Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-31 / 25. szám

Somogyi Néplap Z MSZMP MEGYEI HiZOTTSÁGh ES A MEGYEI TANACS L Arányosan! Az igazgatói alap megtervezéséről és felosztásáról több Állami gazda­sagunkban nem megfele­lően használják fel az igazga­tói alapot. Emiatt sokszor meg­bírálták a gazdaságok vezetőit és a szakszervezeti bizottságo­kat. Mit mond a rendelet? Az igazgatói alap képzésé ről és felhasználásáról szóló miniszteri utasítás kimondja, hogy a vállalati kulturális alap létesítése 1960. január 1- től hatályát veszti. Ellenben: »Az igazgatói alap jóléti és jutalmazási részre oszlik. A jóléti részből az üzemi tanács (szakszervezeti bizottság) dön­tésének megfelelő mértékben fedezni lehet minden olyan ki­adást, amely a dolgozók jóléti . (szociális, egészségügyi), kul­turális és sportcéljaival kap­csolatban merül fel; különösen kulturális és sportintézmé­nyek támogatását stb. Az igaz­gatói alap jóléti részének fel- használásáról az üzemi tanács (szakszervezeti bizottság) min­den év elején készítsen fel­használási előirányzatot.« Megyénk két állami gazda­ságában megvizsgáltuk, ho­gyan szereztek érvényt a mi­niszteri utasításnak. A BALATONBOGLÄRI Állami gazdaságban az igazgatói alap jóléti részé­ből 1963-ban 141 000 forintot utaltak át a szakszervezeti bi­zottságnak szociális, kulturális és sportcélokra. (Ez az összeg az igazgatói alapnak körülbe­lül negyedrésze.) A .jóléti alap többi részét ösztöndíjakra és élüzemavató ünnepségre fordí­tották. A szakszervezeti bizott­ságnak átutalt összegből, a szakszervezeti tagdíjak 35 szá­zalékából és az szb művelődési körének önálló pénzalapjából — a három forrásból több mint 200 000 forint gyűlt össze — kulturális célokra (rádió-, televízió-, hangszervásárlás és -javítás, tánccsoport, könyv­tár, szakkörök stb.) mintegy 80 000 forintot használtak fel, illetve tartalékoltak. Szociális, sport- és egyéb, jóléti célokra a szakszervezet mintegy 150 000 forintot költött el a rendelkezésre álló összegből. A többi között külföldi utazá­sokhoz való hozzájárulásra (tanulmányút, jutalomüdülés, társasutazás) — ezt a minisz­teri utasítás lehetővé teszi — 74 000 forintot fordítottak. In­gyenes külföldi jutalomüdü­lésben ezerhétszáz közül 4 fi­zikai és 3 szellemi dolgozó ré­szesült. A szakszervezeti bi­zottság a rendelkezésre álló összegek felhasználását meg­tervezte. Megítélésünk szerint ezen a téren — helytelen fel- használás miatt — bírálat nem illetheti a gazdaságot. A jóléti alap felhasználását azonban nagyobb gonddal, kö­rültekintéssel kellene megter­vezni a Balatonboglári Állami Gazdaságban is. Élüzemava- táskor több mint 100 000 fo­rintot költöttek el; az ünnep­séget személyenként kb. 60 fo­rintos (!) kalkulációval rendez­ték meg. (A százezer forintban nincs benne a dolgozóknak ki­osztott pénzjutalom!) Ennél sokkal szerényebben is lehet ünnepelni; pazarlás túlmérete­zett étel- és italadagokat fel­szolgálni csak azért, mert »van miből«. Felhívnánk a Balaton­boglári Állami Gazdaság fi­gyelmét még az 1003/1960. Korm. számú határozat egy mondatára is: »A jóléti részből a vállalat támogatást folyósít­hat az illetékes tanács részére, a vállalat dolgozóinak kulturá­lis fejlődését szolgáló területi művelődési otthon működésé­nek fokozottabb elősegítése céljából.« VIZSGÁLÓDÁSUNK má­sik HELYE a Balatonújhelyi Állami Gazdaság volt. Itt az igazgatói alap felhasználható jóléti része mintegy 50 000 fo­rint volt 1963-ban. Ezt az ösz- szeget külföldi utazásokhoz való hozzájárulásra, élüzem- avatásra, a sport támogatásá­ra költötték el. Sajnos, anél­kül, hogy felhasználását előre megtervezték volna, és anél­kül, hogy kulturális célokra is apró-cseprő kiadásoktól elte­kintve — felhasználták vág tartalékolták volna az igazga­tói alap jóléti részét. A szak- szervezetnek mindössze 3000 forint állt rendelkezésére. Ügy látszik, hogy a szakszer­vezeti bizottságnak passzív szerepe volt az igazgatói alap jóléti részének megtervezésé­ben és felhasználásában. Ilyenformán az igazgatói ala­pot nem a miniszteri utasítás szellemében használták fel 1963-ban. A gazdaság szb-tit- kára elmondotta, hogy mindig tudott az összegek hováfordí- tásáról; kulturális célokra az »igények szerint« alkalomsze­rűen kértek pénzt az igazgatói alapból. Hasonló esetet azon­ban — azaz nagyobb összegű kulturális kiadást — nem tud­tak említeni. Nem lenne talán helyük az ilyen összegeknek? Ellenkezőleg! A gazdaság köz­pontjában a munkásszállás, a klubszobának használt helyi­ség fölszerelése s általában a kulturális szolgáltatás nagyon szegényes. (1964-ben a tervek szerint új épületben kap ott­hont a klubszoba.) Az egyik üzemrészben, Bagó-hegyen 14 család él villany és — egy-két telepes rádió kivételével — a legelemibb kulturális lehetősé­gek nélkül, nem egy család szabadkéményes lakásban. (A lakásokat ebben az évben ter­vezik felújítani.) Vajon nem lett volna-e he­lyesebb az arányokat máskép­pen meghatározni, és a jóléti alapból a dolgozók művelődé­se, kulturált szórakozása cél­jaira is tervezni, illetve tarta­lékolni — például nyolc dol­gozó ingyenes külföldi útja he­lyett? (450 közül 12 dolgozó járt külföldön 1963-ban.) ITT AZ IDEJE az 1964. évi igazgatói alap arányos felosz­tásának és megtervezésének. Gondosabban és több felelős­séggel végezzék el ezt a felada­tot vállalati igazgatóink és szakszervezeti bizottságaink! Wallinger Endre PP Wiiiémvizsga pp A gépjárművezetőknek jó idegekre, pontosan működő ref­lexekre van szükségük. Veze­tés közben bármikor előadód­hat váratlan esemény (szabály­talanul előz,, kanyarodik egy jármű, úttestre szalad egy gyer­mek stb.). Ilyenkor nem sza­bad elveszteniük lélekjelenlétü­ket, hanem határozottan és gyorsan kell cselekedniük. Eh­hez viszont a szabályok pontos ismeretére van szükség. A na­pokban Schlág miiller Zoltán törzsőrmester, a megyei rend­őr-főkapitányság közlekedési csoportjának munkatársa iga­zoltatás, ellenőrzés helyett kér­déseket telt föl néhány gép­járművezetőnek. Amolyan vil­lámvizsga volt ez ... „Ha jön a vonat, megállók” A BA 10—39 Warszawa ve­zetője, Nyíró Károly 25 éves szakmai gyakorlattal és kö­zépfokú vizsgával rendelke­zik. Mit jelent a piros jelzőtár­csa a veszélyes helyre figyel­meztető tábla alatt? — Megállni... figyelmesen körülnézni. — Nem helyes, mert a so­rompó nélküli vasútátjárónál szerelvény áthaladásakor vi­lágosban jelzőtárcsával, sötét­ben fényjelzéssel állítják le a forgalmat. Ezek hiányában zavartalan az áthaladás ... — Igen, én is így gondol­tam ... — Mégis, mikor kell feltét­lenül megállni sorompó nél­küli vasúti átjárónál? — Ha jön a vonat... meg­állók. — Ez természetes! Kísérelné meg valaki ilyen­kor az áthaladást! De a KRESZ több feltételt is szab: egyebek között akkor is meg kell állni, ha nincs szabad kilátás. „Megállni” tábla Harminc-negyven kilométe­res sebességgel hajt ki a 67­Az m4s<zlá*sáfy $<Uí(vzatai... Vacsora utáni ká­vémat szürcsölget­tem jóízűen, amikor Barábel mellém tele­pedett, és azt a meg­lepő kérdést szögez­te védtelen énem­nek, hogyaszongya: — Tudod-e, édes egy komám, hogyan lesz az ember orosz­lán? Persze nem tud­tam. — Az úgy lesz, hogy... (Egy féldeci.) — Ezt bedönti az ember. — Eddig értem — bólogattam, s a vál­tozatosság kedvéért balról jobbra kavar- gattam a 1 táv ómat. — Bedönti ezt is. (Két féldeci.) A hátát már felpú­pozta, mint a macs­kák, a szeme csil­logni kezdett, de . . . — .. i messze va­gyunk még az orosz­lántól! Ezt figyeld! önvédelemből lelö­kött még két konya­kot. No! — Érzed már . . . ? — Nem — válaszol­tam unottan, de egy­re szaporább pil­lantásokkal mére­gettem a presszó vendégeit, mert hir­telen olyan furcsa érzésem támadt, hogy Barábel pilla­natokon belül az asztal alá issza ma­gát, akkor pedig se­gítség kell. — Azonnal nyávog­ni fogok — jelentet­te ki a hatodik fél­deci után. — Érzem, hogy macskásodik a lábam. Meghűlt bennem a vér. Tényleg nyávo­gott. Egészen a ki­lencedik konyakig. Akkor aludt egy csöpp kis másfél órácskát, majd ki­jelentette, hogy lin- gala nyelven fog beszélni, mert Kon­góban ez az uralko­dó nyelvjárás. — Hiszi a piszi! — akartam mondani, de szerencsére elha­raptam, mert érez­tem, hogy perceken belül egy oroszlánnal ülök négyszemközt a picuri asztalnál. Fél tizenegykor már morgott, később szerelmes levelet fir­kált valami Bizánc­nak, aki állítólag nőstény oroszlán, és akit — vallotta be sírva — végtelenül tudna szeretni. A C-dúr skálát még viszonylag szé­pen elénekelte nyolc hibával, de hogy miért ereszkedett utána négykőzlábra, számomra örök rej­tély marad. Az oroszlánság le­geslegfelső fokán he­veny alkoholmérge­zést kapott öorosz- lánsága, és némán tűrte, hogy minden földi halandó disznó- , nak nézze. — vő —* ezüstszínű neon A Fővárosi Neonberendezéseket Gyártó Vállalat készít­ményeit az ezerszinű neonfeliratokat, transzparenseket országszerte megtalálhatjuk a városokban és már egyre több faluban is; ott díszelegnek az üzletek, mozik, művelődési házak homlokzatán. A kívánt méretben ké­szülő betűket, figurákat pontos rajz alapján formál­ják, hajlítják, magas hőfokú gázsugárral izzított üveg­csövekből. es útra Visz felől egy útgya lut vontató Zetor. Vezetője, Pintér József, a Balatonbog­lári Állami Gazdaság dolgo­zója nem látja sem a műút előtt elhelyezett táblát, semj a Kaposvár felől közeledő > járművet. — Nem vett észre agy táb- j lát a kihajtás előtt? Töpreng, aztán rávágja: — De igen. láttam egy j »Megállni« táblát... — Tévedett! Elsőbbség adá­sára figyelmeztető tábla voltí az, miért nem vette figye­lembe? — Néztem, de nem láttam! magukat, biztos gyorsan jöt- j tek. — Űtgyalut vagy más mun- j kagépet hány kilométeres se- j bességgel vontathat? — Ügy tudom, öttel. Nem jól tudja, mert a j KRESZ 10 kilométeres sebes- j séget enged meg. Ráadásul el- j mulasztotta az útgyalu kiálló' részét zászlóval megjelölni. A j járőr szabálysértés miatt föl-1 jelenti. j „A fiam forgatja...” — Ugye egy kicsit gyor­sabban hajtottam? — kérdezi az ÁFOR üzemanyagot szállí­tó kocsijának vezetője, Zsom­bori József, amikor kiszáll a vezetőülésből. — Miből gondolja? Hány kilométeres sebességgel ha­ladhat járművével? — Nem is tudom.. A régi KRESZ szerint negyvennel vagy ötvennel, de lehet, hogy csak harminccal. — Mit tud a jobbkéz-sza- bályról egyenrangú kereszte­ződésnél? — A régi KRESZ szerint... — Üj KRESZ könyve van? — Van, hogyne, a fiam forgatja... ö szokott kérdez­getni. Zombori tizennégy éve ve­zet, s az új KRESZ egy éve van érvényben. Jobban ten­né, ha fia helyett ő forgatná a KRESZ-könyvet. „Tudja az atyaisten...” — Máthé Ferenc vegyész- mérnök vagyok, a Budapesti Dózsa kiváló motorosa. Fiam ugyancsak az egyesületnél van, ő is kiváló motoros — szól ki a Cl 18—72 rendszá­mú mikrobuszból a vezető. — Nagyszerű, akkor a köz­lekedési szabályokat is bizto­san kiválóan ismeri... — Veszélyes helyre figyelmeztető tábla, alatta piros jelzőtár­csa? • — Nagy szó. Megállni tilos? A többi kérdésre is találga­tó, bizonytalan választ ad a »kiváló« motoros. Végül, ami­kor megunja a kérdéseket, fejét vakárgatva így szól: — Tudja az atyaisten... régen vizsgáztam. Elmélet és gyakorlat A Karádra vezető út Visz melletti kanyarjában összeüt­között két teherautó. A bal­esetet az FB 40—50 számú kocsival Bogdán József, a Karádi Gépállomás dolgozó­ja okozta. Gyorsabban veze­tett a megengedettnél s a ka­nyarban, amikor meglátta a szembejövő járművet, ijedté­ben fékezett, kocsija megcsú­szott, s a másik elé vágódott. — Milyen sebességgel ha­ladhat csúszós, rossz úton? — Ahogy az élet- és va­gyonbiztonság megengedi... Bogdán minden szabályt pontosan és jól ismer. Mindez ? azonban hiábavaló, ha nem tartja meg őket. • * * A 13-as AKÖV gépjármű- vezetői kiválóan »vizsgáztak«: Fiák József, az YA 81—27, Jung János, a GA 16—66, Pánczél István, az YA 80—65 rendszámú gépkocsi vezetője határozottan, pontosan vála­szolt a kérdésekre. Meglát­szik, hogy a vállalatnál min­den hónapban tartanak KRESZ-oktatást. Az országúti ■villámvizsga« tapasztalatai arra figyelmeztetnek, hogy erre máshol is nagy szükség lenne. Nemcsak a magán-, ha­nem a hivatásos - gépjármű- vezetőknek is gyakrabban kel­lene forgatniuk, tanulmányoz­niuk a KRESZT-t, hogy ne lepődjenek meg akkor sem, ha valami váratlan esemény történik, és akkor sem, ha fog lalkozásuk szabályairól kérde­zik őket. Szalai László Tájékozottság A másik bolt dolgozóit szapulják az egyik üzletben. Nem a leghízelgőbben nyi­latkoznak az ott dolgozókról, mert kétszínűén ajnározzák az eléggé rabiátus boltveze­tőt. A pénztárosnő is bekap­csolódik a beszélgetésbe: — Így van, Mari az egy fúria, Juci egy két lábon járó koz-, metikai szalon, s az a kul­tusz, ami ott van! — Marit meg Jucit isme­rem — szólal meg a takarí­tónő. — De ki az a kultusz? Mindenki nevet az elszó­láson, hogy a könnye potyog. A takarítónő sértődötten magyarázkodik: — Mi van ezen nevetniva- ló!? Tíz éve vagyok a válla­latnál, de még egyszer sem találkoztam vele. Biztosan alkalmi dolgozó!- lg ­A begyulladt diktátor A spanyol akadémia el­nökét sürgősen Franco elé rendelték. A diktátor az üdvözlésre ügyet sem vetve ráförmedt a tudósra: »Azon­nal adjon ki rendeletet az akadémikusoknak, hogy ezentúl a pápát ne VI. Pab- lónak, hanem VI. Paulónak írják. Már úgyis van két spanyol Pahlónk, akiket száműztünk Spanyolország­ból. Mindketten köztársa­ságiak, és személyes ellen­ségeim. Az egyik Pablo Pi­casso, a másik Pablo Ca­sals.« Az akadémia elnöke azonnal kiadta a rendele­tet. Azóta minden spanyol lap és sajtókiadvány VI. Panlónak írja a pápa nevét. Ha De Gaulle hirtelen meghalna... Kennedy elnök meggyilko­lása és Johnson alelnök utódlása Franciaországban is fövetette a kérdést: Mi tör­ténnék, ha De Gaulle hirte­len meghalna? A választáso­kig kétségtelenül zűrzavaros helyzet állna elő. De Gaulle elnök azonban hallani sem akar arról, hogy alelnököt nevezzenek ki, és vonakodá­sát bizalmasan a követke­zőkkel indokolta: »Az alel­nök lenne az az ember, aki engem minden reggel gyana­kodva méreget, és megkér­dezi a személyzettől, hogyan töltöttem az éjszakát.« * * * Hat éve tartó sakkjátszma Peter Anderson skót is­kolaigazgató bat esztendeje folytat levélben sakkjátsz­mát a szovjet Ivan Liv- sinnel. Eddig a játékosok fejenként 36 lépést tettek, a húzás sora. most Livsinen van. Mindkét fél izgalom­mal várja a játszma kime­netelét. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei bizottság;» us a Somog\ megyei Tanáé* lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünle meg, és nem adunk vissza. » Magyar Posta Elő- f»elvf postahivafii oknál •áskézbesítőknél Mj egy hónapra 12 Ft» index: 25087 Terjeszd fizeti"’ Elől Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari vállalat taposván üzemében Kaposvár. Latinka Sándor utca fc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom