Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-26 / 21. szám

*I6RAI€K6^T5 ct# telke teilen kis kulacs yolt egyszer egy bárány- ían, és már mondja is a inon- kis kulacs, ezt nem teheted, ' bőrből készült kis ku- dókáját: én egy országon át viszem a lacs. Pontosan olyan lett vol- . éltető vizet, s ha nem leszek, na, mint a többi, ha nem PataJkTcska/’ megisäaii"én:« *"’ kiszárad a mező, elpusztul az telhetetlen. Márpedig az volt; erdő!« hogy mennyire, mindjárt meg- S azután egy hörpintésre _ , ... ... , , . tudjátok. kiitta a patak vizét. Utána, De hmba esdekel a ***>, Elindult egyszer világot min\ ?kiJ°l * * * végezte dolgát, mérgesen mondja a kis látni. Amint megy, mendegél, odaér a patakhoz, és azt mondja neki: »No, te patak, én téged megiszlak!« Megijed a patak és könyörög: ment tovább. M egy, mendegél hegyen­völgyön át, egyszer csak ott találja magái a folyó part­ján. Nagy hangosan így szól hozzá: »No, te folyó, jó, hogy »Ugyan, kérlek, kis kulacs, utamba kerültél mert már ezt csak nem teszed, mert ak- majd hogy szomjan nem hal­kor a réten, amelyen kérész- tam! Én bizony téged azon- tülvisz az utam nem zöldül naj megiszlak!*< Megijed a kulacs a mondókáját: «►Az országot mit bánom én, A vizedet kiiszom én!« Azzal kiitta egy cseppig a folyó vizét, s meg­elégedetten folytatta útját Egyszer csak meglátja ám a tengert és már messziről ki­áltja felé: »No, te tenger, bú­fodrozni csúzz el a világtól, mert én a fű, és nem pompázik a sok folyó, félelmében kis virág!« kezd a vize és így könyörög a téaedet „ "ZÜZ De a kis kulacs hajthatat- kis kulacsnak: »Kegyelmezz, leBeaei megisztan.« TITKOSÍRÁS Mar az ókorban is megvolt az embereken az az igyeke­zet, hogy a közlendőikéi úgy továbbítsák, hogy a he nem ava­tott harmadik el nem olvassa, illetve meg ne érthesse. Sze­relmesek, üzletemberek, hadvezérek, kémek és az alvilág sö­tét alakjai használták a titkosírást. Az ókori titkosírásnak első formája az volt, hogy egy rab­szolgát kopaszra nyírtak, s a fejére ráírták az üzenetet. A rabszolgát ezután egy sötét helyre bezárták, s mikor kinőtt a haja, útnak indították. Akinek az üzenet szólt, újra lenyfr- ta a rabszolga haját, elolvasta, aztán lemosatta, vagy olvas­hatatlanná tette az írást. A titkosírások közül a fegegyszerűfbb állítólag Julies Caesartól származik. Ennél egy ábécét eltolunk a másik alatt; a felső ábécében olvassuk a szöveget, az alsó álbácé betűi szerint pedig leírjuk. Erre a módszerre tanítunk meg most benneteket. Ábécé: aábcdeéfghijklmnoöprstuüvxyz Eltolás: prstuüvxyzaábcdeéfghijklmmoö A szöveg: »Holnap este érkezem« — a fenti eltolás szerint a következőképpen íródik la (Minden betű helyett az alatta levőt írjuk la) zécepg üijü vhfoüöüd. A szöveg megfejtéséhez e titkosírás címzettjének mást nem kell tudnia, mint hogy a=p; ennék megfelelően beállít­ja a két ábécét, ég könnyűszerrel elolvassa a szöveget. Július Caesarnál az a=d volt a kulcs. Augustus császár, aki szin­tén használta ezit a titkosírást, azt a »korszakalkotó« újítást vezette be, hogy nála az a=b volt a kulcs. Kellemes szórakozást is nyújt, ha az elmondottak alapján titkosírással is levelezték barátaitokkal! A tenger nem is veszi tré­fának a dolgot, és hatalmas hullámokat vet félelmében, s így szól: »Nem teheted ezt kis kulacs, hiszen akkor nem len­ne többé eső, nem teremne a búza, és kiszáradna minden az egész világon!« Beszélhetett ő is a kis ku­lacsnak az csak magával tö­rődött, és már kezdte is mondókáját:-A világot mit bánom én, Tenger vizét megiszom én!« Azzal mind egy csöppig kiitta a tenger vizét. Azaz hogy még sem minden csöppjét, mert amint éppen nagy megelége­déssel körülnéz, hát látja ám, hogy az egyik sziklán egy parányi vizcsöppöcske csillog. Nagy haragra gerjedt, és men­ten föl is szippantotta. De ab­ban a pillanatban szét is re­pedt, mert azt a csöppöeskét már nem bírta el. Tgy aztán az összes viz kifolyt belőle. A ten­ger vissza a partjai közé, a folyó a medrébe, a patakocska pedig boldogan• csörgedezett ismét a réten át. Keserű Gyula Házi zenekar Igen egyszerűen ügyes hang­szereket készíthettek magatoknak házilag. Néhányra megtanítunk benneteket. ÁGYÜSZÖ A SZOBÁBAN Ha kíváncsi vagy, milyen is az ágyúdörgés, szoríts a fejedhez pontosan a füled nyílása fölött egy vékony spárgát. Kérd meg barátodat, hogy egyik kezével fe­szítse ki a spárgát, a másik ke­zével pengesse úgy, mint ahogy a hegedűhúrt szokták. Ha közben két tenyereddel szorítod a spár­gát. olyan hangos ágyúdörgést hallasz, mintha az utca túlsó ol­dalán. volna az üteg felállítva. Meg ne ijedj tőle! ZENGŐ POHÁR Vékony falu talpas poharat tölt­sünk meg körülbelül félig vízzel. Bal kezünkkel a pohár talpát le­szorítjuk az asztalhoz, hogy a po­hár szilárdan álljon.. Jobb kezünk megnedvesített mutatóujját egy kissé rányomva körülj aratjuk a pohár száját. Kellemes hangot hallunk, s a hang magassága at­tól függ, hogy mennyi víz van a pohárban, illetve milyen vastag a pohár. Különféle poharakkal egész hangsorozatot kaphatunk. HAKANGZÜGÄS kávés­kanállal Kedves kis tréfa, nem kell hoz- [ zá különösebb segédeszköz, csak egy ezüst kanál, meg körülbelül I két méter hosszú zsineg. * I Az ezüstkanalat rákötjük a madzag közepére. Ennek két vé­gét rá erősítjük pajtásunk mutató­ujjára, és megkérjük, mindkét kezével szorosan fogja be fülét. Ha ez megtörtént, a kanalat a széktámlához, az asztalhoz vagy más kemény tárgyhoz hozzáütö- getjük. A zsineget közben erősen húzzuk, hogy feszesen álljon. Én­nek a műveletnek visszahatása a fülben: valóságos harangzúgás! TaflMbaRJtA KI MELYIK NÓTÁVAL KEZDI A BÁLT? Ácsok: Zsimdelyezik a kaszárnya tetejét... Baromfi sok: Debrecenbe kéne menni, Pulykakakast kéne venni. Csizmadiák: De szeretnék, de szeretnék Rámás csizmát viselni. Detektívek: Mi, mi, mi, mi, mi, mi mi, Mi mozog a zöltíleveles bokorban. Erdészek: Ezt a kerek erdőt járom én. Képkerctezők: Képeddel alszom el, képeddel ébredek. Patikusok: Hallod-e, te Katika, Kell-e orvos, patika? Rabok: Rácsos kapu, rácsos ablak. Szállodások: Jaj, de magas, jaj, de magas Ez a vendégfogadó. Tűzoltók: Ég a kunyhó, ropog a nád. Virágárusok: Kéket nyílik az ibolya, nem sárgát. A különös óra Érdekes szerkezete volt a moszkvai Szpassxki j-torony ré­gi órájának. Általában az órá­kon a mutató forog, a számlap KÖZLEKEDÉSI ESZKOZOK 1 2 3 4 5 6 7 8 ans 9 aaaa aaaa aaaa 10 ii 12 ■■■■ »1)6* aaaa aaaa aaaa 13 li 15 aaaa aaaa aaaa aaaa 1 6 17 17/a aaaa aaaa aaaa 18 ■■■■ ■■■■ ■■■■ aaaa 19 S5SS aaaa 20 aaaa aaaa aaaa aaaa 21 :::: aaaa 1BBB 22 :::: 2 3 24 aaaa aaaa aaaa 25 aaaa aaaa aaaa aaaa 26 21 28 . aaaa aaaa aaaa aaaa 29 aaaa aaaa 30 31 Sara. aaaa aaaa 32 :sn aaaa aara Vízszintes: 1. Légi közlekedési eszköz. 9. Európai nép. 10. Léte­A'z etufó förféneíéből Vízszintes: 1. 1924-ben készült először. 17. Napon összeszárító. 18. Kilátásba helyezett. 19. Sertéshús — angolul. 20. Utánzó —* ismert idegen szóval. 22. Súlyt megálla­pítani. 24. MTO. 25. METU. 26. Becézett női név. 28. NÁA. 29. A madár. 31. LRT. 32. Cseh férfinév. 34. A piszke. 35. És — latinul. 36. A győztes. 37. Mondat része. 38. PSO. 39. AOD. 40. Emlőjét szívta. 42. Becsuk. 44. Apró kunyhó (két szó). 46. Lóbetegség. 48. Huligán jelzője. 49. Földfajta. 50. Melege. 5L Keresztül jegyzés. 53. Énekhár­mas. 54. »Népszerű« gyógyszer. 55. Csukás. 56. Lábait mozdítja. 58. Menni — angolul. 59. Titokban megfigyeli. 60. Hatvan nagyobbik része(J). 61. Cérnája. 63. Utóhang. 64. UIT. 65. Helyrag. 66. Török férfinév. 67. Régi római pénz. 68. Becézett férfinév. 69. Római 500. 70. A 65. sz. párja. 7L Díszöltözet ez a ruha. 73. Formás. 76. Fedd. 77. Az Indiai Köztársaság része. 78. Formám. 80. Megtette köteles­ségét, mehet. 81. Valóval, nem hazuggal. 84. RMM(!ü). 86. For­dított szovjet folyó. 87. Férfinév. 88. Balkáni részlet (!). 90. Az ar­gon vegyjéle. 91. Vízzel tisztít. 93. Esőben állnak. 94. Kiadja a kártyalapokat (kártyaműszó). 96. Tűzbe kerül. 97. Egyesegyedül. (!). 98. Alkalmazása forradalmi válto­i 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 PJ 17 m 18 ff 19 20 21 m 22 m 23 ff 24 25 m 26 27 ff 28 ff 29 30 31 m 32 33 ■ 34 35 m 36 m 37 ff R » 38 m 39 ff 40 m 41 ff m 42 43 m 44 45 ff 46 47 48 m 49 m 50 51 a 52 m 53 ff 54 55 m 56 57 m 58 m 59 60 m 61 62 ff 63 64 mt 8« 65 m 66 m 67 m 68 69 70 m 71 72 ff 73 74 75 m SS* 76 m 77 m 78 79 m m 80 81 82 ff S3 m 84 85 SE* m 86 87 ff 88 '89 m 90 m 91 92 93 m 94 95 m 96 m 97 m 98 ff 99 zást hozott a gépkocsigyártás történetében (névelővel). 99. Állat­lakás. Függőleges: 1. Cannstadtban 1886-ban négykerekű benzinmo­toros autót szerkesztett. 2. Köz­tudott. 3. Két mutatószó: ezen va­lami ezen a helyen. 4. Szerszám. 5. A közepén lelát (!) 6. Idegen női név. 7. Kutya. 8. Irodai ka­pocs. 9. Vadállatok. 10. Ilyen mér­nök is van. 11. Üveggyártásáról híres német város. 12. Három — oroszul. 13. Keresztül. 14. Utolsó' posta. 15. Kabátkellékre. 16. Fel­fogja? 21. A tüzet megszünteti. 23. Nem a kinti. 27. Az ókori gö­rög törzsek legnagyobb csoportja. 29. A nagyon kicsi. 30. Hörpintse!* 32. Egy bizonyos hangszeren való játék. 33. Koldus — némely vidé­ken így mondják. 34. Névelőé szerencsejáték. 36. A növény ré­szén. 37. Az egység. 38. Bírósági akta. 40. Kötözőanyag. 41. Behord. 42l Djakarta holland neve. 43. RDS. 45. Szita mássalhangzói. 46. Helyét kutatja. 47. Ez az ókori gö­rög író írt az athéni templomok olyan kocsijairól, amelyeket a bennük elrejtett rabszolgák haj­tottak. 48. Ilyen autót az angol Rover cég készített 1950-ben elő­ször. 50. Épp hogy élő. 52- Nyo-f morék. 54. Adót vet ki. 56. Házi­állat. 57. Tetőfedő anyag. 59. Kiej­tett mássalhangzó. 61. Sav igéje1 lehet. 62. Szín. 63. Kártya a rö- miben. 65. A »rászokik« ige nem éppen irodalmi alakja. 67. Erős vágya. 71. Jómódú. 72. AIL. 74. Falevél része (!). 75. Erdei gyü­mölcs. 76. Ez a Berva-Moped is. r 77. Vizesedóny. 79. Az ilyen kály-j ha ió januárban. 82. Babócsai »különlegesség«. 83. Férfinév. 8"#' Jár. 88. Több görög császár neve/ volt. 89. Iparos. 92. MÉ. 94. tős betű. 95. Ez is Jcettős betű. 96. A Fordított kötőszó. \ Apáti István zek. 12. Tág. 13. Rágcsáló állata. 14. Időmérő. 16. A kerek szám. 17. Nairancsdarab. 18. ILE. 19. Om- ladék. 21. Igevégződés. 22. Haza. 23. Ruhát tisztít. 25. Vízi állat. 26. Rak a tetejére. 28. Régi fegyver, Robin Hood is használta. 29. Kí­gyó teszi. 30. Nyit. 31. Sínen Járó közlekedési eszköz. 32. Nem rosz- szak. Függőleges: L A motorkerékpái kényelmesebb változata. 2. Üttö- rőköszöntés. 3. Kettőzve: szülő. 4. Verj. S. Lakatos Zoltán névjele. 6. Hangképző szerv. 7. Kését íenl. 8. Perbe fogja. 1L A legnépsze­rűbb jármű. 13. EZD. 15. Azon dologról. 16. AZM. 17/a EON. 29- Elsózott. 22. Vízi jármű. 23. Bátor igéje. 24. Száz — oroszul. 25. Szó­lít. 26. A függ. 22. része. 27. Ollós vízi állat. 29. E nap. A. L Beküldendő a vízszintes L, 31. és a függőleges 1., 11., 22. Bekül­dési határidő 1964. január 31-e, péntek délig. A szükséges soro­kat levelezőlapon küldjétek be, s feltűnően írjátok rá: »Cyermek- keresztrejtvény«. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Harmonika; Oboa; Hegedű; Klarinét; Síp. A nyertesek nevét Hírek ctaű rovatunkban találjátok. Gyufa híd Megfejtésül beküldendő a víz­szintes 1.. 98. és a függőleges 1., 47., 48. Beküldési határidő 1964. január 31-e, péntek délig. Kérjük olvasóinkat, hogy a szükséges so-i rókát levelezőlapon küldjék be, s feltűnően írják rá: »Rejtvény.« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: A marxizmus-leniniz- mus nagy tanítása és a közös harc e tanítás megvalósításáért., A nyertesek neveit Hírek eíúaz ábra szerint biztosan meg mű rovatunkban találják. t tudjátok építeni a gyufahidat. Nem könnyű munka, és | nagy kézügyességet kíván, ha I gyufahidalt akartok építeni. 1 Persze nem olyan ördöngős , dolog; türelemmel, kitartással mozdulatlan. Itt éppen diiön­kezűleg: a számlap forgott, és a mutató állt mozdulatlanul. Maga a mutató is nagyon fur­csa volt: egy sugarakkal öve­zett kicsiny nap, amely a számlap fölé, a falra volt erő­sítve Ráadásul a számlapon nem tizenkét, hanem tizenhét szám állott Hogyan számolták a moszk­vaiak az időt essen a furcsa órán? A világjáró utazók feljegy­zéseiben találunk erre választ Meyerberg utazó a következő­ket írta a kremlbeli torony­óráról: »Az óra napfölkeltétől napnyugtáig mutatja az időt... Az oroszok huszon­négy órára osztják a napot, de aszerint számolják az órálcat, hogy fent van-e a nap vagy nincs. NapföUceltel&r egyet üt az óra, s így folytatja egészen napnyugtáig. Amikor a leg- hosszabbak a nappalok, az óra tizenhetet mutat és üt, viszont éjszaka mindössze hetet.« Hát ilyen bonyolultan mér­ték akkor az időt Nem volt okos dolog, hogy az órára ál­landóan felügyelni kellett. Amikor a toronyban lakó órásmester fel öntött a garatra, az óra is elkezdett garázdál­kodni. Éjszakánként, amikor a Szpasszkij tornyában ütött az óra, az egész városban kopog­tatás és lárma hallatszott »Minden utcában — írta Meyerberg — őrök állanak akik éjszakonként meghallva az óraütést, ugyanannyiszor kopogtatnak a lefolyócsöveken vagy a deszkákon, hogy ezzel adják tudtára a kóborló gaz­fickónak, hogy ébren vannak.« Nem tudjuk, mi lett a Szpassaki j -torony régi órájá­val. A XVIII. században már újat szereltek föl. Péter ren­deletére hozatták Hollandiá­ból. A GYŰRŰ Naszreddin Avanti egyik ba­rátja, a jómódú kalmár egy szép napon beállított Avanti- hoz, hogy elbúcsúzzon tőle, mi­előtt hosszú útra indulna. Ahogy belépett, mindjárt ész­revette, hogy Avanti csillogó aranygyűrűt visel, s kifundál- ta nagy ravaszul, hogy meg­szerzi a gyűrűt magának. így szólt Avantihoz érzelmes han­gon: — Nem tudnék békességben élni, Avanti, ha örökösen arra kellene gondolnom, hogy távol vagyok tőled. A baráti hűség jeléül hadd húzzam ujjamra gyűrűdet! Valahányszor rápil­lantok, érzem majd, hogy ott vagy a közelemben, s ez nagy megnyugvás lesz számomra és nagy vigasztalás. Ara ez a gyűrű volt Avanti egyetlen vagyona, más erek­lyét, ékszert nem hordott egész életében, így hát nem szívesen vált volna meg tőle. — Mélységesen megindítanak baráti érzelmeid — válaszolta a kalmárnak. — De én sem tudnék békességben élni, ha örökösen arra kellene gondol­nom, hogy távol vagy tőlem, legjobb barátom. Légy kegyes hozzám! Hadd maradjon ná­lam a gyűrű. Valahányszor rá- pillanatok, arra fog emlékeztet­ni, hogy nem adtam oda leg­jobb barátomnak, mikor kérte tőlem, s ezért e gyűrűről min­dig eszembe fogsz jutni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom