Somogyi Néplap, 1963. december (20. évfolyam, 280-303. szám)

1963-12-08 / 286. szám

ILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKi ÁRA: 80 FILLER AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. évfolyam 286. szám. 1963. december 8., vasárnap Ülést tartott a Somogy megyei Pártbizottság Magyar kormányküldöttség utazott Afrikába A Magyar Szocialista Mun­káspárt Somogy megyei Bi­zottsága december 6-án dél­után ülést tartott. Az ülésen részt vettek a megyei pártbi­zottság tagjai, póttagjai és a megyei pártbizottság appará­tusának tagjai. A tanácskozás részvevőit Németh Ferenc elvtárs, a me­gyei pártbizottság első titkára tájékoztatta az MSZMP Köz­ponti Bizottságának december 5-i ülésén hozott határozatok­ról. A tájékoztatást a megyei pártbizottság tagjai tudomásul vették. Együttes tanácskozást tartottak a megyei pártbizottság és a megyei tanács osztályvezetői Szombaton együttes tanács­kozást tartották a megyei ta­nácson a Somogy megyei Párt­bizottság és a Somogy megyei Tanács osztályvezetői. Részt vett a tanácskozáson Németh Ferenc, a megyei párt- bizottság első titkára; Böhm József, a megyei tanács végre­hajtó bizottságának elnöke; Illés Dezső és dr. Nagy Lajos, a megyei pártbizottság titká­rai; Sasi János és Szigeti Ist­ván, a megyei tanács vb-el­nökhelyettesei, valamint dr. Kassai János, a megyei tanács vb-titkára. Bőhm elvtárs referátuma után a részvevők őszinte han­gú, kötetlen beszélgetésit foly­tattak a két testület közötti kapcsolatról, az időszerű kér­désekről és a további tenniva­lókról. A tanácskozás tanulságait Németh Ferenc elvtárs össze­gezte. Túlteljesítette exporttervét a MÉK 1102 vagon zöldséget, gyümölcsöt és burgonyát szállítottak külföldre Somogybái (Tudósítónktól.) A MÉK-nek 668 vagon árut kellett az idén exportálnia. A tervet túlteljesítették: decem­ber első hetéig 1102 vagon árut vittek vasúton és hűtő- szekrényes gépkocsikon kül­földre. A szállítmányok leg­nagyobb részét a szocialista államok kapták, de számotte­vő tételeket adtunk el tőkés- országoknak is. 430 vagon burgonya expor­tálását tervezték, ehelyett 533 vagonnal szállítottak. A túl­teljesítés -szépséghibája-«, hogy az exportált burgonya nagy része tavalyi termés, amelyet a tavasszal szállítot­tak el a tervezett 100 helyett 428 vagonnal. Üjburgonya- szállitásd tervét nem teljesí­tette a MÉK: az előirányzott 330 helyett csupán 105 vagon újikrumplit küldött külföldre. Megyénkben ugyanis az idén a szokottnál később szedték az újburgonyát. Túlteljesítette a MÉK a zöld­ségfélék ex port tervét is; 185 helyett 488 vagon ment kül­földre A 200 vagon exportált hagymának egy része nem Somogybán termett, hanem az Alföldről hozták megyénkbe, és itt készítették elő a szál­lításra. A zöldségexport ked­vező alakulása a termelőszö­vetkezetek fejlődő kertészeted­nek jó munkáját dicséri. Ba­bot viszont nem szállíthattak annyit, mint amennyit ere­detileg szándékoztak, a ter­vezett mennyiségnek csupán fele ment külföldre. Pedig a magyar bab igen keresett cikk a tőkésországokban. Paradi­csomból 102 vagonnal — a tervezettnek több mint há­romszorosát —, görögdinnyé­ből 63 vagonnal exportáltunk. A MÉK 81 vagon gyümöl­csöt szállított külföldre; sző­lőből az előirányzott mennyi­ség háromszorosát, szilvából a gyenge termés miatt a terve­zettnek egyharmadát Zanzibar és Kenya a közeli napokban nyeri el független­ségét. Az ez alkalomból rende­zendő ünnepségekre — a zarv- zibéri, illetve a kenyai kor­mány meghívására — szomba­ton reggel magyar kormány- küldöttség utazott Afrikába. A delegáció vezetője a íkenyai ünnepségeken Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke. A zanzihári ünnepsége­ken a magyar kormányt Szarka Károly külügyminisz­ter-helyettes képviseli, aki a küldöttség tagjaként részt vesz a kenyai ünnepségeken is. (MTI) MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: Új miniszterek a kormányban (2. o.) Üzletház a gödörben (3. O.l VASÖNTŐK KÖZÖTT (4. o.) GYERMEKEKNEK (5. o.) Papp László megvédte topa-bajnoki címét Í6. o.) KULTURÁLIS MELLÉKLET (7 —8—9. o.) Amerikai tragédia 1963 (11. o.) Nagy részvéttel kísérték a munka frontján hősi utolsó útjukra Tatabányán halált balt bányászokat Szombaton délután kísérték utolsó útjukra Tatabányán a 15/a aknán tragikus körülmé­nyek között elhunyt bányászo­kat. Gyászlobogók lengtek a város középületein. Nemcsak a bányászok és a város lakos­ságának együttérzése nyilvá­nult meg, hanem táviratok százai érkeztek az ország min­den részéből. Több külföldi bányász szakszervezet, így a Francia Bányász Szövetség, a Nemzetközi Bányász Szakszer­vezeti Szövetség, a szovjet, az olasz, az NDK-beli, a lengyel bányászok szakszervezete is ki­fejezte együttérzését. Már délután egy órától ez­rek és ezrek vonultak az új­telepi temetőbe, hogy leróják kegyeletüket a munka front­ján hősi halált halt bányászok előtt. A temető bejáratától a koporsókig a munkásőrök áll­tak díszőrséget a piros és fe­kete zászlókkal szegélyezett utakon. 21 koporsó sorakozott egymás mellett a ravatalon. Az elhunytak hozzátartozói, özvegyek, árván maradt gyer­mekek, szüleik, testvéreik mellett ott álltak a koporsók körül a közvetlen munkatár­sak, s a párt és a kormány kép­viselői. Ott volt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Somogyi Mik­lós, a Politikai Bizottság tag­ja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke, Blaha Bé­la, a Bányász Szakszervezet főtitkára, Nemeslaki Tivadar, a megyei pártbizottság első tit­kára, hévárdi Ferenc nehéz­ipari miniszter, Kroszner Lász­ló, a megyei tanács vb-elnöke és a Nehézipari Minisztérium, a szakszervezet, valamint a helyi politikai, társadalmi szer­vek számos vezetője. Fél háromra, a temetési szertartás kezdetére több ezer főnyi tömeg gyűlt össze a te­metőben. A gyászinduló hang­jai után dr. Gál István, a Ta­tabányai Szénbányászati NÉGYES FOGAT Két hét múlva hivatalosan is beköszönt a tél. Fagyos, hideg december van, szeszélyes december. Néhány napja leesett az első hó. -Szigorú telünk lesz...« — mondogatták az emberek. De — egyelőre — késlekedik a szígonl tél A decemberi napsütés az utcá­ra csalja a falusi apróságot»*■ Legjobb iiyen'.ccr lova:.kizni, különösen, ha négyes fo­gatot hajt a »gazda«. Tröszt igazgatója mondott bú­csúszavakat a tatabányai bá­nyászok nevében. — Mélységesen megrendül­ve, tisztelettel jöttünk búcsút venni tőletek — mondotta. — Bányászok vagyunk. Bányá­szokat gyászolunk. Tudjuk és ti is tudtátok, hogy az a mun­ka, amit mi végzünk, veszé­lyekkel jár. Mégis vállaltátok, ahogyan vállalja az a sok tíz­ezer bányász, aki naponta le­száll a mélybe. Vállaltátok, mert a hivatást is láttátok, ami évszázadok óta különös erő­vel kapcsolja össze a világ va­lamennyi bányászát. — Legjobb munkatársaink voltatok, és példamutató ma­gatartástok a búcsút még ne­hezebbé, még fájdalmasabbá teszi. Emléketek itt marad örökre, hogy mutassa a továb­bi utat és segítsen felocsúdni a tragikus elmúlás okozta döb- benésból, és hozzáfogni azok­nak az erőfeszítéseknek a foly­tatásához, amelyek a szocialis­ta társadalmi rend teljes győ­zelméhez vezetnek. Gál István gyászbeszéde vé­gén valamennyi elhunyt bá­nyásztól egyenként, nevén szó­lítva vett búcsút. Az MSZMP Központi Bizott­sága és a Bányász Szakszerve­zet központi bizottsága nevé­ben Blaha Béla, a Bányász Szakszervezet főtitkára mon­dott gyászbeszédet. — A Boda-brigád neve ki­került a 15/a akna műszak- naplójából — mondotta —, emléke azonban arany betűk­kel íródott be a bányászat, a szocializmus történelemköny­vébe. A brigád mindig hires volt tettrekészségéről, munka­szeretetéről. Egymás iránti szeretetük emberi volt, és ez irányította magánéletüket is. Értették korunk szavát, és lel­kesedtek az újért. — A párt és a kormány minden más munkakörnél na­gyobb elismerésben részesíti a bányászokat, sok millió forin­tot fordít a baleseti okok le­küzdésére. A szerencsétlenség is amely 26 bajtársunk életét követelte, nem a bányabiz­tonság alapvető követelmé­nyeinek hiányából fakadt. Mégis figyelmeztető mindany- nyiunk számára, hogy még el­mélyültebben és átgondoltab­ban küzdjünk az elemekkel. — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa és a Bányaipa­ri Dolgozók Szakszervezete mély fájdalommal osztozik a feleségek, a szülők, a gyerme­kek és a hozzátartozók gyá­szában. A kormány nevében Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter búcsúzott el a bányászoktól. — Szocialista brigádotok — mondotta többek között — példamutatóan hozzájárult ahhoz, hogy népgazdaságunk megkapja nemcsak a terve­zett, hanem az azon felül szük­séges, életet adó szenet. Na­ponta aggódó szeretettel néz­tük, mikor leszálltatok a mélybe, rátok gondoltunk, mikor messzi földekről, gyak­ran más világrészekről kap­tunk híreket súlyos szeren­csétlenségekről. melyek hős bányászok életét követelték. Ezeket a szerencsétlenségeket nem vettük tétlenül tudomá­sul, hanem vizsgáltuk, kutat­tuk az okokat, és arra töre­kedtünk, hogy olyan munka­körülményeket teremtsünk, amelyek elhárítják a természet váratlan csapásait és bizton­ságosabbá teszi munkátokat. S ha egy pillanatig meg is re­meg kezünkben a szerszám, éppen a ti munkás életetek példája nyomán újra megra­gadjuk azt, mert nem enged­jük, hogy a természet vak erői győzedelmeskedjenek rajtunk. Tovább folytatjuk a munkát, melyet nemcsak a mindennapi kenyérért kell vé­geznünk, hanem szebb, boldo­gabb szocialista jövőnk felépí­téséért is. Sírotoknál ígérem, hogy a legalaposabban megvizsgál­juk a szerencsétlenség körül­ményeit Elsőrendű kötelessé­günknek tartjuk, hogy a leg­apróbb részletekig megnéz­zük, vajon nem lett volna-e mód ennek a rettenetes csa­pásnak az elhárítására. Hoz­zátartozóitok gyászát igyek­szünk enyhíteni azzal, hogy mellettük állunk remcsak e szomorú percekben, hanem később is. A gyászbeszédek elhangzása után a Tatabányai Bányaipari Technikum hallgatói a sírok­hoz vitték a koporsókat. A hős bányászok közvetlen munkatársai és a többi tata­bányai bánya dolgozói a bé- , 'yászhimnusz hangjai közben igedték le a koporsókat. A behantolt sírokat a koszorúk tömege borította el. A csa­ládtagok, a hozzátartozók vi­rágai mellett minden síron koszorút helyeztek el a 15/a akna bányászai, a Nehézipari Minisztérium és a tatabányai tröszt. A párt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormánya nevében Apró An­tal és Somogyi Miklós helye­zett el koszorút, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa és a Bányászszakszervezet központi bizottsága nevében Blaha Bé­la és Komár András, a Ne­hézipari Minisztérium nevé­ben Lévárdi' Ferenc és Ba­racska Imre, az MSZMP Ko­márom megyei Bizottsága ne­vében Nemeslaki Tivadar, a megyei pártbizottság első tit­kára és Havasi Ferenc, a me­gyei pártbizottság titkára, a KISZ központi bizottsága ne­vében Pataki László, a KISZ KB titkára és Szabó Ferenc, a Magyar Üttöxők Szövetségé­nek titkára, a megyei és a városi tanács nevében Krosz­ner László, a megyei tanács vb-elnöke és Horváth Géza, a városi tanács vb-elnöke he­lyezett el koszorút Ezenkívül koszorút helyeztek még el a városi pártbizottság, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa, a KISZ megyei bizottsága, a munkásőrség, a tatabányai bányászszakszervezet, a nő­tanács és a népfront képvise­lői. A tatabányai temetéssel egy időben az egyik szeren­csétlenül járt bányászt Tatán temették el, míg négy másik társukat szülőföldjükön, Za­la, Hajdú és Szabolcs megyé­ben kedden kisérik utolsó út­jukra. (MTI) Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottságának fontos döntése Moszkva (TASZSZ). A TASZSZ kommentárban foglalkozik azzal a hírrel, hogy az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága egyhangúlag jóvá­hagyta a világűrkutatás jogi alapjait leszögező nyilatkozat­tervezetet. Ez — hangoztatja a TASZSZ — örvendetes ese­mény. Az okmánynak igen nagy a nemzetközi jelentősége, és kétségtelenül megfelel vala­mennyi nép érdekeinek. Joggal lehet hangsúlyozni, hogy az ENSZ-bizottság eme fontos okmányának megszü­letését a nemzetközi feszültség csökkenése tette lehetővé. A feszültség csökkenésének kö­vetkezménye a Moszkvában aláírt részleges atomcsend- szerződés is. Igen fontos mozzanat az a tény, hogy a nyilatkozat elő­készítésének részvevői egysé­ges álláspontra jutottak abban a kérdésben, hogy a kozmosz tanulmányozásának és felhasz­nálásának a vezérfonala az együttműködés, a kölcsönös segítség alapelve legyen. Ab­ban az esetben, ha a vélemé­nyek eltérnek egymástól, le­hetőség nyílik nemzetközi ta­nácskozásokra is. A nemzetközi közvélemény, mindazok, akik azt akarják, hogy a világűr mentes legyen a szennyeződéstől, örömmel fogadják a kozmosz felhaszná­lásáról és kutatásáról szóló nyilatkozattervezetet. Tény azonban, hogy a nemzetközi együttműködés a világűr fel- használásában még gyümölcsö­zőbb lenne, még gyorsabban haladhatna előre, ha megvaló­sulna az általános és teljes leszerelésről előterjesztett szovjet javaslat — hangoztat­ja végezetül a TASZSZ kom­mentárja. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom