Somogyi Néplap, 1963. december (20. évfolyam, 280-303. szám)

1963-12-24 / 299. szám

FAGYÓ Öntudatos hólapátoló HUNOR Abszolút hóhányó Társadalmi munkában. Robotgép •v-i ®aCit Sportember társadalmi munkában /-sál Jogos méltatlankodás Zebra «aUt r- Felháborító! Egy kocsi megint kimaradt! KARÁCSONYI TÖRTÉNET A BÜSZKE JUHÁSZRÓL — Ugye, megmondtam, hogy közlekedik a fogaskerekű! A harmincas évek elején történt a Hortobágyon. Élt ott egy juháss, aki rátarti- ságáról, büszkeségéről, no meg arról volt híres, hogy művészi faragványokat ké­szített Történt egyszer, hogy egy hortobágyi nagy- birtokos, a gróf úr karácso­nyi csomagokat küldött né­hány tanyasi gyereknek. Volt ezekben a csomagokban molyette kabát, kopott sap­ka, lyukas cipő és még lyu­kasabb harisnya. Holmik, amiket a gróf úr kisgyere­kei játékban elnyűttek, el­koptattak, és amelyeket a lomkamrából szedtek elő, ki­nevezve karácsony ajándék­nak őket A mi büszke juhászunk kisfiának is küldtek egyfor­májából kivetkőzött sapkát meg egy lyukas harisnyát. Karácsony előtti napon ér­kezett, még nyitva volt a kö­zeli községben a posta meg az akkori Hangya bolt A juhász vett egy szép új sap­kát és egy pár harisnyát, a kacatok közé csomagolta, és megcímezve a grófnak fel­adta a postán. Kísérőlevelet is irt amelyben sajnálkozá­sát fejezte ki, hogy a sze­gény kisgrófot ilyen vacak holmikban kénytelenek já­ratni, ezért karácsonyi aján­dékul ő küld a kis méltó- ságosnak új holmikat így töltötte ki bosszúsá­gát a nagy adakozón, de sze­retett volna még több bor­sot tömi a gróf orra alá. Er­re akkor lett alkalma, ami­kor megtudta, hogy a horto­bágyi csárdában nagy mu­latságot tartanak karácsony másnapján, s azon a gróf több vendége, köztük egy né­met gróf is jelen lesz. A juhásznak jó gondolata támadt. Szerzett ^ magának egy szép civil ruhát. A taní­tótól kérte kölcsön, aki sze­rette a csavaros észjárású, büszke embert. Amikor az­után hallotta, hogy a grófi társaság már együtt van a híres hortobágyi csárdában. is amelynek falai Petőfit látták, ő is bement oda. A cigányprímás tátptt szájjal bámult rá, az úri gú­nyában is megismerte. A juhász mutatóujját a szájá­ba tette, a prímás bólintott, megértette, hogy »inkognitó­ban« jött el És amikor az új vendég elkiáltotta magát, hogy »Banda, hozzám!«, a zenészek kis habozás után otthagyták a grófi társasá­got. és a juhász fülébe húz­ták a megrendelt nótát. Az arisztokrata vendége­ket néhány pillanatig meg­bénította az »inzultus«, és amikor magukhoz tértek a csodálkozástól, egyikük fel­állt, odament a juhász asz­talához. Az a jó szabású kölcsön civil ruhában tiszt­viselőfélének nézett ki, ezért a monoklis fiatalember ud­varias gőggel szólalt meg: — Báró Fehérpataky Gui­do vagyok. Társaságom ne­vében elégtételt kérek. A juhász felállt, kihúzta magát és bemutatkozót: — Gróf'Keserű János! A báró meglepetten bá­mult rá, azután kezét nyúj­totta, és udvariasan mondta: *— Szervusz, kérlekalássan! I^égy oly jó, fáradj aszta­lunkhoz, mulass velünk. — Szívesen, kérlekalássan. Átment hozzájuk, ittak, és egy idő múlva a gróf, aki a kopott gyermekholmikat küldte, megkérdezte: ■— Neked is itt van a bir­tokod, valahol a Hortobá­gyon? Tudod, én tíz évig él­tem külföldön, nemrégen jöttem átvenni az öröksége­met A juhász bólintott: — Igen, kétezer-négyszáz- tizennyolc juhom van a szomszédságban. A gróf elámult: — Jól hallottam, kétezer­négy száz tizennyolcat mond­tál, drága pajtikám? Milyen érdekes! Nekem is pont eny- nyi juhom van. ' — Tudom, pajtikám! Én őrzőm! Palást! László ‘J Hasznos és káros zajok 'Az emberi ideg­rendszert befolyásoló külső, tényezők közül kétségkívül a zaj a legfőbb, eddig mégis igen kevéssé tanul­mányozták. Köztudo­mású, hogy folyik a harc a civilizáció lár­mája ellen, azt azon­ban nem sokan tud« jak, hogy bizonyos zajok ugyanolyan nélkülözhetetlenek az idegrendszer egyensúlyához, mint a fák zöldje vagy a Iték ég. Az éles, kel­lemetlen hangok nyo­masztóan hatnak az idegrendszerre, és gyorsan kifárasztják, a monoton zajok vi­szont altató hatásúaki De különösen kelle­mes és megnyugtató a levelek susogása a szélben vagy a ten­ger hullámainak üte­mes csapdasása. A Moszkvai Akadé­mia kutatói hangsza­lagra vették a nyár­fák, a hársfák és a '‘nyírfák leveleinek su- sogúsát, a vízesés és a zápor zaját, a da­gály zúgását stb. Meggyőződtek úrról, hogy az összes ter­mészetes eredetű za­jokban mindig ugyanaz a frekvencia a túlnyomó, mintha a terpiészetnek volna valamilyen eakitszti- kai állandóján. Ez a frekvencia körülbelül ezer rezgés másod­percenként, ami az ember hallóberende­zésének legérzéke­nyebb övezetébe esik. Valószínű, hogy ezek s természetes eredetű zajok dön­tően befolyásolják az ember hallóérzé­kének kialakulását. A környezet meg- hom!ott egyensúlyát jelentő másféle za­jok veszélyt, rendel­lenességet jeleznek, tehát kellemetlenek, Tűzbiztos szövetek A3 amerikai mező- gazdasági miniszté­rium New Orleans-i kutató laboratóriumá­ban kidolgoztak egy ÚJ vegyszert, amely tűzbiztossá teszi a pa­mut-, a gyapjú-, a se­lyem- és a műhelyem wBvatafeeb «gyútuu megvédi Okét a pe­nészgombáktól, gyűr­hetett enné teszi, ta megakadályozza az összementet. Aj új ve­gyi anyago« egyelőre kórházi ágyneműk, kö­penyek te kárpitok impregnálásira has*­■'?&*’ - —-at*, ■ r.v wiin(le mm mi •••••••••• tmmmmmmmmm* Miért pusztul a Balaton ? Évtizedek óta foglalkoztatja a tudósokat a Balaton tudományos vizsgálata; sokan kutatják, mi okozza a tó fokozatos pusztulását. Másfél évvel ezelőtt különféle szaktudományok tudósaiból és lelkes Balaton-rajongók- ból munkaközösség alakult a Balaton és vidéke alakulá­sának vizsgálatára. Dr. Sági Károly, a keszthelyi Bala­ton Múzeum igazgatója érdekes adatokhoz jutott a Ba­laton múltjának kutatása közben. Megállapítások szerint a Balaton vízszintje a kora kőkorszakban a mainál 10 méterrel magasabb volt, s csak a rézkorszakban süly- lyedt le a mostani szintjére. Ez az állapot a török korig tartott, amikor lezárták a Siót, s felduzzasztottak a vi­zet. Ekkor indult meg a partvidék tőzegesedése. Becs­lések szerint a Balaton az utóbbi századokon háromszáz négyzetkilométernyi területről húzódott vissza a mai me­derbe, és az egykori víz helyén nagyrészt tönkrement a talaj, s a mezőgazdaság szempontjából sok gondot okoz még napjainkban is. A Kis-Balaton, amely a rómaiak idején még hajózható volt, ma már a teljes pusztulás sorsára jutott. Különösen szűkül a keszthelyi öböl, mely­nek partja egy évszázaddal ezelőtt a mainál tíz kilomé­terrel nyugatabbra volt, s ott kötött ki az első tavi ha­jó, a Kisfaludy Is. A Zala hordaléka ugyancsak állan­dóan emeli a leülepedett rétegeket. Csupán az asszimilá­ciós folyamatok során évente százezer tonna mész csa­pódik ki a növényekből, s ehhez járul még a rengeteg szerves anyag, a levegő és a virágok pora, amelyek ugyancsak fokozzák a feltöltődési A vizsgálatok szerint egy-egy vihar félmillió tonna iszapot mozgat a Balaton­ban. A SO—40 évvel ezelőtti fényképek szerint ma jó­formán rá sem lehet ismerni a tó akkori partvonalaira, a legtöbb helyen elszaporodott a nád, és a hínárosodás méretei komoly gondot okoznak. A tudományos vizsgálatok — elsősorban a pusztulá­si folyamat megakadályozásának lehetőségeire vonatko­zóan — tovább talytntódaak* Érdekes eljárás a alátét atáni émboliák elkerülésére Amerikai sebészek rend­kívül érdekes új eljárást dolgoztak ki, amellyel meg lehet akadályozni a műtét utáni embóliákat. Olyan szűrőberendezést készítettek, amely áten­gedi a vért, de meg­akasztja a vérrögöket. Köztudomású, (a műtéti seb környékén előfordul­hat, hogy vérrög keletke­zik, amely belekerül a ke­ringésbe, és megakaszt­hatja például a tüdők vér­ellátását. Az amerikai sebészek a veszélyeztetett területen »szűrőt« építenek a vér­edénybe, amely így nem engedi át az alvadt vér­rögöt. A szűrőt hajszál­vékony selyemszálakból készítik. Az állatkísérleteidnél be­vált szűrőt eddig 24 be­tegnél alkalmazták, akik­nél veszedelmes műtét utáni embóliák keletkez­tek. Az esetek többségé­nél az eljárás bevált, a szűrőberendezés valóban felfogta a vérrögöt, és egyetlen tüdőembólia sem «4 -A-1 .... M egkezdődött az új szovjet atomerőmű fizikai beindítása Mint a hétfői Prav­da közli, a Don-vi- déki Novij Voro­nyezsben megkezdték az újonnan épült atomerőmű úgyneve­zett fizikai beindítá­sát, Ezt később az áramtermelő gépezet üzembe helyezése kö­veti. Az első gépegy­ség teljesítőképessége 210 megawatt lesz. A 12 méter magas, négy méter átmérőjű reaktort desztillált vízzel árasztották el. A reaktor próba- üzemeltetésével egy­idejűleg befejezik a szerelési és beállítási munkálatokat is. Né­hány napon belül üresjáratban kipró­bálják a harmadik gőzturbinát; az első kettőt ez év októbe­rében, illetve novem­berében próbálták ki. Cslmisánz isseié! (illettek ét embeibe A louisiamai Tu- lane Egyetem klini­káján egy 43 éves dokkmunkás testébe átültették egy csim­pánz veséjét. A mű­tét óta több mint Irat hét ítélt el, a beteg ki­tűnően érzi magát. Az effajta átülteté­seknél a sebészek legsúlyosabb problé­mája, hogy a szerve­zet nem hajlandó asz- szimilálná az idegen szövetéket. Ennek a jelenségnek a le­küzdésére .műtét előtt egy hétig olyan spe­ciális anyagokat fecs­kendeztek a beteg testébe, amelyek le- feüzdik a szervezet ellenállását az idegen Müvetekkel aaembetk Bony odalmakat okoz egy pápai ajándék Egy japán művész* Inslio Domoto íurcsa összeütközésbe került országa törvényeivel egy ajándék rniatt, amelyet meg XXlii. János pápától kapott. A pápa annak idején egy nagy értékű, mű­vészi kivitelű kardot küldött Domotónak ajándékul, amiért a japán művész egy rendkívüli szépségű madonnaképet készí­tett az oszakai katoli­kus templom részére. Az antik kard csak­nem egy méter hosszú­ságú, a japán törvé­nyek azonban kimond­ják, hogy magánsze­mélynek 18 centiméter­nél hosszabb pengéjű kés nem lehet a birto­kában.. Kivételt képez­nek a műtárgynak nyilvánított kardok, ezeknek birtokolásá- hoz azonban különle­ges rendőri engedély­re van szükség. Domo­to folyamodott ilyen engedélyén, de amíg a bürokratikus elj^ást nem folytatják le, ad­dig a pápai ajándék a japán vámhivatal örfc- zetétocsa maraA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom