Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-12 / 9. szám

A szerencsés ember Próbarepülés 1. l?©ti?©“IL(sfmr(Q) Péntek, II óra. Tervteljesítés — Uram, én a 365. holdvilágot már szeptember elején teljesítettem. Kép szöveg nélkül Helye síi-e a házasság előtti szabadszer elmet \ Irta: B. SZAVICS M as tekintélyes lapok és folyóiratok példájára a mi KINEK A PAP, KINEK A PAPNE című lapunk Is megindí­totta »úgyszólván nyíltan« című rovatát. Mihelyt a rovatot elvileg elfo­gadták, főszerkesztőm magához hi­vatott, és úgyszólván nyíltan így szólt: —< Maga a legvagányabb fickó nálunk. Ezért maga folytatja le a helyszínen ezt az ankétot. — Miről? — kérdeztem. — Az a maga dolga. Nézzen utá­na, miről Írnak és beszélnek a leg­többet ... Érdeklődjön jobbra-bal­ra ___Lapozza át kissé az újságot, a melynek dolgozik ... Átnéztem a laposat, utánanéz­tem, miről tartanak előadásokat a népegyetemeken és művelődési há­zakban, meghallgattam a rádió né­hány Ifjúsági adását sfb., és meg­állapítottam, hogy legtöbbet az ifjúság szexuális problémáiról Ír­nak és beszélnek. A cikkek számá­ból és a kérdés fölvetésének mód­jából Ítélve kitűnt, hogy megoldá­sától függ tulajdonképpen minden: a munka termelékenységének nö­vekedése, a városi közlekedés Ja­vítása, női kosárlabda-válogatot­tunk sikere, a külkereskedelmi mérleg, a tojás ára... egyszóval — minden. Ezután fényképezőgéppel és a szexolőgia területéről vett kérdé­sekkel fölfegyverezve kiléptem az utcára: helyesli-« a házasság előt­ti szabadszerelmet? Elsőnek egy ősz hajú bácsit szó­lítottam meg, akinek fejét a föld vonzereje mélyebbre húzta. Fényképezőgépem kattant. A bácsika megfenyegetett botjá­val: — MléTT fényképezett le?. Nincs szükségem képekre ... Ma­ga... Maga aszfaltbetyár. Csak kicsalogatja az emberek zsebéből a pénzt, s aztán eltűnik. Nyomban átláttam haragján és elmosolyodtam. — Nem vagyok én utcai fotográ­fus bácsi kám. Riporter vagyok, ankétot folytatok az olvasókkal. A bácsika közelebb lépett, majd tenyerével kagylót formált füle kö­ré. —t Hogy mondod? — Mondom, újságíró vagyok Ankétot folytatok...-. —i Aztán mit akarsz tőlem? — Csak egy választ: helyesli-e a házasság előtti szabadszerelmet? Most ismét füléhez emelte te­nyerét. — Hogy mondod? Megismételtem a kérdést. A szomszédos építkezés kilencedik emeletén dolgozó munkások azt hitték, őket szólítom. — Nekem mindegy. —• És egyébként? — Az Ördög vigyen el, egy sza­vadat sem hallom ... sonlított egy kozmetikai cikkek» hirdető plakáthoz. — Szeretnék föltenni egy kéo dést.., — Csak nem a filmnél van? ~ kérdezte, és fényképezőgépem lát tán fölvette a TILTOTT SZENVE DELYek című filmben látott pózt — Nem. —■ A televíziónál? — Nem, — Hát akkor mit akar tőlem! Mit alkalmatlankodik az utcán! Sikitok... Arckifejezése most olyan veB, mint egy apácáé, amikor éppen reggeli imáját mormolja. — Bocsásson meg, csak azt akar­tam megkérdezni... —t Tudom, nem akarok, és hagy. Jón békében —i vágott gorombán szavamba. — Nehezen értjük meg egymást —- állhatatos kodUim. — A KINEK A PAP, KINEK A PAPNE című lapnál vágyóit. Ankétot folytatok az olvasókkal... Helyesll-e a há­zasság előtti szahadszerelmet? — Én?! Ugyan... — Tehát ellenzi a házasság előt­ti szabadszerelmet?-» Ugyan, dehogy... En a há­zasságot ellenzem. • » • O tthagytam a bácsi­kat, és egy fiatal hölgyhöz léptem, akinek arca nagyon ha­A Z UTOLSO EGY GIMNA­ZISTA VOLT, egyike azok­nak, akiknek kedvéért az Ilyen problémákat kitalálják. Hóna alatt egy lemezjátszóval és egy csomó lemezzel sietett valahová. — Helyesll-e a házasság előtt! szabadszerelmet? — Ml köze hozzá? —* rlv&llt rám. — Riporter vagyok... Az UGY- SZOLV/% NYÍLTAN-rovat inká­ját folytatom. — Es muszáj válaszolnom! — Ha nem akar, nem muszáj. — Hát akkor nem akarok. Egy-, szer válaszoltam már egy újságíró kérdésére: helyeslem vagy ellen­zem-« a legális terhességmegszaki- tást, és aztán a fater úgy megru­házott, hogy csuda. Azt mondta: Te taknyos, a te korodban még az orromat sem tudtam megtörölni, te pedig már azt is tudod, hogyan ölik meg a gólyát... Bizony, ezt mondta... Mintha én lennék az oka, hogy az ő idejében elmaradott volt a sajtó, és nem tudta, hogy vannak szexuális problémák. • • • Az ankét eredményét átnyújtot­tam főszerkesztőmnek, de az nyomban rám szólt: — S hol a tanulság? Azonnal leültem, és megírtam • tanulságot: Bár lépten-nyomon aa Ifjúság szexuális problémáiról Írnak és be­szélnek, a fent lefolytatott ankét eredményei rámutattak, hogy In­kább lehetne szólni az idősebbek szexuális problémairól, mert az ifjúság körében — mint láthattuk (és tudjuk) — ez egyáltalán nem probléma. A Vjesnik u Srijeduból fordította: PÉTER ZSUZSA Megismétlődik-e a tavalyi nagy tél? Az idei télnek ke­reken egyhónapos előnye van ahhoz, hogy jobb legyen, mint a tavalyi: no­vember eleje helyett csak december else­jén köszöntött be. A Meteorológiai Intézet följegyzései szerint az utóbbi 180 év alatt csak egyszer volt közvetlenül egymás után két nagy tél: az 1783— 84-es és az 1784— 85-ös. De olyan telet csupán két íz­ben jegyeztek föl (1812—13 és 1829—30), amikor az ideihez hasonló hideg — mí­nusz 3 fok körüli kö­zéphőmérsékletű — decembert igen hideg január követte. A tavalyi (1962— 63-as) tél hidegsúly­pontja januárra esett. Leghidegebb napján (18-án) a középhő­mérséklet mínusz 13,1 volt, ugyanannyi, mint az idén az ed­digi tél leghidegebb napjáé, a december 18-é. Az utóbbi év­századok három leg­hidegebb telét: az 1829—30-ast, az 1928- 29-est és az 1939—40- est nem követték közvetlenül hosszú és szigorú telek, így — a statisztikai ösz- szevetés alapján — reményünk lehet ar­ra is, hogy az ugyan­csak »rangos« 1962— 63-as nagy tél sem enged közeli riválist. Húsz éve él ptukarotycval a fejében Bácskai Ferenc ba­jai nyugdíjas tanár, a szekszárdi művelődé­si ház szakkörének eszperantó nyelvok­tatója mintegy 20 éve hord puskagoiyót a lejében. A januárban 50. életévét betöltő tanárt a második vi­lágháborúban fejlö­vés érte a bal halán­tékán, s azóta is az agyában van a löve­dék,. Ennek ellenére jól érzi magát, sőt — véleménye szerint — ez a sérülés serkentő hatással van szellemi tevékenységére. A tanár kitüntetett tag­ja a dalárdának, s elnöke a helyi esz- verantócsoportnak. Lelkes segítségével most Tolna megye székhelyén is meg­kezdődik a nemzet­közi nyelv tanítása. mmmm Japán legenda Jézusról Japánban már negyedszázada szájról szájra jár az a legenda, hogy Jézust nem feszítették ke­resztre a Golgotán, hanem a Japán S hing ormira nevű falucskában élt, ahol békésen megérte a 106. szü­letésnapját. Egy japán történész régi kézira­tokra mvatkozik, melyek szerűn Jézus, miután sikerült üldözőitől megmenekülnie, a tengeren elérte Japán partjait. Helyette öccsét, Isukirit feszítették keresztre. Né­hány japán teológus állítólag meg­erősítette ezt a teóriát. Foműtét Bukarestben, a Beiistei utcában öreg eperfa áll. A bukarestiek sok­szor megcsodálják terebélyes ko­ronáját, melynek görcsös ágai az utca másik oldalára njÜlnak. A fő­város egyik legöregebb fája ez, csaknem kétszáz esztendőt hagyott a háta mögött. Nem is tudott el­lenállni az idő vasfogának. Kikezd­te az öregség. Törzsén odú kép­ződött, és korhadozni kezdett. Hó­napról hónapra mélyült testén az üreg. Egy nyári vihar alkalmával pedig 3 korhadt törzs fölött letö­rött legszebb kihajló ága. Nemrég gondos kezek műtétet hajtottak raUa végre, a fővárosi parkok és zöldövezetek if?'* gatósá- gának szakembere* után # ték a törött á,rat, kitisztították, és belül körbe vágták a korhadt tör­zset. Végül betonnal töltötték meg az üreget. S Bukarest szinte két­száz esztendős fája — oldalán a beton szénségflasíxor/imal — újra egészséges. Most téli álmát alussza. Erői gyújt a tavaszra. Amikor ötvenszeresére „hízik" a telefondrót A tél a postáinak több milliós kárt okoz évente. A nagy hideg elsősorban az ország negyedmilló kilométernyi telefon- légvezaték-hálózafót teszi minduntalan próbára. A 2—3 milliméter átmérőjű telefondrótok a hófúvásban, a zúzmarától és a ráfagyott víztől hi herteilen mértékben meg- dagadnak. Legutóbb Nagykőrös környékén láttak 8 centimé­ter átmérőjű, jégtől -hízott« vezetéket. Nagykanizsa és Idé­nyé között 14 centiméterre, csaknem ötvenszeresére hizlalta a 3 milliméter vastne bromrhuzatt a zúzmara. A téli batel- mas hófúvás idegén fordult élő az is. how NTe-vW-öc környé­kén egy-egy szakaszon az oszlopok között 2.60X1.60 méter egységes tömböt alkotott a veeték köaé szorult hótömeg, míg csak le nem szakadt. Ilyen körülmények között nem csodá’lo^ba*-wk, ha elunt, tannak a drótok. F-yy-eav örtverrnéteres o*rr’oT»w>yK'»n •>»> y«rv Sfi szél vezeték fut, amelynek m-—T>,1 vn pl illővé 1 fia kilo­gram. A drótok <rrórrvGva tér. tdőtórás-váíltozlyoírra. terrr^sre- tesen minőse-.ok búrként kifeszítve n haza? viszonyokat fi tree. '«mV véve lázén -Vrü'fTk« rH«et. A két osr.’on VőnW t) fn’-nál kb. 27 cemtiméternsiire -lóg te« a vezeték. Plusz 40 foknál 59 centiméterrel ereszkedik meg, mínusz 25 foknál viszont csak 19 centire tér el a vízszintestől, a posta a légvezeték-hálóza­tot általában háromszoros biztonsággal építi, vagyis a drótok saját súlyuk háromszorosát bírják dL A vezetékre rakódó jég­páncél és a feszítőerő változása, növekedése képes a vezeté­kek önsúlyát harmincszorosára is növelni, s ez a pótteher már egy kicsit sok. Hiszen ha a két telefonoszlop közötti 56 szál vezeték 168 kilogrammos súlyát vesszük figyelembe, a pótsúly több tniofc 5 tárnia. E'késziilí a legnagyobb magyar országcímer A Kőfaragó- és Epületszobrász-ipari Válla­lat dolgozói elkészítették a budai várpalota új ékességét, a legnagyobb magyar ország­címert. A vállalat 17 kőfaragójának csaknem négy hétig tartott a hatalmas kőalkotás meg­formálása. A nagy dombormű átmérője 2,5 méter, de a címer alapja — a jelvény szalag­dísze miatt — már öt méter hosszú. Több mint tíz elemből rakják majd össze az új jel­vényt, hiszen csaknem a lehetetlenséggel ha­táros feladat a 262 mázsás kőalkotást egy darabban kitűzni. A budai vár dunai hom­lokzatát, a kupola alatti palotarészt ékesítik föl az új kőcímerrel. Az új címer méreteit és helyét modellkísér­let alapján választották ki a tervezők. A kő­jelvény kifaragása előtt gipszből formázták meg a címert, hogy megítélhessék: hol és ho­gyan helyezzék el a végleges alkotást. Rövi­desen újabb ékességek modellkísérleteire is sor kerül. A várpalota építészeinek megbízá­sára most tíz szobornak több mint három mé­ter magas gipszmintáit készítették el a vál­lalat dolgozói. A palota központi épületének tetején helyezik el majd a próbaszobrokat, hogy a dunai homlokzat felől ezek a díszek fogják közre kétoldalról az új kupolát. A jö­vő év elején vizsgáztatják a gipszmintákat, és előreláthatólag már a nyáron megkezdik a végleges szobrok kifaragását is. Tigrisevő medvék Az utóbbi időben a tengermelléki határ­vidéken (Szovjet Tá­vol-Kelet) a termé­szet- és vadvédelmi 'arületek tudományos dolgozói több olyan esetet észleltek, mi­dőn himalájamedvék megtámadták a taj- gán élő asszvriai tig­riseket. A medvék győztesként kerültek ki a párharcból, ál­dozataikat pedig fel­falták. A tudósok az­zal magyarázzák a medvéknek ezt a ma­gatartását, hogy fő táplálékuk, a cédrus­dió az utóbbi évek­ben a tajgán rossz termést hozott.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom