Somogyi Néplap, 1963. december (20. évfolyam, 280-303. szám)

1963-12-23 / 298. szám

ZÖTTSÄG A;:ES A -MEGY mw/mamam­// Karácsonyfa-„expor iúszezer fiatal fenyőfát j szállítják, ötezc f>. Észak­vágtak ki az Észak-somogyi J , ‘ m. *' Ki fe ts/íí Állami Erdőgazdaság bábeli ’ra 'utazott" ho^ oromét Sze-^ | . J b W> erdejében. A fák íöbbségét| rezzen a gyerekeknek kará-y M, “ i MW Békés és Szolnok megyébe esöriy este. \m&s0jRo& Flbúcsúzísilas a Világítás echniltaí válla a! etső kaposvári nyugdíjasát Közelebb |a tái‘»»i«»íi*»»am Hm»? A napokban ment nyugdíj­ba Persits Istvánné, a Világí­tástechnikai Vállalat kaposvá­ri gyárának egyik dolgozója. Persitsné pártvezetőségi tag és szb-elnök volt a gyárban. Sokat tett a munkafegyelem megszilárdításáért, a termelés növeléséért. Szívesen foglalko­zott a munkások ügyes-bajos dolgaival. Az üzem dolgozói bensősé­ges ünnepségen vettek búcsút Persitsnétől. Áldozatos mun­kájának elismeréséül a gyár vezetősége, párt- és szakszer­vezete egy kristályvázát és két készletet ajándékozott neki. Persitsné a gyár első nyug­díjasa. 42 000 000 forint a falusi kereskedelem korszerűsítésére A földmű vesszövetkezetek sokat tesznek azért, hogy a falusi boltok és vendéglátóhe­lyek eóérjék, de legalább megközelítsék a városi szín­vonalat. Az idén például 42 000 000 forintot költöttek a boltok, vendéglők fejlesztésé­re. Ezt csaknem kétmillió fo­rint értékű társadalmi mun­kával és részjeggyel mozdí­totta elő a tagság. Már dolgozik a csurgói, a balatonboglári, a barcsi és a Piakát — sok hibával Olvasom a Csiky Gergely Színház, plakátját s bosszanko­dom. Ahány sor, annyi hiba. Ha nem tudnám, hogy 1963. de­cember 20-án mutatta be a kaposvári színház a Tolsztój-re- gémy színpadi változatát, még azt gondolnám, hogy egy ötven­három évvel ezelőtti előadásra csalogat a plakát. Az orosz tu­lajdonnevek átírása kelti bennem ezt . az érzést. Az x-ek, az y-ok és egyéb ficamok kísértenek. Akkoriban dívtak az efféle névírások, amikor még nem oroszból, hanem franciából, né­metből fordították Tolsztoj, Csehov, Turgenyev műveit. Ek­kortájt magyarították meg az orosz tulajdonneveket, cserél­ték föl a kereszt- és családnevet a magyar sorrendnek meg­felelően. A címlapok ekkoriban tüntették föl a szerzőt Pus­kin Sándornak vagy Tolsztoj Leónak. A felszabadulás után a Magyar Tudományos Akadémia rendet teremtett ebben a dzsungelben, pontosan rögzítette az orosz szavak és nevek átírásának szabályait. A magyar helyesírás szabályai című akadémiai kiadványban egy egész fejezet foglalkozik ezzel. Nem csoda hát, ha rossz szájízzel olvasom a plakáton, hogy Leo Tolsztoj, amikor az helyesen Lev Tolsztoj. Még sze­rencse, hogy nem Tolstoy vagy Tolstoi! A Magyar Színház Karenina Anna címmel mutatta be 1910-ben, s újította fel 1949-ben Tolsztoj művét, ezt a »hagyományt-« azonban nem kell ápolnunk. 1951-ben már Anna Karenina címmel jelent még a regény Németh László kitűnő fordításában. Na de nézzük a szereplőket. Alercej Alezandrovics Kare­nin, Alexej Kirillovics Vronszkij — hirdeti a plakát. Ejnye, Cjhj>e! A helyesírási szabályok szerint az orosz tulajdonnevek átírásának alapelve, hogy csupán azokat a magyar betűket és betűkapcsolatokat használjuk fel, amelyek a magyar írás­ban közkeletűek. Éppen ezért x-szel nem írunk orosz nevet, csak ksz-szel. Ivanovna grófnő nem Lydia, hanem Ligyija. Sztyepan Oblonszkij apai neve nem Arkadijevics, hanem Arkagyics. Nem szőrszálhasogatás, hogy szóvá tesszük a nevek át­írását. A plakát ismereteket is terjeszt, miért tanítsuk meg rosszul a szereplők nevét? L. G. nagybajomi bázis cukrász- üzem, a balatonboglári presszó, a balatonboglári és a kadarkú- ti vendéglő, a balatonkiüti és a .iomakszentgyörgyi cukrászda, a balaíoinszabadi éielmiszer- bolt, a lengyeltóti kultúrcikk- bolt, a nagyatádi háztartási üzlet és a tahi áruház, a ka­posvári Hüsi-üzem, a nagyba­jomi zöldségpavilon és aMÉK kaposvári, Cseri úti zöldség­boltja. Sokat enyhített a bol­tok raktározási gondjain az, hogy a balatonmáriai cement- üzem 90 — előregyártótt ele­mekből készült — raktárát készített Somogynak. Kilenc boltban — köztük a marcali áruházban — építési és átalakítási munkák foly­nak. Nyolc községben hama­rosan elkészül az italbolt és vendéglő. Négy TÜZÉP-tóle- pen új raktár épül. Bővítik a balatommáriai cementüzemet, fejlesztik a zákányi egységet Is. Készül a topccnári bázis cukrászüzem. A siófoki sava- nyúságrafctér és a fonyódlige- ü nagy raktár építéséi« ed­dig 1,8 millió forintot költöt­tek, átadását a jövő évre ter­vezik. Sok községben hosszú ideig azért nem fejlesztették a ke­reskedelmet, mert az épületek magántulajdonban voltak. Az fmsz-ek az idén négymillió fo­rintért tizennyolc ingatlant vásároltak, és megkezdték át­alakításukat. Bővült a szövetkezetek gép­kocsiparkja is. Több mint egy­millió forintot költöttek jár­művek vásárlására. Hűtőszek­rények, pultok, presszó- és fagylaltgópek, továbbá más berendezések vásárlására több mint nyolcmillió forintot fi­zettek ki. '-f . rií-4* • \ i'v-1 * n i Hja Elireaímrg üzeni: A hajbókolás lealjasít­í Döntik a fákat az erdészet nődoigozói. A Békés megyei átvevő és a somogyi csonyfák. »export-«-kará­DCOCXX!OOOCXXXXJOOOCCOCOCXX>OCOOOOCOOCC>OOCOOCOOCOOCCOOOOOCOOO XOO0000000O0CXX300000000000000000000OC ooooooooooooot p etricstől néhány kilomé- térré fekszik Szan_ danszki. Ez a két város Bul­gária délvidékének központja. A meleg Sztruma-völgy ben, amikor másutt még csak rü­gyeznek a fák, itt már az egész vidék rózsaszínű és fe­hér színekben pompázik a vi­rágzó gyümölcsfáktól. Ebiről a vidékről indulnak el az első paradicsom- és eparszáll(talá­nyok. A nagyszerű természeti adottságokkal rendelkező vidé­ken, Szandanszkiban székel a Délvidéki Növénykultúrák Ku­tató Intézete. Ez az intézet 1953-ban kezdte meg működé­sét, s most növénytermesztési, gyapottermesztési, szőlészeti és borászati, illetve gyümöloster- meszíési kutatásaik céljait szolgálja. A kutató és kísérle­tező munka főleg a dohány, a szőlő, az őszibarack, a körte termesztésére és borászatra irányul. Jcme Atanaszov, az intézet igazga ója az első naptól kezd­ve irányítja, vezeti a tudomá­nyos munkát. Ö elsősorban a szőlők nemesi érivel, külön­féle borfaj ák kidolgozásával foglalkozik. Ez a vidék a hazá­ja a híres mclniki -sörös bor­nak. amelyről art 'arri’k ha egy kendőre ntik "en fo­lyik keresztül cvan sűrű. Atara 7.- • e1-. 'ár* v ssi ily megla’äl'hev, a vih- - ö’ b vörö= here1 rak ' -y e y mir tája. EhTwridia Hogy kísérle­tei ebő-orbor ~rrr irányul­nak hogy a- c- -- ’rii- vb ' o hasonló éitékú vörös bort ál­(Bű LgAß tájak — bőlqÁő mibweJk 6. A JOBB M/NŐSÉQÉRT — A NAQYOBB TERMÉSEREDMÉNYEKÉRT lítsom elő. A kóstoláskor kide­rült, hogy ugyancsak jó úton halad előre, méghozzá a fehér­bornál is, amelyben a tokaji aSszú a példaképe. Az utóbbi években nagy erőfeszítéseket testek a kiváló minőségű, exportképes cseme­geszőlők hozamának növelésé­ért. Az intézet egyik büszke­sége a rendkívül bő térné’ű : nagy cukortartalmú szőlő, a , Melniki Szélesnek e’nevezett i faj+a. amelyből hektáronként i 8—9090 kilót szüretetaek. A I továbbiakban arra irányul a ! kíriríet, hogy • hektárunkén' I 10—12 090 kilogrammos ter- I méri; érjenek el. Másik nagy feladatuk a tö­rök—görög szőlőfajtáidból Tét- nehozotf mag nélküli. Szidta nina elnevezésű fajtának el­terjesztése. Ezt a szőlőt rré-> ne u ti id Iák nagy tömegben termelni, csak ebben a déli megyében. főleg Petrícseo j honosodott meg. Éppen egér' ' egy olasz -szőlőfajta és a Szül­te nina keresztezéséből egy új I fajtát a‘ i nak l^'rehozri. s a I kísérie'ek biztató jeleke1 mii. ' aörak A Hibrid V 6 •lo-ve- , zésű szóló nagyon edes, éppen ezért különleges csemegeboro­kat készítenek belőle. Je.rimz, adat: 100 kiló szőlőből mint­egy 22—23 kiló csemegebon nyernek. Előző kásáinkban beszámol­tunk arról, hogy Petries és környéke voltaképpen a bol­gár őszibarack hona. így nem csoda, hogy a szandanszki in­tézetben na-gy gondot fordíta­nak a további fejlesztésre, új, többet termő fajta létrehozá­sára. A pompás fajtájú külön féle őszibarackok — Elbert? Kalle, Bulgrizszka, Dupruska és az Oktcuwrijszka — nyár elejétől október elejéig étinek.. Néha a szedővel alig lehet kö vetni az érést, de van olyan időszak is, mint példáid augusztus második fele, ami­kor a munka egy kicsit csök­ken. Iván Grigorov feladat" hogy új keneszteződé ek -t ál Irtson elő. amelyek a közben ső időszakban érnek valami olyan fsj'ákat hozzon lé'r? amelyek novemberben is szü- ret élhet ők. E célból ' o-' telepen több mint 150 ilye k erefe zt ezé*. tel ál ható. A ki-ér’ 'été' sva; -• herei sokat segítenek a kor nyező termelőszövetkezetek szakembereinek a termesztés­ben. A fajtanemesítés és a hibridizáció tapasztalatait köz­ük a szövetkezetekkel, s azok hasznosítják őket a hatalmas őszibarack-táblákon. így a na­gyon finom aromájú ősziba­rack nagy részét külföldre szállíthatják. Az intézet kutatóinak fi­gyelme kiterjedt a zöldség er- mesztésre is. Különösen a pa­radicsom priinőrm-inny is égé­nek növelésére, valamint ké­sei szüretelésére foly atnak ki Bérleteket. Ma már az intézet útmutatásainak alapján csak­nem az egész megyóbtn talál­hatunk műanyag borítással be­fedett paradicsom ágyasokat. Utoljára érdemes néhány g.ndolatía! foglallco. ni a dó há’Tnyai is. A Sztruma vöbj lakói régóta fogiaik inak do hány termesztéssel. Az ország dohánytermesztésének egyötö de irmon származik Ennek el lenére az itteni d h ny zaroa ta és finomsága elmarad s öb’.i fajtáétól A k it ' zet feladaiává tették, hm ’ 'lapítsa rreg ennek az oké' Az intézet tanáé -okit idolt a t z- eknek, hogy n ültessék n do- ihánypalántái, mikor intessék ki. mi a legkedvezőbb psl-nta- lávvlscig. és így tovább Nyolc éven át dolgozott Ilja Popivanov ezen a feladaton. Megszámlálhatatlanul sokszor ültetett el fiatal palántáka', porozta be őket, s megfigyelte — számtalan mikroszkópiái vizsgálattal és a lévelek vegyi elemzésével — tulajdonságai­kat. Ércnek alapján, mint ahogy Jenre Atanaszov tájé­koztatott bennünket, sikerült -létrehozni a SzandanázkS 1.44- es elnevezésű fajtát, amely 20—25 százalékkal több do­hányt ad, mint a régiek, és mi ­nősége is sóikkal jobb. Az új faj'ának mintegy 65—70 szá­zaléka I., II. és III. o z' slyú .minőségű az előző 40—45 szá­zalékkal szemben. L'g'abb kísérletük, a 165-ös már a 1 -9 jobb keleti d^-háry»’ k-1 i fölvot”d s '• •• le'e'kése még fo -.m ■’ van. Érdekes gazrio sr - , ~ tokát szerei->-iik . ' • * •' 7-e -*"en te' t 'á'w --■.ír':-.i:--r lótok ak és hallottat m-ri-r: ( ték tenni'r-k >rt v hegy kifizetődő te- ­a- tr’/-e-*1 - — here in b’ c ; csoportja ' >ya'- ó Krrkay I.ászló­Köv.-fk" k hboiuu tikit ja azt is, aki hajbókol, és azt is, akinek hajbókolnak. * * * ...Az író, a művész he­lye nem a trénnél van, ha­nem elöl,- a felderítőknél ... * * * A saját felsőbbrendűségé­nek szakadatlan hangoztatá­sa ... kisebbrendűségi komp­lexum. * * * A föld 'n igen sok a vers­faragó, de költő annál ke­vesebb. Emelték a fe'eség fizetését A férj érezhető melankó­liával közli főnökével a hírt: fölemelték a felesége fizeté­sét. — Gratulálok a szerencsé­hez. De maga nem örül en­nek? — A pénznek igen, de an­nak nem, hogy a feleségem tegnap este kiadta az ukázt: »■Ugyanannyi a keresetem, mint a tied, mától kezdve te hámozod a krumplit a va­csorához.*1 A titkárnőt kérdezi a ba­rátnője: — Milyen ember az igaz­gatód? — Rendes ember, csak azt hiszi, hogy süket vagyok. — ? — Ha mondani akar va­lamit, a térdére ültet, és úgy súgja a fülembe... * « * Egy horgász az élményeit meséli. • * * Az Egyesült ÁUamokban áll a Hoower vízi erőmű. Gátján a következő felirat olvasható: »Az USA kor­mányának a tulajdona. El­vinni szigorúan tilos.** A vízduzzasztó gát súlya alig 12 millió tonna... * * • Egy vicc jut eszünkbe né­mely elfekvő újítás sorsáról. Klokocska lemegy a pipcébe szénért, és legnagyobb meg­rökönyödésére ott találja Klofácót, amint éppen vö­dörbe rakja a tüzelőt. — Mit keres maga az én pincémben? — háborodik fel. — A magáé? — csodálko­zik Klofác. — Én azt hit­tem, hogy egy új szénbányát fedeztem föl... »'* * Salvador Dali, a nyakate- kert ötleteiről ismert »mű­vész**, aki két évvel ezelőtt rózsaszín fürdőkádból átala­kított »autóban** vonult be New Yorkba, most megal­kotta saját szobrát. A bahér- i ral övezett h-mlakü festőkét vipera farkáb H k»szífette el saíát vasvillabajuszának mását. $< m TV? A c !rt­t? Ft. Kapóival ♦ 'dpő.A' r Oxeméhftifc auiíica ■'átsidn itea ft.

Next

/
Oldalképek
Tartalom