Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-18 / 14. szám
Szombat, 1964. január 18. j&fp'v "m* 3 SOMOGYI NÉPLAP Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága szerdán tartott ülésén tárgyalta meg — többek között — Kocsis László elvtársnak, a megyei pártbizottság agitációs és propaganda? osztálya vezetőjének előterjesztése alapján az oktatási • reform végrehajtásának eddigi tapasztalatait. Talán szükségtelen hangsúlyozni, hogy a megyei pártbizottság plénuma fontos napirendi pontként foglalkozott ezen az ülésen az iskolareform megvalósításával, amennyiben kétéves tapasztalatokat rögzített, s rávilágított, mire kell ügyelnünk a reform további végrehajtása, kezdeti eredményeink megszilárdítása közben. Tehát a következő években, sőt évtizedben, mivel — mint a tanácskozás alapját szolgáló beszámoló is leszögezi — az oktatási reform megvalósítása több mint egy évtizedes feladata oktatásügyünknek. Az oktatási reform végrehajtásának tapasztalatait ösz- szegcző beszámoló a bevezető után az általános és középiskolai beiskolázás helyzetéről adott képet. Megyénkben az 1962—63. tanévre szinte mindenütt sikerült beiskolázni a tanköteles korú tanulókat. Elenyészően kevés azoknak a száma, akik kimaradtak a beiskolázásból. Meg kell azonban jegyezni, hogy nem megnyugtató a helyzet az iskolába járás területén. Az elmúlt tanévben beiskolázott tanulók egy százaléka (524) maradt osztályozha- tatlan. A lemorzsolódok zöme cigánytanuló. Mint ismeretes, az új oktatási törvény 14-ről 16 évre emelte a tanköteles kor felső határát. Ez a rendelkezés lehetőséget nyújt arra, hogy mind többen fejezzék be általános iskolai tanulmányaikat. Sajnos, a lehetőségek kihasználása terén van még mit törleszte- nünk, mert tagadhatatlan tény, hogy a tízéves tankötelezettség bevezetése nem nélkülözte és a közeli években sem nélkülözi a zökkenőket. Megbecsülendő eredmény viszont — és mértéke az életszínvonal alakulásának is —, hogy mind kevesebb szülő kér nehéz családi és anyagi körülményekre való hivatkozással fölmentést gyermeke számára a tankötelezettség alól. A továbbiakban középiskolai ellátottságunkkal foglalkozik a, beszámoló. Megyénkben 1960-hoz viszonyítva jelentősen bővült új létesítményekkel Az oktatási Somogy reform végrehajtásánál megyei tapasztalatai a középiskolai oktatási hálózat. 1961 óta valahány járási székhelyünknek van gimnáziuma. Az új oktatási intézmények mindegyikében bevezettük az 5+1-es oktatást. Tabon a gimnáziummal közös igazgatásban működik a mezőgazda- sági gépszerelő szakközépiskola, amely ez évben bocsátja ki az első érettségizett gépszerelő szakmunkásokat. Csurgón az elnyúlt tanévben egy állattenyésztő, Balatonbogláron pedig az általános iskolával közös igazgatásban az idei tanévben szőlő- és gyümölcstermelő szakközépiskolai osztályt szerveztünk. Igáiban és Böhönyén az általános iskolával közös igazgatású gimnáziumi osztályok indultak. Az 1963—64. tanévben a megye 51 középiskolai első osztályában 2212 diák tanul. A jelenlegi iskolatípusok szerinti tanulólétszám megoszlásának aránya azonban még nem szolgálja kellőképpen az oktatási reform céljait —- az iskola, az élet, az elmélet és a termelés szorosabb kapcsolatának elvét —, ezért a következő években a szakközépiskolai tanulók létszámát kell emeljük, figyelembe véve a megye mezőgazdasági és egyéb szakmunkásigényét. Körzetesítés, szakrendszerű oktatás Az általános iskolák körzetesítése folytán az utóbbi években a felső tagozatos tanulók mind nagyobb hányada szakszerű oktatást adó osztott, illetve részben osztott iskolába járt. Az 1959—60. tanévbbn a megyében még csak 51 körzeti általános iskola működött 74 tagiskolával, az 1962—63. tanévben már 76 körzeti iskola 141 tagiskolával. Ennek ellenére 4294 felső tagozatos általános iskolai tanuló még mindig osztatlan felső tagozattal rendelkező általános iskolába jár. , A körzetesítés szervező munkáját megkönnyítette a parasztszülők gondolkodásában beállt döntő változás; a szülők, átérzik a , magasabb szintű ktatás szükségességét, s általában a kisebb áldozatvállalástól sem riadnak vissza. A körzeti iskolák tanulóinak utaztatása viszont változatlanul sok gondot okoz a megye jelentős részében. Ez idő szerint a tanulóknak csaknem egyötöde jár gyalog vagy kerékpárral iskolába; legkedvezőtlenebb a helyzet e tekintetben a csurgói járásban. Itt kell megjegyeznünk, hogy némely járások, de esetenként maga a megyei művelődésügyi osztály sem vizsgálta meg kellő körültekintéssel a fejlesztésre kerülő iskolák adottságait, a tárgyi, személyi feltételek biztosítottságát vagy biztosíthatóságát. A körzeti iskolák osztálytermei nem egy helyen bizonyulnak kevésnek, fejlesztésük anyagi akadályokba ütközik, mivel a körzeti iskolák épületellátottsága majdnem teljesen az állami beruházásokat terheli. A körzeti iskolák KöFA-alapból való felújítása, bővítése egyelőre csak szórványos jelenség. Már az elmúlt tanévben felmerült a napközi otthonok létesítése mellett a hétközi otthonok létesítésének gondolata is ama községek tanulói számára, amelyeket bekötő út híján belátható időn belül nem tudunk bevonni a megye autóbuszközlekedési hálózatába. A körzeti iskolákba bejáró tanulók étkeztetését, tanulószobás felügyeletét eddig csak részben tudtuk megoldani. Jelenleg hatvan iskolánkban ötezer bejáró tanuló étkezik, 1186 tanuló igénye még kielégítésre vár. Szakrendsarerű oktatás A szakrendszerű oktatás fejlesztése az oktatási reform megvalósításának egyik alapvető feltétele. A reformtörvény megjelenése óta a szakrendszerű oktatásban részesülő felső tagozatos tanulók száma 10 583- 1 cl 18 854-re emelkedett. Viszont a megye szakíánárellá- tottsága sem mennyiségi, sem minőségi tekintetben nem nevezhető kielégítőnek. Jelenleg 122-vel kevesebb a szaktanárok száma a szükségesnél. A pedagógus-szakállomány megoszlása sem arányos, mert előfordul például, hogy egy- egy iskola tantestületében (Nagyberkiben) kilenc szaktanár közül egy magyar, négy magyar—történelem szakos... A körzetesítés során a szervezési és a technikaj problémák mellett egyéb gondok is jelentkeznek. Így például sok körzeti iskolában korszerűtlen még a szertári fölszerelés; nincs megoldva a tagközségekben lakó szülőkkel való rendszeres kapcsolat létesítése sem. Mint tudjuk, a szellemi és fizikai munka összehangolása, az életre való jobb és sokrétűbb fölkészítés, a termelés bizonyos alapismereteinek elsajátítása, a pályaválasztás megkönnyítése összetett feladatként jelentkezik a reform végrehajtása közben. A gyakorlati foglalkozások tapasztalatai az általános iskolákban beszámolóra minderről, és szeretném, ha tanúskodnék a bíróságon. Ügyfelem pere most kezdődik. — Természetesen rendelkezésére állok, doktor. Ma estére az egész disznóságot megkapja írásban. — Köszönöm, Hasselberg. — Legyen óvatos, doktor, nehéz dolga lesz, a sebhelyes nincs egyedül. —- Tudom — mondta dr. Werner sötéten —, de mi sem vagyunk egyedül. * * * A tárgyalóteremben, a közönség részére fenntartott első padban dr. Fallroth, Hasselberg felügyelő, Eberhardt fő- szerkesztő és két nő ül. Egyikük gyászruhát visel. — Ez Kufratné. Mellette Johanna ül, a vádlott menyasszonya. A tárgyalás tíz perccel ezelőtt kezdődött. Az elnök tudja, hogy ennél a pernél sok újságíró van jelen, ezért nagyon komolyan veszi az eljárás formai részét, a személyi adatok és a vádirat felolvasását Feszült légkör uralkodik a közönségen és a bírákon. A főállamügyész is tudja, mi függ ettől a pertől, de arra törekszik, hogy leplezze idegességét. Ebben a helyiségben csak egy ember látszik nvugodtnak, s ez dr. Werner. Különös nyugalom. Csak egyvalaki tudja a teremben, hogy az ügyvéd beteg, hogy idegei pattanásig feszültek. Dr. Fallroth szemét rendületlenül barátjára szegezi. Dr. Werner ügyfeléhez hajol. — Rendet fogok csinálni, Seiser — mondja olyan hangosan, hogy a közönség is hall- ügyfele felé. hatja. — A sebhelyesnek és — Mit mondtam magának, annak az ápolónőnek vissza Seiser! kiáltja diadallal. — kell térnie. Várjon csak, ha Nézzen csak a főállamügyész majd kipakolok... arcára, egy széles sebhely! Az elnök figyelmezteti az Az elnök dühösen az asztalügyvédet, hogy halkan beszél- ra ver öklével, és megvonja az^ __ __^ j en. Aztán a főállamügyész hí- ügyvédtől a szót; de ez a bí-( | tanulók gyakorlati készségét, deg hangja vágja el a közön- rákhoz fordul. _ _ bizonyos szakmákra elöképség krákogását és morajlását. — Seiser vádlott, hallotta a vádat. Mi indította arra, hogy a Szövetségi Köztársaságba utazzék? Klaus Seiser felel; — Meglátogattam a rokonaimat, ez talán tilos? — Elnök úr, bíró uraim. Ez ^zést biztosítson, megismertesaz ember a sebhelyes arcú,(|ge a növendékeket a korszerű nézzék csak a... termeléssel. Megyénkben öt Félbeszakítja szavát, és iszo-^iéve folyik szakmai képzés az r.yodva néz a bírákra és az el-(i5-fi-es oktatás keretei között, nőkre. A teremben síri csend Az elmúlt tanévben 85 osztály, van. Mindenki az ügyvédre i illetve tanulócsoport (3425 fő) néz, akinek vérbe borult az ar-i részesült szakmai előképzés— Itt én kérdezek, vádlott! ca. Halántékán kidagadnak az(>ben, közülük 48 az iparban, 32 — fortyan fel az ügyész. erek. Hangja már alig hallat-|ia mezőgazdaságban, 5 egyéb — Ez szöktette meg — szik. ^ 4 helyen, főként a vendéglátómondja dr. Werner, szemügy- — Hiszen ez lehetetlen —ji iparban kapta meg a képzést, re véve a főállamügyészt. suttogja —, Seiser, nézze csak,ji Nem kevés akadállyal kell — Csendet kérek, védő úr! az elnök is sebhelyes, és az; ott, {megküzdenünk ezen a terüle— szól közbe az elnök. — mellette... nézze csak...j>ten sem. Különösen a kapos- Kommentárjait tegye félre a mindegyik sebhelyes! _ j1 vári középiskolák tanulóinak védőbeszédére. Az ügyvéd a közönség feléi szakmai előképzése okoz sok — Vádlott, csakis a rokonait néz, és felfedezi barátjáig dr. problémát. Több üzemben a akarta itt meglátogatni? Fallrothot. _ ^vezetők pusztán anyagi teher — Nem. Egy gyilkost, egy — Günter! — kiáltja hango-)— a munkabér, a munkafegyesan. — Gyere ide, nézd ezt#lem, általában az üzem részé- meg, győződj meg róla... a#ről hozott áldozat — szemszö- sebhelyes... a sebhelyes... géből fogják fel a szakmai Az utolsó két szó keresztül-) előképzés feladatát. A legtöbb sivít a tárgyalótermen. ('üzem nem bírja kapacitással a Dr. Fallroth felugi-ik. jelentkező igényeket. Ráadá- Vizet kérek! - kiáltja, ésj?“1, ,az oktatáshoz .szükséges az ügyvédhez rohan. Későn, tankönyvek, segédkönyvek es Dr. Werner a nyakához kap, és^cfze,tek megfelelőek, nyögve előreesik. JSok ?ennuk “ adathalmaz, (nem érvényesül bennük a túlterhelés és a maximalizmus Amikor az ügyvéd magához ’ elleni harc elve. A mezőgazdatért, emlékezett rá, hogy egy-’sági jellegű szakmai előképszer már látta környezetét. A' zés éppen a mezőgazdasági ve- íehér szekrényt, a két fehér ’zetők megértésének hiányában széket, egy nőt a háttérben, és 'szintén sok akadállyal küszköfasisztát kerestem. A főállamügyész jelentős pillantást vált az elnökkel. — És aztán? Megtalálta azt az állítólagos fasisztát? Seiser válaszolni akar, de nem jut hozzá. Valami váratlan történik. Dr. Werner föl- emelkedett. Messze kihajol a korláton, és eltorzult arccal a főállamügyészre mutat*. — A sebhelyes arcú! — kiáltja természetellenes, rekedt hangon. — Itt van a sebhelyes! ... A hallgatóság felmorajlik. A Az általános iskolákban he? ti két órában .vezettük be a gyakorlati foglalkozásokat. E foglalkozásokon valamennyi alsó tagozatos tanuló, a felső tagozatos tanulóknak csak 50 százaléka vesz részt. Az általános iskolai gyakorlati oktatásban részesülő tanulók aránya az országos átlag alatt van. A fejlesztés szükségszerű gondja végérvényesen csak a körzetesítéssel oldódik meg megyénkben. Megfelelő helyiség, műhely, fölszerelés és képzett pedagógusok hiánya hátráltatja e pillanatban a gyakorlati oktatás nagyobb eredményeinek elérését. Az iskolák által használt 98 műhely java része nem felel meg az alap- követelményeknek. A gyakorlati foglalkozásokhoz szükséges szerszámok és egyéb fölszerelés beszerzésére rendelkezésre álló összeg csak a szükséglet felének fedezésére elegendő. Ezért hiányos a műhelytermek fölszerelése. De sok az akadálya az általános iskolai mezőgazdasági gyakorlati foglalkozások eredményességének is, noha minden mező- gazdasági oktatást nyújtó általános iskola rendelkezik gyakorlókerttel. Ezeknek a kerteknek többsége azonban nincs bekerítve, illetve távol fekszik az iskolától. Az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek nem vállalnak vagy csak nagyon kevés áldozatot vállalnak azért, hogy a gyakorlati foglalkozáson részt vevő tanulók megfelelő körülmények között ismerkedhessenek a nagyüzemi mezőgazdasági termelés munkájával. A tárgyi feltételek mellett a személyi feltételek sem kielégítsek: az általános iskolában gyakorlati foglalkozást tanító 172 nevelő közül 136 nem rendelkezik a szaktanításhoz szükséges mezőgazdasági, illetve ipari képesítéssel. A szakmai előképzés helyzete a középiskolákban Az Iskolareform főbb célkitűzéseinek megvalósítása során jelentős szerepet kap a középiskolákban folyó szakmai oktatás is. Ennek feladata, hogy tovább fejlessze a Első ízben az 1962—63. tanév végén mérték le a szakmai előképzés eredményességét középiskolai szinten. A minősítő vizsgára jogosult tanulók 70 százaléka jelentkezett vizsgára. A tanulók többsége a szakma elméletéből készült fel jobban, gyakorlati tudásuk megalapozatlanabb volt. Az előbbiekben említett problémák rámutatnak a tennivalókra is! A felnőttoktatás A dolgozók iskoláinak társadalmi feladata nagyon Jelentős. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint Somogy megye 15—39 éves lakosai közül 3605 analfabéta, illetve fél analfabéta van. A 15—3'9 éves lakosok közül több mint 68 000-nek nincs általános iskolai végzettsége, a 18—39 éves lakosok közül pedig csak 6150-nek van középiskolai, 1638-nak egyetemi vagy főiskolai végzettsége. Ha ezt szem előtt tartjuk, akkor szükségtelen bővebb magyarázatokba bocsátkoznunk a felnőttoktatás rendszere előtt álló feladatokról. A dolgozók iskolái a felszabadulás óta felnőtt emberek ezreinek alapozták meg és növelték általános és szakműveltségét. Az utóbbi öt év eredményei is a felnőttoktatás fejlődésére mutatnak. Mert míg az 1958—59. tanévben az általános iskolákba 531, a középiskolákba 1011 felnőtt iratkozott be, az 1962—63. tanévben a dolgozók általános iskoláiban 4522, középiskolás fokon pedig 4073 dolgozó tanul. Mennyiségi vonatkozásban jelentős a számadatokkal szemléltetett fejlődés. Ennek ellenére szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy a felnőtt- oktatás jelenlegi tartalma és formái nem minden tanulnivá- gyó réteget vonzanak. Egyelőre megoldhatatlan sok vonatkozásában a felnőttoktatás módszere, a tananyag sem megfelelő minden tekintetben. Mindehhez hozzá kell tenni azt is, hogy az érvényben levő tantervek nem veszik figyelembe a felnőttek életkori sajátosságait sem. A nevelés numkájáról főállamügyész önkéntelenül egy idősebb urat, aki előtte ül ? dik. Pedig megyénk mezőgazmegfordítja fejét, ám csak a fal sötét faburkolata van mögötte. Dr. Werner félfordulatot tesz a széken. Az idős úr megfogta a beteg’ kezét. (Folytatjuk.) dasági jellegének megfelelően a szakmai oktatásban részesülő tanulók nagy többségét éppen a mezőgazdáságban kellene előképzésben részesíteni! Pedagógusaink nevelőmunkájára általában jellemző — a nevelési terv bevezetése ellenére is —, hogy nem kapcsolódik eléggé a tanulók speciális problémáihoz. A tanárok egy része általában törekszik a tudatformálásra, a tanulókhoz való kapcsolatuk azonban nem elég közvetlen. Ezért a tanulókat az iskola részéről érő pozitív hatás elsősorban értelmi, csak kisebb mértékben érzelmi, jóllehet a szocialista nevelés kelléktárából nem hiánj'ozhatnak a pedagógia érzelmi hatóelemei sem! A tanárok egy része mereven, túl szigorúan bírálja el a fiatalság magatartását. Még a tantestületekben is szélsőséges vélemények élnek egymás mellett; némely iskolákban ugyanaz az osztály az egyik tanár óráján jó és fegyelmezett közösségnek bizonyul, a másik órán rossz és fegyelmezetlen közösségnek. Holott nem vitatható hogy rossz, tűrhetetlen magatartású osztályokról általában a gyenge pedagógusok, a•gyenge tanárok beszélnek. Le kell azonban szögezni azt is, hogy egyre több az olyan iskola, ahol a közösség fejlesztését, a szocialista embereszmény formálását átgondolt és odaadó pedagógiai munkával végzik nevelőink. Az oktatási reform végrehajtása kapcsán beszélni kell a pedagógusokról, az iskolavezetés és az iskolai élet demokratizmusáról is. A közoktatásügy fejlődése, az oktatási reformtörvény végrehajtása, a tanulóifjúság szocialista szellemű nevelése az egész társadalomtól de elsősorban a pedagógusoktól függ. A pedagógusok a társadalom előharcosai az új nemzedék nevelésében. Akkor szolgálják tehát jól a szocialista társadalmi rendszert, ha az iskolai élet minden mozzanatát áthatja a marxizmus—leni- nizmus szelleme. Az oktatási reform végrehajtásának kezdeti eredményei, amelyek számtalan gondunk mellett nyilvánvalóak, pedagógustársadalmunk odaadó és hozzáértő munkáját dicsérik, s igazolják társadalmunk bizalmának jogosságát is pedagógusaink iránt. A megye iskoláiban 2494 pedagógus működik; 2031 az általános iskolákban, 261 a középiskolákban, 203 óvónő az óvodákban. Többségük meggyőződéssel vállalja az iskolareformból adódó feladatokat. A sokat emlegetett pedagógushiány miatt azonban gyakorló pedagógusaink megterhelése rendkívül nagy, munkájuk jóval meghaladja a kötelező óraszámot. Sokan tanítanak pedagógushiány miatt túlórában, ismét sokan a dolgozók iskoláinak esti és leve- llező tagozatán, s mindez nem kis mértékben befolyásolja c tanítási órák színvonalát. Ez a helyzet nehezíti meg felkészülésüket a reform teljes értékű végrehajtására. Alig jut idő az új tantervek, tankönyvek, egyéb fontos alapdokumentumok elmélyült tanulmányozására, a korszerű oktatási, nevelési módszerek elsajátítására. Közrejátszik ebben az is, hogy a megyében meglehetősen kedvezőtlen a pedagógusok lakáshelyzete mind a városban, mind pedig a falvakban. Az iskolareform megvalósításában nagy feladat hárul az iskolák igazgatóira, akik képességeik szerint igyekszenek lépést tartani a megnövekedett követelményekkel. Többségük gyakorlott vezető, s fontos szerepet játszik a község politikai, gazdasági és művelődési életében. Igazgatóink irányító tevékenysége az iskola belső életében jó irányban fejlődik, azonban általános pedagógiai és speciális szakmai irányító és ellenőrző munkájuk még nem kielégítő. Számos igazgatónk még azt sem értette meg, hogy a vezetés demokratizmusa mindenekelőtt az új vezetési munkastílus és módszer kialakítását az őszinteségen és a bizalmon alapuló légkör megteremtését jelenti. Egy percig sem vitatható, hogy csak. ilyen légkörben bontakozhat ki a pedagógusok alkotó kezdeményezése, aktivitása. Csak ilyen körülmények között vállalnak szívesen részt az iskolavezetés gondjaiból. Akadnak olyan igazgatók, akik tekintélyüket, egyszemélyi felelős vezetésüket féltik az iskolai élet demokratizmusától, és nem értik meg, hogy a vezetés demokratizmusának megvalósítása fejleszti a tantestületek kritikai szellemét, ez pedig nélkülözhetetlen az eszmei- politikai egység fejlődéséhez. A reform megvalósításának eddigi szakaszában igen komoly munkát végeztek a megyei és a járási művelődés- ügyi osztályok is. igyekeztek az életben realizálni azt az elvet, hogy az oktató-nevelő munka irányítása az iskola- igazgatók révén érvényesüljön: gyakran látogatják az iskolákat, általában jó ismerői a nevelők tevékenységének. Ezek ellenére ellenőrzőmunkájuk még nem minden vonatkozásban kielégítő. Az oktatási reform végrehajtásának kétéves tapasztalatai — jóllehet az eredmények mellett számos gondunkra világítanak rá — biztatóak. Annak ellenére biztatóak és ösztönzőek, hogy a reform megvalósít" sáriak csupán első lépéseit tettük meg. De az elért eredmények meg- alapozzák, egyben meg is követelik a nyugodt, biztonságot előrehaladást.
