Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-30 / 24. szám
Csütörtök, 1964. január 30. SOMOGYI NÉPLAP 3 „Tisztelt képviselőnő: szóljon érdekünkben.. »Kisborsőné, ne haragudjon ...« »Mariskám, hozzád »Tisztelt képviselőnő! Elnézését kérem, amiért levelemmel ismeretlenül zavarom. Tudom, sok a dolga, de tudom azt is, hogy megérti, milyen nehéz helyzetben vagyok. Családommal Szőkedencsen la- kupk, elhatároztuk, hogy a régi helyett új házat építünk. Megtakarított pénzünk azonban ehhez kevés volt. Az OTP- nél biztattak: kérjünk, és biztosan kapunk építési kölcsönt... Lebontottuk a házat, s ekkor történt a baj: közölték velünk, hogy a házépítésre szánt hitelkeret elfogyott, s csak jövőre tudnak adni. Most mit csináljak ... ? Szóljon érdekünkben, mert egyedül képtelen vagyok megoldást találni. Fáradozását előre is köszönöm a magam és családom nevében: Papp F. János, Szőkedencs.» Ki ne ragadott volna tollat, telefont, hogy segíteni próbáljon a nehéz helyzetben levő családon? Kisborsó Béláné, a marcali járás országgyűlési képviselője is kötelességének érezte, hogy segítsen. Telefonált Kaposvárra, levelet írt az OTP hitelügyi főigazgatóságára Budapestre. Néhány nap múlva megjött a válasz: »Pótkeretet biztosítottunk, a házépítési kölcsönt kiutaltuk .. .*» Pappék levélben és személyesen mondtak köszönetét kép viselő j üknek. „Azt hittem, álmodom...“ Barátságos otthon Marcaliban. Együtt a család: a képviselőnő fia, menye és hathónapos unokája. — Nem volt könnyű beleszokni ebbe a munkába — mondja Kisborsőné. — Amikor először léptem át az Országház küszöbét, s elfoglaltam helyem a Parlamentben, azt hittem, álmodom, olyan hihetetlen volt ez. Naplóját, följegyzéseit, jelentéseit mutatja. — A hozzám fordulók panaszairól, kérelmeiről naplót vezetek, s egy-egy negyedévben végzett munkámról jelentést küldök a képviselőcsoport elnökének. „Mariskám, hozzád jöttünk...“ Kisborsőné, a marcali Vörös Csillag Termelőszövetkezet munkacsapat-vezetője népszerű közéleti személyiség a tavalyi választások óta. Erről tanúskodnak jelentései és naplója. A múlt évben alig volt olyan nap, hogy valaki be ne kopogott volna hozzá: jöttünk...« Telnek a füzet lapjai a kérelmezők nevével, s mellettük a megjegyzések: »Elintézve«, »intézés alatt«, de ilyen is akad: »teljesíthetetlen«, »elutasítva«. Mandelbaum Béla marcali kisiparos neve kétszer is olvasható benne, A Marcali Járási Tanácson helytelenül vetették ki adóját, s a képviselőnő közbejárására módosították. ősz Gyula nyugdíjasnak utazási kedvezményt szerzett; közbenjárására adták vissza Gömbös Istvánélcnak korábban államosított házukat. Borsó József né föld járadékát a tsz helytelenül állapította meg, de a különbözetet — a képviselőnő utánjárására — megkapta. Sikerrel járt el Kovács Lajos bognár házhelyügyében. Elintézte, hogy a Niklán átvezető utat portala- nítsák. „Örül az ember, ha segíthet...“ Kisborsó Béláné már korábban is fejtett ki közéleti, társadalmi tevékenységet. Az fmsz-nél igazgatósági tag, az FJK-nál pedig felügyelő bizottsági póttag volt. De ezek a megbízatások össze sem hasonlíthatók a képviselőséggel. Tanácsülésre hívják a járáshoz, a megyéhez. Nemrégen Somogyszentpálon pártve- zetöségi ülésen vett részt. A járási tanács kereskedelmi és pénzügyi, a megyei tanács művelődésügyi állandó bizottságának tanácskozásán is megjelenik. Rendszeresen tart fogadónapot, ott van a képviselőcsoport ülésein is, s nem hanyagolja el munkacsapatát sem. Háromezer csibét gondoz egymaga, s már csak azért is példát kell mutatnia, mert egyszer már elnyerték a szocialista brigád címet, elsők lettek a járás termelőszövetkezetei közti versenyben, s csatlakoztak az országos versenyhez. — Nem sok ez egy kicsit? — kérdem a képviselőnőt. — Sok — válaszol. — Hetenként egy szabadnapot kapok, ez azonban kevés a képviselői feladatok ellátására. Az esték, a vasárnapok mind erre mennek eL De, higgye el, szívesen teszem. Örül az ember, ha másokon segíthet... Szavaiból érezni: Mindent elkövet, hogy megfeleljen választói bizalmának. Szalai László lobi] min! tizenhatmillió iankönyv a (Mező tanévre Már dolgoznak a nyomdák azon a több mint 16 000 000 példányban megjelenő tankönyvön, egyetemi jegyzeten, amelyet az 1964—65. oktatási évben lappnak kézhez a tanulók, illetve a hallgatók. A Tan- könyvkiadó Vállalat tájékoztatása szerint az általános iskolai diákok számára 41 féle reformtankönyvet, orosz munkafüzetet és kézikönyvet készítenek mintegy 5 700 000 példányban. Ezenkívül két kísérleti orosz munkafüzet is készül az 5. és 6. osztályos tanulóknak. Ugyancsak az általános' isko lások tankönyvszükségletének kielégítésére 64 féle tankönyvet jelentetnek meg utánnyomással, összesen csaknem ötmillió példányban. A középiskolások következő tanévi jó tankönyvellátásának biztosítását is fontos feladatának tekinti a Tankönyvkiadó Vállalat. A nyomdákban 27 új kiadású középiskolai tankönyvet készítenek mintegy 300 000 példányban. Egyidejűleg megkezdték 131 féle középiskolai tankönyv utánnyomás! munkáit is. Az utánnyo- mott középiskolai tankönyvek példányszáma megközelíti a hárommilliót. A nemzetiségi iskolák számára 16 féle új tankönyvet jelentetnek meg, a többit utánnyomják. Gondot fordítanak arra is, hogy zökkenőmentes legyen a: esti és levelező oktatásban részt vevő felnőttek tankönyv- ellátása. Részükre négyféle új könyv készül; 60 félét utánnyomással állítanak elő több mint egymillió példányban. A Tankönyvkiadó 63 féle főiskolai, illetve egyetemi tankönyvet szerkeszt és jelentet meg a következő tanévre körülbelül 150 000 példányban. Huszonkilenc különféle főiskolai és egyetemi tankönyv utánnyomással készül, s ezek példányszáma 70 000 lesz. Mintegy 2400 féle egyetemi és főiskolai jegyzetet is kiadnak 700 000 példányban. Az említetteken kívül különböző egyéb iskolatípusoknak is gyártanak tankönyveket. Ezek közül hatféle új kiadású lesz, 15 féle utánnyomással készül, s példányszámuk csaknem 200 000. (MTI) Ssi». gyékény ess kérő helyett «Irts füvet A fonyódi járás rét- és legelő javítási tapasztalataiból A fonyódi járásban számba vették a rét- és legelőgazdálkodás helyzetét. A párt járási végrehajtó bizottsága most készül a téma megtárgyalására. Tervezik, hogy kivált a múlt évi javulás tanulságainak felhasználásával átfogó programot adnak a nagyobb arányú és még gyorsabb ütemű fejlesztésnek. A feladat részleteit ugyan majd ezután határozzák meg, de a való helyzet és számos kedvező tapasztalat máris ismeretes. Vegyünk sorra néhányat a rét- és legelőgazdálkodás jellemző vonásaiból. A vegyszer kedvező hatása Miután az előterjesztést áttanulmányoztam, Balatonke- resztúron érdeklődöm a fű- és szénatermésről. Zalamek József, a tsz állattenyésztője válaszként ezt mondja: — Van elegendő szálas takarmányunk. Erre az évre terveztük, hogy veszünk 20 te- nyészüszőt, 40 növendéket meg 20 hizlalni való marhát. Akár ma átvehetnénk valamennyit, nem fogyna el a nyár előtt a szénánk. Mi az alapja ennek a nyugodt magabiztosságnak? December másodikén kötötték be télre az állatokat az istállóba. Addig kijárt a jószág a legelőre. Az októberre, novemberre szánt szénához igy csak az év utolsó hónapjában kellett hozzányúlni. Tehát a legeltetés, a legelő... Főként egy 45 holdas rész. Ezen vegyszerrel irtották ki a gyomot. Milyen volt ek a szakasz a múlt év tavaszán? Mint régebbi törést fölverte a vatj- kender, a kóró, elburjánoztak rajta a tüskék. Jött a vegyszer, és megtette a magáét. Olyant tett, amilyent a keresztúriak korábban még sosem tapasztaltak. Az értéktelen növényzet kipusztult s helyén dús fű sarjadt. Olyan dús, hogy legeltetés helyett kaszálhattak is belőle. Tervszerű vízrendezés Azzal kellett volna kezdenem, hogy a járás rétjeinek, legelőinek számottevő része el- vizenyősödött. Itt a vízrendezés az első lépes. Hozzá is fogtak már évekkel ezelőtt, s ma már 88 km hosszú új vagy megtisztított árok szívja le 4584 holdról a fölösleges vizet. Lengyeltótiban, Balaton- lellén és másutt társulás alakult a munka tervszerű végzésére. Az árkok vágását, tisztítását az idén tovább folytatják Buzsák, Lengyeltóti, Látrány Somogytúr, So- mogybabod, Balatonszent- györgy és Vörs határában, másutt pedig hozzáfognak. A vízrendezést ma már fontos munkának, gyorsan megtérülő beruházásnak tartják a szövetkezetekben. Eleinte itt is, ott is fölvetették bizony taíankodva: Érdemes-e a társulásba befizetni a hozzájárulás diját? A szemmel látható gyakorlati eredmények eloszlatták az aggodalmat s bizonyítottak. Ezért növelik vízrendezéssel a járásban évről évre nagyobb gyepterületen a fűhozamot. S nemcsak az állami támogatást várják hozzá, hanem saját erejükből is áldoznak -rá. Hozzá kell tenni mindehhez azt is, hogy a pártmunkások, a szakemberek nem hagyták, nem hagyják abba az érvelést, a magyarázást. Elmondták, elmondják, hogy a csatornázás, az árkolás java része még hátravan. Irányítják, szervezik ezt a munkát, hogy mielőbb gazdagon teremjen a 15 470 hold rét- és legelőterület összessége. Meghálálja a műtrágyát A vízrendezés, a gondozás csak része a rét- és legelő javításának. Növelni kell e területek termőerejét is. Kevés istállótrágya jutott mindeddig a rétre és legelőre. S tavaly is járásszerte mindössze 138 holdat trágyáztak. Az idén ebben is előbbre kell jutni. Balatonkeresztúron például már eldöntötték: a rétre hordják az érett sertéstrágyát. Másutt is ugyanezt tervezik. S a műtrágya? Az is észrevehetően serkenti a fű fejlődését, ha... Ha idejében kiszórják és kellő mennyiségben adagolják. A júniusi 50 kilós holdanként! pétisótól hiába vár bárki is nagy hozamot. De a kora tavasszal adott több mázsás tétel, az bizony növeli a füvet. Nemcsak elvi és tudományos fejtegetések vannak ma már erről, hanem gyakorlati tapasztalatok, bizonyító adatok is. Balatonberényben például kísérleteztek tavaly. Egy-egy holdra, parcellánként folyamatosan 50—50 kilóval növelve a mennyiséget, 50—200 kiló pétiáót adtak. Á hozamot szénaértékre átszámolták, s ez_ azt mutatja, hogy a mű- trágyázatlan terület termése 810 kg, az 50 kilós pétisóval javított egy holdé 1000 kg, a 2 mázsa műtrágyával ellátott parcelláé pedig 1610 kg. A tanulság ebből a statisztikából önként adódik. A tervek szerint a járás -szövetkezetei a tavaszra 1500—2000 hold rét és legelő műtrágyázását irányozták elő. Javul a minőség Közismert, hogy a gondozott terület több füvet, szénát terem. De az sem mindegy, hogy milyent. Tapasztalatok igazolják, hogy víztelenített, gyomoktól megtisztított, trágyázott és műtrágyázott területeken jobb minőségű pázsitfüvek sarjadnak. Több mennyiség, jobb minőség — ez a gondoskodás kettős haszna. S van rá pontos számítás, hogy az összes rét és legelő megjavításával a járásban annyival teremne több takarmány, amennyivel elláthatnának 2000 szarvasmarha számosállatot. Nem kisebb jelentőségű dologról van tehát szó, mint többletként 2000 jószág évi takarmányának megtermeléséről. Űjabb és újabb terület nem kell hozzá, a rét és a legelő megvan, csak gondját keli viselni. Terjed, mind általánosabbá válik a járásban ez a szemlélet. Bizonyító példák adják meg a felvilágosító szó erejét. Tudják a szövetkezetekben, hogy az állattenyésztés fejlesztésének ez az egyik legszámottevőbb tartaléka. S amint születnek tervek a rét- és legelőjavítás folytatására, számos tsz-ben ugyanúgy, ugyanolyan arányban már eleve előirányozzák az állatállomány fejlesztését is. Mint említettem. Balatonkeressí- úron máris elhatározták a jószágvásárlást. Ám tervezik azt is, hogy szabad tartásos karámot ütnek össze a dús füvű legelő szélén, megél ott tavasztól őszig a növendék- marha. Lesz neki szénája is télire, hiszen a most sásos, gyékényes, zsombékos pos- ványt az emberi törődés há- rom-négyszer kaszálható rétté változtathatja. Kutas József A STKETLAKÓK KIENKÍHT TOGADTAK MMES COOC-Ot AZ AN col kapjtAw hsm tiltakozón azjstem "ÁLLAPOT tlltN A fór*PA TEMPLOMBA K/íERTt AZ ÚJ . éló rí re re r ’ hogy bemutassa a több/ istenekA KÜLÖNBÖZŐ SZÁNTÁN cooc aiaveteke maoat VASOKNAK. BEKENTÉK ILLATOS OLAJOKKAL. S KI FESTENÉK SZIKES fESTÉKEKKEL. ..... CSAK TUDNÁM tfff A- KAK EZZEL A BOLONDSÁGGAL ELÉNK/ A KA/HTANY ! AZOKAT A NAGY CSÓKAKOK A T, A MELYE-1 KEK ÉRKEZTEM HOZZATOK.' RAKJÁTOK MEG AZOKAT ÉLE LEMMEL ÉS MINDENNEMŰ AJÁNDÉKOKKAL! jaapift.’ggQgjfixyrArrt/*:]
