Somogyi Néplap, 1963. december (20. évfolyam, 280-303. szám)
1963-12-04 / 282. szám
MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TAN ACS L rendkívül igényes műsorváBENSÖSÉGES HANGULATÚ est nyitotta meg a kaposvári kulturális hét esemény- sorozatát A Latinka Művelődési Ház széksorait ez alkalommal a kórusmozgalom barátai töltötték meg — s örömmel jegyezzük íöl — majdnem teljesen. Az ünnepi aktust Pados József, a városi tanács vb-elnökhelyettese jelentette be méltatva december 2-át és a felszabadulást ünneplő hagyományok jelentőségét. Ezúttal nem irodalmi napok, hanem kulturális hét esemény- sorozatával áldozunk az évfordulón. Igazán méltó és — fogyatékosságai ellenére — igazán emlékezetes hangverseny tanúi lehettünk a város három felnőttkórusának közös szereplésekor. Maga az esemény sem mindennapi: hosszabb idő után először csendült fel kórusok, kaposvári énekkarok muzsikája önálló esten. Mindenekelőtt , ezt üdvözöljük nagy-nagy szeretettel és örömmel. Most pedig néhány szót a művekről és megszólaltatóik- róL A három kórusvezető műben (Händel: »Szárnyaljon víg dalunk« és Schumann: »Cigányélet«) is. Azonban a törekvés, hogy képességük legjavát nyújtsák, őszinte elismerést érdemek Különösen itt a modern hangzatokkal átszőtt mű szárnyra bocsátásakor. Hiszünk a munkáskórus fejlődésében, és sok hasonlót várunk tőle. Szép, puha intonációval és szép, kidolgozott dinamikai árnyalással hatott Verdi Lorn- bar dák című operájának egyik részlete, melyet a Vikár Béla Kórus adott elő Nvakas József vezetésével. Két kórusdaluk: Lóránd: »Éneíc a szabadságról« és Gulyás L.: »Gazdag ország hazánk« még érhetett volna, s az utóbbi kezdő taktusai mértéktartóbb, azaz menetdal tempót kívánnak. Megkapó élményt szerzett a Felsőfokú Tanítóképző Intézet Merényi György vezette női kara. Érzelmileg, hangulatilag ragadott magával előadásukban a három mű: Gárdonyi: » Jere, bé, violám«; NoVikov: »Volgái leánykesergő« és Kodály: »Väinemöjnen«. Az egységes, fegyelmezett és kitűnő technikájú együttes muzsikájában önfeledten gyönyörködhettünk. A MŰSOR MÁSODIK RÉSZÉBEN Nyakas József vezényelte a Vikár Béla Kórusnak a Kaposvári Szimfonikus Zenekar kíséretében előadott műsorszámait. Nagy sikert aratott, emelte az est ünnepélyességét J. S. Bach erőteljesen, gazdagon és lelkesen szárnyaló Honszeretet kantátájának részlete. A szoprán szép hangzása kitűnt mind a piano, mind a forte effektusokban. Halványabbnak éreztük valamivel Hadyn »Évszakok« oratóriumának fonó és nevető kórusát Tátrai Irma kifejező szólója és a kórus, a zenekar együttes produkciója nyomán így is méltán követelt ismétlést a közönség. Befejezésül Verdi Nabucco és Trubadúr című operáiból idézett egy- egy részletet a kórus. A nagy sikerű koncert közönsége élményekben gazdagon távozhatott — abban a reményben, hogy a kaposvári kórusmozgalom életében is »új kor nyitányá«-nak részese volt. Jogos, indokolt ez a remény: várjuk a folytatást W. E. Az Operaház balettkarának műsora a francia televízióban Párizs. A francia televízió hétfőn közvetítette a Magyar Állami Openaház balettkarának párizsi vendégszereplésekor készített fölvételeit A magyar művészek 20 perces műsorukban Hacsaturjám Gajane című balettjéből mutattak be részleteket, köztük a kardtáncot, amely rendkívüli sikert aratott a Theatre des Champs- Élysées színpadán. lasztásának köszönhető, hogy nem szokványos, jellegében és színvonalában ünnepi estet hallhattunk. Így a továbbiakban nem a rangsor szándékával emeljük ki a koncert legemlékezetesebb pillanatait BEMUTATÓ VOLT — sikert aratott az est merész vállalkozása: Lendvai Kamilló »Üj kor nyitánya« című, Ga- rai Gábor versére komponált micro kantátája a kaposvári munkáskórus előadásában, Merényi György vezényletével. A kórus gyöngéi érezhetőek voltak ebben és a két másik Kodály Zoltán a Szovjetunióba utazott Kodály Zoltán kedden Moszkvába utazott« Moszkvából először Leningrádba, majd onnan az Észt SZSZK-ba látogat. Tartuban megtekinti a Háry János egyik előadását. Tartuból visszatér Moszkvába. December 12-től 20-ig a Magyar Zeneművészek Szövetsége és a Szovjet Zeneszerzők Szövetsége közös találkozót rendez, amelynek célja, hogy meghallgassák és megvitassák a két ország múlt évi zenei alkotásait. Kodály Zoltán a szovjet szövetség meghívására lesz jelen a tanácskozáson. December 19-én a szovjet fővárosban Kodály-hangversenyt adnak, majd 20-án a Sztanyiszlavsz- kijről elnevezett Nyemirovics Dan- csenko színházban a szerző jelenlétében bemutatják a Háry Jánost. Kodály Zoltán előreláthatólag három hetet tölt a Szovjetunióban. (MTI) Új írás irodalmi est .Kaposváron Az Üj Írás című irodalmi folyóirat munkatársai és szerkesztői találkoznak Somogy megyei olvasóikkal december 8-án, vasárnap este 8 órakor a Latinka Sándor Művelődési Ház nagytermében. A bevezető előadást Tóth János, az Üj Írás szerkesztő bizottságának tagja mondja el. Az irodalmi esten részt vesznek: Ba- ranyi Ferenc költő, Galambos Lajos József Attila-díjas költő, Simdnffy András író, Soós Zoltán költő. Takáts Gyula József Attila-díjas költő, Ter- sánszky Józsi Jenő Kossuth- ttojas író, Váczi Mihály József Attila-díjas költő. A mikor a magas kitüntetés érte — augusztus 20-án —, nem lehetett ott a Parlamentben. Hosszabb ideje kórházi ágyhoz láncolta betegsége. Országos szaktekintélyek keresték föl akkor, látta őket az üvegablakon túl. — Meg ezt is hozták ... Keze féltő szeretettel simogat ki celofán köpenyéből egy megszáradt piros rózsacsokrot. Mellette hever a tokban pihenő aranyozott jelvény és az oklevél: Tautner .Ilona iparművész, »A népművészet mestere«. Az asztalon szerte rajzok, minták, megsárgult vázlatfüzetek, hímzések, régi fényképek. Tanúi, dokumentumai három évtized tudatos művészi törekvéseinek. E három évtized alatt a karádi hímzés sokfelé eljutott — tengeren innen és tengeren túl —, hogy hirdesse a népi gyökerű alkotókészség nagy művészi értékeit, csodálatos szín- és motívumgazdagságát. Nem a »magyarosch«, hanem a magyar, a tisztaságán őrködő karádi népművészet esztétikumát. Ülök a kopott bútorzatú lakókonyhában. Ilonka néni törékeny alakja lassan, vigyázva halad az asztaltól a szekrényig és vissza. Megfáradt; egészsége, látása meggyengült. Keze azonban nyughatatlamíl matat, újabb és újabb néznivalókat tesz elém. ózni valók? Álmélkodni és csodálkozni valók a párnák, térítők, készletek, falvédők hímzései! Mindegyik motívum nevet kapott — ki tudja, mikor, melyik fürge kezű művelőjétől e százados, ősi művészetnek? Találóak e nevek: »fűrészcsipke« a terítő széle; ez »gyönge«, ez »darázsolás«. Rozmaringág övezi, »szakállas lik« dúsítja a szőlőfürtöt; »búzaszem«-bői rózsa nyílik, aranysárga meg aranybarna gyöngyfonalú a nyersszínű lenvásznon. Van itt korsós mintájú jegykendő, szilvamagos falvédő; s a »pacalos«, »bagófejes« motívumok mellett apró, cizellált hímzés: ez »csatos lik«, ez »mesterke«, ez meg »görbegyönge«... Egy halom ing tornyosul előttem. — Nézze, maga láthatja is, valóságos domborművek... — Ujjai mint billentyűsoron végigfutnak az ingmell hímzésén. Egyszerű, háziszőttes ingek •ezek, elejükön fehéren fehérrel hímzett karádi motívumok. A történetük is ilyen; egyszerű és megkapó. CÁ ltípJfiUJ)ÍLZ(Lt TJ ogyan is kezdődött? Tautner Ilona 190ö-tól él Karádon. A helyi takarék, majd a Hangya, később az fmsz ügyvezető könyvelője. Szenvedélyesen kézimunkázik, rajongója a karádi mintáknak, melyek jobbára már csak az öregemberek ingeit díszítik. A harmincas évek elején gyűjtögetni kezdi, megvásárolja őket s — helyi nesztorok munkáját lesve — tanulmányozza és gyűjti a hímzéstechnika fortélyait. A megvásárolt ingek mintái kockás fedelű füzetekbe majd másolópapírra kerülnek. — A magam ízlése szerint kezdtem tervezni. Álmaimban és álmatlan éjszakáimon ... A tökéletest akartam színekben, kompozícióban és technikában. Minőséget! Megfelelő miliőbe álmodni a motívumokat egy- egy munkadarabon... S nem kevésbé: munkaalkalmat szerezni a karádi asszonyoknak, N( hiszen a készségük és a szükség is nagy volt. Üristen, milyen élet volt itt a válság idején! A mai fiatalok ezt nem tudják... Tautner Ilona hangja el- csuklik. Könnyen sir, a legapróbb emlék is felkavarja. — Hetente kétszer jöttek az asszonyok. Csepregí Ferencné, Komárom Vendelné, Kiss Já- nosné, Vas és mások. 1934-ben szövetkezetei alakítottunk. S jöttek a megrendelések, külföldre: Párizsba, Londonba; a nemzetközi vásárokra és sokfelé. Én terveztem, az asszonyok — nyolcvanan, százan — hímezték az előnyomott mintákat A szövetkezet csakhamar megerősödött. Ontotta a műremek térítőkét, párnákat, mappaborítókat. A művészi technika és a tervezés formagazdagsága a szakembereket is lenyűgözte. Mégis 1951- ben feloszlott a szövetkezet Xautnar Ilon*, a népművészet mester«. Az akkori helyi vezetők eile- nézték, komolytalannak bélyegezték működését — Babaruházunk!!!... — szinte sikoltja, és rázza a zokogás. — Ezt mondták! Nem értették, miről van szó ... Jaj, csak azt az öt évet el lehetne felejteni! öt évet vesztettem, és még mennyi mindent szeretnék tervezni! De most meg már nem bírja a szemem ... Döbbenten hallgatom, hogy mennie kellett a faluból állás, kenyér után. Nyugdíjazásakor térhetett vissza, 1955-ben. Üj- rakezdte, megsebzetten, mégis hittel. ]Vfa ismét szövetkezetben dolgoznak a karádi hímző asszonyok. Igaz, jóval kevesebben, mint egykor. Utánpótlás is akad, általában ott, ahol a családban öröklődik a hímzés művészete. Simon Marikát rajzolni tanította meg a karádi népművészet mestere, tervező azonban nem akadt. »Erre születni kell«... Hogyan tükrözi népművészeti hagyományait a község? Látható-e a szőkébb pátriában az, amire ország-világ fölfigyel? Legutóbb a brüsszeli világkiállításra kétszáz párnát rendeltek Karódról. De ha valaki közhivatali helyiségekben vagy nyilvános helyeken keresné itt a hímzések nyomait, csalódna. Nem »próféta« a karádi kézimunka sem ... Pedig másként is lehetne, s megérdemelne már ez a község egy táji népművészeti házat, ahol bárki megtekinthetné a község hagyományait, ősi művészetét. Amikor arról kérdeztem Ilonka nénit, hogy mit szeretne még elérni az életben, miután a népművészet mestere lett, ezt felelte: — Békét és több szeretctet, megértést... És hogy az egészségemet visszanyerjem... Czeme, kutató ujjai vé- gigsimítják az asztalon halmozódó tárgyakat, s megpihennek a kis piros kazettán. Ez a kitüntetés meg az erkölcsi elismerések sok megbántá- sért, gáncsoskodásért kárpótolják Tautner Ilonát, aki életének nagyobbik részét — agyondolgozott, görcsös kezű asszonyok hímzőtűjét vezetve — Karád népművészetének áldozza, Wallinger Endre cÁ kiihiLtcílij hit aemímydbai KÓRUSHANQVERSENY KAPOSVÁR FELSZABADULÁSÁNAK ÉVFORDULÓJÁN SOfiOK Érti a módját A hatéves Kati levelet ír Télapónak. Ákonibákom vonalakat húz a fehér papíron, s közben hangosan mondja a szöveget; »Kedves Télapó bácsi! Nagyon szépen kérlek, hogy hozzál nekem ...« Hirtelen abbahagyja az írást, és ezt kérdi: — Anyu, Télapónak mikor van névnapja? — Amikor az ajándékot hozza, kislányom. Kati elgondolkodik, aztán mint aki hirtelen megtalálta a mód ját annak, hogyan biztosítson megfelelő előnyt magának Télapónál, így kezdi újra a levelet: »Kedves Télapó bácsi! Névnapod alkalmával szívből köszöntelek...« — szn — * * « Az angol vámhatóságok hanyagsága Sydney Silverman munkáspárti képviselő az angol alsóházban felszólalt a vámhatóságok hanyag munkája ellen. Példaképpen említette azt az esetet, hogy valaki a határop kapott kérdőív »Vezetéknév«-roixttába a Hitler, »Keresztnév«-rovatába az Adolf nevet írta be, és a hatóságoknak ez fel sem tűnt. Az illetőt minden további nélkül beengedték Angliába. * * * Nyomós bizonyíték Cook konzervatív képviselő november 26-án az angol alsóházban a bűnözéssel kapcsolatos vitában felszólalva hirtelen megszakította beszédét. »Kiraboltak« — közölte a parlament tagjaival. Abban a pillanatban, amikor Cook a londoniak szemére vetette, hogy nem segítenek a rendőrségnek a bűncselekmény feltárásában, föl jegyzést kapott: »Kérem, azonnal telefonáljon haza, mert lakását alighanem kirabolták« — írta egy jóakarója. Cook hazatelefonált, és beszédéhez újabb megcáfolhatatlan érvet kapott... .*** Az angol fiatalság történelmi „tudása“ Angliában 250 fiatalt megkérdeztek: Mit tudnak az első világháborúról? Többen habozás nélkül azt állították, hogy a Waterlood, sőt az agincourt-i csata az 1914— 18-as világháborúban zajlott le. A megkérdezettek többsége nem tudta megmondani, mikor fejeződött be az első világháború, és mikor azt kérték tőlük, hogy nevezzenek meg néhány jelentős személyiséget, aki az első világháborúban szerepet játszott, többen Hitler, Mussolini, Sztálin, sőt Napóleon nevét emlegették. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei bizottsága .és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap (lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-1S. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesitőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. index: 25067 Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári> üzemébe« Kaposvár. Latinka Sándor utca 9.
