Somogyi Néplap, 1963. december (20. évfolyam, 280-303. szám)

1963-12-05 / 283. szám

SamomiMéplap AZ MSZMP MEGYE! BIZOTTSÁGA £5 A MEGYEI TANACS LAPJ A cA knllntálh kit a,anbuydbőt Reprodukciós kiállítás nyílt a Felsőfokú Tanítóképző Intézetben Egy irodaház épüljön! Képzőművészeti tárlatokon ritkán nyílik lehetőség arra, hogy több művészettörténeti korszak alkotásaiban gyönyör­ködhet a látogató egy időben, egy kiállítás keretében. Még kevesebb a lehetőség egy kép­zőművészeti ág történetét — kezdetétől napjainkig — tel­jességében szemlélni. Ilyen al­kalom most a Kaposvári Fel­sőfokú Tanítóképző Intézetben megnyitott reprodukciós kiál­lítás. Tanárok, hallgatók érdek­lődők gyülekeztek tegnap dél­után az intézet kiállítási csar­nokká berendezett első eme­letén. Tömöri Aladár intézeti tanár rövid megnyitó beszéde után dr. Szirmai Endréné in­tézeti rajzszakos tanár tárlat- vezetéssel mutatta be a kiállí­tás anyagát Ez a tárlat a Művelődés­ügyi Minisztérium vándorkiál­lítási anyaga. Reprodukciós ki­állítás. Célja elsősorban az, hogy a művészettörténetet ta­nuló fiatalság részére szemlél­tetésül szolgáljon; és mint az esztétikai nevelés egyik eszkö­ze, segítséget nyújtson a ne­velési terv megvalósításában és a középiskolai nevelőmun­kában. Miért nagy jelentőségű és miért különösképpen értékes ez a reprodukciós kiállítás? A tárlat anyaga — összesen 178 kép — felöleli a festészet ki­alakulását, történeti fejlődését, korszakait, a kezdetektől a XX. századig; a korszakok leg­kiemelkedőbb szerzőinek leg­jellemzőbb, legjelentősebb al­kotásait. Az első képek bemu­tatják, hogy az ősközösség em­bere állatokat, vadászjelenete­két örökített meg a barlangok falán. Az ókori falfestmények dokumentumait a középkor és a reneszánsz alkotásai követik a kiállítás anyagában. Látha­tók a gótika nagyméretű fal- festészetésnek; az embert és környezetét reálisan ábrázoló (Botticelli, Veneziano, Van Eyck) alkotásoknak a repro­dukciós másai s a nagy rene­szánsz mesterek (Leonardo da Vinci, Michelangelo, Veronese, Tintoretto, Tiziano) világhírű művei. Külön csoportban kap­tak helyet a tizenhetedik, ti­zennyolcadik századi és tizen­kilencedik század eleji nagy szerzők (Rubens, Velasquez, Rembrandt, Goya, Delacroix, Van Dick és mások); majd a tizenkilencedik század festé­szetének realistái, impresszio­nistái (Daumier, Courbet, il­letve Manet, Gaugin, Van Gogh és mások); a nagy orosz realisták (Rjepin, Venyecia- nov, Siskin) és a tizenkilen­cedik és huszadik századi ma­gyar alkotók művei. A tárlat befejező része a szocialista tár­sadalom festészetének alkotá­sait szemlélteti. Ezeknek a képeknek a meg­ismerése a sokoldalú esztéti­kai műveltséget igénylő peda­gógus és népművelő munká­ban igen jelentős a nevelője­löltek számára. A tárlatot ezen túlmenően bárki megtekinthe­ti a hónap végéig. Iskolák ré­szére, csoportos látogatások al­kalmával — kívánság szerint — tárlatvezetést rendeznek az intézet tanárai. Álmok, mesék9 dalocskák Zsongás. csacsogás, önfeledt kiáltások, feszült csend... Ezen a délelőttön a leghálá- sabb közönség vette birtokba a Latinka Művelődési Ház nagytermét. Három előadáson ezer óvodás. Lehet-e nagyobb élmény az ő számukra ismert dalocskák, mesék, játékok eleven figurái­nál? Mert ez történt: a műve­lődési ház bábcsoportjának előadásában életre keltek az óvodai mesék, dalok. Az er­dei óvoda hatalmas mackója házacskát rajzolt a fekete táb­la díszletre, s az ajtóban tüs­tént megjelent a torkos cica- mica, »aki« addig-addig ke­rülgette a köcsög tejfölt, amíg belefetyelte, mind, egy csep­pig. Tettén megszeppenve kér­dezgette a sok apróságot, nem fogják-e elárulni őrt? , — Neeem... — zúgta kó­rusban a seregnyi óvodás, és kis lényük — elszakadva e hétköznapi világtól — már a mesék birodalmában járt. Sziv- bő tapsoltak »Az elvarázsolt tejföl« póruljárt cicájának; a bátor nyuszinak; a jóságos mackónak s a mesék többi kedves alakjának. Amikar pe­dig fölcsendültek a kedves da­locskák és megjelent a »nagy­orrú bóha«, a kövér asszony meg a sovány asszony; az el­veszett gúnár és a mindig te­referélő Tercsi, cérnavékony hangocskájuk össze-összefonó- dott a szereplők dalával. Egy álommal szebb lett a világuk. W. E. Október 10-én glosszát ír­tunk arról, hogy Kaposváron jó néhány szerv önálló iroda­házat akar építeni, holott az ésszerűség mindenképpen azt diktálja, hogy csupán egyet­len, sokemeletes irodaház épül­jön, melyben több vállalatnak és hivatalnak lenne helye. Az Országos Tervhivatal titkársá­gának vezetője, dr. Kálmán György a következő megjegy­zéseket fűzte cikkünkhöz: »A cikkben foglaltakkal tel­jes mértékben egyetértünk. Ahogy az ipari építkezések vo­nalán fontos célkitűzés egyes ipari üzemek közös épületbe való összevonása (tömbösitése), sokkal inkább helyes célkitű­zés ez az irodaházak területén, ahol a funkcionális igények erre kiváló lehetőséget nyújta­nak. Ügy véljük, hogy a taná­csoknak ezt nemcsak támogat­ni ken, hanem a leghatározot­tabban elő is kell segíteni. A helyileg jelentkező igé­nyeket azcmbcm minden eset­ben csak a tanács ismerheti, s így a közös erőforrásból törté­nő építkezést is a helyi érde­kek szem előtt tartásával csak a tanács kezdeményezheti. Az ország több városában már jelenleg is ilyen elvek alo/pján épülnek irodaházak. A beruházás engedélyezésénél azonban ki kell hangsúlyozni, hogy a megvalósítás során je­lentkező esetleges lemaradáso­kat a bonyolítást magára vál­laló tanács nem fedezheti, csak az építkezés finanszírozásában részt vevő szervezetek. A cikkben fölvetett kérdés megoldását szolgálja — töb­bek között — a területi terve­zésre és a beruházási tevé- Icenység megjavítására vonat­kozó kormányhatározat is.« Ezek után okkal vetődik fel a kérdés: Hol tart ma a kapos­vári irodaház építésének ügye? Megtudtuk, hogy a megyei pártbizottság volt kénytelen kézbe venni a dolgot, mert jó néhány helyen igyekeztek aka­dályt gördíteni az építkezés elé. Illetékes szervek nemrég megkérték Budapestről az Egyesült Izzó tízemeletes iro­daházának dokumentációit. Ha ezeket elfogadják, az észak- nyugati városrészben hozzá­kezdhetnek az építés előkészítő munkáihoz. Reméljük, hogy ez rövid időn beliül megvalósul. P. Gy. SEB ....SOKÓK M it ajánl karácsonyi ajándéknak a vas- és műszaki kereskedelem ? A vas- és műszaki kereske­delem a szakmához tartozó legtöbb cikkből bőséges áru­készlettel, gazdag választékkal várja a karácsonyi ajándékvá­sárlókat. A rádiókészülékekből rendelkezésre álló mennyiség és választék várhatóan kielé­gíti az igényeket. Megfelelő az ellátás a közkedvelt Orionton tranzisztoros táskarádiókból is. Elegendő a lemezjátszóval egybeépített vevőkészülék, va­lamint a magnetofonnal kom­binált rádió. Kaphatók tran­zisztoros asztali, telepes rá­diókészülékek és Tünde 2. je­lű, ízléses műanyag dobozba épített zsebrádió-készülékek is. A gépkocsitulajdonosok vib­rátor nélküli, részben tran­zisztoros, Guíiver elnevezésű autórádiót szerezhetnek be. A karácsonyi forgalomban is ér­vényben marad az a kedvez­mény, amely szerint a régi, el­avult készülékeket becserélhe­tik a vásárlók új típusokra. A televíziókészülékekből rendelkezésre álló mennyiség a csúcsforgalomban is jó ellá­tást biztosít. Az Álba Regiá­ból és a Kékesből lábon álló típust is kap a kereskedelem. Megszűnt a nagy képernyős vevőkészülékek hiánya. For­galomba kerül az Ipari Mű­szergyár által készített új tí­pusó lemezjátszó is. A háztartási fölszerelések közül mosógépből és porszívó gépből minden igényt kielégí­tenek. Az edényáruk választé­kának bővítésére forgalomba kerülnek világoszöld garnitú­rák is. Az újfajta háztartási cikkek között említésremél- cóak a k kezett külföldi hagymavágók, habverők, paradicsomszeletelő kések, svéd, osztrák és NDK gyártmányú műanyag háztar­tási fölszerelések. Kávéfőzőkből is több kerül forgalomba, az elektromos tí­pusokból azonban nem látszik biztosítottnak a kereslet teljes kielégítése. (MTI) A IRÁIDAR SIEIBESSIEGMÉIRŐ »íme a Traffipax, amellyel belga példa nyomán újabban a francia rendőrség autóit is fölszerelték!« Ilyen szöveggel kísért szenzációs kép járta be nemrégiben a világsajtót. A képen egy komplex radarbe- rendezéssel fölszerelt Jaguár kocsit mutattak be. A készü­lék két fotokamerával, gyors- mérő-berendezéssel és egyéb olyan speciális műszerrel is föl volt szerelve, amellyel a gépjármüvek sebessége, sza­bálytalan előzése és a gépjár­művezetők egyéb, szabályos vagy szabálytalan magatartása akár több kilométer távolság­ból is ellenőrizhető. A Traffipax magyar fordí­tásban közlekedési békét je­lent. És nincs is okunk meg­ütközni e szó jelentésén, hi­szen — mint ismeretes — az angol szigetország védelmi rendszerének kitűnően bevált fegyvere volt a radar a máso­dik világháborúban. Néhány héttel ezelőtt ha­zánk útjain-tájain — ahol ép­pen felbukkantak — egy kü­lönös műszer körül szorgosko­dó rendőrcsoportra figyelhet­tek fel a gépjárművezetők: a lengyelektől átvett radar se­bességmérő kísérleti vizsgála­tait végezték. Az első nyilvános bemutatót november 18-án tartották a sajtó képviselői előtt. Ekkor a 7. sz. főközlekedési út mentén, a Panoráma Vendéglő előtt ál­lította fel a rendőrség a jel­legzetes formájú radar sebes­ségmérő készüléket. A sebességmérés a követke­zőképpen zajlott le: A fény­képezőállvány lábazntához ha­sonló alkalmatosságra szerelt mérőműszer ernyőjét a méré­si zóna felé irányították. A készüléktől néhány száz mé­ternyire. egy adott nontra jár­őrt küldtek, az a mérési pont •ellenőrzőjétől rövidhullámú ELSŐ HAZAI BEMUTATÓJÁN adó-vevő készüléken kapta az utasításokat a szabálysértők leállítására, ha a mérési zóná­ba befutó jármű vezetője túl­lépte az előírt sebességet. A készülék hátoldalán levő se­bességmérő műszer mutatója hűen követte az úton haladó jármű sebességének alakulá­sát. És minthogy a műszer skálája kilométerértékekre van beosztva, a sebességtúllépés egyszerűen, átszámítás nélkül megállapítható. A radarkészü­lék sebességmérő mutatója ugyanis ideális esetben szink­ronban mozog a megfigyelés alatt álló autó kilométerórájá­nak mutatójával. Egyébként a radar sebes­ségmérő is mutathat néha el­térést, de mint mondották, mindig a szabálysértő javára. A készülék ugyanis a mérési pont helyétől függően bizonyos százalékkal mindig kisebbnek mutatja az úton haladó jármű­vek sebességét. Teljesen azonos érték csak akkor mérhető, ha a radarernyő geometriailag pontosan az úttal, illetve a mozgó járművekkel szembe­néz. Persze ilyen mérési pozí­ciónak a kiválasztására is adó­dik néha lehetőség. A műszer érzékenységére jellemző, hogy a sebességmérő skálájáról pontosan érzékelhető az is, amikor a gépjárművezető se­bességet vált, erősen fékez, vagy fokozatosan lassít. Sebes­ségváltáskor — előrekapcsolás közben — ugyanis a húzatás- nak megfelelően egyenletesen halad a mutató fölfelé, a kap­csolás közben hirtelen vissza­esik, majd az újabb, immár intenzívebb húzatásnak meg­felelően gyorsabban kúszik a magasabb értékek felé. Némi rutinnal, csupán a skálamuta­tó változásait figyelve is meg lehet állapítani, hogy a méré­si zónában haladó jármű ve­Foto; Wormser Antal zetője előre- vagy visszakap­csol-e. Az egyik kísérleti méréskor arra figyeltek föl az ellenőrök, hogy nagy sebességgel egy személygépkocsi közeledik, majd amikor látótávolságba került — látszólag minden kü­lönösebb akadályoztatás nél­kül —, erőteljesen fékez, és utána tartósan lassít. (Mindezt pontosan szemmel kísérhették a radar sebességmérő skálá­járól.) Amikor csaknem lépés­ben elhaladt előttük az autó, vezetője — egy olasz turista — sokat sejtető mosollyal in­tegetett. Nyilván fölismerte a műszer rendeltetését. Olaszor­szágban ugyanis az autósok már jól ismerik a radar se­bességmérőt, s tudják, ha ez­zel állítják le őket, vita nem lehet; a gyorshajtókat ott rop­pant szigorúan büntetik. A hazai gépjárművezetők ér­dekesen reagáltak ezekre a szúrópróbaszerű sebességelleií- őrzésekre. Minthogy a mérési zónán áthaladva a radarké­szüléket rendszerint észre sem vették, s ha igen, még nem is­merték föl rendeltetését, a több száz méterrel arrább ál­ló rendőr jelentését általában vitatkozással próbálták áthi­dalni: »Honnan tudja ön, hogy én több száz méterrel arrább milyen sebességgel jöttem?" Ilyenkor — döntő érvként — az ellenőrzőpont ügyeletesétől a kocsi típusának, sebességé­nek, esetleg rendszámának is megjelölésével a válasz rö­vidhullámú adó-vevőn azon nyomban megérkezik. Ezután már akarva-akaratlan a zseb­be kell nyúlni... A rendőrség rövidesen még óbb ilyen radar sebességmé­rőt állít a »közlekedési béke" szolgálatába. Almássy Tibor A képzett apa — Apuka, hol van az Al­pok? — Eredj, kérdezd meg anyádat, ő örökké mindent elrak.;. » * * — ön azt állítja, hogy naponta huszonhat órát dol­gozik. Ezt hogyan csinálja? — Kérem, roppant egy­szerűen. Minden nap két órával korábban kelek. föl. * » * Családi történet A feleség látja, hogy fér­je gombot készül felvarmi kabátjára. Figyeli, majd oda­szól neki, hogy a gyűszűt nem arra az ujjára húzta, amelyikre kell. — Tudom — válaszolta a férj —, a gyűszűnek a te ujjadon kellene lenini... * * * Ismeri az anyját Peti elkíséri édesanyját az állomásra. Mikor elindul a vonat, zsebkendőjével hosz- szan integet neki. Épp haza akar indulni édesap­jával, mikor az ellenkező irányból berobog egy ' gyors­vonat. Petinek felragyog az arca, odaszól édesapjának: — Nézzed csak, a vonat megfordult. Anyu biztosam, otthon felejtett valamit. A számok nem hazudnak — Miért vagy olyan le­vert? — Hagyd, az asszony oda volt egy hónapig. — No és? — Háromnaponként ír­tam neki egy levelet, hogy minden estémet otthon töl­töm... — Hát aztán? — Ma befutott a villany- számla, és mindössze négy forint nyolcvan fillért mu­tatott ... • • * A rövidáruüzletben Egy férfi belép a rövid­áruüzletbe, és az igen csi­nos kiszolgálólányhoz for­dul: — Jónapot! Vonj alsónad­rágja, kedves? — Nekem nincs — feleli a kis csinos nyugodtan. — De az üzletvezetőnek biztosan van... • * * Ötször is térihez megy Bette Davis, a híres, de már nem fiatal filmsztár ja­nuárban ötödször is férjhez megy. Űj férje Jeremy Hy­man lesz. Macmillan visszatér régi foglalkozásához Harold Macmillan, a le­mondott angol miniszterelnök visszatér régi foglalkozásá­hoz: a Macmillan Ltd. ame­rikai leányvállalatát fogja igazgatni. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei 3izottsága és a Somogy megyei Tanácí» lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 13-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünls meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és post.áskézbesítőknél. Előfizetési ciij egy hónapra 12 Ft* Index: 25061 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemébe» Kaposvár, Latinka Sándor utca •.

Next

/
Oldalképek
Tartalom