Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-04 / 2. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK? iRAi 50 FII LÉR XXI. ÉVFOLYAM 2. SZÁM SZOMBAT, 1964. JAKIJAIM. Mai számunk tartalmából: Aktívabb eszmei offenzívát (3. o.) Jövő heti rádió- és televízióműsor (5. oj Doktor bácsi .3. o.) MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA f>\i Ip/V7 Képesítéshez kötik a népművelők működését Tanácskoztak a Népművelési Tanácsadó szakreferensei A megye népművelési munkájáról, feladatairól tanácskoztak tegnap délelőtt a Somogy megyei Népművelési Tanácsadó szakreferensei. Werstroh János, a tanácsadó vezetője hangsúlyozta, hogy a népművelési munka irányelvei hosszabb időre, több évre szólnak, s jelenleg is érvényben vannak. A népművelés hivatás és komoly, felelősségteljes szakma. Ezt a művelődésügyi miniszter utasításában is közzétette. A miniszteri utasítás képesítéshez köti a népművelők működését. Azaz, akik nem rendelkeznek megfelelő képesítéssel, azt meg kell szerezniük egyetemi fokon, levelező hallgatóként. Ellenkező estben nem működhetnek tovább előző beosztásukban. Kivéve a negyven éven felüli (ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező) népművelőket, akik részére a továbbképzést ezután is konzultációkon és a nyári kéthetes tanfolyamokon szervezik meg* A szakreferensi megbízát pedig 1964. januártól nem hosszabb időre, csupán negyedévre adják ki. Az előadó ezután a szakreferensek munkáját elemezte, majd a megyei szakreferensek számoltak be az utóbbi hónapokban végzett tevékenységükről. A részvevők a tanácskozáson a többi között megállapodtak abban, hogy a kulturális szemle járási művészeti bemutatóin a Népművelési Tanácsadó szakbizottsági tagjaiból — tehát szakemberekből összeállított bíráló bizottságok hivatottak értékelni az együttesek munkáját. Hruscsov üzenete a világ országainak állam-, illetve kormányfőihez Moszkva (TASZSZ). Hruscsov szovjet kormányfő 1963. december 31-én üzenetet intézett a világ országainak állam-, illetve kormányfőihez. Üzenetében a szovjet kormányfő javasolja minden állam kormányának, vegyék fontolóra egy olyan nemzetközi egyezmény (vagy szerződés) megkötését, amelynek értelmé20-30 százalékkal csökkent a műanyag cikkek ára 2—3 millió forintos leértékelés a megyében — Arkikerekítés Január 1-től 20—30 száza- lió forintos leértékelést hajlékkal csökkentették a műanyag használati cikkek árát. Az intézkedés a műanyagféleségek mintegy 90 százalékát érinti. A 28 forintos kompót- tál új ára 20, a 24 forintos ételdoboz 18,70, az almareszelő 6,80, a szappandoboz 3, a négyrészes hamutartó 9, az import gyermekkád 135, a mosogatótál 63, a mosdótál pedig 36 forint. A megyei kereskedelmi szervek az országos intézkedésen túlmenően mintegy 3 miltottak végre ruházati és iparcikkekből. A ruházati cikkeket a leértékelt áruk boltjai, az iparcikkeket pedig az arra kijelölt szaküzletek hozzák forgalomba. Egy harmadik érdekességet is hozott az új esztendő. Az Országos Árhivatal rendelkezésére az újonnan forgalomba kerülő cikkek árát kikerekítik. Ha például valaminek az ára korábban 2372,50 forint volt, akkor most 2370 forintért árusítják. Üzembe lépnek az első automatizált esőztetőrendszerek, tovább épül a Nyugati és a Kiskunsági Főcsatorna 800 millió forint az öntözéses gazdálkodás ez évi építkezéseire A mezőgazdaság s így az egész népgazdaság ez évi tervében jelentős helyet kap az öntözéses gazdálkodás fejlesztése. A mezőgazdasági termelés előirányzott 4—5 százalékos növelésének egyik fontos eszközeként 548 000 hold — a tavalyinál mintegy 20 százalékkal nagyobb terület — kap mesterséges csapadékot. 1964-ben lépnek üzembe az első automatizált, földbe épített esőztetőrendszerek, amelyek méreteikben és technológiájukban egyaránt megfelelnek a korszerű nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek. A nyolc termelőszövetkezet területére kiterjedő 7000 holdas kalocsai telep az idén már teljes egészében üzemel, a 4500—4500 holdas balaton- aligainak és dunaújvárosinak azonban még csak egy része készül el. Az előbbihez a Balaton vizét vezetik belterjes kultúrák: szőlő, rózsa, komló öntözésére, az utóbbinál pedig a Dunai Vasmű tartalékszivattyúját hasznosítják. Az öntözéses gazdálkodás ez évi több mint 800 millió forint értékű beruházásainak 75 százalékát az öntözőtelepek építésére fordítják, de már az idén is1 jelentős erőfeszítéseket tesznek a későbbi években szükséges öntözővíz biztosítására. A hegy- és dombvidékeken kedvezőek a lehetőségek a helyi tárolók építésére. Ily módon 1964-ben további mintegy tízmillió köbméter víz tárolására nyílik lehetőség. Az öntöző főművek fejlesztése során a legjelentősebb munka a Nyugati és a Kiskunsági Főcsatorna építésének folytatása. A Nyugati Főcsatorna első része ez évben már üzemel, s megépül az első három öntözőfürt. Ezek 1965- ben 12 000 hold öntözését teszik lehetővé. Lényegében befejezik a kiskunsági öntöző- csatorna, valamint a hozzátartozó tassi öntözőfürt építését, s megtervezik a solti fürtöt, ez a következő évben épül majd meg. 1964-ben elkészül több kisebb öntöző- rendszer is, közöttük két tízezer-tízezer holdas a szabolcsi homokon. (MTI) e ben az államok lemondanak arról, hogy erőszakot alkal mazzanak területi viszályok vagy határkérdések megoldása céljából. Az üzenet hangsúlyozza, hogy »jelenleg olyan helyzet alakult ki, amikor gyakorlati síkon lehet felvetni és megoldani azt a feladatot, hogy küszöböljék ki a nemzetközi életből az erőszak alkalmazását álamközi területi viszályok esetén«. A javasolt nemzetközi egyezménynek — mondja az üzenet — az alábbi négy fő rendelkezést kell tartalmaznia: O Az aláíró államok ünnepélyes kötelezettséget vállalnak, hogy nem folyamodnak erőszakhoz a kialakult államhatárok megváltoztatása érdekében. Elismerik, hogy az államok területe még átmenetileg sem lehet célpontja valamely betörésnek, támadásnak, katonai megszállásnak vagy egyéb erőszakos lépésnek, amelyet más államok tesznek közvetlenül vagy közvetve valamiféle elgondolás, politikai, gazdasági, stratégiai vagy határkérdések, illetve egyéb szempontok alapján. Határozottan kijelentik, hogy sem a társadalmi és államrend különbözősége, sém a diplomáciai elismerés megtagadása vagy diplomáciai kapcsolatok hiánya, sem egyéb ürügyek nem szolgálhatnak alapul ahhoz, hogy egy állam megsértse egy másik állam területi épségét. Kötelezik magukat, hogy ' kizárólag békés eszközökkel oldanák meg -minden területi viszályt. Ilyen eszközök: tárgyalások, közvetítés, egyeztető eljárás, valamint más békés eszközök, amelyeket az érdekelt felek választanak az ENSZ alapokmányának megfelelően. •►A szovjet kormánynak mély meggyőződése, hogy ha az államok kötelezettséget vállalnak, amelynek értelmében kizárólag békés úton oldják meg a területi viszályolcat, ez nagymértékben elősegíti a nemzetközi ügyek rendezését« — mutat rá Hruscsov üzenete, majd így folytatja: ■Meggyőződéssel állíthatjuk, hogy ha az államok szerződést kötnének és ebben lemondanának az erőszak alkalmazásáról a területi viszályok megoldása érdekében, ezzel új helyzet jönne létre, amelyben sokkal könnyebbé válnék más o ! alapvető nemzetközi problémák megoldása is. Ez mindenekelőtt és mindennél inkább vonatkozik a leszerelés problémájára.« A szovjet kormányfő megállapítja, hogy »sok állam közös erőfeszítései révén az utóbbi időkben bizonyos sikereket lehetett elérni a nemzetközi feszültség enyhítése terén. A világ sorsáért, a népek jövőjéért nagy felelősséget viselő államférfiak egyetemes kötelessége, hogy további, még határozottabb lépéseket tegyenek, amelyek alkalmasak az új háború veszélyének kiküszöbölésére.« — A szovjet kormány arra a következtetésre jutott — mondja a továbbiakban az üzenet —, hogy hasznos volna, ha az általános és teljes leszerelés feladatának megoldására irányuló lankadatlan igyekezet mellett egyidejűleg fokoznánk erőfeszítéseinket az államok közötti éles súrlódások és a feszültségi gócok kiküszöbölése érdekében. Hruscsov megállapítja; hogy a területi viszályok, az államközi határkérdések, államoknak más államokkal szemben emelt kölcsönös vagy egyoldalú területi igényei olyan problémákat jelentenek, amelyeknek következményeképpen a leggyakrabban keletkeznek veszedelmes súrlódások az államok között a világ különböző részeiben. — A területi igények és. az államok közötti területi viszályok gyakran visszatérnek — mutat rá a szovjet kormányfő, ezzel kapcsolatban mindenekelőtt Tajvan kérdésére utal. — Ez a sziget ősidők óta a kínai állam szerves része — mondja üzenetében. — Tajvan szigetének az amerikai csapatok által történő jogtalan megszállásának meg kell szűnnie. A sziget a Kínai Népköztársa- ág elidegeníthetetlen része, és már régen visszatért volna az anyaországhoz, ha egy másik állam ezt nem akadályozná. »Kétségtelenül igazságosak azok a követelések, amelyeket a felszabadult államok támasztanak arra vonatkozólag, hogy adják át nekik a hozzájuk tartozó, de még a gyarmati iga alatt vagy külföldi megszállás alatt maradt területeket« — hangsúlyozza az üzenet. »Ez teljes mértékben vonatkozik természetesen azoknak a, népeknek a területeire is, amelyek még nem vívták ki nemzeti függetlenElkészült az első zsebrádió a székesfehérvári VTKGy-b»n. {KaUóczy Szilárd felvétele) VADAK A HÓBAN Egy vadász ismerősömmel találkoztam tegnap. A Zse- licség tájait járja, ismeri hát az erdei-mezei vadak téli életét. A nyúl most a futóversenyek győztese. Megbírja a hó, nem szakad bele, fürgén tovairamodhat. Az őz meg a szarvas bizony nehezebben té- rül-fordul. A szarvas még csak megbirkózik az akadállyal, az őz gyenge lábát pedig már kezdi vagdosni a hókéreg kemény éle. S találnak-e elegendő táplálékot? A nyúl vígan megél, a természet terített asztalán rengeteg a kedvenc csemegéje, a rügy. A vaddisznó? Öt aztán igazán nem kell félteni. Máskor a föld alól, most meg a hó alól is előteremti táplálékát. Tavaly ilyenkor bizony még javában lakmá- rozliatott egyik-másik kukoricatáblán. Az ősszel viszont nem hagytak kint neki télire- valót. Pontosabban: összefüggő területen, töretlenül nem maradt számára kukoricacső. Maradt azonban egyikmásik levágott száron vagy a szántatlan föld felszínén. Nem rest megkeresni. Kitűnő orra van, megérzi a kukorica szagát még akkor is, ha 30—40 centis hóréteg fedi el előle. A gondos vadászok készítette etetőkhöz odaszoknak az őzek, szarvasok. Még azt is »tudják«, hogy melyik kazalban van a tsz legjobb lucernaszénája. Más ínyencséget is kínál nekik a téli természet. »Ismerik« a határ tábláit. Az árpaföldet minden útbaigazítás nélkül megtalálják. Le- hemperednek rá, testük melegével olvasztják vagy lábukkal kaparják a havat. S egyszer csak kikandikál a hó alól a téli takaró alatt is dús, buja vetés. Ritkítani kell ezt, nehogy baja essék... Emlékezetükben kutatva úgy rémlik nekik, mintha egy évvel ezelőtt kevés helyen akadtak volna ilyen ízletes csemegére. Vadak a télben, a hóban. Életmódjuk, táplálkozásuk nem független attól, hogy mit tett a parasztember a természetben, a határban, a mezőn akkor, amikor , munkára szólította kötelességérzete. K. J. ségüket, és továbbra is gyár« mati helyzetben vannak«. Hasonlóképpen fel kell számolni azokat a katonai támaszpontokat is, amelyeket a szóbanforgó államoktól elszakított területeken létesítettek. Le kell mondani az erőszak alkalmazásáról olyan államok egyesítésének megoldása során, mint Korea, Vietnam, Németország. A szovjet kormányfő üzenetében rámutat: A második világháborúban a támadók szerepét betöltött néhány állam revansista köreinek területi »igényeit« a leghatározottabban vissza kell utasítani, mert azok ellentmondanak a béke érdekeinek. Ebből csalc újabb világháború támadhat. Hruscsov a történelmi, néprajzi, vérségi vagy vallási síkra visszavezethető érveken és elképzeléseken alapuló területi követelésekkel és határvitákkal kapcsolatban arra int, hogy »tanúsítsanak kellő megértést« a történelmileg kialakult határok iránt. Hruscsov véleménye szerint az egész emberiséget fenyegetné egy határviszály miatti fegyveres konfliktus a világnak abban a térségében, ahol a múltban mind a két világháborút kirobbantották, a jelenben pedig az egymással szemben álló két katonai csoportosuláshoz tartozó államok nagy létszámú csapatokat és nagy mennyiségű fegyverzetet Összpontosítottak. Ilyen térségi Európa; ez vitathatatlan. Kétségtelen — hangzik as üzenet —, hogy egy lokális összetűzés olyan államok között, amelyek területi vitáikat fegyverrel akarják megoldani, nukleáris világháborúvá fajulhat, és az senkit sem kímél meg, attól senki sem határolhatja el magát. Az őrülteken vagy a gyűlölettől elvakult politikusokon kívül senki sem nyugodhat bele ilyen perspektívába. A leghatározottabban ki kell jelentenem — írja üzenetében a szovjet kormányfő —, hogy a Szovjetunióban ilyen politikusok nincsenek, mert ha lennének, kétségtelenül elmegyógyintézetbe jutnának. A szocialista államok békeszerető és háborúellcnes politikai irányvonala ugyanakkor biztosíték arra, hogy bármilyen területi viszály javunkra történő megoldása érdekében nem fogunk és nem is használhatunk fegyvert. Mélyen meg vagyunk győződve arról, hogy az erő alkalmazása a területi viták megoldásánál nem felel meg egyetlen nép, egyetlen ország valódi érdekeinek sem. A Szovjetunió miniszterelnöke kijelenti: Egy nemzetközi megállapodás az államok között arról, hogy a területi viták megoldásánál lemondanak az erő alkalmazásáról, a friss szellőhöz hasonlóan sokat seperne ki a nemzetközi életben mindabból, ami mesterségesen felfújt, és akadályozza a feszültség enyhülését és a béke szilárdulását. Egy ilyen megállapodás újabb jelentős enyhülést hozna a nemzetközi éghajlatban, és kedvező talajt teremtene az államok közötti bizalom növekedéséhez. Hruscsov reményét fejezi ki, hogy az új helyzetben »sokkal könnyebben meg lehetne találni más alapvető nemzetközi problémák megoldásának lehetőségét.« (MTI)
