Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-17 / 13. szám

Péntek, 1964. január 17. 3 SOMOGYI NÉPLAP TANFOLYAMRÓL TANFOLYAMRA? BEMUTATJUK \ A télidő — kivált faluhe- Vyen — a tanulás, a tanfolya­mok ideje. Nem akarok itt most az ismeretek gyarapítá­sának fontosságáról beszélni, hiszen sok szó esett már róla, s alig hiszem, hogy bárki is vitába szállna ezzel. Az is tény, hogy államunk igen sok anyagi eszközzel támogatja az oktatást. Ezért nem mind­egy, hogy a befektetés a gya­korlatban mennyire gyümöl­csözik. Nem szándékozom megbán­tani a még alig 16 éves Muré István drávatamási fiatalem­bert. Hiszen az ö példája jó arra, hogy felhívjuk a figyel­met egy jelenségre, ami — sajnos — elég gyakori. Né­hány szövetkezetben határo­zatlanul, szinte félvállról ke­zelik a tanfolyamokat. Mivel az illendőség úgy kívánja, va­lakit elküldenek a tanfolyam­ra, »nehogy szó érje a ház elejét«. Többféle tanfolyam is van egy télen, és megesik, hogy mindegyiket ugyanaz az ember hallgatja végig, s ha a rend úgy kívánja, le is vizs­gázik. A fiatalember ott volt a trágyakezelői tanfolyamon, ott van most az öntözésesen is. Nyilvánvaló, hogy két munkaterületen nem dolgoz­hat. Szakács István elnök úgy magyarázta, hogy más-más személyt akartak küldeni, de Muré István időközben az ön­tözéshez kapott kedvet, s ezért engedélyezték, hogy ma­radjon. Így aki a trágyakeze­lést látja el végül is a szövet­kezetben, az nem hallgatott szakmai előadásokat. Még a múlt év tavaszán volt egy megyei szakmunkás­találkozó, ott is fölvetették ezt a kérdést. Elmondták, hogy hiába tchiulták, hiába van meg a mezőgazdaság va­lamelyik ágából a szakmun­kásvizsgájuk, egészen más te­rületen dolgoznak. Így egy­részt felejtik a tanultakat, másrészt hiába fáradoztak, tudásukkal nem mozdíthat­ják elő az eredményesebb ter­melést. Helytelen és rossz gyakorlat ez. Az ország, a megye veze­tői nagy erőfeszítést tesznek, hogy a szövetkezetek erősödé­se, a jobb termés elérése cél­jából szakképzett emberek dolgozzanak a mezőgazda­ságban. S ezért — ismétlem — nem csekély anyagi áldo­zatot hoznak. Nem most, mi­kor már tartanak a tanfolya­mok, hanem sokkal koráb­ban kell eldönteni, hogy be­osztás szerint ki mit kíván tanulni! Mert különösebb je­lentősége, értelme ennek így nincs. Ügy érzem, érdemes ezen elgondolkodni, és több felelősséggel törődni az okta­tással' r. m. Kártyavárként omlott össze egy 12 emeletes ház Párizsban Párizs (MTI). Párizsban szerdán délután összedőlt egy épülő lakóház. A 12 emeletes épület befejezés előtt állott. A vas- és beton- törmelékek maguk alá temet- ték az építőmunkásokat. Csütörtök reggelig 19 ha­lottat és 15 sebesültet húztak ki a romok alól. 10—12 munkás még hiányzik, kevés a remény, hogy életben vannak. Az áldozatok főleg algériai, marokkói és lengyel származá­sú munkások. Az építkezési iroda is a romok alá került, és így nem tudják pontosan meg­állapítani, hányán dolgoztak az építkezésen a szerencsét­lenség pillanatában. A szemta­núk szerint a 40 méter magas épület 2—3 másodpere alatt kár­tyavárként omlott össze; alig egy-két munkásnak volt ideje, hogy elmeneküljön a ka­tasztrófa színhelyéről. A vizsgálat még nem álla­pította meg a szerencsétlenség okát. A szakemberek valószí­nűnek tartják, hogy az éfiítő- vállalat nem végzett megfelelő talajvizsgálatot. a legjobb ifjúsági exportbrigádokat A KISZ SOMOGY ME­GYEI ÉS KAPOSVÁRI VÁ­ROSI BIZOTTSÁGA nemrég értékelte az ifjúsági export­brigádok versenyét. A legjobb eredményt a Pamutfonó-ipari Vállalat kaposvári gyárának Béke nevű brigádja érte el. A fonó II. üzemrész gyűrűs­fonójának A műszakjában dolgozó ifjúsági brigád már máskor is kitűnt kiváló mun­kájával. De sohasem eléged­tek meg. Tudták, hogy lehet még fokozni a termelést. Ezt az ifjúsági brigádok versenyé­ben be is bizonyították. Ter­vüket 104,5 százalékra teljesí­tették. 160 óra — 960 forint értékű — társadalmi munkát végeztek. A brigád tagjai kö­zül ketten középiskolába, ket­ten általános iskolába jár­nak, hatan politikai oktatás­ban vesznek részt. Négyen az Ifjúság a szocializmusért-, öten pedig a Szakma ifjú mestere-mozgalomba is be­kapcsolódtak. A brigád fő erénye, hogy következetesen, szívós mun­kával pontról pontra megva­lósítja mindazt, amit vállalt. Megesik, hogy egyik-másik brigádtag teljesítménye nem Naplóba jegyzi az eseményeket Borda Lajosné brigádvezető. Körű lőtte a brigád tagjai: Bíró Ma- tild, Gelencsér Mária, Ham Mária, Kovács Sarolta, Lévai Erzsébet, Ősi Józsefné, Varga Mária, Si­mon Irén, Tőre kés Sándomé, Szóirán Agnes és Kecskés Erzsébet. éri el a kívánt szintet. Ilyen­kor azok, akik gyorsabban és jobban tudnak dolgozni, se­gítenek a gyengébbeknek, s villanyvarrógépeken dolgoznak tagjai. a Kullich Gyula-brigád zíergíebeL SEBHELYEs Arcú — Vigyázzon magára. — Erre ne legyen gondja! — Hasselberg elbúcsúzott. » * ­Egy újsághír... DPA/AP — Eig. Bér. (71) Egy óra múlva Hasselberg kereste fel. A felügyelő az asz­talra tette az esti lapot. — Miért értesítette máris a sajtót? — kérdezte rosszked­vűen. — Most felbolygatta a darázsfészket, és megnehezí­tette a nyomozásomat. — Ne tegyen maga is szem­rehányásokat nekem, Hassel­berg. A nyilvánosságra hoza­tal szándékom ellenére történt. Mit tehetek róla, ha Eberhardt nem tartja be a szavát? — Hiba volt, hogy egyálta­lán elment hozzá. De most már nem változtathatunk raj­ta. A következőket tudtam megállapítani: Jakutek ma délelőtt egy nővel találkozott a »Kávéba b«-ban. Hogy ki ez a nő, azt holnap tudom meg. Továbbá kinyomoztam, hogy hogy Jakutek Opeljének ugyanolyan a kerékprofilja, mint amilyent a szerencsétlen­ség színhelyén lefényképez­tünk ... — No, hiszen akkor megfog­tuk! — Semmit sem fogtunk Ezernyi ilyen keréknyom van, azonkívül a kocsi ma délután eltűnt, Jakutek talán eladta vagy elrejtette. Ugyanis ki­csit közelebbről meg akartam vizsgálni. — Ez terhelő rá nézve, Has- seiberg. — Elfelejti, hogy ebben az ügyben úgyszólván magánem­berként nyomozok. Hivatalo­san aligha alkalmatlankodha­tunk ennek az úrnak. Nem csodálkoznám, ha ő vagy em­berei már rájöttek volna, hogy a nyomában vagyok. — Hm. És aztán? — Ez egyelőre minden, dok­tor. Tegnap olyan kitűnő ko­nyakja volt, talán még maradt belőle? Az ügyvéd mosolyogva tette az asztalra az üveget és ,-egy poharat. Megszólalt a telefon. Dr. Werner felvette a kagylót, és figyelt. — Ki beszél? — kérdezte egy idő múlva. Aztán ismét hall­gatott, majd letette a kagylót. — Ki volt az, doktor úr? — kérdezte Hasselberg, amikor dr. Werner fejcsóválva jött vissza. — Nem tudom. Valaki kiön­tötte rám ősgermán dühét, bü­dös zsidónak nevezett, na, a többit már tudja: tartsam tá­vol magam ettől az ügytől. — Nácibanda! — Hagyja csak, Hasselberg — mondta az ügyvéd kénysze­redett jókedvvel —, hozzászok­tunk egyhez és máshoz. Ügy­felem ma egy nagy igazságot mondott nekem. Nálunk is vannak jelentékeny demokra­tikus erők, csak fel kell rázni őket. A sebhelyes elleni per ta­lán hozzájárul ehhez valami­vel. Számomra szép búcsú lenne, és talán később is lesz­nek mások, akik ugyanebben a szellemben fognak továbbdol­gozni. Hasselberg felemelkedett. — Megteszem, ami tőlem telik, doktor. Most bocsásson meg, de valamit még ki aka­rok nyomozni. A Jakutek-cég egy alkalmazottja vár rám. A TÁRGYALÁS Miután az esti újság nyilvá­nosságra hozta az ügyet, az ügyvéd elhatározta, hogy az} anyagot más sajtóorgánumok­nak is rendelkezésére bocsát- McGivney, az ismert ameri- ja. Üjságírók és riporterek^ kai újságíró nemrég interjút egymásnak adták lakása ki­készített a Szövetségi Köztár- lincsét. Garmadával érkeztek^ saság ismert politikusaival és hozzá a fenyegető levelek és a nagyiparosaival az európai gaz- szimpátianyilatkozatok. A) dasági integrációról vallott né- Klaus Seiser elleni per kezde- zeteik felől. McGivney meg- te előtt két nappal a főállam- kérdezte Eschenbach vezér- ügyész írása is megérkezett.* igazgatót is, a többszörös mii- Azt a rövid közlést tartalmaz-* Hornos művészbarátot és mű- ta, hogy a dr. Werner ügyvédi pártolót, aki a legszerényebb részéről Jakutek gyümölcslé viszonyok közül dolgozta fel gyáros ellen tett .feljelentési' magát tekintélyes kereskedő- alapján nevezett ellen letar vé és politikussá. Eschenbach tóztatási parancsot bocsátottak* vezérigazgató egyebek között ki. ezeket mondotta az újságíró- Dr. Werner ujjongott Fel- nak: hívta barátját, dr. Fallrothot, »Mi kereszténydemokraták és boldog örömmel olvasta fel1 kezdettől fogva Nyugat-Euró- neki a hírt. Dr. Fallroth gra- pa egységéért és szabadságáért túlélt. Amint az ügyvéd éppen szálltunk síkra. Európa gazda- azon volt, hogy elmenjen ha­sáéi integrációjának világra zulról, és ügyfelének is el­szóld jelentősége van. Az eu- mondja a diadalt, a lakásajtó- rópai népek családjának szűk- ban Hasselberg felügyelőbe üt- sége van gazdaságának biztos között. stabilitására és isteni küldeté- — A legjobbkor jön! — kiál- sébe vetett megingathatatlan tott dr. Werner jókedvűen. — hitére. Mi, kereszténydemokra- Íme, olvassa... — Elmenőben ták kifejezzük reményünket, Hasselbergnek nyújtotta az hogy a német gazdasági csoda írást továbbra is megtartja gyümöl- A felügyelő elolvasta, de közös erővel mindig végre­hajtják feladataikat. Munkájuk minden mozza­nata nyomon követhető, el­lenőrizhető. A brigádnapló hű tükre életüknek. Ez elsősor­ban Borda Lajosnénak, a bri­gád vezetőjének érdeme. Ah­hoz hogy az ifjúsági brigádok versenyében ők lettek' az el­sők, s kétezer forint jutalom­ban részesültek, nagyban hoz­zájárult, hogy a naplóban részletesen dokumentálni tud­ták az elvégzett munkát. A KAPOSVÁRI RUHA- ÜZEM Kullich Gyula ifjúsá­gi brigádja, amely az említett versenyben a második helyet szerezte meg, néhány dolog­ban különbözik a Béke-bri­gádtól. Tagjai fiatalabbak. Nem szereztek még annyi ta­pasztalatot, mint azok, akik most, nem sokkal ugyan de megelőzték őket. Csak 1962 óta versenyeznek brigádban. Tervüket, 105 százalékra telT jésítették. Selejtmentesen dol­goztak. Rendszeres társadalmi ellenőrzést végeztek az üzem­ben, s ezáltal csökkent a se- ' lejt. ' Figyelemreméltó az a sok segítség is, amelyet másoknak nyújtottak. A munka és a tanulás mellett mindig jutott idejükből arra, hogy az óvo­da kis lakóinak ruháját meg­javítsák, hogy magatehetetlen öregek lakását kitakarítsák, vagy egyéb társadalmi mun­kát végezzenek. Mindig többet, újat akar­ka, Szakállas Elvira, Lukács Ilona, Molnár Éva, Bodó Má­ria és Horváth Imre meg­egyezik a Béke-brigád tagjai­val. Mégpedig abban, hogy mindnyájan megértették: kor­szerűbben, többet, jobbat kell termelni, s ki kell ala­kítani a szocialista embertí­pust. S e célok eléréséért mindannyian szívvel-lélek- _.el küzdenek. »TERMELÉSI TERVÉT ál­landóan 105—110 százalékra teljesítette. 6560 forint érté­kű csomagolóanyagot takarí­tott meg. 448 óra társadalmi munkát végzett. Az exportált 82 900 000 Ft értékű áru 25 százalékát termelte.« Ezt ol­vashatjuk a Baromfifeldol­gozó Vállalat Május l.-bri- gádjának munkájáról szóló je­lentésben. A brigád kiváló eredményt ért el a termelésben. Hogy mégis csak a harmadik hely­re került, annak az az oka, hogy tagjai kevés rendezvé­nyen vettek részt; egy kissé elhanyagolták az önképzést; kevesebb gondot fordítottak arra, hogy szocialista módon éljenek és tanuljanak. Illés Mária, a brigád vezetője el is ismeri ezt. A közös rendez­vényekről főként azért ma­radtak el, mert minden erőt az exporttervek teljesítésére fordítottak. Az értékelő bi­zottság azonban ezt nem vet­te figyelembe. Azt ugyanis, hogy egy brigád milyen he­lyezést ér el a versenyben, Gyakorlott mozdulatokkal csomagolják a külföldre induló vágott baromfit a Május l.-brigáö tagjai. csöző befolyását e magasztos cél érdekében. A feladat az, hogy Nyugat gazdag kultúrkincseit meg­mentsük a pusztulástól! Ezért a szabad piac nemcsak a szo­ciális igazság záloga, hanem láthatatlan szöges drótkerítés is szabadságunk ellen irányu­ló bármely támadás ellen. Minden polgárnak legyen meg az esélye az üzleti érvé­nyesülésre. E nélkül a gazdasági sza­badság nélkül nincs egység, egység nélkül nincs béke, bé­ke nélkül nincs hit, hit nélkül pedig hiú és meddő az ember minden törekvése. — Ez szi­lárd meggyőződésem. Adja át, Mister McGivney, abból az alkalomból legmele­gebb jókívánságaimat az ame­rikai népnek és elnökének.« inak. Kifogyhatatlanok az öt- i letekből. Igaz az, amit egy egy arcizma sem rezdült. £ idősebb munkásnő, Horváth — Egyáltalán nem mutat}Józsefné mondott róluk: »Na­valami nagy örömet, Hassel-ÍSyon jól tudnak dolgozni.« berg! Ember, hiszen ez az ön # Nemcsak elismeréssel, hanem sikere is... } meleg szeretettel is beszélt — Menjünk csak egy pilla- ^ezekről a fiatalokróL natra a dolgozószobájába —■,. Hogy szeretik és megbecsü- mondta Hasselberg nyugodtan.' hk ,.a Kullich Gyula-brigadot _ . ... . , ■ az üzemben, arra bizonyíték De siessünk, egy orara a ■ a2 is hogy a gyár igazgatója vizsgalati fogházban kell len-.‘a KISZ-bizottság 1500 forint nem. Dr. Werner izgatottan f jutalmát ezerötszáz forinttal előrement. -— Tehát mi az új- ? megtoldotta, s lehetővé tet- ság? Sikerült valami újat ki-Jte, hogy az egyik brigádtag a puhatolnia? t közeljövőben az üzem költ­— Hogyne, két szép újságot.Jségén Lipcsébe utazzon. A Először: ez a letartóztatási pa-?KISZ-bizottság Bezzeg Pi­racies fenét sem ér. \roskát, a brigád vezetőjét ju­— Hogyhogy? — kérdezte 4 ta}ma?ta meg egy külföldi út­dr. Werner nyugtalanul. -Jtal> \gy, .^a™arosaa . H®“«? Mi történt? Talán... - Hir-)mennek külföldre a brigádból, felen ijedség fogta el. Nemi ,va" n?mi különbség a „erte »ndoUtt. Wmond.nl, ‘«SSS {Folytatjuk.) 'Bezzeg Piroska, Málik Aran­az határozza meg, mit tett a »szocialista módon élni, dol­gozni tanulni« hármas jelszó valóra váltásáért. A brigádban — úgy tartják az üzemben — van elég erő ahhoz, hogy megfeleljenek en­nek a követelménynek. Négy olyan tagja van, aki már megkapta a kiváló dolgozó cí­met. Ám nemcsak Császár Vilmosné, Polgár Margit, Bánhalmi Istvánná, Szabó Te­réz — az oklevelek tulajdo­nosai —, hanem a többiek — Szlovák Erzsébet, Jakab Gyu- láné, Sovány Istvánná, Kiss Imréné, Besenyei Gyuláné, Kovács Mária, Vass Lászióné — is képesek teljesíteni a fel­adatokat. Könnyen lehet, hogy a Má­jus 1.-brigád a legközelebbi verseny értékelésekor az első vagy a második helyre kerül majd. Szegedi Nándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom