Somogyi Néplap, 1963. december (20. évfolyam, 280-303. szám)

1963-12-07 / 285. szám

Mai számunk tartalmából: \ Figyelmeztető tanulságok (3. o.) Jövő heti rádió- és televízióműsor (5. o.) A világ legjobb filmje Kaposváron 16. o.) A Malomipari és Terményíorralnii Vállalat barcsi tárházában október 20-án kezdték meg a kukorica feldolgozását. A tervek szerint 800 vagon csöves kukoricát vesznek át. Nemcsak a barcsi, hanem a csurgói, a nagyatádi és a kaposvári járás egy részéből is ide szállítják a kukoricát. Érte takarmánytápot adnak. 1. képünkön: A vagonból szál­lítószalaggal viszik a morzsolóhoz a kukoricát. 2. kép: Működésben a morzsológép. 3. kép: Rózsás Fcrencné és Takács Vendelné a szárítógép felvonójához lapátolja a kuko- i ricát. XX. ÉVFOLYAM 285. SZÁM SZOMBAT, 1963. DECEMBER 7. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ARArSQ FIIXfiB Falvasuk jövője Három megye — Baranya, Tolna és Somogy — képvise­lőinek részvételével tegnap an­kétet tartottak a megyei ta­nácson. Böhm Józsefnek, a megyei tanács vb-eínökének megnyitó szavai után dr. Kas­sai János, a megyei tanács vb- titkára tartott vitaindító elő­adást a településhálózat fej­lesztéséről, a város és a falu közötti különbség eltüntetésé­nek gondjairól. Bevezetőjében elmondotta, hogy a falvak gyors ütemű fejlesztéséről csak a nagy lélekszámú közsé­gek vonatkozásában beszélhe­tünk. A kis falvakban olyan csekély a községfejlesztési alap, hogy jelentős állami tá­mogatás nélkül még a leg­szükségesebb létesítményeket sem tudják fölépíteni. Szólt arról, hogy Somogynak egyéb­ként is kedvezőtlenek a tele­pülési adottságai, és ezért szükségessé vált, hogy a kis­községek fejlesztésére megfe­lelő irányelveket dolgozzanak ki. — Ezen az ankéton megkell beszélnünk, hogy mi legyen a teendő a kisközségekben és a külterületi lakott részeken, hogy a lakosság életkörülmé­nyei megjavuljanak addig is, amíg ezek a területek vagy teljesen elsorvadnak, vagy pe­dig adottságaiknál fogva fej lődésnek indulnak — mondot­ta. Adatok bizonyítják, hogy ezeken a helyeken az életszín­vonal emelkedése kizárólag a ruházkodásra és az élelmezés­re korlátozódik, kommunális vonatkozásban azonban az év­tizedekkel ezelőtti állapotok uralkodnak. Okkal vetődik fel a kérdés; Milyen mérvű legyen ezek­nek a területeknek a fej­lesztése? Érdemes-e egyál­talán fejleszteni őket? Megyénk 1077 külterületi la­kott helyéből csak hetet érde­mes fejleszteni, a többi elsor­vasztásra van ítélve. Ezek a területek egyre inkább elnép­telenednek, és teljesen fölös­leges dolog fejlődésükkel szá­molni. 1949-től napjainkig öt­ven százalékkal csökkent a lé- lekszám a külterületeken. En­nek oka, hogy bár az életszín­vonal emelkedett, a lakosság mégsem tudja kielégíteni kul­turális és szociális igényeit. A gyerekek is a környező nagy­községek központi iskoláiba járnak. Az elsorvasztás mellett szól az a tény is hogy egy-egy ilyen lakott kül­terület vízzel, villannyal és úthálózattal való ellátá­sa mintegy négymillió fo­rintba kerülne. Ha felszá­molják őket, és a lakókat a nagyközségekben telepí­tik le, az ezzel járó összes költség sem haladná meg a kétmillió forintot. Az elsorvasztásnak termé­szetesen akadályai is vannak. A lakosság nagy részének jó állapotban levő — a felsza­badulás után épült — családi háza van, és azt csak úgy haj­landó otthagyni, ha ez különö­sebb anyagi megterhelést nem jelent. Ez érthető és indokolt. Mit lehet akkor tenni? Elsősorban felvilágosító szó­ra van szükség, hogy megma­gyarázzák a külterületek és kisközségek fejlesztésének ir­reális voltát. Szükségessé vá­lik házhelyek biztosítása a centrumközségekben, új OTP hitelakció megindítá­sa, kedvezményes építési lehetőség megteremtése stb. A településfejlesztés másik része a kisközségek jövőjét tartja szem előtt. Somogy 130 községében ezren alul van a lélekszám. Ezeken a helyeken is megfelelő életkörülménye­ket kell teremteni, elsősorban járdát, utat, orvosi rendelőt, óvodát, iskolát, bekötő utat kell építeni. Ennek megoldá­sa részben az államra, részben pedig a kisközségekre hárul. A harmadik csoportba tar­toznak az erőteljesen fejlesz­flnHét a megyei tanácson a telenülésfejiesztésről — Mi történjék a külte­rületekkel és a kisközsé­gekkel ? — Városi szín­vonal a centrumközsé- gekben tendő helyek, az úgynevezett fő falvak, a centrumközségek. Ezek már nagyban hozzájárulnak a város és a falu közötti kü­lönbségek eltüntetéséhez, hiszen a bővítés során meg­felelő közlekedési lehetőségek­kel, orvosi ellátással, kereske­delmi hálózattal, korszerű is­kolával, vízművel, közfürdővel és szolgáltatóiparral kell ren­delkezniük. Dr. Kassai János referátu­ma után vita kezdődött. A hoz­zászólók elmondották, hogy szinte az utolsó percben ke­rült sor erre a megbeszélésre, mert a falvak fejlesztése igen nagy gond országszerte. A lo­kálpatriotizmust azonban előbb-utóbb föl kell váltania a közösségi szemléletnek, és ez elsősorban a falvak javát hi­vatott szolgálni. P. Gy. A szovjet minisztertanács ülése Moszkva T(ASZSZ). Nyikita Hruscsov elnökleté­vel pénteken ülést tartott a Szovjetunió Minisztertanácsa. A minisztertanács jóváhagyta az 1964—65. évi népgazdaság­fejlesztési és állami költségve­tési tervet. A két tervjavasla­tot Pjotr Lomako, a Szovjet­unió Állami Tervbizottságának elnöke illetve Vaszilij Garbu­zov pénzügyminiszter ismer tette. A népgazdaságfejlesztési ter­vet a párt gazdasági és társa­dalmi szervezete, valamint a munkások, mérnökök és tudó­sok aktív részvételével dolgoz­ták ki. E terv alapját a legha­ladóbb iparágak fokozott fej­lesztése képezi. A tervezett in­tézkedések mindenekelőtt a vegyipar megkülönböztetett fejlesztésének biztosítását, a mezőgazdaság gyorsított fej­lesztését és a nép életszínvo­nalának további emelését cé­lozzák. Mindkét tervet a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elé terjesz­tik. (MTI) Indonéziába érkezett a magyar parlamenti knidottség Djakarta (MTI). A magyar parlamenti kül­döttség Vass Istvánnénak, az országgyűlés elnökének veze­tésével pénteken tíznapos ba­ráti látogatásra Indonéziába érkezett. A magyar küldöttsé­get a djakartai repülőtéren többek között A. Kartawinata miniszter, az Indonéz Köztár­saság parlamentjének elnöke üdvözölte. A magyar parlamenti kül­döttség látogatást tett az in­donéz parlament elnökségénél, majd részt vett az elnökség vacsoráján. Pártmunkás értekezlet volt tegnap Tabon A pártmunka időszerű kér­désedről, a járás gazdasági és politikai helyzetéről tanács­koztak tegnap a Tabi Járási Pártbizottság függetlenített munkatársaival a megyei párt- bizottság vezetői. A tanácskozáson részt vet­tek: Dr. Nagy Lajos és Ülés Dezső, az MSZMP megyei bi­zottságának titkárai, Kocsis László, az MB ágit. prop. osz­tályának vezetője, Tobak Ist­ván, az MB mezőgazdasági osztályának vezetője, Szigeti István, a megyei tanács vb­elmökhelyettese, Bíró Ferenc- né és Fenyvesi János, az MB főelőadói. A járás politikai és gazda­sági helyzetéről Bogó László, a Tabi Járási Pártbizottság első titkára tájékoztatta a részvevőket. A vitában ‘ el­hangzott hozzászólásokra Nagy alvtárs válaszolt, s vázolta a tabi járás pártmunkásai előtt álló főbb feladatokat. Részt vett a vitában Ko­rogó Gyula, a járási tanács vb-elnöke is. ,, Január 1-től egyszerűsítik a gépjárműadók befizetését és nyilvántartását A Pénzügyminisztériumtól kapott tájékoztatás szerint tekintettel a gépjárművek számának állandó emelkedé­sére, 1.964. január 1-től egy­szerűsítik a gépjárműadók be­fizetését és nyilvántartását A jövőben a járási pénzügyőri szakaszok, a megyeszékhelyek és a főváros illetékkiszabási és vállalati adóhivatalai he­lyett a községi, a városi, il­letve Budapesten a kerületi tanácsok adóügyi csoportjai foglalkoznak a gépjárműadók ügyeivel. Az új módszer nem­csak azért jelent egyszerűsí­tést, mert a különböző kerüle­tek és községek lakói helyben intézhetik el adóügyeiket; az is jelentős változás, hogy az eddigi évenkénti bejelentés, adólapcsere helyett a jövőben egyszeri bevallás alapján ír­ják elő az adót. Újabb beval­lást csak akkor kell tenni, ha például a gépjárművet átmi­nősítik, rendszáma megválto­zik, vagy az adózó személyé­ben változás történik. A belföldi rendszámú gép­járművek adójának kivetésé­hez a bevallásokat 1964. ja­nuár 31-ig kell beadni, az eh­hez szükséges űrlapot a tanács adóügyi csoportjánál január­ban lehet díjtalanul beszerez­ni. A bevalláshoz csatolni kell az 1963. évi gépjárműadó-la­pot is. Az adómentességet él­vező állami és társadalmi szerveknek, állami vállalatok­nak stb. nem kell adóbeval­lást adniuk Nem kell adóbe­vallást adni magánszemélyek tulajdonában levő 125 kem-es és az ennél kisebb motorke­rékpárokról és a segédmotoros kerékpárokról sem. A változásokról és az újon­nan forgalomba helyezett gép­járművekről a változást és a forgalomba helyezést követő 15 nap alatt kell bevallást ad­ni. A bevallás igazolásául az adóügyi csoport gépjárműadó­lapot állít ki, és azt 1964. feb­ruár 28-ig postán elküldi. Az adót a többi adóval, például házadóval, általános jövedel­mi adóval együtt veti ki és szedi be az adóügyi csoport A gépjárműadót 1964. ja­nuár 1-től nem az iiletékki- kiszabási és vállalati adóhiva­tal, hanem a tanács adóügyi csoportjának csekkszámlájára kell befizetni. Ide kell befi­zetni az esetleges 1963. évi elmaradást is. A gépjárműadó egyébként minden év január és július 1-én esedékes, és lekésőbb március, illetve szeptember 15-ig fizethető pót­lékmentesen. Késedelmes fi­zetés esetén havi 1 százalék adópótlékot számítanak feL (MTI) Hruscsov üdvözlete a finn népnek Moszkva (TASZSZ). Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök táviratban üd­vözölte Urho Kekkonen finn elnököt az ország függetlenné válásának 46. évfordulója al­kalmából. Hruscsov őszinte jókívánságait fejezte ki Finn­ország felvirágzásához és ba­ráti népének jólétéhez. Táv­iratban üdvözölte Kekkonen elnököt Leonyid Brezsnyev is. A szovjet kormány nevében Nyikita Hruscsov küldött üd­vözlő táviratot Karjaiainen finn miniszerelnöknek. (MTI) | A Kossuth Könyvkiadó politikai könyvnapokat rendez decemberben A Kossuth Könyvkiadó de­cemberben országos méretű politikai könyvnapokat rendez. A cél elsősorban az, hogy a falu lakóival megismertessék a politikai könyveket, megköny- nyítsék a vidéken élők tájéko­zódását a legfontosabb világ­nézeti kérdésekben. A politi­kai könyvnapok alkalmából nemcsak a könyvek jutnak el körülbelül 1100 községbe, ha­nem a legtöbb helyen ünnepé­lyes megnyitókkal, író-olvasó találkozókkal avatják fontos kulturális eseménnyé ezt a kezdeményezést. A Békés me­gyei Elekre például Fábián Ferenc látogat el és A Csen­des-óceántól az Adriáig című könyvét ismerteti az olvasók­kal. A Heves megyei Porosz­lón Földes Mihály Viharos ta­vasz című könyvéről számol be. Bábolnára látogat el Sipos Gyula, aki a Nagy éjszaka című regényében egy termelő­szövetkezeti elnök történetét írta meg. A falu növekvő érdeklődé­séhez mérten erre az alkalom­ra sok érdekes és hasznos könyv lát napvilágot. Ilyen például az Újságolvasók zseb- könyve, amely eligazít az új­ságok, a rádió és a televízió híreiben, az említett idegen szavak, fogalmak. intézmé­nyek tekintetében. Ilyen Leo Taxii: Szórakoztató biblia cí­mű szellemes, felvilágosító műve, ilyenek a különféle me­zőgazdasági könyvek, Fehér Lajos cikkgyűjteménye, vala­mint a világ mezőgazdaságá­ról és a háztáji gazdálkodásról szóló könyvecskék. Nagy ér­deklődésre tarthat számot Al­bert Soboul francia történész kiváló munkája: A francia for­radalom. története. Julius Ma- der ismert német újságíró iz­galmas riportregénye: »A seb­helyes gyilkos nyomában« Hit­ler hírhedt ügynökének, Otto Skorzenynek életútját kíséri nyomon egészen napjainkig. Galabárdi Zoltán: A világ rendje című regénye a mai fa­luról szól, 1918 októberének eseményeit elemzi Hajdú Ti­bor történelmi művében: Az őszirózsás forradalomban. (MTI) AZ MS ZM P M EGY El Bl ZOTTSÁGA ÉS A M EGYE I TANÁCS LAPJ A 0701000202020202230000010201002302010253000002020202000100010131000002

Next

/
Oldalképek
Tartalom