Somogyi Néplap, 1963. december (20. évfolyam, 280-303. szám)

1963-12-24 / 299. szám

SOMOOV1 NÉPLAP 4 Kedd, december Sí. Mtod a hárman az öreglaki Állami Leányotthon lakói. Éveiknek száma együtt nem adja ki az ötvenet, de az élet­ről, a felnőttekről keserű igaz­ságokat tudnak. Itt, ahol most élnek, jó. Biztonságos, szép is, mert tartoznak valahova. De lehet-e valamikor is elfelejte­ni a sok hámyódást-vetődést? A szenvedésnek, a fölöslcges- ség érzésének micsoda úthosz- tszát kellett megjárniuk még gyermeki léptekkel, amíg idá­ig eljutottak! Család, összetartozás. Sze­retet. Kölcsönös megbecsülés. Karácsony. Meglepően tiszta és érett értelmezésiek ezek a fogalmak itt. Pedig azért kel­lett szüleik helyett a társada­lomnak vállalnia értük az anyaságot-apaságot, mert a családnak, amely életre hívta őket, nem kellettek. D. Ilonka gyöngyöspatai. Szülei élnek, és talán nem is sokára visszatalál ez a derűs arcú, bizakodó szemű kislány a családjához. Már tavaly le­velet kapott az -édesanyjától: «-Gyere haza, kislányom, ka­rácsonykor, szeretettel vá­runk!« Hazament. Az apja sír­va fakadt, amikor meglátta otthon a legidősebb lányát. A szégyen, a megbánás, az ígéret könnyei voltak ezek? Ilonka nem tudott egészen hinni ben­nük, mert marasztották ugyan, de visszajött az otthonba. Igen, itt jó. Szakmát tanul, és há­rom év múltán elhelyezkedhet. Még nem sikerült elfelejtenie, hogy maga ment a községi ta­nácshoz kérni: — Elnök bácsi, vigyenek el engem! Szülei rosszul éltek. Mind a kettő másnál keresett vi­gasztalást a valahol elrontott családi élet keserűsége miatt. És az alkohol! Amikor az apa megjött részegen a másik asszonytól, szétcsapott az al­vók 'között. Ilonka tudta, hogy jár valaki a mamához. De nem sejtette, hogy először tőle kéri számon az apa. Pokollá vált otthon az élet Gyerek volt, és arra kónyszerítettók vonna, hogy részt vegyen a felnőttek ádázkodásában. — Talán hazamennék vég­képpen is. Édesapám tavaly megígére, hogy nem iszik. És a testvéreim — hatan vannak — mind hívnak haza. A kará­csony? Nekem a legszebb ka­rácsonyi emlékem az, amikor tavaly otthon voltam. Olyan szép volt. Hogyan képzeli el az életét felnőtt emberként? — Én sohasem viselkedek úgy, mint néhány szülő! És ha lesz családom, azt akarom, hogy a gyermekeknek jobb legyen. B: Jutka tizenöt éves. Négy és fél éves volt, amikor édes­anyja meghalt. Apja valame­lyik Debrecen környéki szociá­lis otthon lakója. Annához, a nővéréhez készülődik Jutka a karácsonyi ünnepeikre. Anna és a bátyja törődnek vele. Le­galábbis ilyenkor, ünnepek tá­ján. Családos emberek. Jutka azt mondja, nem hiányzik komor gondolatai, és úgy tet­szik, hogy nem ismeri a kese­rűséget Kérem, és késs a já­tékra. Azt »játsszuk«, hogy már férje van és két gyereke Ma van karácsony, minden! beszerzett, ami csak széppé tudja tenni ezt az ünnepet. Mit csinál most. hogy már ké­szen van mindennel? Belepirul a játék izgalmába. Aztán mind magabiztosabban mondja a majd valóra váló álmot. — A gyerekeket elküdöm apukával hazulról szánkózni Hazajönni tilos hét óra előtt. És végi géli azt a boídog. szó« szertartást. melyet a kará­csonyfa földíszítése, az ajándé­kok elhelyezése jelent egészen HÁROM ÉLET 1 D. Ilonka: — Szakmunkás leszek, és hazamegyek a tsz-bo, ahol édesanyám is dolgozik. semmije. Jó itt, szeret az ott­honban leírni. És hol szeretne még ennél is jobban élni? Ott­hon! Mosoly sugárzik az arcán, ahogy ezt mondja. Gyerek még, az az örömre édes-ön fe­lelten rácsodálkozó. Nincsenek B. Jutka: — A gyermeke­ket elküldöm apukával szánkózni... addig, hogy kitárul az ajtó a csengő hangjára, és a picik birtokukba veszik, amit a szü­lői szeretet a fényben égő fe­nyőfa alá rejtett számukra... D. Zsófia. Tizenhét éves múlt. A három leány közül ta­lán őt próbálta meg legjobban az élet Olyan szép és okos dol­gokat mond, olyan világosan tesz különbséget az egyedi és általános között, mintha nyu­galmas gyermek- és tanuló- évek után ülne itt velem szem­ben. Komoly. Csupa energia és csupa szeretetvágy. Ez utóbbit ti Kiölni próbálja megalapozat­lan cinizmussal. Védekezik. Nemrég tudta meg, hogy egy óbudai óvodában dadáskodó édesanyja levelet írt az otthon igazgatónőjének: »Ne engedje haza karácsonykor a lányt.« — Most sem kellek neki, pe­dig mér felnőttem. Hogyan köszönjem meg a bi­zalmát? Kők fedelű naplót tesz elém, és ón szorongva olva­som: .. .»-Nádudvaron éltek az én szüleim, L. Erzsébet és D. .Sán­dor. Megismerték, megszeret­ték egymást, összeházasodtak. Így történt az a nem örvende­tes dolog is, hogy hat testvé­rem között nekem is napvilá­got kellett látnom...« Az állami gondozásbavétel körüiményeirőü faggatom. Nem tudja a leglényegesebbeket Kilencéves volt, amikor elő­ször látta édesanyját. Édes­anya? Zsófi azt mondja róla, hogy csak a mások gyermekét szereti. Hat testvére közül minid össze Lettéről tud. Ki­lencéves volt, amikor Nádud­varon élő édesapja levelet ka­pott egy rokontól: »Megkerült a Zsófi, gyere el érte!« A szü­lők sikkor már régen különvál- tan éltek, újabb házasságban. Lelki is mere tűk, ha ugyan nyugtalan volt eddig, most megnyugodott. Sajnos nyudodt, mérgezően nyugodt azóta is. Berettyóújfaluban élt egy asszony. Orbán Erzsébet volt a neve; takarításból, mosásból élt, és tartotta el a fogadott gyereket. — Ahogy az Anyám című versében József Attila írta... bögrében hozta haza az enni­valót, amikor esténként meg­jött. Az volt a legszebb karácso­nyom, amikor egyszer értem jött anyámhoz. »Pulikám! — így becézett — ne várj aján­dékot. Lesz néhány fenyőgally, szaloncukor. De együtt le­-----«-.mrw~iruijum i SZlVn^k.-* E MBER SZÜLE ZT arácsony ... Bensőséges, xv meghitt ünnepe a csa­ládnak. Otthon ,.. Magára öl­ti díszes köntösét a fenyő, alatta meglepetések halmaza: a szeretet, a gondoskodás aján­dékai. Vidáman pattog a tűz, hallani, hogy serceg az ünnepi sült, illata belopódzik a szobá­ba. Orgonamuzsikát sugároz a rádió, és gyermekkacaj vissz­hangzik a szívekben. Ünnepi hangulatot lehel a város. Csöndes. Alig járnak az utcákon, s akik mégis, azokat a. köteleség hívja, hiszen az élet csak halkabb, meghittebb ilyenkor, de nem áll meg. És nem vár, megjelenik az is, aki bearanyozza a hétköznapokat és az ünnepeket, s aki nélkül nem lenne karácsonyi legenda sem... Ember születik karácsony éj­szakáján is. Két éve december 24-ről 25- re virradóra mozgalmas éjsza­kájuk volt a szülészeti osztály és a mentőállomás inspekció- sainak a kaposvári kórházban. Tizenegy gyermek született. Simon Ilona ügyeletes szülész­nő ezen az estén is elindult munkahelyére, csakúgy, mint más éjszakás napokon. —... Emlékszem, betértem egy feketére a Béke Presszóba. Akkor — ahogy körülnéztem, kevesen voltak, és mindenki az otthonába készülődött — egy pillanatra olyasmit éreztem, hogy jó volna inkább hazafelé tartani. De hát bizonyos dolgo­kat nem lehet visszafogni. Az embert se, lia meg akar szü­letni ... Szülésznőnek csak az jöjiör aki iga~án divatárunak érzi. türelem és megértés kell a rr’udó asszonyok C /'^r.7éj­szr'-~ l-'p nősen nehéz volt... rP ■enegn apróság estétől regge'-g — ritka ese­mény. S eközben a figyelmes dolgoz '• a'-ra is gondolnak, horj'i a kismamák számára enyhítsék a család hiányát, az tgyedüllétek Fenyőfák illatos­nak a éjjeliszekrényeken, ka­rácsonyfa áll a folyosón, s a szenvedőket bátorítva és egy­mást segítve, tréfával űzik el a kimerültség egy-egy nehéz pillanatát. Dr. Gyánö Béla fiatal orvos nem sokkal 1951 karácsonya előtt — friss diplomával — kezdett dolgozni a szülészeten. Szerény, halk egyéniség. Ma is ott találjuk az osztályon, mun­ka közben. — ... Az első karácsonyom volt itt, két éve, és fiatal há­zas voltam... Úgy van ez az osztályon, hogy elsősorban akiknél nincs gyerek, azok vállalják a karácsonyi ügyele­tét. Ki is fogtam egy alapos »sturm«-ot... Hát bizony a család hiányzik, és eleinte van is egy kis ellenérzése az em­bernek ilyenkor. Persze múló, pillanatnyi az egész. A mun­ka szépsége feledtet minden mást. A munka szépsége ... Ne­mes a csengése, felemelő az ér­telme a szónak, de itt valami többet is érezni az általános­nál. A munka szépsége, sajá­tos feszültsége itt: világra se­gíteni tizenegy apróságot ka­rácsony éjszakáján ... Kell-e ennél szebb egy sziv-lélek pá­lyakezdő szülésznek. — ... A szülések hetvenöt­nyolcvan százaléka éjszakai. Mindig akad mit tennie az ügyeletesnek... S úgy vagyok, hogy inkább három kompli­kált szülés itt lenn, mint fönn, a nőgyógyászaton egy tizenöt­húsz perces rövid műtét... Egy pillanatnyi szünet után lány hegedűszólamként csen­dül, igaz örömtől fűtött és sze­rényen halk a szó: — Januárra mi is várjuk ... a kis trónörököst... A családot, ahová a leg- ** szebb ajándék, Erika — egy a tizenegyből — megérke­zett, Szevtgáloskéren találom. Erika pufók, gyűrűsen szöszke, telt karocskájú kit Murillo­TETT angyal. A konyhában téblá bol. Be Is mutatkozik — kis segítséggel — és énekel is egyet. ; — Tvisztüjjé má’ egyet a' bácsinak!... — kérleli a nagy­anya, és a kis babszem Muril­lo nekiveselkedik, Kiscipöje herseg a konyha kövén, rit­musra lóbálja pöttöm hurkás karjait; legugoi. Előre, oldalt, majd hátradől. Es élvezi a si­kert. Anyukája — Juhász József- né — előttem érkezhetett. Be- gyalogolt — ilyen hóban nem jár busz — Igalba, a születés- napi és egyben karácsonyi ajándékért: Erika diavetítőt, filmeket, cipót, főkötőt kap az ünnepen. A fiatalasszony is szőke, kék szemű. Lányos, finom r»c'c'- 'sű ő"áVs arc"- öv-ez fl kendője. Arról a karácsony éjszakáról kérdezem. Lehet is azt elfelejteni? ... Vacsora után még aludt is egyet, ami­kor — éjfél előtt valamivel — beszállította a mentő. Éppen rzú-l .ng zni '<ez •> a Szép, nyugodt, csöndes éjsza­ka volt. És két óra negyven­kor megjött a kicsi. — A férfiak nem tudják i-'- ’ • . ( : geskednek az ajtó előtt ilyen­kor. Mondja, milyen érzés az a pillanat, ami:.or eloszor ve­heti karjába egy anya az első gyermekét? llj egáll a kezében a fel­111 mosóruha. lassan föl­emelkedik, és megfordul. Ar­cát valami spontán, nagyon őszinte és mélyen emberi fény mosolya glóriázza; már tu­dom, hogy ezért a mosolyért jöttem, és nem hiába jöttem; ecsetre való a pillanat varázsa, keresetlen, egyszerű a fény övezte válasz. — Az nagyon jó érzés .,. Mondtam: tisztára az apja ... Éppen karácsony éjszakáján történt... Es nagy. bogárfeke­te haja volt neki. W still Bg er Endre Tudtam, hogy kétségbeejtően szegény. Betegsége miatt mind ; kevesebbet bírt dolgozni. És karácsony este rám szólt, hogy menjek 3d a konyhába kitisztí- ni a cipőmet. Aztán... egy­— Nekem a nevelőanyám volt az édesanyám — mondja D. Zsófia. er csak megszólalt a csengő, íodálatosan szép karácsonyfa át a szobai asztalon. Hideg volt a szobában, nem volt mi­vel befűteni. De karácsonyfa azért volt! Ez a legszebb kará­csonyi emlékem, es az is ma­rad. i Ápolónő szeretne lenni. Majd pedig anya. Nem, nem olyan mint amilyen a mások kisgyermekét szerető »édts- -nyja«. — Élettársul komoly, meg­fontolt embert szerelnék. Biz- ; tenságot és kölcsönös megbe- ; ?s ülést. | Bizonyosan találkozik ilyen s-.bérről > Öle hárman már másként Í fognak élni! Lászlói Ibolya NEMES SZŐLŐ, SZÉP BOR Aki francia étteremben sört iszik, vagy íröccsöt kér, az akaratlanul is elárulja magá- ’ ról, hogy külföldi. Franciaor­szágban ugyanis nemzeti italnak számít a bor. Tisztán isszák, szódavízzel dehogy hí­gítanák. S a menü kalkuláció­jában már eleve benne van az egy pohárka itóka ára. Ilyen és hasonló epizódokkal fűsasre-zi franciaországi tanul- mányútjéról hozott szőlészé, i- borászti tapasztalatait Lakatos András balatonboglári főker­tész, az állami gazdaság világ- járt szakembere. Merít köz­ben-közben is ezekből a kül­földön szerzett ismereteikből, amikor a szőlő- és a borterme­lés hazai helyzetét és tenniva­lóit világmércével méri. S a siófoki meg a fonyódi járás tsz-einek a téma iránt érdek­lődő vezetői és szakemberei valósággal isszák szavait Igen, a szőlőről meg a botról van sző ezen a népfront rendezte boglárt látogatáson, bemutatón és eszmecserén. A gazdaság tágas dőhajtató- jában vagyunk. A nagy épület tele szólóvesszővel. Most dol­gozzák fej, elkezdődött az olt­ványkészítés első művelete. Sok oltvány kell, liadd hódít­son nagyobb teret a nemes sző­lő. Adatok, szakkifejezések, sző­lészeti tudnivalók vegyülnek a munka zajába. S valaki meg­kérdi: »Mi a véleménye La­katos elvtársinak a Pannónia kincsétől?« Készségesen vála­szol: »Nagy jövő vár rá. Korén, augusztus tizediké tá­ján érik nemcsak Nagyberki­ben, ahol kezdettől fogva Ja- vós Gyula foglalkozik vele, hanem az ország más részein is. Jó tulajdonságai garantál­ják a világpiaci esélyeit. Egyébként mi is hozzáfogtunk ennek a fiatal csemegeszőlő­nek az eJszaporításához. Nem csinálnánk, ha nem kiváló faj­tának ismertük volna meg.« Franciaországi képek a vetí­tővásznon. Eredeti fölvételek a icisebb-nagyobb parcellákról vagy összefüggő szőlőtelepek- ról. A tőkék sorában lő húzza az ekekapát. Ez a kisüzem és a múlt. A kővetkező képen traktor. Ez meg a nagyüzem jellemzője s a jövő mutatója. Egyre inkább gépesítik a ter­melést. Egy 90 hektáros tele­pen hét ember, meg öt traktor minden fontosabb munkát el­végez: Veszély esetén két nap alatt az utolsó tőkét is meg­permetezik. Megy ilyenkor a sorjáró gép, a hidastraktor, helyenként pedig a helikopter is szórja a védő pennetlevet a szőlőre. Így szerveztek meg a termelést Legalább ekkora gondot fordítanak a feldolgo­zásra Is. Kapitalista szövetke­zeti szőlőfeldolgozó üzemele hálózzák be Francia orság tör­ténelmi borvidékét. így bizto­sítják a korszerű technológia érvényesülését, a minőségi és a tömegborok egyöntetűségét. Bonról bor nélkül? Bordói vörös, rajnai rizlimg, — ugyan nincs kéznél, de hazai termés­ből jut kostáiéra. A helybeli olaszrizling és a leányka után a saszla következik. Gyöngyö­ző bor ez, új dolog, hogy cse­megeszőlőből készül. S a Csa­bagyöngye? Ízlelgeti Király Jószsf szóládi. Mátyás László balatomiellei elnök és Kaina- rell Károly zamárdl agronó- mus meg a csoport többi tag­ja. »Mintha szőlőt ennék«; »Mintha mustot innék« — hangzik innen, is, onnan is, »Nincs ez íelcukxozva?« — ag­gályoskodik valaki. Megnyug­tatja őt is, másokat is a szak­szerű magyarázat. Íme: -A Csa­bagyöngye igen jó ízű cseme­geszőlő. Muskcíályos aromája van. Bort mi, boglárlak csinál­tunk belőle először. Kénessav­val kezeljük, így megakadá­lyozzuk a teljes oxidációt. Az íz- és zamat anyag tehát meg­marad. A cukroaás tilos. Mi­előtt palackoznák, alaposan megvizsgálják. Ha nem elég édes, tartósított mustot keve­rünk hozzá megfelelő arány­ban. Ezért van az, hogy évről évre változatlanul ilyen, azo­nos minőségű ez a mindössze 9,5 fokos üdítő bor.« Az alacsonyabb alkoholtar­talmú, fiatal borok félé irá­nyul mindinkább a közízlés. Az aranysárga helyett a zöl­des-fehér a kedvéit szín. Vi­gyázni kell hát a bor »tartal­mára« is, színére is. Ezt a kö­vetelményt tartja szem előtt a feldolgozás, borkészítés és -kezelés korszerű irányzata. S Boglár bizonyítja, hogy rálé­pett erre az útra. És Kőröshegy? Két pohán­kával kóstoltat egymás után. Mindegyik mintában benne van a termőhely adta speciális zamat. Az egyik azonban ki­fejezőbb aromájú — szebb il­latú —, mint a másik. A fel­dolgozás és a kezelés különbö­zőségéből adódik az eltérés. A hagyományos módszer alkal­mazása esetén veszít értékéből a kőröshegy!, a korszerű eljá­rás érvényesíti, kibontakoztat­ja igazi értékét A második pohárban ugyanis kerek bor gyöngyözik. A sav, az al­kohol, a zamat és a testes-ég teljes harmóniát alkot benne. Szép bor — így mondják a szakemberek. És jó is. Jóságát a sav szépsége és az íz finom­sága adja meg. Most a balaitonőszödiek — Bognár József elnök és Nagy Géza szőlészeti brigád vezető — várják a hatást. Olaszrizlinget hoztak, kénsav nélkül készítet­ték. Színe sötétesbaina, mert elégtek bemre az értékes alap­anyagok. Az ital maga nemes szőlőre vall, s ebből a termés­ből sokkal szebb bort nyerhet­tek volna — olyant, amely szinte vetekedne a kőxöshegyi- vel. Mert szépségét, jóságát nem csupán és nem is döntően a termőhely határozza meg. El kell hát kezdeni, alkalmazni kell hát a korszerű módszere­ket. Nincs sértődés — ilyen szókimondó bírálatot és útmu­tató véleményt kértek és vár­tak az őezödiek. Ismét csabagyöngye kerül a poharakba. Mindössze három- hónapos ez az ital. Áttetsző színe, harmóniája, kellemes íze, zsinata, üdítő jellege szép borrá, jó borrá avatja Kutas József Havazás — megrendelésre A szovjet tudósok mestersé­ges úton havazást idéznek elő A kísértetek Kirgiziában. a Tjan-San hegyteg nyugati ré­szén, 3 000 méter tengerszint­feletti magasságban folynak. Amikor megjelenik a felhő közönséges aknavetőből speci­ális lövedéket lőnek fel, amely a hóképződést elősegítő vegyi­Egy másik módszerrel is kí­sérleteznek: a vegyiainyagot léggömbökkel juttatják a fel­hők közé. Mirél több hó esik a hegyek, ben, annál több éltető vizet szállíthatnak a folyók a gya­potföldekre, a gyümölcsösökbe és a szőlőkbe. A hegyekben a havazás mesterséges előidézé­se egyet jelent a jövő évi ter­mésről való gondoskodással.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom