helytermek fölszerelése. De sok az akadálya az általános iskolai mezőgazdasági gyakor­lati foglalkozások eredményes­ségének is, noha minden mező- gazdasági oktatást nyújtó álta­lános iskola rendelkezik gya­korlókerttel. Ezeknek a ker­teknek többsége azonban nincs bekerítve, illetve távol fekszik az iskolától. Az állami gazda­ságok, a termelőszövetkezetek nem vállalnak vagy csak na­gyon kevés áldozatot vállalnak azért, hogy a gyakorlati foglal­kozáson részt vevő tanulók megfelelő körülmények között ismerkedhessenek a nagyüze­mi mezőgazdasági termelés munkájával. A tárgyi feltéte­lek mellett a személyi feltéte­lek sem kielégítsek: az általá­nos iskolában gyakorlati fog­lalkozást tanító 172 nevelő kö­zül 136 nem rendelkezik a szaktanításhoz szükséges me­zőgazdasági, illetve ipari ké­pesítéssel. A szakmai előképzés helyzete a középiskolákban Az Iskolareform főbb célki­tűzéseinek megvalósítása so­rán jelentős szerepet kap a középiskolákban folyó szak­mai oktatás is. Ennek felada­ta, hogy tovább fejlessze a Első ízben az 1962—63. tan­év végén mérték le a szakmai előképzés eredményességét kö­zépiskolai szinten. A minősítő vizsgára jogosult tanulók 70 százaléka jelentkezett vizsgá­ra. A tanulók többsége a szak­ma elméletéből készült fel jobban, gyakorlati tudásuk megalapozatlanabb volt. Az előbbiekben említett problé­mák rámutatnak a tennivalók­ra is! A felnőttoktatás A dolgozók iskoláinak tár­sadalmi feladata nagyon Jelen­tős. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint Somogy megye 15—39 éves lakosai közül 3605 analfabéta, illetve fél analfa­béta van. A 15—3'9 éves lako­sok közül több mint 68 000-nek nincs általános iskolai végzett­sége, a 18—39 éves lakosok kö­zül pedig csak 6150-nek van középiskolai, 1638-nak egyete­mi vagy főiskolai végzettsége. Ha ezt szem előtt tartjuk, ak­kor szükségtelen bővebb ma­gyarázatokba bocsátkoznunk a felnőttoktatás rendszere előtt álló feladatokról. A dolgozók iskolái a felsza­badulás óta felnőtt emberek ezreinek alapozták meg és nö­velték általános és szakmű­veltségét. Az utóbbi öt év eredményei is a felnőttoktatás fejlődésére mutatnak. Mert míg az 1958—59. tanévben az általános iskolákba 531, a kö­zépiskolákba 1011 felnőtt irat­kozott be, az 1962—63. tanév­ben a dolgozók általános isko­láiban 4522, középiskolás fo­kon pedig 4073 dolgozó tanul. Mennyiségi vonatkozásban je­lentős a számadatokkal szem­léltetett fejlődés. Ennek elle­nére szembe kell néznünk az­zal a ténnyel, hogy a felnőtt- oktatás jelenlegi tartalma és formái nem minden tanulnivá- gyó réteget vonzanak. Egyelő­re megoldhatatlan sok vonat­kozásában a felnőttoktatás módszere, a tananyag sem megfelelő minden tekintetben. Mindehhez hozzá kell tenni azt is, hogy az érvényben levő tantervek nem veszik figye­lembe a felnőttek életkori sa­játosságait sem. A nevelés numkájáról főállamügyész önkéntelenül egy idősebb urat, aki előtte ül ? dik. Pedig megyénk mezőgaz­megfordítja fejét, ám csak a fal sötét faburkolata van mö­götte. Dr. Werner félfordulatot tesz a széken. Az idős úr megfogta a beteg’ kezét. (Folytatjuk.) dasági jellegének megfelelően a szakmai oktatásban részesü­lő tanulók nagy többségét ép­pen a mezőgazdáságban kelle­ne előképzésben részesíteni! Pedagógusaink nevelőmun­kájára általában jellemző — a nevelési terv bevezetése el­lenére is —, hogy nem kap­csolódik eléggé a tanulók speciális problémáihoz. A ta­nárok egy része általában tö­rekszik a tudatformálásra, a tanulókhoz való kapcsolatuk azonban nem elég közvetlen. Ezért a tanulókat az iskola részéről érő pozitív hatás el­sősorban értelmi, csak kisebb mértékben érzelmi, jóllehet a szocialista nevelés kelléktárá­ból nem hiánj'ozhatnak a pe­dagógia érzelmi hatóelemei sem! A tanárok egy része mereven, túl szigorúan bírál­ja el a fiatalság magatartását. Még a tantestületekben is szél­sőséges vélemények élnek egymás mellett; némely isko­lákban ugyanaz az osztály az egyik tanár óráján jó és fe­gyelmezett közösségnek bizo­nyul, a másik órán rossz és fegyelmezetlen közösségnek. Holott nem vitatható hogy rossz, tűrhetetlen magatartású osztályokról általában a gyen­ge pedagógusok, a•gyenge ta­nárok beszélnek. Le kell azonban szögezni azt is, hogy egyre több az olyan iskola, ahol a közösség fejlesztését, a szocialista embereszmény for­málását átgondolt és odaadó pedagógiai munkával végzik nevelőink. Az oktatási reform végre­hajtása kapcsán beszélni kell a pedagógusokról, az is­kolavezetés és az iskolai élet demokratizmusáról is. A közoktatásügy fejlődése, az oktatási reformtörvény végre­hajtása, a tanulóifjúság szo­cialista szellemű nevelése az egész társadalomtól de első­sorban a pedagógusoktól függ. A pedagógusok a társadalom előharcosai az új nemzedék nevelésében. Akkor szolgálják tehát jól a szocialista társa­dalmi rendszert, ha az isko­lai élet minden mozzanatát áthatja a marxizmus—leni- nizmus szelleme. Az oktatási reform végrehajtásának kez­deti eredményei, amelyek számtalan gondunk mellett nyilvánvalóak, pedagógustár­sadalmunk odaadó és hozzá­értő munkáját dicsérik, s iga­zolják társadalmunk bizalmá­nak jogosságát is pedagógu­saink iránt. A megye iskoláiban 2494 pedagógus működik; 2031 az általános iskolákban, 261 a középiskolákban, 203 óvónő az óvodákban. Többségük meg­győződéssel vállalja az isko­lareformból adódó feladato­kat. A sokat emlegetett peda­gógushiány miatt azonban gyakorló pedagógusaink meg­terhelése rendkívül nagy, munkájuk jóval meghaladja a kötelező óraszámot. Sokan ta­nítanak pedagógushiány miatt túlórában, ismét sokan a dol­gozók iskoláinak esti és leve- llező tagozatán, s mindez nem kis mértékben befolyásolja c tanítási órák színvonalát. Ez a helyzet nehezíti meg felké­szülésüket a reform teljes ér­tékű végrehajtására. Alig jut idő az új tantervek, tanköny­vek, egyéb fontos alapdoku­mentumok elmélyült tanulmá­nyozására, a korszerű oktatá­si, nevelési módszerek elsajá­títására. Közrejátszik ebben az is, hogy a megyében meg­lehetősen kedvezőtlen a pe­dagógusok lakáshelyzete mind a városban, mind pedig a fal­vakban. Az iskolareform megvalósí­tásában nagy feladat hárul az iskolák igazgatóira, akik képességeik szerint igyeksze­nek lépést tartani a megnö­vekedett követelményekkel. Többségük gyakorlott vezető, s fontos szerepet játszik a község politikai, gazdasági és művelődési életében. Igazga­tóink irányító tevékenysége az iskola belső életében jó irány­ban fejlődik, azonban általá­nos pedagógiai és speciális szakmai irányító és ellenőrző munkájuk még nem kielégítő. Számos igazgatónk még azt sem értette meg, hogy a ve­zetés demokratizmusa minde­nekelőtt az új vezetési mun­kastílus és módszer kialakítá­sát az őszinteségen és a bi­zalmon alapuló légkör megte­remtését jelenti. Egy percig sem vitatható, hogy csak. ilyen légkörben bontakozhat ki a pedagógusok alkotó kezdemé­nyezése, aktivitása. Csak ilyen körülmények között vállalnak szívesen részt az iskolaveze­tés gondjaiból. Akadnak olyan igazgatók, akik tekintélyüket, egyszemélyi felelős vezetésü­ket féltik az iskolai élet de­mokratizmusától, és nem ér­tik meg, hogy a vezetés de­mokratizmusának megvalósítá­sa fejleszti a tantestületek kritikai szellemét, ez pedig nélkülözhetetlen az eszmei- politikai egység fejlődéséhez. A reform megvalósításának eddigi szakaszában igen ko­moly munkát végeztek a me­gyei és a járási művelődés- ügyi osztályok is. igyekeztek az életben realizálni azt az elvet, hogy az oktató-nevelő munka irányítása az iskola- igazgatók révén érvényesül­jön: gyakran látogatják az is­kolákat, általában jó ismerői a nevelők tevékenységének. Ezek ellenére ellenőrzőmun­kájuk még nem minden vo­natkozásban kielégítő. Az oktatási reform végre­hajtásának kétéves tapaszta­latai — jóllehet az eredmé­nyek mellett számos gondunk­ra világítanak rá — bizta­tóak. Annak ellenére bizta­tóak és ösztönzőek, hogy a reform megvalósít" sáriak csu­pán első lépéseit tettük meg. De az elért eredmények meg- alapozzák, egyben meg is kö­vetelik a nyugodt, biztonságot előrehaladást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom