Somogyi Néplap, 1963. december (20. évfolyam, 280-303. szám)

1963-12-20 / 295. szám

SOMOGYI NÉPLAP 2 Péntek, 1963. december 24. Véget ért a szovjet parlament ülésszaka Moszkva (TASZSZ). Csütörtökön befejezte mun­káját a Szovjetunió Legfelső Tanácsának harmadik ülés­szaka. A szovjet parlament két házának együttes ülésén elfo­gadták az 1964—65. évi költ­ségvetés törvényét, a népgaz­dasági tervről szóló törvényt, jóváhagyták a Legfelső Tanács elnökségének a legutóbbi ülés­szak óta kiadott törvényerejű rendeletéit, és megválasztották az elnökség két új elnökhe­lyettesét. Az ülésen, ahol jelen volt Hadzs Ben Álla vezetésével az algériai párt- és kormánykül­döttség is, Pjotr Lomako mi­niszterelnök-helyettes, az Ál­lami Tervbizottság elnöke és Vaszilij Garbuzov pénzügymi­niszter mondott záróbeszédet. Mindketten kijelentették, hogy a vitában elhangzott javasla­tok nagy részét máris elfogad­ták, több képviselő bírálatát és indítványát pedig a közel­jövőben tüzetesen tanulmá­nyozni fogják. Az 1964—65. évi tervtörvény kimondja, hogy két év alatt 17,5 százalékkal kell növelni az ipari termelést, s az A és a B szektor fejlődési üteme kö­zelebb kerül egymáshoz. A ter­melőeszközök termelése 18,6, a közszükségleti cikkek gyártá­sa 14,5 százalékkal emelkedik. A vegyipar növekedése 36 szá­zalékos, a kőolajfeldolgozó ipar gyarapodása 29 százalékos lesz, a földgázkitermelés 40 százalékkal, a villamosenergia termelése 23 százalékkal foko­zódik. Mezőgazdasági részében a tervtörvény 1964-re 10,2 mil­liárd, 1965-re 10,6 milliárd púd kenyérgabona-termelést irá­nyoz elő. A nemzeti jövedelem 1965-ben 16 százalékkal ha­ladja meg az idei szintet. Két év alatt 15 millió lakos költöz­het új lakásba. A Legfelső Tanács egyhan­gúlag jóváhagyta az 1964—65. évi költségvetést is, s elfogad­ta a kormány javaslatát, mely 600 millió rubellel csökkenti a honvédelmi kiadásokat. Az ülésszak fölmentette Nyikolaj Organovot és Sma- von Arusanyant a Legfelső Tanács elnökségének elnökhe­lyettesi tisztsége alól, mivel az OSZSZSZK, illetve az Ör­mény Köztársaság Legfelső Tanácsa Elnökségének élére új elnökök kerültek. Nyikolaj lg natovot és Nagus Arutyu- nyant, a két köztársaság leg­felső tanácsa elnökségének új elnökét a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnök- helyettesévé választották. Husk tfelevíziósbesuuMle a kcld-nyagali kapcsolatokról Washington (MTI). Dean Rusk amerikai küH­Ggyminiszter szerdán késő es­te beszédet mondott a CBS televíziótársaság Kennedy em­lékének szentelt külön adásá­ban. Kusk szólt az amerikai kül­politika legfontosabb kérdé­seiről, így a szovjet—amerikai kapcsolatokról is. Idézve Kennedy elnök következő sza­vait: »Belpolitikai problémák választási vereséget okozhat­nak, de a külpolitikai kérdé­sek egynémelyike eltörölheti a föld színéről az egész északi féltekét.-« Ennek elkerüléséért az Egyesült Államok elnöké­re, a Szovjetunió miniszter­elnökére és minden szövetsé­ges hatalom vezetőjére hárul a felelősség — mondotta Rusk. — A nézeteltéréseinket — ha lehet — az ilyen termé­szetű rombolások nélkül kell megoldani. Igen jelentős lépésnek nevez­te a moszkvai atomcsendszer- ződést, az ENSZ-közgyűlés ha­tározatát, hogy a világűrbe nem juttatnak nukleáris fegy­vert, a forró drót megteremté­sét. Fontosnak nevezte azo­kat a törekvéseket, amelyek­nek célja az európai szociá­lisul országok és a Nyugat kapcsolatainak megjavítása továbbá a nyugati hatalmak egymás közötti viszonyának megerősítése. Egy kérdésre válaszolva ki­jelentette: Véleménye szerint Johnson elnök képes lesz rá, hogy Hruscsovval folytassa az érintkezést az elhunyt Kenne­dy elnök által kezdeményezett formákban. A télt túlságosan nagy, semmint hogy megen­gedhetnénk magunknak a kap­csolatok megszűnését az oly­annyira súlyos felelősséget vállalók között — jelentette ki. Az érintkezés eszközeir* vonatkozólag Rusk annak a nézetének adott kifejezést, hogy diplomáciai úton kell folytatni a szovjet—amerikai párbeszédet, - s nem lenne cél­szerű a rendszeres csúcsérte­kezletek megrendezése. »Ha azonban egy csúcsértekezlet számottevően előmozdíthatná a megegyezést bizonyos fontos kérdésekben, a problémákat iá előre e'ő kellene készíteni, hogy a találkozó garantáltan eredményes legyen. Az olyan csúcstalálkozót, amely pusz tán csak rögzítené a nézetel­téréseket, vagy a vélemény­különbségekéit hangsúlyozná, legjobb lenne elkerülni« — mondotta Rusk. (MTI) Az amerikai külügyminisz­ter kijelentette, hogy a Kelet és Nyugat között az utóbbi időben egyre inkább felismer­hetőek bizonyos közös érde­kek, ezek közül kiemelkedik a termanukleáris háború el­kerülésének; közös óhaja. Furcsa amerikai javaslat Washington (MTI). Mint a TASZSZ jelenti, a* ame­rikai kepviselőház bevándorlási albizottsága elhatározta, fölkéri Rusk külügyminisztert, hogy de­cember 31-ével tiltsa be a szov­jet—amerikai tudományos, techni­kai és kulturális csercegvezmén-r keretében lebonyolódó diák- és tanárcs ere -látogatásokat. Finnegan, az albizottság HnBke a cserepr jgramban veszélyt í*l arra nézve, hogy az oroszok se. gi'séget kapnak az Egyesült A1 lamok elérésére és túlhaladására tett erőfeszítéseikhez. Az albizo t- ság döntése előtt kihallgatta Barghoorn professzort, akit kém­kedés miatt kiutasítottak a Szov- i jetunióbóL A »Lotharingiai kereszt« ne­vű halászhajó tengerészei ész­revették, hogy hálójukba vala­mi súlyos dolog került. Az öröm hamarosan riadalommá változott, ugyanis kiderült, hogy a halászhajó hálójába egy 73 méter hosszúságú fran- ia tengeralattjáró akadt Quito (Ecuador) közelében egy autóbusz száz utassal fék­hiba következtében 40 méter mélységbe, egy gyors folyású patakba zuhant. Huszonegy személy életét vesztette, 73-an megsebesültek. Hat utas el­tűnt, tetemüket nyilván a meg­áradt patak ragadta magával. Kennedy özvegye két gyer­mekével csütörtökön az ame­rikai légierők egyik repülőgé­pén a floridai Palm Beachbe érkezett, hogy a karácsonyi ün­nepeket apósáéknál töltsék. A venezuelai rendőrség köz­lése szerint az utóbbi napok­ban a kommunista párt, a Bal­oldali Forradalmi Mozgalom és a nemzeti felszabadító had- lereg több tagját őrizetbe vet­ték. Csakovec (Csáktornya) pá­lyaudvarán súlyos vasúti sze­rencsétlenség történt. A Zág­rábból jövő motoros vonat összeütközött egy teherkocsik­ból álló szerelvénnyel, aminek következtében 33 utas súlyo­san megsérült, kettő pedig meghalt. A Varaz^d (Varazsdin) köze­lében levő Krizsanec községnél csütörtökön hajnalban az egyik tehervonat összeütközött a Vartex-gyár nyolcvan mun­kását szállító autóbuszával. Az összeütközés következtében egy személy meghalt, 16 mun­kás súlyosan, 13 pedig köny- nyebben megsérült. A csütörtökre virradó éjsza­ka az egyik detroiti képtárban tűzvész pusztított. A tűz a hét­emeletes épület földszintjén keletkezett eddig ismeretlen okokból., és csakhamar átter­jedt az első emeleten levő kép­tár helyiségeire. Mire a tüzet végre sikerült eloltani, a kép­tárban őrzött műalkotások leg­nagyobb része teljesen elpusz­tít a lrir- locoilóhh három-' Egy «vád" háttere Tegnapi számunkban kö­zöltük az MTI belgrádi je­lentését, hogy Wilhelm Schöttler reklinghauseni ügy­véd nemrég a karlsruhei szövetségi ügyészségen vá­dat emelt Kocsa Popovics ju­goszláv külügyminiszter el­lep, azt állítva, hogy az egy­kori partizánparancsnok uta­sítást adott háromszáz 'né­met hadifogoly és polgári személy kivégzésére. 1 Arról is beszámoltunk, hogy dr. Albert Vájasz jugo­szláv professzor, a belgrádi egyetem tanára — aki egyéb­ként Jugoszláviát képviselte a nürnbergi perben — pont­ról pontra megcáfolta Schött­ler képtelen vádjait. Érdemes azonban egy pil­lanatra megállni ennél az ügynél. Az egész esetből azt a következtetést kell levon­ni, hogy nem egy jelentékte­len ügyvéd feltűnési vágyá­ról van szó. Már csak azért sem, mert a »szenzációs« hírt először egy náci jellegű lap, a National Zeitung und Sol­daten Zeitung közölte; Schöttler följelentése után pedig a karlsruhei állam­ügyész lépéseket is tett a váddal kapcsolatban. Pedig a nemzetközi jog — a szö­vetséges hatalmak háború utáni megegyezése — meg­tiltotta Nyugat-Németország- nak, hogy bármiféle büntető eljárást indítson azokkal szemben, akik a fasizmus el­leni harcban részt vettek. De Nyugat-Németország új­ra fellapozza történelmének régi lapjait. Az általános nyugatnémet légkör ma olyan, hogy komoly aggoda­lommal tekintenek Bonn felé mindenütt a világon. Éppen a General Anzeiger című nyugatnémet lap kö­zölte a minap, hogy az or­szágban egy év alatt nyolc­vanhatról száztizenkettőre nőtt a náci csoportosulások és szervezetek száma. Ezek a szervezetek egy év alatt 160 000-ről 200 000-re emel­ték lapjaik példány számát. Az újnáci csoportosulások és szervezetek igen élénk propa­gandatevékenységet fejtenek ki. Ezt a nagyipari körök hathatós pénzügyi támogatá­sa teszi lehetővé. Egy másik aggasztó hír, hogy Nyugat-Németország rakétákat kínál eladásra »el­sősorban a nem eléggé fej­lett országoknak-«. Ezek sze­rint annyira megerősödtek a nyugatnémet fegyvergyáro­sok, hogy másoknak is elad­hatnak »tudományos rakétá­kat«. A nyugatnémet tanköny­vekben Hitlernek tízszer több helyet szentelnek, mint a népek felszabadító harcá­nak — és a nácizmust egyál­talán nem ítélik el. Ha valaki ezeket a jelensé­geket közös nevezőre hozza, könnyen megállapíthatja: Bonnban úgy érzik, hogy ne­kik most már mindent sza­bad. És ettől már csak egy lépés a »próbáljuk is meg«. Nem kelt meglepetést, ha a náci gonosztevők kínzást és gyilkolást módszereiket másoknak tulajdonítják. Mindent a saját mércéjük­kel mérnek, s közben fátyolt szeretnének borítani az élő alanyokon végzett emberte­len kísérletezésekre, az em­bermilliók tömeges testi és lelki kínzására, a gyűjtőtábo­rokra és a krematóriumokra. Elfelejtik Anna Frankot és David Rubinowitzot, és még sok minden mást, viszont új borzalmakat koholnak és rá­galmaznak. Néha összetákolnak egy- egy látványos bírósági tár­gyalást egykori fasiszta gyil­kosok ellen, a háttérben azonban megbújnak az igazi bűnösök. És megkísérlik revízió alá venni azt az ítéletet, amelyet az egész emberiség mondott ki a Harmadik Birodalom fö­lött. Ezt tanúsítja a Kocsa Po­povics ellen emelt »vád« is. P. Gy. tűit. A kár legalább három- ^ázezer dollár. A Szovjetunió lakossága A Statisztikai Híradó című szov- életet követelt. A Szovjetunió jet folyóirat szerint 19(13. július 1“ kóssá£ának lélek zárna a szekér­én 224,8 millió ember élt a Szov- \ tők becslése szerint 1975-re e!Ari jetunióban. A városi és a falusi ■ a 2S3 milliót, 1980-ra pedig a lakosság számaránya 52:48. A milliót. Szovjetunió lakosságából a máso- . dik világháború 20 millió ember­AAAAAAAAÄÄAÄAAAÄAÄÄÄÄAAÄAAAÄÄAAÄÄÄÄÄAAAAAAÄAÄÄÄÄÄAAÄÄÄÄÄÄAAÄÄAÄAÄAAÄÄAAÄvViii^AÄÄ/? Juan Vicente Gomez unifor­misán megcsörrentek az ér­demrendek, amikor felállt, és kezét nyújtotta James de Rot- schild őrnagynak, aki most nem katonai minőségében tisz­telgett Venezuela elnökénél, hanem a Royal Dutch Shell bi­zalmi embereként. — Tehát megegyeztünk, őr­nagy úr, csak önök is egyez­zenek meg!. HÁTRÁLNAK AZ ÓLAI CÁPÁK A diktátor vendégei Az őrnagy az első pillanat­ban nem értette, mire gondol a diktátor. Csak napok múl­tán világosodott meg előtte a helyzet, amikor köztudottá vált, hogy alig ment ki ő az egyik ajtón, a másikon két amerikai úr lépett be: Mr. Mellon, a Guilf Oil Company képviselője és a Standard Oil Company chicagói igazgatója. Városszerte emlegették aztán Gomez szónoklatát, amit a két amerikai üzletembernek tartott: — Csak semmi nézeteltérés, uraim, csak semmi féltékeny­ség — így a tábornok-elnök. — Venezuelában van elég arany és ezüst, réz és vas. — Természetesen olaj is — szólt közbe Mr. Mellon. — Magától értetődően — bó­lintott a generális, s mintha észre sem vette volna a köz­beszólást, folytatta: — Bár a régi bányatörvény a természe­ti kincseket állami tulajdon­nak tekinti, de mit csinálná­nak vele az én szegény vene- zuelóim?! Rajta, uraim, dol­gozzanak ki új bányatör­vényt! ... 1921-et mutatott a naptár. Kezdtek mutatkozni a petró­leumhiány első jelei. A nagy olajcápák ezért éhesen és iz­gatottan keresgéltek újabb le­lőhelyek után. Persze amikor az újonnan megírt bányatör­vényekkel betették lábukat Latin-Amerikába, még nem sejtették, milyen kincsesbá­nyára bukkantak. Csak amint nőtt a fúrótornyok száma, döb­bentek rá, hogy szinte az egész földrész telis-tele kő­olajjal. És kormányok meg­buktatása árán, vagy egysze­rűen azzal, hogy megvásárol­ták a Gomezhez hasonló poli­tikusokat, rövid idő alatt ural­muk alá hajtották a földrészt. Azóta soha nem került le a napirendről Latin-Amerikában a külföldi olajmonopóliumok elleni harc. Természetesen az Az olajcápák Buenos Aires-i megbízottai ennek ellenére ta­nácskozásra ültek össze, ami­kor dr. Iliiét az ország elnöké­vé választották, s itt az Ohio Oil Company embere azzal a javaslattal állt elő, hogy te­gyenek engedményeket... De amíg az engedményeken vitat­koztak, az új elnök nem vesz­tegette az időt, és november közepén bejelentette: felmond­ja azokat a szerződéseket és nököt vagy az olajtársaságo­kat? — kérdezte Alconada köz- oktatásügyi miniszter. Harrimant egy kissé zavar­ba hozta a kérdés. — Nehéz erre válaszolni — mondta. — Ezek amerikai tár­saságok ... — Csakhogy törvénytelen és minden erkölcsi alapot nélkü­löző szerződésekről van szó — állt fel Blanco gazdaságügyi miniszter. — És ezt ön éppen olyan jól tudja, mint mi ... De Harriman azt is , tudta, hogy amerikai dollármilliár- dok forognak kockán, ezért az utolsó pillanatig nem adta fel a reményt, csak akkor utazott el, amikor látta, hogy minden diplomáciai mesterkedése cső­döt mondott. Az olaj cápák ter­mészetesen nem nyugodtak bele vereségükbe, s most azzal fenyegetőznek, hogy polgári pert indítanak, ahová alperes­ként az argentin államot idéz­tetik meg. egymást váltó katonai junták és diktátorok sohasem gondol­ták komolyan amerikai gaz­dáik elkergetését, harcuk az olaj monopóliumok ellen csak a látványos fogadkozásig ment el... Talán ezért nem törő­dött a Royal Dutch Shell ar­gentin helytartója sem külö­nösképpen ügynökének szavai­val, aki az idén nyáron szoká­sos jelentéséhez a következő megjegyzést fűzte: — Illia választási beszédei­ben az olajtársaságok államo­sítását ígérgeti. De azt hiszem, nem több választási blöffnélL. koncessziókat, amelyeket .még a Frondizi-adminisztráció* írt alá 1958-ban tíz külföldi olaj- társasággal. A zavarba ejtett diplomata Az események híre Washing­tont is izgalomba hozta, s Averell Harriman, az elnök utazó nagykövete személyesen tette tiszteletét Buenos Aires­ben. Találkozását az argentin miniszterekkel följegyezték a lapok. — Mr. Harriman, tulajdon­képpen kit képvisel ön, az el­Ha már bírósági tárgyalásra lehetne idéztetni valakit, ak­kor Brazília tehetné ezt az olajcápák nesztorával, a Stan­dard Oil of New Yersey nevű amerikai olajtársasággal. A vi­lágrésznyi ország olajszükség­letének alig negyedét tudja fe­dezni jelenlegi termelésével, viszont senki előtt sem volt kétséges, hogy óriási, még föl nem fedezett készletek rejtőz­nek a föld mélyén. Ezért az állami brazil olajtársaság több mint 100 000 dollárért »kibé­relte« a Standard Oil főgeoló­gusát, és öt évet adtak a de­rék Walter K. Linknek, hogy kutasson fel számukra újabb olajmezőket. Mr. Link „linkel“ — Az Amazonas medencéje aranybánya — szónokolt Link úr. — Ha a kutatások során én nem fedezek föl itt olajat, ak­kor senki sem talál... De az öt év elszaladt, s Mr. Link — talán éppen valódi gazdáinak kívánsága szerint — egygrammnyi olajat sem tu­dott felmutatni. A brazilok ek­ekor nem hosszabbították meg szerződését, hanem szovjet ku­tatókat hívtak, s azok rövid idő alatt hatalmas mennyisé­gű olajat találtak. Éppen a kö­zelmúltban jelentette be Al- vino Silva, a Petroleo Brasilie- ro S. A. igazgatója: — A szovjet kutatók mun­kájával feltárt olajtartalékok­kal öt év alatt négyszeresére emelhetjük olajtermelésünket... Elég a láncnak csak egy he­lyütt megszakadnia, hogy a to­vábbi szemek is meglazulja­nak. A nagyobb haszonra vá­gyó diktátorok soha be nem váltott fenyegetőzései a népi megmozdulások és a naciona­lista politikusok programjá­ban valóságos politikai jelsza­vakká nőttek. Latin-Amerika népe hihetetlen szegénységben él. Az elmaradottság, a közép­kori viszonyok megszüntetése — nem kétséges, hogy elsősor­ban a kubai példa hatására — egyre sürgetőbb feladat. Ezt azok a politikusok is látják, akik egyáltalán nem nevezhe­tők kommunistáknak. Ezért jelentette be Belaundo Terry, Peru új elnöke is, hogy az olajtársaságok vagy fölemelik az állam részesedését ötven százalékról 60—70- százalékra, vagy az argentin példa Peru­ban is megismétlődik. A Vene­zuelái partizánok pedig még egyértelműbben és következe­tesebben: fegyverrel a kezük­ben harcolnak Latin-Amerika kizsákmányolói, az olajcápák ellen. Szovjetunión pályájára bocsátották a Kozmosz* 4-el Moszkva (TASZSZ). Csütörtökön a Szovjetunió« ban pályáiéra bocsátották a Kozmosz-—24 mesterséges holdat. A mesterséges holdon tu­dományos berendezést he­lyeztek el, amely az 1962. március 16-i TASZSZ-közle- ményben meghatározott prog­ramnak megfelelően folytatja a kozmikus térség tanulmá­nyozását. A mesterséges holdon elhe­lyezett berendezés normáli­san dolgozik. A koordinációé számítóközpont feldolgozza az érkező értesüléseiket. (MTI) Újfasiszta nrovokóció a bécsi városházán Únody György Bécs (MTI). Viharos jelenetekhez veze­tett a nyugatnémet irányzatú Osztrák Szabadelvű Párt kép­viselőinek provokatív maga­tartása a bécsi városi tanács szerdai ülésén. A költségveté­si vitában tiltakoztak az el­len, hogy a tanács pénzt for­dítson az ellenállási mozga­lom archívumának támogatá­sára. Heves szócsata bontako­zott ki egyrészt az újfasiszták, másrészt a tanács kommunis­ta és szocialista képviselői között. Az eset annál na­gyobb feltűnést keltett, mivel az utóbbi hónapokban az Osztrák Szocialista Párt veze­tői nyíltan síkraszálltak a szabadelvűekkel való kor­mánykoalíció mellett (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom