Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-28 / 22. szám
Kedd, 1984. január 28. 3 SOMOGYI NÉPLAP Nevelő hatású büntetések A közelmúltban két dolgozó ügyét tárgyalta a Pamutíonó- ipari Vállalat kaposvári gyárának társadalmi bírósága. Az egyik B. Sándor segédmunkás, aki az orvosi rendelő várójában. minősíthetetlen hangon beszélt az üzem nődolgozóiról és a leányotthonról. A tárgyaláson felszólaló munkatársai elmondották róla, hogy korábbi felelősségre vonása óta igen sokat javult a munkafegyelme és magatartása. Nagyon csodálkoztak azon, hogy B. Sándor most ismét ilyen felelőtlenül viselkedett. Arra kérték a társadalmi bíróságot, hogy nevelő hatású büntetést szabjon ki. B. Sándor töredelmesen bevallotta vétségét, és megbánást tanúsított. Ezért a társadalmi bíróság javasolta, hogy szóbeli feddéssel és 200 forint pénzbírsággal büntessék. H. Éva fonónő táppénzcsalás miatt került a társadalmi bíróság elé. Hét napig volt táppénzen, és az erről kapott igazolást tíz napra javította ki. Amiatt is elmarasztalták, hogy munkahelyén fegyelmezetlen, és már három írásbeli figyelmeztetést kapott igazolatlan mulasztásaiért. Büntetése súlyosabb, mint B. Sándoré; elesik a nyereségrészesedéstől és a textilutalványtól. Ezenkívül írásbeli megrovást javasolt a társadalmi bíróság. Februárban: szóbeli verseny orosz nyelvből az általános és középiskolákban Az MSZBT. a Művelődés- ügyi Minisztérium Közoktatási Főosztálya, az Országos Pedagógiai Intézet, a KISZ és az Üttörőszö vétség az idei tanévben orosz nyelvből szóbeli versenyt rendez az általános iskolák 8. osztályos, továbbá a középiskolák 3. és 4. osztályos tanulóinak. Az első fordulót mindenütt február 15-ig bonyolítják le, a második fordulóra pedig március első hetében kerül sor. Az általános iskolai megyei versenyek győztesei jutalmul ingyenes nyári táborozáson vesznek részt. A középiskolai országos verseny győzteseinek díja; utazás a Szovjetunióba. A vetélkedés helyezettjei tárgy- és könyvjutalmat, dicsérő oklevelet kapnak. A kiírás szerint a legkiválóbb eredményt elért tanulók szaktanárait a Magyar—Szovjet Baráti Társaság ugyancsak szovjetunióbeli jutalomüdüléssel díjazza. (MTI) Ebéd után cigarettámat szívtam az egyik vidéki középület előcsarnokában. Pár perce adta oda a fotóriporter a fényképezőgépét, hogy vigyázzak rá. Mellém lépett egy gyűrött arcú, imbolygó férfi, nyakában egy Flexa- ret fényképezőgép lógott egy cipőfűzőn. Ujjával a gép felé bökött. — Rolleiflex automata — mondta. — Igen. — Fotós? A körülöttem állók válaszoltak helyettem. — Az bizony. Méghozzá jó képeket csinál. Ügy látszik, megnyerhettem a bizalmát, mert azonnal szakmai dolgokra tért át. Szintén fotós — Valamikor nekem is jól ment. A Hunniában dolgoztam. — Operatőrként? — Nem, segéd- operatőr voltam. — Miért hagyta ott? Borgőzösen válaszolt; — Maszekolni akartam, volt egy tanítványom is. Nagy fotóst neveltem belőle. Kitüntetést kapott Mondja meg, hogy lehet ez? Én yol- tam a mester, és ő lett nagy ember. — Hogy megy az üzlet? — Mindig akad munka, csak sokat betegeskedtem az utóbbi időben. Hogy bizonyítsa, papírokat vesz elő. A Debreceni Orvostudományi Egyetem idegklinikáján állították ki. Igazolják, hogy a »kolléga« négyszer volt elvonókúrán. — A mi szakmánkban inni kell — mondja. — Ha az ember elmegy lakodalmat fényképezni, nem utasíthatja vissza. Gyakran jár erre? — Néha eljövök. Névkártyát vett elő. — Ha valami baja lesz a gépnek, jöjjön be hozzám — mondta. — Megjavítjuk. Mi, fotósok, tartsunk össze. Frissen készült fölvételeket mutat. Valamennyi homályos. Az én fényképészem most is így láthatja az embereket K. L A munkadíjasás fejlesztése szövetkezeteinkben A ZÁRSZÁMADÁST ÉS A TERVET TÁRGYALÓ KÖZGYŰLÉSEK egyik fontos témája sok tsz-ünkben az idén is a munkadíjazás fejlesztése. Különösen a gyengén gazdálkodó üzemeknek kell foglalkozniuk ezzel. Ezeken a helyeken gyakran nem a termelés jobb megtervezésével és megszervezésével, vagyis a gazdálkodás megjavításával keresik a kiutat, hanem pusztán az elosztás egyik vagy másik formájától várnak gyökeres javulást. Még a jól gazdálkodó tsz-ekben is előfordul, hogy nem számolnak saját körülményeikkel, és egyszerűen lemásolnak más feltételek között bevált »jó formákat«. Később aztán csodálkoznak, hogy náluk ez a módszer nem hozott semmit a konyhára. Előfordul, hogy némely járásokban »rendet teremteni« jelszóval csak bizonyos formákat »engedélyeznek«. Előfordul továbbá, hogy a nagy tarkaság megszüntetése ürügyén olyan formákat szorgalmaznak, amelyeknek az adott helyen nincs meg sem gazdasági sem személyi feltételük. Termelőszövetkezeteinkre jelenleg a munkadijazás rendkívül nagy változatossága jellemző. Ez azonban nem véletlen, és nem politikai hiba. Azzal függ össze, hogy a szövetkezetek között az alapvető gazdasági és személyi feltételek tekintetében is óriási eltérések vannak. Sok szövetkezet még csak a nagyüzemi gazdálkodás kialakulásának egészen kezdeti szakaszánál tart Se elegendő gépe, nagyüzemi fölszerelése nincs, se szakembere; tagjaik nagy része esetleg még nem is érzi otthon magát a tsz-ben. Sok száz szövetkezetünk pedig már jól fölszerelt, korszerűen gazdálkodó nagyüzem. Jó a vezetése, a tagok magukénak érzik a közöst stb. A gazdálkodás színvonalától függően az egyik helyen alig tudnak készpénzt osztani, a másik helyen csak pénzben annyit osztanak, mint amazokban összesen. Nyilvánvaló, hogy más-más munkadíjazási megoldások szükségesek a különféle helyeken. A sablonosság, a türelmetlenség és a kapkodás ebben a vonatkozásban is csak árthat. A gyakorlat bebizonyította, a tapasztalat igazolta, hogy a munkadíjazást mindig az adott viszonyokkal összhangban kell megválasztani, s a körülmények változásával módosítani. A tapasztalatok alapján ma már biztosan megállapítható, hogy a tsz-ek erősödésével milyen munkadíjazási formák kerüljenek előtérbe. Ez azért fontos, mert abban a nagy változatosságban, amely szövetkezeteink munkadíjazására ma még jellemző, szükséges jól eligazodnunk. A fejlődés útja nem a túlzott természetbeli, osztás, a különböző kezdetleges paraszti megoldások felé tart, hanem fordítva, a főleg természetbeliekben való osztástól, a részes műveléstől, a bizonytalan értékű munkaegységtől a rendszeresen kifizetett, meghatározott nagyságú pénzelőlegezés, majd pénzdíjazás felé. Ez a fejlődés útja. A hazai és a nemzetközi tapasztalatok egyaránt ezt mutatják. Ezen az úton azonban csakis fokozatosan, nem parancsszóval, hanem a gazdasági és személyi föltételek megteremtésével lehet biztonságosan, visz- száesések nélkül előrejutni. A türelmetlenség nem visz jóra. Sok tsz-ünkben, gazdálkodásuk több fontos ágában még egyszerű kisüzemi eszközökkel és évszázados paraszti módszerekkel végzik a munkákat. Ilyen esetekben még a paraszt- gazdaságra jellemző egyszerű munkaszervezési és díjazási formákra is szükségünk van, különben kárba veszne a termés vagy annak egy része. TERMELŐSZÖVETKEZETEINK TÖBBSÉGE a munkaegység-rendszert alkalmazza. De ezeknek az eddiginél többet kellene törődniük azzal, hogy mindenütt rendszeresen fizessenek pénzelőleget Továbbá minél szélesebb körben alkalmazzák o kombinált (munkaegység-\-prémium) munkadíjazási megoldásokat. A kombinált formák közül legjobban bevált — a munkaegység kiegészítéseként — az ■össztermésből adott prémium. Ezt a pénzdíj kiegészítéseként több pénzdíjas szövetkezetben alkalmazzák, és főleg a kézimunka-igényes termények művelésében, a növénytermesztésben terjedt el. Érdemes ezt elterjeszteni más ágazatokban, például az állattenyésztésben is. Mezőgazdasági politikánk kedvező feltételeket biztosít ahhoz, hogy a szövetkezetek rendszeres pénzelőleget osszanak. Éljenek ezzel a lehetőséggel valamennyi szövetkezet- oen. Bebizonyosodott: a tagok munkakedvére az összes ösztönzők közül a rendszeres pénzelőleg hat leginkább. Ahol pedig annyira kevés a pénzrészesedés, hogy pénzelőleget nem vagy csak kis összegben tudnak fizetni, az össztermésből nyújtott prémiummal igyekezzenek kedvező hatást elérni. A zöldségtermesztésben a legtöbb helyen az értékesített mennyiség után írják jóvá a munkaegységet, illetve a készpénzt. Valóban, itt ez a megoldás vált be a legjobban. Növekszik azoknak a jól gazdálkodó tsz-eknek a száma is, amelyek a munkaegységrendszert közvetlen pénzdíjazással váltják fel. A pénzdíjazás bevezetése azonban csak ott eredményes, ahol ennek a gazdasági és személyi föltételei már létrejöttek, vagy rövid idő alatt megteremthetők. A pénzdíjas szövetkezetekben sem szabad megfeledkezni á tagok természetbeli szükségleteinek kielégítéséről. Ä tsz-munkadijazásban az alapdíjazás legösztönzőbb változatainak helyes kiválasztásán és alkalmazásán túl különösen nagy szerepe van a kiegészítő díjazásnak, a premizálásnak. Az alap- és kiegészítő díjazást gyakran összekeverik. Gyakori, hogy az anyagi ösztönzésen csak a premizálás egyik vagy másik formáját értik, és nem törődnek az alapdíjazás fejlesztésével. Másutt viszont a premizálás létjogosultságát tagadják. Mindkét véglet helytelen. Az alapdíjazás fejlesztése is szükséges, és a premizálást sem szabad elhanyagolni. Ott sem, ahol már pénzdíjazást alkalmaznak. A SZÖVETKEZETI MDN- KADlJAZÁS továbbfejlesztésének további fontos követelménye a kereseti arányok alakulásának figyelemmel kísérése, a helyes arányok kialakítása és megtartása. Ez annak a követelménynek megtartását jelenti, hogy az elérhető napi keresetek között, továbbá a rendszeresen dolgozók évi kereseteiben túlzottan nagy eltérés ne legyen. Egyetlen tag se jusson mások rovására vagy munkateljesítményeivel arányban nem álló, túlzottan nagy keresethez. A kereseti arányok, ha nem vigyázunk, a legfejlettebb díjazási formák mellett is felborulhatnak. Ezt azért szükséges szóvá tenni, mert néhol hajlamosak arra, hogy ezt a problémát pusztán a részes művelés számlájára írják. Persze itt a leggyakoribb, és itt ötlík leginkább szembe, de a munkaegység, sőt a pénzdíj alkalmazása esetén sem ritka. Mit tegyünk a helyes kereseti arányok kialakításáért és megtartásáért? A legfontosabb* hogy törődjünk a teljesítménynormákkal. Ne tűrjük* hogy a laza normák következtében némelyek aránytalanul nagyobb jövedelemhez jussanak. Továbbá mindig végezzünk számításokat a prémium mértékének, valamint részes művelés esetén a rész arányának megállapítására is. A kereseti aránytalanságoknak ugyanis gyakran itt keresendők a forrásai. Ahol elkerülhetetlen a részes művelés, ott mindig megvizsgálandó, hogy a rész nagysága arányban áll-e a kézimunka-befektetésekkel és a más területeken dolgozók részesedésével. Arányosabbá kell tenni a természetbeliek elosztását is. A szövetkezet egész gazdálkodására rosszul hat vissza, akadályozza a közös fejlesztését, ha a részes művelésben részt vevők aránytalanul sok természetbelihez jutnak a közös és a többi tag rovására. Tavaly, sajnos, jó néhány tsz-ben elfeledkeztek erről, vagy a tagság nyomásának engedve a jogosnál magasabb részesedési arányt állapítottak meg. Ennek a legtöbb helyen az lett a következménye, hogy nem maradt takarmány a közös állománynak, és rosszabbul jártak azok a tagok, akik a részesedésből kimaradtak. Egyetlen szövetkezetben se engedjük meg, hogy a tagság pillanatnyi egyéni érdekeit fölébe helyezze, előbbre valónak tartsa jövőbeli, tartós érdekeinél, és azokat a közös gazdaság rovására -érvényesítse. TSZ-EINK KÖRÜLMÉNYEINEK MÉRLEGELÉSE ALAPJÄN maguk döntenek a legalkalmasabbnak vélt munkadíjazási formákról. Ez azonban nem zárja ki, hogy helyes tanácsokkal segítsük őket. A tanácsadáskor továbbra is két fontos követelményre ügyeljünk. Egyrészt, hogy az anyagi érdekeltség f,okozásával szövetkezeteink egyre többet termeljenek, egyre több árut adjanak az országnak; másrészt, hogy tovább erősödjenek gazdálkodásuk szocialista és nagyüzemi vonásai. Csizmadia Ernő KOLUMBUS A XY.SZAZAD YICEN, NYUGAT/ /EÁNT9AM, FŰD KŐKÜHAJ0ZÁ5AYAL AKADTA ElÉONf INDIÁT. tsr Kórőr 47 TA97.BEN KUBÁBAN. kősel SCO ívnEí kellett elmúlania, moot az első fenék emseh,-JAMES COOC - 1779.-Ben FAKTEA STAU HASSON UAWAE SZIGETÉN. 4 BAJT rENGEGNAGYt HIVATAL, kekeskeoelmi is eolitikai okokból kifolyólag SZÜKSÉGESNEK TAETOTA. HOGY AZ S3* ÉSZAK! SU lessé gem felől ecsy átjáeót ke kessem a cbw dbs Óceánom, amely ísneketében kővtoebb reá 4LAT ÉKHETIK Sí AZ ANGOL HAJÓK ÉSZAK - —AMEKJKA NYUGATI FAHTYIOÉkÉT. AZ ANGOL ADNI- KALITAS EZZEL AZ ESETLEGES FELFEDEZÉSSEL AKAKFA MEGEÖVIO/TBMI A HOSSZÉ FENGEAI UT feH IDÓTAATAMÁr . fT7( JÚLIUS M.-EH A AESOLUTfON KIFUTOD A LA MANCHE CSATOKNÁBÓL A NYUT TENGE KOS IS.-AA MECÉEKEZT EK A JÓKEMÉNYSÓQ FOKÁHOZ, HOGY IF' YÁAJÁK AE AKtSÉAŐ HAZÓ D/SCOYEAY ÉKKEZM-