Somogyi Néplap, 1963. december (20. évfolyam, 280-303. szám)
1963-12-23 / 298. szám
ZÖTTSÄG A;:ES A -MEGY mw/mamam// Karácsonyfa-„expor iúszezer fiatal fenyőfát j szállítják, ötezc f>. Északvágtak ki az Észak-somogyi J , ‘ m. *' Ki fe ts/íí Állami Erdőgazdaság bábeli ’ra 'utazott" ho^ oromét Sze-^ | . J b W> erdejében. A fák íöbbségét| rezzen a gyerekeknek kará-y M, “ i MW Békés és Szolnok megyébe esöriy este. \m&s0jRo& Flbúcsúzísilas a Világítás echniltaí válla a! etső kaposvári nyugdíjasát Közelebb |a tái‘»»i«»íi*»»am Hm»? A napokban ment nyugdíjba Persits Istvánné, a Világítástechnikai Vállalat kaposvári gyárának egyik dolgozója. Persitsné pártvezetőségi tag és szb-elnök volt a gyárban. Sokat tett a munkafegyelem megszilárdításáért, a termelés növeléséért. Szívesen foglalkozott a munkások ügyes-bajos dolgaival. Az üzem dolgozói bensőséges ünnepségen vettek búcsút Persitsnétől. Áldozatos munkájának elismeréséül a gyár vezetősége, párt- és szakszervezete egy kristályvázát és két készletet ajándékozott neki. Persitsné a gyár első nyugdíjasa. 42 000 000 forint a falusi kereskedelem korszerűsítésére A földmű vesszövetkezetek sokat tesznek azért, hogy a falusi boltok és vendéglátóhelyek eóérjék, de legalább megközelítsék a városi színvonalat. Az idén például 42 000 000 forintot költöttek a boltok, vendéglők fejlesztésére. Ezt csaknem kétmillió forint értékű társadalmi munkával és részjeggyel mozdította elő a tagság. Már dolgozik a csurgói, a balatonboglári, a barcsi és a Piakát — sok hibával Olvasom a Csiky Gergely Színház, plakátját s bosszankodom. Ahány sor, annyi hiba. Ha nem tudnám, hogy 1963. december 20-án mutatta be a kaposvári színház a Tolsztój-re- gémy színpadi változatát, még azt gondolnám, hogy egy ötvenhárom évvel ezelőtti előadásra csalogat a plakát. Az orosz tulajdonnevek átírása kelti bennem ezt . az érzést. Az x-ek, az y-ok és egyéb ficamok kísértenek. Akkoriban dívtak az efféle névírások, amikor még nem oroszból, hanem franciából, németből fordították Tolsztoj, Csehov, Turgenyev műveit. Ekkortájt magyarították meg az orosz tulajdonneveket, cserélték föl a kereszt- és családnevet a magyar sorrendnek megfelelően. A címlapok ekkoriban tüntették föl a szerzőt Puskin Sándornak vagy Tolsztoj Leónak. A felszabadulás után a Magyar Tudományos Akadémia rendet teremtett ebben a dzsungelben, pontosan rögzítette az orosz szavak és nevek átírásának szabályait. A magyar helyesírás szabályai című akadémiai kiadványban egy egész fejezet foglalkozik ezzel. Nem csoda hát, ha rossz szájízzel olvasom a plakáton, hogy Leo Tolsztoj, amikor az helyesen Lev Tolsztoj. Még szerencse, hogy nem Tolstoy vagy Tolstoi! A Magyar Színház Karenina Anna címmel mutatta be 1910-ben, s újította fel 1949-ben Tolsztoj művét, ezt a »hagyományt-« azonban nem kell ápolnunk. 1951-ben már Anna Karenina címmel jelent még a regény Németh László kitűnő fordításában. Na de nézzük a szereplőket. Alercej Alezandrovics Karenin, Alexej Kirillovics Vronszkij — hirdeti a plakát. Ejnye, Cjhj>e! A helyesírási szabályok szerint az orosz tulajdonnevek átírásának alapelve, hogy csupán azokat a magyar betűket és betűkapcsolatokat használjuk fel, amelyek a magyar írásban közkeletűek. Éppen ezért x-szel nem írunk orosz nevet, csak ksz-szel. Ivanovna grófnő nem Lydia, hanem Ligyija. Sztyepan Oblonszkij apai neve nem Arkadijevics, hanem Arkagyics. Nem szőrszálhasogatás, hogy szóvá tesszük a nevek átírását. A plakát ismereteket is terjeszt, miért tanítsuk meg rosszul a szereplők nevét? L. G. nagybajomi bázis cukrász- üzem, a balatonboglári presszó, a balatonboglári és a kadarkú- ti vendéglő, a balatonkiüti és a .iomakszentgyörgyi cukrászda, a balaíoinszabadi éielmiszer- bolt, a lengyeltóti kultúrcikk- bolt, a nagyatádi háztartási üzlet és a tahi áruház, a kaposvári Hüsi-üzem, a nagybajomi zöldségpavilon és aMÉK kaposvári, Cseri úti zöldségboltja. Sokat enyhített a boltok raktározási gondjain az, hogy a balatonmáriai cement- üzem 90 — előregyártótt elemekből készült — raktárát készített Somogynak. Kilenc boltban — köztük a marcali áruházban — építési és átalakítási munkák folynak. Nyolc községben hamarosan elkészül az italbolt és vendéglő. Négy TÜZÉP-tóle- pen új raktár épül. Bővítik a balatommáriai cementüzemet, fejlesztik a zákányi egységet Is. Készül a topccnári bázis cukrászüzem. A siófoki sava- nyúságrafctér és a fonyódlige- ü nagy raktár építéséi« eddig 1,8 millió forintot költöttek, átadását a jövő évre tervezik. Sok községben hosszú ideig azért nem fejlesztették a kereskedelmet, mert az épületek magántulajdonban voltak. Az fmsz-ek az idén négymillió forintért tizennyolc ingatlant vásároltak, és megkezdték átalakításukat. Bővült a szövetkezetek gépkocsiparkja is. Több mint egymillió forintot költöttek járművek vásárlására. Hűtőszekrények, pultok, presszó- és fagylaltgópek, továbbá más berendezések vásárlására több mint nyolcmillió forintot fizettek ki. '-f . rií-4* • \ i'v-1 * n i Hja Elireaímrg üzeni: A hajbókolás lealjasítí Döntik a fákat az erdészet nődoigozói. A Békés megyei átvevő és a somogyi csonyfák. »export-«-karáDCOCXX!OOOCXXXXJOOOCCOCOCXX>OCOOOOCOOCC>OOCOOCOOCOOCCOOOOOCOOO XOO0000000O0CXX300000000000000000000OC ooooooooooooot p etricstől néhány kilomé- térré fekszik Szan_ danszki. Ez a két város Bulgária délvidékének központja. A meleg Sztruma-völgy ben, amikor másutt még csak rügyeznek a fák, itt már az egész vidék rózsaszínű és fehér színekben pompázik a virágzó gyümölcsfáktól. Ebiről a vidékről indulnak el az első paradicsom- és eparszáll(talányok. A nagyszerű természeti adottságokkal rendelkező vidéken, Szandanszkiban székel a Délvidéki Növénykultúrák Kutató Intézete. Ez az intézet 1953-ban kezdte meg működését, s most növénytermesztési, gyapottermesztési, szőlészeti és borászati, illetve gyümöloster- meszíési kutatásaik céljait szolgálja. A kutató és kísérletező munka főleg a dohány, a szőlő, az őszibarack, a körte termesztésére és borászatra irányul. Jcme Atanaszov, az intézet igazga ója az első naptól kezdve irányítja, vezeti a tudományos munkát. Ö elsősorban a szőlők nemesi érivel, különféle borfaj ák kidolgozásával foglalkozik. Ez a vidék a hazája a híres mclniki -sörös bornak. amelyről art 'arri’k ha egy kendőre ntik "en folyik keresztül cvan sűrű. Atara 7.- • e1-. 'ár* v ssi ily megla’äl'hev, a vih- - ö’ b vörö= here1 rak ' -y e y mir tája. EhTwridia Hogy kísérletei ebő-orbor ~rrr irányulnak hogy a- c- -- ’rii- vb ' o hasonló éitékú vörös bort ál(Bű LgAß tájak — bőlqÁő mibweJk 6. A JOBB M/NŐSÉQÉRT — A NAQYOBB TERMÉSEREDMÉNYEKÉRT lítsom elő. A kóstoláskor kiderült, hogy ugyancsak jó úton halad előre, méghozzá a fehérbornál is, amelyben a tokaji aSszú a példaképe. Az utóbbi években nagy erőfeszítéseket testek a kiváló minőségű, exportképes csemegeszőlők hozamának növeléséért. Az intézet egyik büszkesége a rendkívül bő térné’ű : nagy cukortartalmú szőlő, a , Melniki Szélesnek e’nevezett i faj+a. amelyből hektáronként i 8—9090 kilót szüretetaek. A I továbbiakban arra irányul a ! kíriríet, hogy • hektárunkén' I 10—12 090 kilogrammos ter- I méri; érjenek el. Másik nagy feladatuk a török—görög szőlőfajtáidból Tét- nehozotf mag nélküli. Szidta nina elnevezésű fajtának elterjesztése. Ezt a szőlőt rré-> ne u ti id Iák nagy tömegben termelni, csak ebben a déli megyében. főleg Petrícseo j honosodott meg. Éppen egér' ' egy olasz -szőlőfajta és a Szülte nina keresztezéséből egy új I fajtát a‘ i nak l^'rehozri. s a I kísérie'ek biztató jeleke1 mii. ' aörak A Hibrid V 6 •lo-ve- , zésű szóló nagyon edes, éppen ezért különleges csemegeborokat készítenek belőle. Je.rimz, adat: 100 kiló szőlőből mintegy 22—23 kiló csemegebon nyernek. Előző kásáinkban beszámoltunk arról, hogy Petries és környéke voltaképpen a bolgár őszibarack hona. így nem csoda, hogy a szandanszki intézetben na-gy gondot fordítanak a további fejlesztésre, új, többet termő fajta létrehozására. A pompás fajtájú külön féle őszibarackok — Elbert? Kalle, Bulgrizszka, Dupruska és az Oktcuwrijszka — nyár elejétől október elejéig étinek.. Néha a szedővel alig lehet kö vetni az érést, de van olyan időszak is, mint példáid augusztus második fele, amikor a munka egy kicsit csökken. Iván Grigorov feladat" hogy új keneszteződé ek -t ál Irtson elő. amelyek a közben ső időszakban érnek valami olyan fsj'ákat hozzon lé'r? amelyek novemberben is szü- ret élhet ők. E célból ' o-' telepen több mint 150 ilye k erefe zt ezé*. tel ál ható. A ki-ér’ 'été' sva; -• herei sokat segítenek a kor nyező termelőszövetkezetek szakembereinek a termesztésben. A fajtanemesítés és a hibridizáció tapasztalatait közük a szövetkezetekkel, s azok hasznosítják őket a hatalmas őszibarack-táblákon. így a nagyon finom aromájú őszibarack nagy részét külföldre szállíthatják. Az intézet kutatóinak figyelme kiterjedt a zöldség er- mesztésre is. Különösen a paradicsom priinőrm-inny is égének növelésére, valamint kései szüretelésére foly atnak ki Bérleteket. Ma már az intézet útmutatásainak alapján csaknem az egész megyóbtn találhatunk műanyag borítással befedett paradicsom ágyasokat. Utoljára érdemes néhány g.ndolatía! foglallco. ni a dó há’Tnyai is. A Sztruma vöbj lakói régóta fogiaik inak do hány termesztéssel. Az ország dohánytermesztésének egyötö de irmon származik Ennek el lenére az itteni d h ny zaroa ta és finomsága elmarad s öb’.i fajtáétól A k it ' zet feladaiává tették, hm ’ 'lapítsa rreg ennek az oké' Az intézet tanáé -okit idolt a t z- eknek, hogy n ültessék n do- ihánypalántái, mikor intessék ki. mi a legkedvezőbb psl-nta- lávvlscig. és így tovább Nyolc éven át dolgozott Ilja Popivanov ezen a feladaton. Megszámlálhatatlanul sokszor ültetett el fiatal palántáka', porozta be őket, s megfigyelte — számtalan mikroszkópiái vizsgálattal és a lévelek vegyi elemzésével — tulajdonságaikat. Ércnek alapján, mint ahogy Jenre Atanaszov tájékoztatott bennünket, sikerült -létrehozni a SzandanázkS 1.44- es elnevezésű fajtát, amely 20—25 százalékkal több dohányt ad, mint a régiek, és mi nősége is sóikkal jobb. Az új faj'ának mintegy 65—70 százaléka I., II. és III. o z' slyú .minőségű az előző 40—45 százalékkal szemben. L'g'abb kísérletük, a 165-ös már a 1 -9 jobb keleti d^-háry»’ k-1 i fölvot”d s '• •• le'e'kése még fo -.m ■’ van. Érdekes gazrio sr - , ~ tokát szerei->-iik . ' • * •' 7-e -*"en te' t 'á'w --■.ír':-.i:--r lótok ak és hallottat m-ri-r: ( ték tenni'r-k >rt v hegy kifizetődő te- a- tr’/-e-*1 - — here in b’ c ; csoportja ' >ya'- ó Krrkay I.ászlóKöv.-fk" k hboiuu tikit ja azt is, aki hajbókol, és azt is, akinek hajbókolnak. * * * ...Az író, a művész helye nem a trénnél van, hanem elöl,- a felderítőknél ... * * * A saját felsőbbrendűségének szakadatlan hangoztatása ... kisebbrendűségi komplexum. * * * A föld 'n igen sok a versfaragó, de költő annál kevesebb. Emelték a fe'eség fizetését A férj érezhető melankóliával közli főnökével a hírt: fölemelték a felesége fizetését. — Gratulálok a szerencséhez. De maga nem örül ennek? — A pénznek igen, de annak nem, hogy a feleségem tegnap este kiadta az ukázt: »■Ugyanannyi a keresetem, mint a tied, mától kezdve te hámozod a krumplit a vacsorához.*1 A titkárnőt kérdezi a barátnője: — Milyen ember az igazgatód? — Rendes ember, csak azt hiszi, hogy süket vagyok. — ? — Ha mondani akar valamit, a térdére ültet, és úgy súgja a fülembe... * « * Egy horgász az élményeit meséli. • * * Az Egyesült ÁUamokban áll a Hoower vízi erőmű. Gátján a következő felirat olvasható: »Az USA kormányának a tulajdona. Elvinni szigorúan tilos.** A vízduzzasztó gát súlya alig 12 millió tonna... * * • Egy vicc jut eszünkbe némely elfekvő újítás sorsáról. Klokocska lemegy a pipcébe szénért, és legnagyobb megrökönyödésére ott találja Klofácót, amint éppen vödörbe rakja a tüzelőt. — Mit keres maga az én pincémben? — háborodik fel. — A magáé? — csodálkozik Klofác. — Én azt hittem, hogy egy új szénbányát fedeztem föl... »'* * Salvador Dali, a nyakate- kert ötleteiről ismert »művész**, aki két évvel ezelőtt rózsaszín fürdőkádból átalakított »autóban** vonult be New Yorkba, most megalkotta saját szobrát. A bahér- i ral övezett h-mlakü festőkét vipera farkáb H k»szífette el saíát vasvillabajuszának mását. $< m TV? A c !rtt? Ft. Kapóival ♦ 'dpő.A' r Oxeméhftifc auiíica ■'átsidn itea ft.