Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-04 / 2. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK? iRAi 50 FII LÉR XXI. ÉVFOLYAM 2. SZÁM SZOMBAT, 1964. JAKIJAIM. Mai számunk tartalmából: Aktívabb eszmei offenzívát (3. o.) Jövő heti rádió- és televízióműsor (5. oj Doktor bácsi .3. o.) MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA f>\i Ip/V7 Képesítéshez kötik a népművelők működését Tanácskoztak a Népművelési Tanácsadó szakreferensei A megye népművelési mun­kájáról, feladatairól tanács­koztak tegnap délelőtt a So­mogy megyei Népművelési Tanácsadó szakreferensei. Werstroh János, a tanács­adó vezetője hangsúlyozta, hogy a népművelési munka irányelvei hosszabb időre, több évre szólnak, s jelenleg is érvényben vannak. A nép­művelés hivatás és komoly, felelősségteljes szakma. Ezt a művelődésügyi miniszter uta­sításában is közzétette. A mi­niszteri utasítás képesítéshez köti a népművelők működé­sét. Azaz, akik nem rendel­keznek megfelelő képesítés­sel, azt meg kell szerezniük egyetemi fokon, levelező hall­gatóként. Ellenkező estben nem működhetnek tovább elő­ző beosztásukban. Kivéve a negyven éven felüli (ötéves szakmai gyakorlattal rendel­kező) népművelőket, akik ré­szére a továbbképzést ezután is konzultációkon és a nyári kéthetes tanfolyamokon szer­vezik meg* A szakreferensi megbízát pedig 1964. január­tól nem hosszabb időre, csu­pán negyedévre adják ki. Az előadó ezután a szakre­ferensek munkáját elemezte, majd a megyei szakreferen­sek számoltak be az utóbbi hónapokban végzett tevékeny­ségükről. A részvevők a tanácskozá­son a többi között megállapod­tak abban, hogy a kulturális szemle járási művészeti be­mutatóin a Népművelési Ta­nácsadó szakbizottsági tagjai­ból — tehát szakemberekből összeállított bíráló bizottságok hivatottak értékelni az együt­tesek munkáját. Hruscsov üzenete a világ országainak állam-, illetve kormányfőihez Moszkva (TASZSZ). Hruscsov szovjet kormányfő 1963. december 31-én üzenetet intézett a világ országainak ál­lam-, illetve kormányfőihez. Üzenetében a szovjet kor­mányfő javasolja minden ál­lam kormányának, vegyék fon­tolóra egy olyan nemzetközi egyezmény (vagy szerződés) megkötését, amelynek értelmé­20-30 százalékkal csökkent a műanyag cikkek ára 2—3 millió forintos leértékelés a megyében — Arkikerekítés Január 1-től 20—30 száza- lió forintos leértékelést haj­lékkal csökkentették a mű­anyag használati cikkek árát. Az intézkedés a műanyagféle­ségek mintegy 90 százalékát érinti. A 28 forintos kompót- tál új ára 20, a 24 forintos ételdoboz 18,70, az almareszelő 6,80, a szappandoboz 3, a négyrészes hamutartó 9, az import gyermekkád 135, a mosogatótál 63, a mosdótál pedig 36 forint. A megyei kereskedelmi szervek az országos intézkedé­sen túlmenően mintegy 3 mil­tottak végre ruházati és ipar­cikkekből. A ruházati cikke­ket a leértékelt áruk boltjai, az iparcikkeket pedig az arra kijelölt szaküzletek hozzák forgalomba. Egy harmadik érdekességet is hozott az új esztendő. Az Országos Árhivatal rendelke­zésére az újonnan forgalomba kerülő cikkek árát kikerekí­tik. Ha például valaminek az ára korábban 2372,50 forint volt, akkor most 2370 forintért árusítják. Üzembe lépnek az első automatizált esőztetőrendszerek, tovább épül a Nyugati és a Kiskunsági Főcsatorna 800 millió forint az öntözéses gazdálkodás ez évi építkezéseire A mezőgazdaság s így az egész népgazdaság ez évi ter­vében jelentős helyet kap az öntözéses gazdálkodás fejlesz­tése. A mezőgazdasági terme­lés előirányzott 4—5 százalé­kos növelésének egyik fontos eszközeként 548 000 hold — a tavalyinál mintegy 20 száza­lékkal nagyobb terület — kap mesterséges csapadékot. 1964-ben lépnek üzembe az első automatizált, földbe épí­tett esőztetőrendszerek, ame­lyek méreteikben és technoló­giájukban egyaránt megfelel­nek a korszerű nagyüzemi gazdálkodás követelményei­nek. A nyolc termelőszövetke­zet területére kiterjedő 7000 holdas kalocsai telep az idén már teljes egészében üzemel, a 4500—4500 holdas balaton- aligainak és dunaújvárosinak azonban még csak egy része készül el. Az előbbihez a Ba­laton vizét vezetik belterjes kultúrák: szőlő, rózsa, komló öntözésére, az utóbbinál pe­dig a Dunai Vasmű tartalék­szivattyúját hasznosítják. Az öntözéses gazdálkodás ez évi több mint 800 millió fo­rint értékű beruházásainak 75 százalékát az öntözőtelepek építésére fordítják, de már az idén is1 jelentős erőfeszítése­ket tesznek a későbbi évek­ben szükséges öntözővíz biz­tosítására. A hegy- és domb­vidékeken kedvezőek a lehe­tőségek a helyi tárolók épí­tésére. Ily módon 1964-ben to­vábbi mintegy tízmillió köb­méter víz tárolására nyílik lehetőség. Az öntöző főművek fejlesz­tése során a legjelentősebb munka a Nyugati és a Kis­kunsági Főcsatorna építésének folytatása. A Nyugati Főcsa­torna első része ez évben már üzemel, s megépül az első há­rom öntözőfürt. Ezek 1965- ben 12 000 hold öntözését te­szik lehetővé. Lényegében be­fejezik a kiskunsági öntöző- csatorna, valamint a hozzá­tartozó tassi öntözőfürt építé­sét, s megtervezik a solti für­töt, ez a következő évben épül majd meg. 1964-ben el­készül több kisebb öntöző- rendszer is, közöttük két tíz­ezer-tízezer holdas a szabol­csi homokon. (MTI) e ben az államok lemondanak arról, hogy erőszakot alkal mazzanak területi viszályok vagy határkérdések megoldása céljából. Az üzenet hangsúlyozza, hogy »jelenleg olyan helyzet alakult ki, amikor gyakorlati síkon lehet felvetni és megol­dani azt a feladatot, hogy kü­szöböljék ki a nemzetközi élet­ből az erőszak alkalmazását álamközi területi viszályok esetén«. A javasolt nemzetközi egyez­ménynek — mondja az üze­net — az alábbi négy fő ren­delkezést kell tartalmaznia: O Az aláíró államok ün­nepélyes kötelezettséget vállalnak, hogy nem folyamod­nak erőszakhoz a kialakult ál­lamhatárok megváltoztatása érdekében. Elismerik, hogy az ál­lamok területe még át­menetileg sem lehet célpontja valamely betörésnek, támadás­nak, katonai megszállásnak vagy egyéb erőszakos lépés­nek, amelyet más államok tesznek közvetlenül vagy köz­vetve valamiféle elgondolás, politikai, gazdasági, stratégiai vagy határkérdések, illetve egyéb szempontok alapján. Határozottan kijelen­tik, hogy sem a társa­dalmi és államrend különbö­zősége, sém a diplomáciai el­ismerés megtagadása vagy diplomáciai kapcsolatok hiá­nya, sem egyéb ürügyek nem szolgálhatnak alapul ahhoz, hogy egy állam megsértse egy másik állam területi épségét. Kötelezik magukat, hogy ' kizárólag békés eszközökkel oldanák meg -min­den területi viszályt. Ilyen eszközök: tárgyalások, közve­títés, egyeztető eljárás, vala­mint más békés eszközök, amelyeket az érdekelt felek választanak az ENSZ alapok­mányának megfelelően. •►A szovjet kormánynak mély meggyőződése, hogy ha az ál­lamok kötelezettséget vállal­nak, amelynek értelmében ki­zárólag békés úton oldják meg a területi viszályolcat, ez nagy­mértékben elősegíti a nemzet­közi ügyek rendezését« — mu­tat rá Hruscsov üzenete, majd így folytatja: ■Meggyőződéssel állíthatjuk, hogy ha az államok szerződést kötnének és ebben lemonda­nának az erőszak alkalmazá­sáról a területi viszályok meg­oldása érdekében, ezzel új helyzet jönne létre, amelyben sokkal könnyebbé válnék más o ! alapvető nemzetközi problé­mák megoldása is. Ez minde­nekelőtt és mindennél inkább vonatkozik a leszerelés prob­lémájára.« A szovjet kormányfő meg­állapítja, hogy »sok állam kö­zös erőfeszítései révén az utóbbi időkben bizonyos si­kereket lehetett elérni a nem­zetközi feszültség enyhítése te­rén. A világ sorsáért, a népek jövőjéért nagy felelősséget vi­selő államférfiak egyetemes kötelessége, hogy további, még határozottabb lépéseket tegyenek, amelyek alkalmasak az új háború veszélyének ki­küszöbölésére.« — A szovjet kormány arra a következtetésre jutott — mondja a továbbiakban az üze­net —, hogy hasznos volna, ha az általános és teljes leszerelés feladatának megoldására irá­nyuló lankadatlan igyekezet mellett egyidejűleg fokoznánk erőfeszítéseinket az államok közötti éles súrlódások és a feszültségi gócok kiküszöbölé­se érdekében. Hruscsov megállapítja; hogy a területi viszályok, az állam­közi határkérdések, államok­nak más államokkal szemben emelt kölcsönös vagy egyolda­lú területi igényei olyan prob­lémákat jelentenek, amelyek­nek következményeképpen a leggyakrabban keletkeznek ve­szedelmes súrlódások az álla­mok között a világ különböző részeiben. — A területi igények és. az államok közötti területi viszá­lyok gyakran visszatérnek — mutat rá a szovjet kormányfő, ezzel kapcsolatban minde­nekelőtt Tajvan kérdésére utal. — Ez a sziget ősidők óta a kínai állam szerves része — mondja üzenetében. — Tajvan szigetének az amerikai csapa­tok által történő jogtalan meg­szállásának meg kell szűnnie. A sziget a Kínai Népköztársa- ág elidegeníthetetlen része, és már régen visszatért volna az anyaországhoz, ha egy másik állam ezt nem akadályozná. »Kétségtelenül igazságosak azok a követelések, amelyeket a felszabadult államok tá­masztanak arra vonatkozólag, hogy adják át nekik a hoz­zájuk tartozó, de még a gyar­mati iga alatt vagy külföldi megszállás alatt maradt te­rületeket« — hangsúlyozza az üzenet. »Ez teljes mértékben vonatkozik természetesen azoknak a, népeknek a terüle­teire is, amelyek még nem vívták ki nemzeti független­Elkészült az első zsebrádió a székesfehérvári VTKGy-b»n. {KaUóczy Szilárd felvétele) VADAK A HÓBAN Egy vadász ismerősömmel találkoztam tegnap. A Zse- licség tájait járja, ismeri hát az erdei-mezei vadak téli éle­tét. A nyúl most a futóverse­nyek győztese. Megbírja a hó, nem szakad bele, fürgén to­vairamodhat. Az őz meg a szarvas bizony nehezebben té- rül-fordul. A szarvas még csak megbirkózik az aka­dállyal, az őz gyenge lábát pedig már kezdi vagdosni a hókéreg kemény éle. S találnak-e elegendő táp­lálékot? A nyúl vígan megél, a természet terített asztalán rengeteg a kedvenc csemegé­je, a rügy. A vaddisznó? Öt aztán igazán nem kell félte­ni. Máskor a föld alól, most meg a hó alól is előteremti táplálékát. Tavaly ilyenkor bizony még javában lakmá- rozliatott egyik-másik kuko­ricatáblán. Az ősszel viszont nem hagytak kint neki télire- valót. Pontosabban: össze­függő területen, töretlenül nem maradt számára kukori­cacső. Maradt azonban egyik­másik levágott száron vagy a szántatlan föld felszínén. Nem rest megkeresni. Kitűnő orra van, megérzi a kukorica sza­gát még akkor is, ha 30—40 centis hóréteg fedi el előle. A gondos vadászok készí­tette etetőkhöz odaszoknak az őzek, szarvasok. Még azt is »tudják«, hogy melyik kazal­ban van a tsz legjobb lucer­naszénája. Más ínyencséget is kínál nekik a téli természet. »Ismerik« a határ tábláit. Az árpaföldet minden útbaigazí­tás nélkül megtalálják. Le- hemperednek rá, testük me­legével olvasztják vagy lá­bukkal kaparják a havat. S egyszer csak kikandikál a hó alól a téli takaró alatt is dús, buja vetés. Ritkítani kell ezt, nehogy baja essék... Emlé­kezetükben kutatva úgy rém­lik nekik, mintha egy évvel ezelőtt kevés helyen akadtak volna ilyen ízletes csemegére. Vadak a télben, a hóban. Életmódjuk, táplálkozásuk nem független attól, hogy mit tett a parasztember a termé­szetben, a határban, a mezőn akkor, amikor , munkára szó­lította kötelességérzete. K. J. ségüket, és továbbra is gyár« mati helyzetben vannak«. Hasonlóképpen fel kell szá­molni azokat a katonai tá­maszpontokat is, amelyeket a szóbanforgó államoktól elsza­kított területeken létesítettek. Le kell mondani az erőszak alkalmazásáról olyan államok egyesítésének megoldása so­rán, mint Korea, Vietnam, Németország. A szovjet kormányfő üzene­tében rámutat: A második világháborúban a támadók szerepét betöltött néhány ál­lam revansista köreinek te­rületi »igényeit« a leghatáro­zottabban vissza kell utasíta­ni, mert azok ellentmondanak a béke érdekeinek. Ebből csalc újabb világháború támadhat. Hruscsov a történelmi, nép­rajzi, vérségi vagy vallási sík­ra visszavezethető érveken és elképzeléseken alapuló terüle­ti követelésekkel és határvi­tákkal kapcsolatban arra int, hogy »tanúsítsanak kellő meg­értést« a történelmileg kiala­kult határok iránt. Hruscsov véleménye szerint az egész emberiséget fenye­getné egy határviszály miatti fegyveres konfliktus a világ­nak abban a térségében, ahol a múltban mind a két világ­háborút kirobbantották, a je­lenben pedig az egymással szemben álló két katonai cso­portosuláshoz tartozó államok nagy létszámú csapatokat és nagy mennyiségű fegyverzetet Összpontosítottak. Ilyen térségi Európa; ez vitathatatlan. Kétségtelen — hangzik as üzenet —, hogy egy lokális összetűzés olyan államok kö­zött, amelyek területi vitáikat fegyverrel akarják megoldani, nukleáris világháborúvá fa­julhat, és az senkit sem kí­mél meg, attól senki sem határolhatja el magát. Az őrülteken vagy a gyűlölettől elvakult politikusokon kívül senki sem nyugodhat bele ilyen perspektívába. A leghatározottabban ki kell jelentenem — írja üzene­tében a szovjet kormányfő —, hogy a Szovjetunióban ilyen politikusok nincsenek, mert ha lennének, kétségtelenül el­megyógyintézetbe jutnának. A szocialista államok békesze­rető és háborúellcnes politikai irányvonala ugyanakkor biz­tosíték arra, hogy bármilyen területi viszály javunkra tör­ténő megoldása érdekében nem fogunk és nem is hasz­nálhatunk fegyvert. Mélyen meg vagyunk győ­ződve arról, hogy az erő alkalmazása a területi viták megoldásánál nem felel meg egyetlen nép, egyetlen ország valódi érdekeinek sem. A Szovjetunió miniszterel­nöke kijelenti: Egy nemzetközi megállapo­dás az államok között arról, hogy a területi viták megoldá­sánál lemondanak az erő al­kalmazásáról, a friss szellőhöz hasonlóan sokat seperne ki a nemzetközi életben mind­abból, ami mesterségesen fel­fújt, és akadályozza a fe­szültség enyhülését és a béke szilárdulását. Egy ilyen meg­állapodás újabb jelentős eny­hülést hozna a nemzetközi ég­hajlatban, és kedvező talajt teremtene az államok közötti bizalom növekedéséhez. Hruscsov reményét fejezi ki, hogy az új helyzetben »sokkal könnyebben meg le­hetne találni más alapvető nemzetközi problémák meg­oldásának lehetőségét.« (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom