Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-28 / 22. szám

Kedd, 1964. január 28. 5 SOMOGYI NÉPLAP A realista színjátszás mestere 120 éve született Újházi Ede Milyen kár, hogy Gyulai Pál — a kor egyik legkiválóbb kritikusa, aki látta Újházi Edét első pesti szerepében, Sha­kespeare Vili Henrikjének Wolseyében — csak becsülte, ám nem írta le a színészi mun­kát cikkeiben. S hogy Ambrus Zoltán, aki leveleiben a nagy rajongás hangján szól Újházi Bölcs Náthánjáról és Zala- meai bírójáról, szintén azt a színikritikai hagyományt kö­vette, amely a színészekről csak szűkszavú értékítélet jel­zőit közli, s nem törekszik a nézői élmény megörökítésére. így csak elég rosszul író kri­tikusok és nem elég megbízha­tóan értékelő írók tanúvallo­mására kell szorítkoznunk, amikor azt a három évtizedet akarjuk fölidézni, amely alatt — 1870-től egészen századunk kezdetéig — a szülővárosából, Debrecenből Pestre került Új­házi Ede a magyar realista színjátszásnak azzá a tisztelt, • nagy mesterévé — sőt a min­den jelzőt nélkülöző, nagybe­tűs Mesterré — lett, akinek őt működése utolsó éveinek szem­tanúi, köztük a színesen, ér­dekesen valló Hevesi Sándor és a ma is köztünk élő Csathó Kálmán megismerhették. És bár ebben az időben is volt néhány igazán remek szerepe és szereplése — például a Crampton mester vagy a Cons­tantine abbé, örök kár, hogy nincs elég hiteles irodalmi raj­zunk arról a korszakról, ami­kor — még viszonylag fiatalon — megragadta a közönséget Csiky Gergely Proletárok cí­mű darabjának öreg Mosoly­gójával vagy a Lear király Bo­londjával. Bródy Sándor kora­beli cikkei és a nyolcvanas évek Újházijára emlékező írá­sai kifejezik azt a légkört, me­lyet a Nemzeti Színház »Pau- lay-korszak«-a s benne első­sorban Újházi játéka, színészi és emberi egyénisége jelentett, de ezek az írások túlságosan is szubjektivek. Bródy csak nézőtéri (és kulisszák mögötti) élményt ad az olvasóknak, semmi értékítéletet. De lehet-e egyáltalán — akár a legtudósabb író és _a legíróibb tudós tolla segítsé­gével is — igazán hitelesen visszatükrözni, mit is jelent, mit is ad a pillanatnak és ugyanakkor nemcsak a pilla­natnak egy jelentős színészi alakítás? »A színjátszás a va­lóság legendája« — mondotta Sztanyiszlavszkij, s ez a »le- gendásság« elsősorban magára a színészre vonatkozik. De ha nem is lehet szavakkal, de még állófényképekkel sem iga­zán megközelíteni a színész­nek a változásokat megrögzí­tő és a szavakban kifejtett megrögződéseket sokszor egy egészen apró gesztussal meg­változtató, izgalmasan bonyo­lult munkáját, helyénvaló az a tétel is, hogy ha valakivel, hát a színésszel kapcsolatban a legenda is valóság. Az, hogy Újházit tíz- és százezrek sze­rették, hogy aki csak a század végén és a század elején szín­házba ment, az a színész fo­galmát elsősorban az ő alakjá­val azonosította, és hogy szám­talan kedves anekdota kerin­gett róla és körülötte, mind azt bizonyítja: Újházi Ede mű­vészete lenyűgöző volt. S ez annál é rtékesebb mert Újházi — és erről szám­talan dokumentum van — so­hasem »dolgozott-« olcsó esz­közökkel. Olyan időszakokban is, amikor (Paulay föllépése előtt) a kárpithasogató, hamis pátosz uralkodott a Nemzeti Színházban, ő egyszerű akart és tudott is lenni, puritán, köz­napi. És később, arr'kor a pá­rizsi »társalgási komédiák« nyomán, a rendezők és színé­szek többsége azt tartotta csak mulatságosnak, ami frivol, s egy szűkkörű »társaság« ér­deklődéséhez szóló, Újvári mélyről patakzó, régi humora mindig sokakhoz szólt. Ro­mantikus, naturalista és fri­vol darabokban egyaránt rea­lista maradt: ojyan színész, aki nem merült el a részletekben, és arra törekedett, hogy — nemegyszer kitörve az adott szövegek rácsain is — elhites­se, ábrázolja a figurát, akit ját­szott. Hevesi Sándor egy ifjúkori, tévedéseivel együtt is érdékes írásában — amelyre többek között éppen az Újházi játéka okozta élmény ihlette, s amely­nek Tanulmányok a realizmus­ról a címe — élesen megtá­madta a század elején széles körben hódító »a világ csak hangulata-e lvet. Kifejtette, hogy nemcsak a drámaírók­nak, hanem a dráma előadói­nak is át kell érezniük, sőt át­élniük a világ konfliktusait és az élet igazságát. Sztanyisz­lavszkij — később — szabato­sabban és gazdagabban fejtet­te ki, milyen objektív törvé­nyek szabják meg a színész sokak által »csak hangulat­nak, »öncélú játék«-nak neve­zett tevékenységét. Bizonyos azonban, hogy kevés olyan tudatos előfutára volt — s nemcsak Magyarországon, ha­nem egész Európában — a realista színművésznek, mint éppen Újházi Ede, aki Szer­dahelyi Kálmántól vette át a valóság lényegét ábrázolni tö­rekvő színjátszás fáklyáját, hogy aztán hamar túlszárnyal­ja mesterét. Szerdahelyi nél­kül, Paulay nélkül, s tegyük rögtön hozzá, olyan — »testé­re szabó« — szerzők nélkül, mint elsősorban Csiky Ger­gely, nem fejlődhetett volna azzá, aki lett. Ám a kor min­den követelménye és legjobb­jainak segítsége is kevés lett volna, ha Újházi nem hozza magával Debrecenből népsze- retetét, meleg kedélyét, ma­gyaros zamatú humorát. HOSSZÚ Utat, több mint négy évtized új és új magas­latokat meghódító útját tette meg Wolseytól a Crampton mesterig, Az ember tragédiája Péter apostolától — Péter apostolig. És még hosszú ideig emlékezni fogunk rá, bár már kevesen élnek, akik láthatták még játszani őt. A színész munkáját — mondják — meg­öli a függöny legördülte. A nagy színész, az élet szépségét és győzelmét százféle — egy­mástól különböző — szerep­ben is hirdetni tudó »komé­diás« azonban nem függ sem valóságos, sem jelképes füg­gönyöktől. Ott játszik ő az al­kotó képzelet le nem rontható színpadán... KIHASZNÁLJÁK A TÉLI NAPOKAT HŰÉ y Y . f • ímMi ■ W :.?|Á i- VK > : m sÉÉ : . . Nagy György, Olasz János és Szabó Sándor, az öreglaki Állami Gazdaság fogatosai és társaik kihasználják a téli időt. Szánnal, kocsival hordják a trágyát. Több gondot a talajerő-gazdálkodásra ISMERETES, hogy az öt­éves terv célul tűzte a me­zőgazdasági termelés nagy­arányú fokozását. Az életszín­vonal emelésének elengedhe­tetlen föltétele, hogy telje­sítsék nagyüzemeink ezt a feladatot. Sok mindenben siet a mezőgazdaság segítségére a tudomány, s ismert az is, hogy az állam maximális tá­mogatást nyújt a terme "szö­vetkezeteknek. Gondoljunk csak többek között az évről évre nagyobb mennyiségű mű­trágyára, a vegyszerekre, a gépekre. Azonban akármilyen fontos mindez, magukba vé­ve nem elegendőek ahhoz, hogy a hozamok a kívánt mértékben emelkedjenek. A termelés fokozásának egyik legfontosabb feltétele az ok­szerű talajerő-gazdálkodás, il­letve a talajerő minél na­gyobb mérvű visszapótlása, ezen belül a szerves trágya szakszerű kezelése és felhasz­nálása. A szerves trágya nemcsak az elhasznált táplálóanyagokat Antal Gábor | pótolja, hanem előmozdítja a G yuri bácsi minden__ bi­zonnyal megsértődne, ha valaki rá akarná fogni, hogy közte és a sokat idézett mesehős, Háry János között valami rokoni kapcsolat van. Pedig, pedig ...Ha netán egy­szer megrendeznék a füllen- tők »Ki mit tud-e versenyét — ezt csak úgy magunk között mondom —, Gyuri bácsi egy­két kupica kisüsti után bízvást kerülhetne a győztes három közé. Mit nem mondok itt, el­ső is lehetne! És ami lényeges, alig kellene megerőltetnie ma­gát. Hogy miért? A télen is sokszor találkozik utazás köz­ben országúton átfutó tapsifii- lessel, rókával, őzzel vagy szarvassal. A látvány a leg- jámborabb atyánkfiában is fölébreszti a vadásszenvedélyt. — Ha most nekem puskám volna! Mit mond erre Gyuri bácsi? — Puska? Barátom, puská­val a bolond is tud vadat ej­teni. De fegyver nélkül! Az az igazi, pajtikám, puszta kézzel, vagy még azzal sem, csak csa- varintos ésszel. __ c4 reMm tk eletleJL ujjmÍ- h tigsiíio ailá — A nyuszikák, akár háziak, előlép az ember, és kiválasztja nyes, ha valaki visszamorog akár mezeiek, egyformán sze- a legszebb példányt. rá. Ezt tudni kell. Azt is, hogy rétik a káposztát. Ez a legked- — És a többi? addig kell menni-mendegélni a vesebb csemegéjük, kilométe- — Ugyan! Sovány zsákmány teknővel, amíg az ember mor- rekről megérzik a káposztáit- nem zsákmány. A többi elsze- gást nem hall a feje fölött, latot. lel, amikor észhez tér. Fölnéz, leméri a zsákmányt, _ Persze. Megérzik, és ész Hálás nevetés a dija a ki- aztán, ha kielégítőnek találja, n élkül hurokba futnak! oktatásnak. Mind azt ígérjük, visszamorog, de olyan harago­Jaj neked, istentelen közbe- hogy kipróbáljuk, amint lehet san, hogy ugrásra ingerelje ve- Vidékiáró ember szóló, ha nem tudsz parancsol- ezt a vértelen vadászatot. le a behemót macskát. A tig­viaenja u ni a beszélhetnékednek. Soha — Mondd, Gyuri bácsi, csak ris nézi az embert, az ember nem tanulhatod meg, miként ilyen kert alatti vadászélmé- nézi a tigrist, ingerkednek válhat valakiből rettenthetet- nyeld vannak? egy darabig, aztán amikor len vadász. — a csudákat. Azt már me- mür nem. lehet tovább feszíte­— Hurok? Hurokvetést nem séltem, hogy Indiában... ° húrt, támad a fenevad, csinál rendes ember. Hanem. (Ahol legföljebb álmában r!lint a pokol tüze. Sebaj! Az fogja szépen azt a nagy ká- járt!) posztáskövct, és kiviszi a kert _ lndiában tigrisekre va- végébe. Persze ez még nem Másztam, de nem ám imilyen­elegendő az üdvösséghez. Jó­féle házilag őrölt paprikával be kell hinteni a követ, aztán fogja magát az ember, és el­bújik oda, ahonnan szemmel lehet tartani a csalétket. Na- mármost... ott illatozik a ká­Ahá/ez az. Ez az az elnéző Ppsztáskö. A nyuszikák meg ngy jönnek erre az illatra, mint a nyitva hagyott mézes­köcsögre a méhek. Elöl lohol télen a le9m°hóbb, a legsoványabb. Odaér, nagy gyönyörűséggel szippant a káposztáskő illatá­ból, teleszalad az orra papri­kával — és ... hapci!... — Egészségedre, Gyuri bő­éivé mosolygás, amivel minden me se kezdődik. — Tudjátok is ti, bikficek, hogyan kell például nyálra vadászni! Most kivárja, amíg mind­annyiunkban fellángol a tud- nivágyás. Sürgetni szigorúan ügyes vadász villámsebesen hanyatt vetődik, a teknő úgy borul rá, mint a szemfedő. Biztos a védelem, sejti ezt a vad is, mert mind nagyobb dühvei körmöli a teknő fene­két egészen addig, amig át nem ütnek rajta a körmei. Ak­kor elő a kalapácsot, sorra be­görbíteni vele a vérszomjas démon körmeit, akár a vasszö­geket. Így se támadni, se me­nekülni nem bír. Hű, de kimelegedtünk, mert amolyan módon, mert kellett a zsákmány. — Ez is puska nélkül ment? — Naná! Másként nem is lehet. A tigrist el lehet ejteni egy fateknővel meg egy kala­páccsal. (Hűha! Háry János bátyánk meséi közben éppen ilyen pil­lanatot használt ki a diák, hogy nagyot tüsszentsen, de ez ám a kaland, az igazi, ezek­mit lehet itt tenni? Gyuri bá- kel a teknős tigrisekkel. tilos. Következhet a körülmé- nyeskedő rágyújtás a nagyobb cs*- hatás kedvéért, azután: — Tökfejek, nem én — No... a gondos háziasz- szentek, hanem a nyúl. szony maga savanyította ká- val... tüsszent, posztárai táplálja a családját olyan nagyot, hogy esi esetében legföljebb a me­zei nyulak tüsszöghetnek.) — C-c-c... — Az úgy volt, hogy retten­tő korán keltem akkoriban. tüsz- Fogtam a kis lapos üveget, Szó- nyeltem néhány korty sziverő- méghozzá sítőt, és útnak eredtem válla- az orrát mon a fateknővel, zsebemben a télen, következésképpen igen beleveri a káposztáskőbe any- fegyverzettel, a kalapáccsal, sok házban van káposztáskor- nyira, hogy elájul. De ez még Arra mentem, amerre mond­áé és annak legfőbb kelléke, semmi, a vadász nem moccan- ták a tigrisjárást. Ez olyan káposztáskő. Tudjátok, amit hat, mert jönnek a többiek, s macskaféle állat, csak jóval nyomtatásra használnak. mind úgy jár, mint az első. nagyobb, és egyáltalán nem Hát éppen tudjuk, tudjuk, Amikor aztán ott hever már valami h-ró áros. Sőt reiten­de hogyan lesz ebből nyúl? eszméletvesztve bt-hat füles, tőén vérengző, kivált arra ki­vagy mégsem? Ügy látszik, nem, mert biztatás nélkül ke­rül sorra a következő mese: — Az még semmi, hanem amikor én... Summa summárum, nincs olyan vadászélmény, aminél ne akadna érdekesebb. Ezt én készségesen el is hiszem, de nekem ne merje azt mondani senki, hogy a vadászok — puskások és csavaros eszű ruskátlanok — nem Háry le- lármazottai mindahányon! László Ibolya talajélet kifejlődését, javítja a talajvíz- és levegőgazdálko' dását, hozzájárul a morzsalé- kos szerkezet kialakításához, biztosítja a talajbaktériumok működését. Mindezek kedve­ző hatása a hozamok növe­kedésében nyilvánul meg. A jó minőségű szerves trágya négy-öt éven át érezteti hatá­sát. MEGYÉNKBEN 550 000 hold az a terület, amelynek ter­mőerejéről gondoskodni kell. Ebből a szempontból el­sődleges jelentősége van az istállótrágyának. Ha minden trágyát ésszerűen használnak is fel a szövetkezetek, akkor sem tudnak gondoskodni ez­zel a talajerő teljes visz- szapótlásáról. Ezért elgon­dolkodtató és figyelmeztető mindaz a hanyagság és hiba, amely a trágyakezelésnél ta­pasztalható. A helytelen ke­zelés következtében a trágya vészit hatóanyagából. A 20—25 százalékos veszteség mintegy 27 500 vagon szerves anyagot jelent — tehát kor­szerű kezelésnél ennyi trágyát lehetne megmenteni. Ez 55 200 mázsa pétisóval, 57 600 mázsa szuperfoszfáttal és 31 340 má­zsa kálisóval egyenértékű. Tehát 144 140 mázsával több műtrágyát lehetne felhasznál­ni a megyében, ha szövetke­zeteink nagyobb gondot for­dítanának erre a munkára. A megyei szakvezetés min­den módon igyekszik előmoz­dítani a helyes