Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-29 / 23. szám

Szerda, 1964. január 29. 3 SOMOGYI NÉPLAP Elfenléfek Mi rleereszti r Mikor egyesül és Balatonmária között a két község? Noha a község képe nem mutatja, s a kastély és a templom kivételével kevés műemlék jellegű épület beszél róla, mégis Balatonkeresztúr történelmi események tanúja. Keresztúri jobbágyok Korabeli rajzokon, térképe­ken, lexikális kiadványokban már a XIV. század elején ta­lálkozni a Keresztúr nevet vi­selő településsel. Az innen el­hurcolt jobbágyok papírjaira ezt írták: Jobagiones de Ke­resztár. Egy 1416-ból származó okmány szerint a település ne­ve Kerezthur. Nem sokkal ké­sőbb, 1424-ben így jegyezték íöl a település nevét: Szent Kereszt Földje. Tartozott a somogyi kon- vent alá, a veszprémi püspök­séghez, uralta a török is. Az 1562-ben kiadott török adó- lajtsrom három — kőből épült, adó alá eső — házról ír, bár ennél jóval több épülete van. Ugyanez az adólajstrom 1580- ban már tizenegy kőházat em­lít. Keresztúrt 1703-ban grój Festetich Pál keszthelyi föld- birtokos uradalmához csatol­ják. Nagyberek és Keszthely erőssége védelmében Keresz­tűr fejlődik, szaporodik lakos­sága, egyre több ház épül a fa­luban. Új község születik Balatonkeresztúr fejlődését jelentősen meggyorsította a XIX. század végén országszer­te pusztító, főleg a zalai parto­kon óriási kárt okozó filoxéra- vész. A tönkrement szőlősgaz­dákat Keresztúrra telepítik. A község Balaton felőli részén házhelynek, szőlőnek és gyü­mölcsösnek alkalmas 300 hold- nyi területet kapnak. Ez kivá­lóan alkalmas szőlő- és gyü­mölcstelepítésre, közel a Bala­ton, lehet halászni, fürödni, s mindez meggyorsítja a telepü­lés fejlődését. 1912-ben strand­fürdőt létesítenek, harminchat szobás szálloda épül. Keresz­tárnak ekkor 1490 lakosa van, a község e településének pedig 573, 1920-ban már 860. A tele­pülés 1927-ben. elszakad Bala- tonkeresztúrtól, s Balatonmá- ria-fürdő néven önálló község­gé válik. Régi ellentétek — mai gondok Balatonmária és Keresztúr között határvonalat húzni nem lehet. Az évek során a két köz­ség teljesen egybeépült. Nem egy háznak a kertje a másik faluba nyúlik át. Elsősorban közintézményeik fonódtak ösz­sze: közös a posta, az iskola, > az óvoda, egy KlSZ-szervezet- be tömörülnek a fiatalok, ta­valy közös dalárdájuk, színját­szó csoportjuk volt, együtt tartják ünnepségeiket. Ez az összefonódás ma igen nagy gondot okoz. Balatonmá­ria ugyanis üdülőhelyi község, Keresztúr pedig termelőszövet­kezeti. Egyiknek sincs viszont művelődési háza, megfelelő mozija; bővíteni kellene az is­kolát; bölcsődére lenne szük­ség; a kicsinek bizonyult pos­ta helyett újat kellene építeni stb. Az lenne az ésszerű, ha a feladatokat a két község lakói egymással összefogva oldanák meg. Erről azonban hallani sem akarnak, főleg a máriaiak. — Régen jöttmentnek mond­tak bennünket, koldusok vol­tunk a keresztúriak szerint. Ha meghalt egy máriai, nem engedték a keresztúri temető­ben eltemetni. — Bennünket meg bugrisoknak csúfoltatok — vágnak vissza a keresztú­riak. Némelyek szerint olyan éle­sek az ellentétek, hogy lehe­tetlen a két falu összefogása. Egyesüljön a két község! Az ellentéteket főleg azok hangsúlyozzák, akik fölösle­gesnek tartják a két község összefogását. Szerintük köny- nyebb, ha mindkét falu maga oldja meg saját feladatait. Ba- latonkeresztúron nem így vé­lekednek. Sőt a múlt évi jú­niusi tanácsülésen javasolták, hogy egyesüljön a két község, vonják össze a tanácsokat, tá­volítsák el az útból a fejlődést gátló akadályokat. Varga Jó­zsef keresztúri tanácselnök szerint az egyesülés a legfőbb feltétele a fejlődésnek. Wolf János máriai párititkár is emellett áll ki. Szerinte az el­lentéteket sokan felnagyítják, eltúlozzák, a valóság más. Hi­szen például a két község fia­taljai most is együtt dolgoz­nak, soha sincs közöttük ellen­ségeskedés. A balatonmáriai tanács vé­leménye szerint azonban az egyesülésre nincs szükség, s elutasították a keresztúriak javaslatát. A két község to­vábbra is a maga útját járja. A keresztúriak néhány év alatt csaknem egymillió forin­tot tartalékoltak művelődési ház építésére. Kértek és kér­nek még hozzá támogatást, s rövidesen megkezdik az épít­kezést. De nem a központban — amint ésszerű lenne —, ha­nem a tanácsházzal szemben, hogy a máriaiaknak gyalo­> golniuk kelljen, ha el akarnak menni a rendezvényekre. S csak azért nem javíttatták meg az Ezredév utat, mert ott Ke­resztúrnak mindössze két há­za v^jn, s ezen az úton szállít­ják az egyik máriai boltba az élelmiszert. A máriaiak meg minden erejüket az üdülőhely, a Balaton-part szépítésére, fej­lesztésére fordítják. A nyá­ron egy keresztúri asszony dol­gozott a máriai fmsz zöldség­boltjában kisegítőként, s 10 000 forint hiánya keletkezett. — Olyan faluval egyesüljünk, ahol ilyen emberek vannak? — hangoztatják a máriaiak mint­egy igazolva, hogy nem bíz­hatnak meg a keresztúriak­ban. — Képesek lennének még arra is, hogy a Balaton fej­lesztésére adott pénzből Ke­resztúron járdát csináljanak — mondják az egyesülés ellen­zők Megoldódik magától? Balatonmária egy részét az 1958-ban alapított Balaton- fenyves községhez csatolták. Lakóinak száma 875, Balaton- keresztúré 1400—1500. Az ak­kori leválasztást is hosszú vi­ta előzte meg. — Miért mindig bennünket bántanak? Hagyják nyugod­tan a községet — hangoztatják Márián. Borbándi Ambrus máriai ta­nácselnök szerint nincs meg a feltétele a két község egyesí­tésének. Ezt mondja: — Nem kell erőltetni a dol­got ... Megoldódik majd ma­gától. Ebben nem lehet bízni. Mert az egyesülésnek nem a régi el­lentét, hanem más az akadá­lya, az, hogy Mária üdülőhelyi, Keresztúr pedig termelőszö­vetkezeti község. Néhányan attól félnek, hogy az egyesítés nehezítené elhelyezkedésüket. S félnek attól is, hc,gy a ke­resztúri termelőszövetkezet erősítésével járó feladatok az egyesített község valamennyi lakóját terhelnék, míg így csupán a keresztúriakat. Egybeépült a két község, la­kóinak és vezetőinek nagy ré­sze azonban igen távol áll egymástól. A járási tanácsra vár az a feladat, hogy köze­lebb hozza egymáshoz a két községet Azért, hogy Márián is megértsék: az egyesítés nem Keresztúr, nem az ottani tanács és a termelőszövetke­zet érdeke csupán. Érdeke Balatonmáriának is, hisz kü- lön-külön nem tudnak olyan eredményeket elérni, mint összefogva, egyesítve. Szalai László A nagy család -egy tagja Soícan dolgoznak télen is a pusztaszemesi tsz-ben Télen szünetelnek a mezei munkák, s bizony nem kis gondot okoz á szövetkezetek ve­zetőinek, hogy mivel foglal- lalkoztassák a tagságot. Pusz­taszemesen is probléma ez, hi­szen a szövetkezetnek nincs erdője, így a fakitermelés sem ad munkát. Viszont a tagok többsége kéri a dolgot, szeret­nék ebben az időszakban is szaporítani munkaegységeiket. A fogatosok hordják a trá­gyát. Mivel a közösben az ősz­szel elvégezték ezt a munkát, most a házaknál levő trágyát hordják ki a háztáji területek­re. A földművesszövetkezettel jégvágásra, szállításra kötöttek szerződést. Ez mindössze két- napi munkát adott, s egyket­tőre megtöltötték a jégverme­ket. Mivel folyamatosan érkezik a műtrágya, néhány szövetke­zeti tagnak ez is elég gyakori és biztos elfoglaltságot ad. A szövetkezet vezetői, ha megér­kezik egy vagon, rögtön kira­katják és elszállítják, nehogy vagonállást kelljen fizetni, fö­löslegesen pénzt kiadni. De van is jelentkező mindig erre a munkára. A férfiak többsége most az erdészetnél dolgozik. Erre az időszakra átengedte őket a szövetkezet vezetősége. A leg­nagyobb gondot az asszonyok foglalkoztatása okozza. Má­sod-harmadnaponként kukori- camorzsolással, zsákvarrással adnak nekik munkát, s úgy osztják be őket, hogy lehető­leg mindenki, aki akar, szerez­hessen munkaegységet. Ha túl sok munka nincs is, azért — mint az elmondottak bizonyítják — nem tétlenked­nek a téli napokban sem a pusztaszemesiek. Szovjet fodősok figyelik az Echo 2. útját A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának asztronómiai tanácsa közölte az amerikai tudósokkal az Echo 2. repülé­sével kapcsolatban végzett megfigyelések eredményeit. A többi között olyan eredmé­nyekről van szó, amelyeket a Szovjetunió északi területeire az Echo 2. repülésének meg­figyelése végett kiküldött ex­pedíciók szolgáltattak. Közlik, hogy az ország déli részében elhelyezett megfigyelőállomá­sok fölvételeket készítettek a csillagos égen átvonuló mű­holdról. Az időjárás, sajnos nem kedvezett a tudósok munkájá­nak. Sokfelé az eget sűrű fel­hőzet borította, s több állo­máson az Echo 2-t csák fel­hőfoszlányok között tudták megfigyelni. A megfigyelések folytatódnak. (MTI) Kocsis Klára meglepődött, amikor a fény­képezőgép len­cséje rávillant. Szemében cso­dálkozás, arcán szemérmes pír bujkált Hirte­len zavarában fejkendőjéhez nyúlt, hogy még jobban alája si­mítsa szőke fürtjeit Pedig még egy apró tincs sem me­részkedett elő szabálysértőén... Később maga is mosolygott alaptalan ijedt­ségén, amikor megtudta, hogy nem mint a munkásvédelmi előírás megsze­gőjét akartuk megörökíteni. Azt akartuk hallani tőié, hogy milyen ér­zés egy olyan nagy családhoz tartozni, mint a brigádja. Szűkszavúan válaszolt De nem magáról beszélt pedig ta­valy kiváló dolgozó kitüntetést kapott, és szakszervezeti bizal­minak választotta a lánccsévé­lő B műszakjának kollektívája. — Mondjon már valamit magáról is — biztatom, mert egyre csak a brigádját dicséri. — Mit mondjak? Három éve kerültem az üzembe, azelőtt csak a falusi munkát ismer­tem. Itt két hónapig mint át­képzés tanultam a szakmát, és nagyon megszerettem. A bri­gád megalakulása óta pedig még jobb itt dolgozni. Mindig akad közös program, és a munka is nagyobb kedvvel megy. Tavaly elnyertük a »■Megye legjobb szocialista bri­gádja« zászlót, most is itt van a gépemen. — Vajon meddig? — Az nemcsak tőlem függ, hanem a társaimról is ... — De maga mint kiváló dol­gozó és szakszervezeti bizalmi sokat tehet azért, hogy a zász­lót megtartsák. — Ami tőlem telik, igyek­szem megtenni... A múlt hó­napban 116 százalékra teljesí­tettem termelési tervemet. De azelőtt sem igen volt 100 szá­zalék alatt a teljesítményem. — És mint szakszervezeti bi­zalmi? — Erről sem sokat mondha­tok: a brigádtagok és a brigá­don kívüli dolgozók bizalom­mal fordulnak hozzám, s ahol tudok, segítek ... Szakszerve­zeti oktatásra járok, hogy még jobban elláthassam feladato­mat. Egyébként a brigádunk tagjainak többsége is tanuL Csak nekünk, akik vidékről já­runk be, egy kicsit nehéz ez a feladat... De azért megoldjuk valahogy... — Mivel tölti szabad idejét? — Sokat járok színházba és moziba, és természetesen ott­hon is segítek édesanyámnak. A mondat végén fölemelte tekintetét jelezve, hogy csupán ennyit tud mondani magáról. De amit mondott, abból ki­cseng: nem arra büszke első­sorban, hogy kitüntették, s hogy bizalminak választották, hanem, hogy egy olyan nagy­szerű közösséghez tartozik, mint a Pamutfonó-ipari Válla­lat kaposvári gyárának Dózsa Györgyről elnevezett szocia­lista brigádja, amely ma már félszáz tagot számlál. Szűcs Keren« Gyógynövény-vándorkiállítás Rövidesen útnak indul a Termé­szettudományi Múzeum gyógynö­vény-vándorkiállítása. 41 féle gyógynövényt, valamint az egész­ségre különösen hasznos vad gyü­mölcsöt mutatnak be eredeti for­mában és képen, rajzon. A növé­nyek nagy része mellett elhelyezik a belőlük készült gyógyszert is. A kiállítás célja előmozdítani * gyógynövények gyűjtését és ter­mesztését. Ehhez tájékoztatásul térképeken ábrázolják a legjobb termőhelyeket. A vándorkiállítás anyaga két példányban készült el, s 52 vidéki városban és községben mutatják be. (MTI) ♦♦♦♦♦♦«««♦♦♦♦♦«♦♦♦«««♦♦♦«♦«•í ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦*♦♦*♦«♦««♦♦•«« ««««««♦«« ««-»*€ «4 «<«««««< 4 ILIK szek/nt tw hák iakout re - né* rww. z'kotkióoz a non- stédos szigetekről _ AZT HDNDJ4. HOGY ABSA/Z AZ HIÁNYBAN VAN eer nagy rote, ahol gazdag BENNSZÜLÖT­TEK GINEN. EZT A SZAG ETET , NAPA! -N4K IA resolution tv a discoyeky felszedtÉka hok­1 'OMYT SS BUY/TOKIÁZTAK A BGNNSZÜLÖTAK ÁLTAL EGADOB NAPA! HIÁNYÁBA. JANES COOC YYYB JÚNIUS 19.-ÍN AlASZNA PARTVI­DÉKÉNÉL TALÁLKOZIK POTAP ZAJKON OKOST NAZÁSZ­SZÁL KEN, ÉN LÁBAM KG Y nagyon távoli «fe­fter. FORDULJ UK AM DÉL- KE. NAGYON SOK SZI­GETET FOGSZ TALÁLNI. JAKIATOK SZERENCSÉ­VEL..! ISZAPOS és Él IB KGY NAGY KELL BELEÖMLEN! A PEN­GÉKBE ! COOC KÖVETKEZTE TE - SK HELYES VOLT. A YUKON FOLYÓ TOKKO- LAT VIDÉKÉN JÁKT, DE A SOK ZÁTONYTÓL AZ ÖKÖLBE NEM TUDOTT COOC KINAJ&OBA BE KING TKNGEKAE, MAJD t - SZAK-KA LATT/ /HÁNYBAN ELÉKTE AZ ÁMENUCA! PÁN­TOKAT. NÉHÁNY NAP MÚLVA ÍKDEKES TÜNEMÉNY KAGADTA MEG A FIGYELMÉT A CSENDES ÓCEÁN ÉSAABH-kASíJsaSc KELRE A SANDWICH SZIGETEK HtÁZNÁSA TARTOZTAK AZ ANGOL HAJÓK, PÁKA ÓHATATLANUL KE/TESVE AZ ÁTJAKÓT.' ZAMANVUK! DÉLNYU­GAT! HIÁNYBAN A HO­RIZONT SZÉLÉN B TÁJ­KÉPEN NEM LÓ SZAKAZPÖLD LÁT- HATÓ.f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom