Somogyi Néplap, 1964. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-23 / 18. szám
Csütörtök, 1984. január 23. 3 SOMOGYI NÉPLAP Új népfrontbizottságokat választunk Az utóbbi hetekben meg- s megszervezik a házak körélénkült a munka a Hazafias nyékének parkosítását, szépí- Népfront kaposvári körzeti bizottságában. Fölmérik, mit végeztek négy év alatt, hogyan sikerült mozgósítaniuk a lakosságot, s milyen feladatok várnak megoldásra a körzetben, a városban. Két hét múlva a nagy nyilvánosság előtt is be kell számolniuk eddigi tevékenységükről, s a lakosság egyúttal megválasztja az új népfront- bizottságokat. Azokat az embereket küldik majd ezekbe a bizottságokba, akik fáradhatatlanul szolgálták, s akarják szolgálni a lakosságot a jövőben is. A népfrontbizottságok közben elkészítik programjukat, és megvitatás végett az újjáválasztó gyűlések részvevői elé tárják. Sok ötletről, kezdeményezésről beszélnek ezek a tervek. Mindenütt azon törik a fejüket a népfront aktivistái, hogy új színnel élénkítsék a mozgalmat, s még inkább fölkeltsék a lakosság érdeklődését. A kaposvári népfrontbizottságok fontos feladatuknak tekintik a lakosság bevonását a városszépítő munkába. A tanácstagokkal karöltve igyekeznek elérni, hogy az utcák lakói is vegyék vállukra a környék gondjait. Jó kezdeményezés, hogy a tanácstagok a terület problémáiról a legtöbbször együtt tanácskoznak a , népfrontbizottságok tagjaival, és kérik javaslataikat, véleményüket, segítségüket. Részt vállalnak a városfejlesztési tervek megvalósításából, különösen oly módon, hogy társadalmi munkát szerveznek. Vízvezeték, járda kellene? Elismerjük, hogy jogos a kívánságotok, pártfogoljuk is. az ügyet a tanácsnál — mondják a lakóknak —, de ha azt akarjátok, hogy mielőbb megvalósuljon a terv, gyertek segíteni. S a leggyakrabban van is foganatja a hívó szónak. Az emberek többsége készségesen segít az árokásásban, ha arról van szó, hogy vízvezetéket kapnak, vagy alapot készítenek a bitumen járdának. A Cserben a népfrontbizottság védnökséget vállalt a parkok, játszóterek fölött, önállóan gondoskodnak az elromlott hinták megjavításáról, törődnek a gyerekekkel. Az I. számú belvárosi körzeti népfrontbizottság huszonegy pontból álló programot készített erre az évre. Tervezik, hogy találkozókat rendeztését, játszóterek létesítését. Vállalják, hogy ismertetik a 20 éves fejlesztési tervnek a belvárosra vonatkozó részét. Találkozókat terveznek a területükön levő vállalatok vezetőivel; felköszöntik a nehéz téli időszakban helytálló vasutasokat, postásokat. Bevonják az iskolás gyerekeket is a parkvédő mozgalomba; »Ismerd meg Kaposvárt«-mozgal- mat bonyolítanak le a háromfordulós »Ki mit tud?« versenyben. Feladatul tűzik maguknak, hogy segítenek a helyes közlekedésre való nevelésben; részt vesznek a pedagógusnapi ünnepségek előkészítésében; napközit szerveznek nyugdíjas pedagógusok felügyeletével. Abból a célból, hogy a lakosság minél nagyobb részét kapcsolhassák be a népfrontmunkába, s hogy az eddigi bizottságokat némileg tehermentesítsék, a februárban sorra kerülő választásokon a korábbi hat helyett nyolc körzeti népfrontbizottságot választanak. A körzeti népfrontbizottsági tagokat újjáválasztó gyűlések — akárcsak a falvakban — február elején kezdődnek. A nyomdában már készülnek a meghívók. A gyűlésekre hivatalos lesz a körzet minden lakója. Egészen bizonyos, hogy sokan élnek majd a meghívással, s azon lesznek, hogy a tanácskozások után még jobb legyen a népfrontmunka. V. J. Vissza nem téríteni állami támogatás a lennel!:ziieíiezetetM AZ IDEI NÉPGAZDASÁGI I Hosszú lenne felsorolni. TERV ADATAIBÓL ISMERETES, hogy államunk az eddiginél is nagyobb mértékben segíti a mezőgazdaságot, kiváltképpen a termelőszövetkezeteket a termelési színvonal fejlesztésében. Mostani ötéves tervünk első négy esztendejében az eredetileg előirányzottnál 14 millárd forinttal fordítunk többet beruházásokra. Ennek majdnem felét — az élelmiszeripart is számításba véve kereken a felét — kapja a mezőgazdaság. Ebben az évben a mezőgazdaság összes beruházása mintegy 13 százalékkal nő a tavalyihoz képest, és az összes népgazdasági beruházásoknak 23 százaléka szolgál mezőgazdasági célokat. Nehogy sínylődjön a háztáji jószág Nemrégiben Bélaváron a szövetkezet helyzetéről beszélgettünk. Szóba került a háztáji gazdálkodás is. A tsz-veze- tők tájékoztatójából derült ki, hogy nehézségekbe ütközött a háztáji állattartás segítése. Ennek ellenére sem hagyták magukra a szövetkezeti gazdákat ezzel a gondjukkal, hanem amennyire tehették, könnyítettek helyzetükön. Vegyük először a takarmányellátást. Nagy kiterjedésű legelője van a falunak, kijárhattak rá a háztáji állatok is. Rétjük csaknem 400 hold. Ennek első fűtermését harmadából, a sarjút pedig feléből kaszálhatták le. Nem a pillangósok hazája ez a vidék, a kevés vörösherének egy részét — nagyon helyesen — mégis kiosztották. így nyáron zöldet, télre szénát ki-ki szerezhetett jószágának. S alomnak való? Az bizony több kellene. Bélaváron is kevesebb gabonát vetettek 1962 őszén a kelleténél. Ném termett hát elegendő szalma sem. A háztáji állományt figyelembe véve, de a közösben végzett munka arányában osztottak belőlé. Határozottan és kertelés nélkül megmondták a vezetők: ennyi jut, több egy szál sem. Értett belőle mindenki. S alaptalannak bizonyult az az aggodalom, hogy netán valaki megdézsmálja a szalmakazlakat. Helyette a tsz-gazdák más almolnivaló után néztek. Ebben is megkapták a kellő segítséget. A kukoricát megsanyargatta nek az új lakótelepek lakóival, az aszály. A háztáji földek holdra átszámítva nyolc mázsánál többet nem adtak. Ez a gyatra abraktermés csak növelte az állattartás nehézségeit. Csökkent volna a gond, ha a közösben megfelelően fizet a legfontosabb abraknövény. Ám nem ez történt. Hiányzik néhány vagonnyi kukorica a szövetkezet takarmányalapjából is. Mindegy, munkaegységenként kiutalták a megjáró 3 kiló csöves kukoricát. Még így sem elegendő az abrak a háztáji állatok eltartásához. Hogyan segítettek magukon a bélaváriak? Nagy megértésről tanúskodik a tsz- vezetők cselekedete és eljárása. Tanácsolták a gazdáknak, hogy vegyenek kukoricát másutt. Nincs rá pénze pillanatnyilag mindenkinek? Jár forint a munkaegységre előlegként is. S amikor Baranyában megvették a bélaváriak a terményt, a szövetkezet küldte érte a vontatót. A szükség, a hiány kényszerhelyzetét szül, sürgős megoldást, hatékonyabb támogatást követel. A bélavári vezetők megértették ezt, és gyakorlati tettekre váltották azt a parancsoló igényt, hogy a közös elsődleges és egyidejű erősítése mellett segíteniük kell a termelésben a háztáji gazdaságokat. Utólag így indokolják, magyarázzák a dolgot: — Muszáj volt megtennünk, nehogy tönkremenjen a háztáji jószág. — S nagyságrendjét tekintve a háztáji állomány bizony nem is kicsi a községben. A szövetkezet most növeli 60-ra teheneinek a számát, a tsz-tagok pedig körülbelül háromszor ennyi tejelő jószágot tartanak. Kell is tehát, hogy a tsz-vezetők a 60 mellett amazzal a 180 tehénnel, annak ellátásával és takarmányozásával is nagy gonddal törődjenek. Sem a tsz-tagok jövedelme, sem a község, a járás, a megye, az ország szarvasmarhatenyésztése szempontjából nem mindegy ugyanis az, hogy mennyi tej jut családi fogyasztóra és közellátásra, hány borjút ad a háztáji tehénállomány Bélaváron is, másutt is. K. J. Tejipari szaktanfolyamok Tahon (Tudósítónktól) Immár öt éve színhelye Tab a tejipari dolgozók téli továbbképző szaktanfolyamainak. Decemberben két turnusban hatvannégy embert képeztek ki a hűtőgépek kezelésére, a jelenlegi tanfolyamon pedig harminckét hallgató vesz részt. Január végén újabb tanfolyam kezdődik, ezen az ország állami gazdaságainak tejkezelői ismerkednek a munkafolyamatokkal. A tanfolyamok célja, hogy a hűtőgépek kezelésének elsajátításával a meleg időszakban is savanyodásmentes tejet küldhessenek a feldolgozóüzemekbe. mennyi minden létesül 1964- ben a termelőszövetkezetekben. Arra azonban ezúttal sem árt ráirányítani a figyelmet, hogy az állam igen sokkal hozzájárul a tsz-ek korszerű nagyüzemekké formálásához. A segítség egy része előnyös hitelekben, kedvezményekben jelentkezik, más része pedig olyan állami támogatás, amit nem kell visszafizetni. Á 3004/ 6-os számú kormányhatározat és végrehajtási utasításai tételesen felsorolják, milyen célokra mekkora összegű ilyen támogatást kapnak a tsz-ek. A talajjavításon és a talaj- védelmen kívül — ami kiemelkedő jelentősége miatt külön elemzést érdemel — igen fontos például a szőlő- és gyümölcsültetvények, valamint a spárga- és komlótelepítés után, a termőreforduláskor nyújtott támogatás. A határozat szerint csemegeszőlőnél 20— 40 000, borszőlőnél 15—35 000, almánál és körténél 8—12 000. meggynél, kajszinál és bogyós gyümölcsűeknél 6—10 000, egyéb gyümölcsűeknél 3—6000, spárgatelepítésnél 10 000, komlótelepítésnél pedig 25 000 forint holdanként a vissza nem térítendő állami támogatás összege. A KÖZÖS ÁLLATÁLLOMÁNY növelését és javítását egyebek között azzal mozdítja elő az állam, hogy minden előhasi üsző után — a leellés- kor — 4000 forint olyan támogatást ad a tsz-nek, amit nem kell visszafizetni. A termelő- szövetkezetek sertésállományának pestis elleni megelőző oltásához ingyen kapják a tsz-ek az oltóanyagot. A termelőszövetkezetek beruházási terheinek csökkentése végett a nagyüzemi gazdálkodás követelményeinek megfelelő új létesítmények üzembe helyezésekor is igen tekintélyes ösz- szegű vissza nem térítendő állami támogatás illeti meg a tsz-eket. Ha tehénistállót épít a tsz, akkor férőhelyenként 1—11 000 forintra jogosult. Süldőszállás és hizlaló esetében ez az összeg férőhelyenként 500 forint. Földbe épített, nyomócsöves esőztetőberende- zésű öntözésnél holdanként hatezer forint a támogatás. Ha felületi öntözésről van szó, akkor holdanként 1500—4000 forint jár a tsz-nek. Dohány- pajta építését holdanként, hideg levegős szénaszárító létesítését pedig darabonként 2e> 000 forint támogatással teszi könnyebbé az allam. VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ állami támogatásban részesülnek a termelőszövetkezetek altkor is, ha sertésfiaztatót, juhtenyésztéshez szükséges épületeket, tojóházat, baromfiólat, csibenevelőt, palántane- velö telepet, növényházat építenek. Ugyanez vonatkozik különféle öntözőtelepek létesítésére, halastó, víztároló, ku- koricagóré, magtár, gépkarbantartó műhely, gyümölcstároló és -csomagoló, kút, víztorony és vízvezeték-hálózat építésére is. A támogatás mértéke változó, de minden esetben számottevő. A föl nem sorolt, egyéb mezőgazdasági üzemi célt szolgáló épületeknél, létesítményeknél és a már elkészült épületek korszerűsítésénél is van vissza nem térítendő állami támogatás. A termelőszövetkezetek szakemberekkel való jobb ellátását mozdítja elő a 3004/6-os számú határozatnak az az intézkedése, hogy a szakemberek részére típusterv szerint készülő, 2—3 szobás, közművesített készenléti lakás építéséhez 80 000 forint vissza nem térítendő támogatással jártig hozzá az állam. NEMEGYSZER ELŐFORDULT MÁR, hogy a nagy munkával és tetemes költséggel, állami támogatással megvalósított beruházásokat nem megfelelően hasznosította a termelőszövetkezet. Ez természetesen kárt okoz az országnak és közvetlenül a szövetkezetnek is. Éppen ezért helyes az az intézkedés, amely szerint visszamenő hatállyal is meg lehet vonni a támogatást attól a tsz-től, amely saját hibájából nem vagy rosszul használja az állami segítséggel létesített beruházást. Mindaz, amiről ebben a cikkben szó volt, csak vázlatosan sorolja fel a vissza nem térítendő állami támogatásokat. Ügy helyes, ha a szövetkezeti vezetők és tagok a rendeletekből még részletesebben megismerik, milyen lehetőségekkel élhetnek közös gazdaságuk fejlesztése céljából. S miután megbeszélték, együttesen eldöntötték, hogy mit a legcélszerűbb igénybe venni, dolgozzák bele terveikbe, valósítsák meg legjobb tudásuk szerint. Elengedhetetlen föltétele ez annak, hogy ebben az évben is tovább erősödjék szövetkezetük. Gulyás Pál 5jg25'2c^52525[25325252SH5ESí5i2S2SHSÉ5H5HSHSHSZ5HSíES5HSH5S5H5H5H52SHS,E5H5E5H525EE5H5H5S5HS2SÍHSSHHSE5HSH5ESHSESi25HííHSH5H5HSE5HS2SS52SH5HSílSHSH5S5HSHSE5HSH5H5HSH5HS2SH5i2SH5H5HSHS;S5H GULLIVER Brazíliai útijegyzetek (3) Lusták-e a brazilok? Az északi és északkeleti vidékről gyakran ezrével kelnek vándorútra az emberek. Először a vidék nagyvárosait lepik el, és amikor már ott is reménytelenné válik helyzetük, megindulnak a déli nagyvárosok, főleg Sao Paulo felé. Éhen halni és megfagyni nagyon nehéz Brazíliában. Az éghajlat lehetetlenné teszi a megfagyást. Az éhenhalás ellen pedig ott van a rengeteg vadontermő gyümölcs, amelynek még a piacon sincsen nagy értéke. A piacokon százával lődörögnek a gyerekek zsákkal a kezükben. A kereskedők a kissé sérült gyümölcsöt azonnal eldobálják, mert úgysem venné meg senki. A sérült banánokból, narancsokból estig zsáknyit gyűjtenek, és ez már elég az egész családnak az éhenhalás ellen. — Nézze, azért nem megyünk előre, mert ilyenek a brazilok — mutogatta a gyerekeket Sao Paulo piacán egy harminc éve ott élő hazánkfia. — Lusta ez valamennyi. Inkább nem esznek rendesen, csak ne kelljen dolgozniuk. A piaci hulladékon tartják el családjukat. — Lusták a brazilok? Én inkább arra gondoltam, hogy nagyon szorgalmasak — vála- *ioltam. — A csodálatos városokat: Rio de Janeirót, az új fővárost, Brasíliát, Sao Paulo felhőkarcolóit ki építette föl? Ki gyártja a modern gépkocsikat, a Volkswagen, a Ford, a Mercedes Benz brazil kiadását? Csak nem importálnak munkásokat is, amikor a ha- zaiaknak sem tudnak megfelelő életkörülményeket biztosítani? Hosszasan vitatkoztunk ezen. A kapitalista országokban, különösen a félgyarmati országokban szívesen magyarázzák a nép lustaságával az elmaradottságot, a nyomort. Ez Brazíliában is* szokássá vált Persze könnyűszerrel meg lehet cáfolni ennek az elméletnek a támogatóit hiszen ami az országban van, amit a mezőgazdaság termel, az mind-mind a dolgozó ember kezemunkájának gyümölcse. Vajon létre tudott volna hozni egy tehetségtelen, lusta nép olyan — világviszonylatban is egyedülálló — fővárost, mint az őserdő közepén épült Brasilia? A hosszú ideig tartó munkanélküliség kétségtelenül sok embernek kedvét szegi, elvesztik reményüket és a pá- linkaiváshoz menekülnek. Ezek aztán csak az alkohol mámorában érzik jól magukat, és meg sem próbálnak elhelyezkedni. De ez a kisebbik hányada a lakosságnak. A munkanélküliség, a nyomor ellen harcolnak az emberek. Szakszervezetekbe tömörülve igyekeznek kivívni a munkához való jogukat, akik dolgoznak, azok pedig az emberibb fizetést. Napirenden vannak a sztrájkok: évente általában egy és fél-kétmillió ember vesz részt a sztrájkokban, tüntetésekben és egyéb megmozdulásokban. Álnok erkölcsök Igaz, hogy Brazíliát már 1500-ban fölfedezte Pedro Alvarez Carbal portugál hajós, de a komolyabb gyarmatosítás csak negyven évvel később kez3ődött. S akkor a fegyverrel együtt a keresztet is magukkal vitték a gyarmatosítók. Innen ered, hogy ez a hatalmas ország még ma is az egyház befolyása alatt áll. A vallás dogmái éreztetik hatásukat az ország törvényeiben, a kialakult erkölcsi felfogásban is. Az Amazonas-torkolat legnagyobb kikötővárosában, Be- lémben sétáltam az utcán Sil- la Todescóval, a Panair do Brasil légiforgalmi társaság kapitányával. Egyszer csak egy nagyobb csoportra lettem' figyelmes. Elöl egy fiatal pár — lány és fiú —, mögöttük egy idősebb férfi kezében pisztollyal, őket követte a bá- mészok tömege. Társam látva megdöbbenésemet, nyomban magyarázni kezdett. — Biztosan a rendőrségre viszi őket — mondta. — Nálunk van ugyanis egy törvény, amely szerint ha a kiskorú lány szeretőjénél alszik, a törvény kötelezi a házasságra. a szomszédban lakott. Reggelig nála maradt, mert nem mert visszatérni részeg apja mellé. Apja pisztollyal ment érte, és egyből vitte őket a rendőrségre, ott aztán kiadták a »házassági parancsolatot«, kerítettek gyorsan egy papot, és az erkölcs, a közbiztonság őreinek házát már mint férj és feleség hagyták el. Ugyanakkor csak ebben az egy városban ezrével tartják nyilván a prostiMásnap aztán az újságokból megtudtam a teljes történetet. Az apa este részegen tért haza nyomorúságos viskójába, és nekiesett tizenhét éves, nagyon csinos lányának. Erőszakot akart elkövetni rajta. A kétségbeesett lány az udvarlójához menekült, aki szerencsére tuáltakat. A gazdag emberek három-négy szeretőt is tarthatnak, és senki sem szól nekik. Pénzzel mindent el lehet intézni. A törvények tiltják a válást is. Ám ha valakinek csekkfüzete van, bemegy valamelyik idegen ország követségére, és ott elválasztják. Később az erről szóló okmányt a brazil hatóságok is elfogadják. Egy másik történet Belém- ből, amely ugyancsak az erkölcsi viszonyokra vet árnyékot. Az egyik városatya elgázolt egy kisfiút, s az belehalt sérüléseibe. Természetesen — mármint brazil felfogás szerint természetesen — áldozatát cserbenhagyta, továbbrobogott. Az orvosok megállapították, hogy ha kellő időben kórházba viszik a gyereket, nem halt volna meg. A törvények értelmében, ha valakit tetten érnek, letartóztatják, és súlyos büntetés vár rá. Ha elmenekül, és másnap önként jelentkezik a rendőrségen, akkor szabadlábon védekezhet. A városatya is jelentkezett másnap, és egyúttal följelentést tett a gyerek szülei ellen kártérítést követelve, mert összetört autójának lámpája, és a sárhányó is megsérült. Mivel a papa szegény volt, a városatyának pedig bőséggel állt a pénze a bankba, az apát marasztalta el a bíróság. Hosszan sorolhatnám még a történeteket, amelyek európai ember számára szinte hihetetlenek, pedig mindezek a szomorú valóságot tükrözik. Becs István Következik: A SALARIO MINK)