talajerő-gaz­dálkodást. Ezért rendezték meg — Somogybán első íz­ben — a trágyakezelési tan­folyamot. Sajnos, még erre sem küldött hallgatót minden szövetkezet. Pedig megállapít­ható, hogy kevés kivételtől eltekintve termelőszövetke­zeteinkben a trágyának sem a kezelése, sem a felhasználása nem megfelelő. Többnyire úgy végzik ezt, mint valami kényszerű munkát. Nem terv­szerűen, hanem alkalomsze­rűen. Bizonyítja ezt az is, hogy az ősszel, amikor némi mélyszántás kivételével gon-' dósán elvégezték az időszerű tennivalókat a szövetkezetek, tervezett területnek csak Újjászületik a mezőgazdasági kiállítás Kőbánya határában — 33 hektár területen — ácsok, kőművesek, ter­vezők és kertészek már a nyarat varázsolják: építik, augusztusi nyitásra készítik a két év óta alvó mezőgazdasági kiállítási te­rületet. Ácsok bontják a régi épülete­ket (nagyobbak, korszerűbbek lesz­nek) : a megszokott kedves, nád- tetejű halászcsárdából már csak bontási anyag, törmelék látszik, helyébe a SZÖVOSZ toronyszerű kiképzéssel, modern vendéglátó kombinátot épít. Nagyobb, kor­szerűbb lesz majd a mezőgazdasá­gi kiállítás: l 2CK) 000 látogató a »terv«, de a rendezőség reméli, hogy ennél jóval több vendége lesz. hiszen idegenforgalmi szer­veink már most társasutazásokat szerveznek a kiállításra. 74 százalékát trágyázták meg. Jóllehet az időjárás kedvező volt. SOK TSZ-BEN nem keze­lik a trágyát úgy. ahogy kel­lene. A legtöbb helyen — mint például eddig Tapsonv- ban is — az istálló mellé rak­ják le a trágyát. Jobb eset­ben kiviszik — mint Meszteg- nyőn —, de össze már nem rakják. Csak néhány község­ben végzik olyan szakszerűen ezt a munkát, mint Szentgá- loskéren, ahol naponta szarvasba hordják a trágyát. Így kellene tenni mindenütt, kivált most, télen, amikor van mód a felgyülemlett mennyi­ség kihordására. i Sokfelé látni a mezőkön trágyakupacokat a hó tete­jén. Arra várnak, hogy be­munkálják őket á talajba. Helytelen ez, hiszen — nem beszélve arról, hogy csökken a hatóanyag — tavasszal ne­hezebb megmunkálni a talajt, később mehetnek rá a gépek a nedvesség miatt. A kupacok aljába leszivárgott tápanyag pedig bujafoltossá teszi a vetést. Az sem helyes, hogy a trágya nagyobb részét csak ősz végén és télen hordják ki A tavasszal leszántott trágyá­ból nem tárolódik fel elég táplálóanyag a tavaszi vetésű növények részére, kivált fejlő­désük kezdeti szakaszában. SOROLHATNÁNK MÉG a hiányosságokat, amelyek mind arra figyelmeztetnek, hogy igen sürgős a talajerő-gazdál­kodás megjavítása tsz-einkben. Talajerő-visszapótlás nélkül nem számíthatunk a hozamok növekedésére. Itt az ideje, hogy megszívleljék ezt min­den gazdaság vezetői! A nö­vénytermesztés kölcsönhatás­ban van az állattenyésztés fej­lesztésével, ez utóbbi pedig föltétele az istállótrágya-gaz- dálkodás megjavításának. Sokkal felelősségteljesebben, megfontoltabban, nagyobb gonddal kell törődni ezzel az eddig kissé elhanyagolt mun­kával, a talajerő-gazdálkodás­sal. Vörös Márta Művelődéi CSIKY GERGELY SZÍNHÁZ Délután 3 órakor: A potya­utas. Táncsics ifjúsági bérlet. VÖRÖS CSILLLAG FIMSZlNHAZ Szigorúan titkos. Korhatár nélkül. (Január 29-ig.) Előadások kezdete: 5, 7 és 9 órakor. SZABAD IFJÜSAG FILMSZÍNHÁZ Szerelmesek találkozása. Korhatár nélkül. (Január 29-ig.) Előadások kezdete: 4, «, • órakor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom