Somogyi Néplap, 1963. december (20. évfolyam, 280-303. szám)
1963-12-18 / 293. szám
Szerda, 1964. december 18. 3 SOMOGYI NÉPLAP MEG ÉGISZÜK $ MOHÉ ?ZÍL ÓRÓL Néhány napja tájékoztattuk olvasóinkat arról, hogy a kapuvári volt Korona Szállót újjáépítik, s egy új szállodát, valamint egy vendéglátóipari kombinátot alakítanak ki benne. Cikkünk megjelenése előtt és után sokan fordultak szerkesztőségünkhöz, s fejezték ki aggodalmukat az építkezéssel kapcsolatban. — Miért kell a bontásra annyi pénzt, időt áldozni? Inkább bontották volna el teljesen, s építettek volna helyére egy újat, korszerűt. Talán az sem került volna többe — mondották. Lebontani vagy átépíteni ? A szálló átépítésével kapcsolatban a következőket tudtuk meg Bálint Józseftől, a megyei tanács tervosztályának vezetőjétől: Az épület — ezt még a hozzá nem értők is láthatták — kívül-belül igen elhanyagolt állapotban volt, s rontotta a belváros képét. Valamit kezdeni kellett vele. Ekkor jelent meg a Minisztertanács egy rendeloíe, amely lehetővé tette, hogy mindazokat az épületeket, amelyek régebben szállodák voltak, ahol lehetséges, vissza kell adni eredeti rendeltetésüknek. A szakemberek hosszas vizsgálódás után azt javasolták, hogy ne bontsák le az egész épületet, hanem egyik-másik részének újjáépítésével alakítsák vissza szállodává. Az összes költség 22—26 millió forint Az első elképzelések szerint tsz át-, illetve az újjáépítéshez 8,5 millió forintra lett volna szükség. Amikor azonban a munkákat elkedték, olyan belső műszaki hibákra bukkantak, amelyeknek megszüntetése újabb beruházást követeit, helyesebben a tervezett összeg növelését tette szükségessé. Az Ady Endre utcai részt például majdnem teljesen le kellett bontani, mert nem bírta volna a terhelést. A tetőzet rossz, és a födémet ki kell cserélni. Ezt látva a megyei tanács illetékesei azt javasolták: ha már így van, áldozzanak rá valamivel töbtieit, húzzanak föl még egy emeletét, s egy olyan modern vendéglátóhelyet alakítsanak ki, amely i’5—20 év múlva is kielégítheti az igényeket A javaslatot elfogadták, s így az újjáépítésre 22—26 millió forintot fordítanák; egyet kell érteni a szakemberekkel, részleteiben is megnézzük a terveket, azokkal akik a szállónak nem lebontását, hanem újjáépítését javasolták. Az első elképzelés szerint az új szálló 126 személyes lett volna. A tervmódosítással, a ráfordítandó összeg növelésével kétszáz személy elhelyezését teszik lehetővé. A szobák többségében lesz fürdőszoba, s fogadószobák is épülnek. Ennek az utóbbi ténynek a jelentőségét csak akkor látjuk igazán, ha tudjuk, hogy a Béke Szállóban mindössze három fürdőszoba van, s nem egy alkalommal ezeket is kénytelenek pótággyal kiadni a vendégeknek, mert képtelenek másutt elhelyezni őket. Az Ady Endre utcai részen önkiszolgáló bisztró épül, fölötte lesz a Vendéglátó Vállalat és az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat irodaháza. Ezzel lehetővé válik, hogy a Vendéglátó Vállalat által a Békében irodánál: lefoglalt tizenhat szobát újra szállodai szobának adják vissza, az Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat irodái pedig lakássá alakítják át. Megszűnik Kaposvár közétkeztetési gondja is, ugyanis szálloda emeletén berendezendő ■ önkiszolgáló étteremben naponta, háromezer ember eloé- delhet. Ez egymaga hat-hétmillió forintba kerülne, ha külön építenék meg. Előző , tájékoztatásunkban téves információ alapján azt írtuk, hogy a Belvárosi Kisvendéglő megszépítve áll majd a vendégek rendelkezésére. A kisvendéglő megszűnik, s az eszpresszót bővítik, fejlesztik zenész cukrászdává, presszóvá alakítják át. Szükségtelen is lenne itt az étterem, hiszen a ruházati áruház helyén éttermet, mellette pedig éjszakai bárt rendeznek be. Az új szállóban tetőterasz-eszpresszó is lesz. A volt Korona mind belső, mind külső formájában korszerű, szép szálloda lesz. Ha teljesein újoinnan építenék, nem 22—26 millióba, hanem legkevesebb 50 millió forintba kerülne. Szalai László ...de megéri Az első pillanatban látszik ez az összeg. soknak De ha A tizenkettedik hónapban Hogyan készül fel a jövő Faipari Vállalat? evre a A Somogy megyei Faipari Vállalat arra törekszik, hogy december 22-re teljesítse az évi tervet, 31-ére pedig befejezze a leltározást Vajon ezek a feladatok nem vonják-e el figyelmüket a jövő évről? Felkészülnek-e 1964-re? Biztosítják a termelés feltételeit m ÍV J : vs k.n nmw v Brikettet készítenek a fűrészporból a Barcsi Fűrészüzemben. Az ötletes gép hatalmas nyomással préseli össze a fűrészport, ■ az brikettként hull a zsákokba — Felkészülünk 1964-re — mondották a vállalat vezetői. — Január másodikétól kezdve teljes erővel dolgozni akarunk. Ezért már most biztosítjuk a termelés feltételeit. Különösen arra ügyelünk, hogy januárban is legyen elegendő és megfelelő minőségű anyag. Gondoskodunk arról is, hogy a jövő év első hónapjában átadandó bútorokon elvégezzük a decemberben esedékes munkát. Így a kereskedelem megkaphatja a negyven darab Va- ria-heverőt és a húsz hálógarnitúrát A műhelyek vezetői, dolgozói megértették, hogy nem elég csak aZ idei feladatokat teljesíteni, hanem lelkiismeretesen föl kell készülni a következő évre is. — Igen fontos, hogy előrelátóan dolgozzunk — mondotta Varga József, a gépház vezetője. — Én például most az enyvezett lemezzel takarékoskodom, mert januárban lesz olyan munkafolyamat amelyhez kizárólag ez az anyag kell. Ha minden enyvezett lemezt feldolgoznánk az idén (nem volna nehéz), akkor januárban öltje tehetnénk kezünket. Ezért enyvezett lemez helyett olyan anyagot használunk, amiből sok van a raktáron. Kézben a műszaki — Már az első negyedévben bevezetjük az olcsóbb pácolá- si eljárást, alkalmazzuk a gyorsabb éíragasztást előmoz^ dító újítást, gépen vágjuk az éjjeliszekrények és tükörtetők furnérjait — mondja Dér József műszaki vezető. — A műszaki fejlesztési terv többi részét is teljesítjük, mihelyt a gépek megérkeznek — fűzi hozzá. — Éppen ma beszéltünk telefonon az egyik gyárral, és sürgettük, hogy küldjék már a kért gépet. Biztos vagyok benne, hogy a jövő évre tervezett 365 000 forintot meg fogjuk, takarítani. Elevenebbé teszik a munkaversenyt A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a vállalat akkor dolgozott a legeredményesebben, amikor vezetői támaszkodtak a munkásokra, kikérték véleményüket, hasznosították javaslataikat, s amikor kibontakozott a munkaverseny. Most, az év utolsó hónapjában sok szó esik ezekről a kérdésekről is. A vállalat vezetői azon gondolkodnak, hogyan kerülhetnének még közelebb a dolgozókhoz, hogyan lehetne kiterjeszteni a munkaversenyt. Elhatározták, hogy jövőre műhelyenként fogják megtartaná a termelési tanácskozásokat, s azokon a műhely vezető- ! je számol be a végzett munkáról. Sokkal több szó esik majd a dolgozókat foglalkoztató kérdésekről. — Szeretnénk elevenebiié tenni a munkaversenyt — mondotta Sáfrán Ernő, az szb titkára. — Hívei vegyünk a brigádversenynek. Van jó néhány szocialista vagy ezért a címért küzdő brigádunk. Amellett, hogy továbbra is szorgalmazzuk a brigádversenyt, elő akarjuk mozdítani — az eddiginél ■ jobban — az fegyéni verseny kibontakozását. Ezárt jövőre az ideinél Sokkal jobb nyilvántartást vezetünk a versenyről. Megszüntetjük a pontozásos' értékelést. Ebből ugyanis csak az világ- lőtt ki, hogy melyik brigád hol áll a versenyben, de igen kevesen tudták, hogy ki milyen feladat elvégzéséért kapta a pontokat. Ezentúl ezt is feltüntetjük. Az eddiginél jobban népszerűsítjük azokat, akik kiváló eredményeket érnek eh Alkalmazzuk az anyagi ösztönzés elvét, s még alaposabbá tesszük a tapasztalatcseréket; Ügyelünk arra, hogy a mun* ka ve meny hozzájáruljon a jövő évi terv teljesítéséhez. Dolgozóink becsületesen helytálltak az idén. Ha a versenyt még elevenebbé 'tesszük, ha még jobban támaszkodunk a munkásokra, akkor a jövő évi feladatokat is sikerül elvégezni. Szegedi Nándor fejlesztési terv Jövőre többet akarnak termelni, mint az idén. A termelést nem a létszám, hanem a termelékenység emelésével akarják növelni. Műszaki fejlesztési tervükben meghatározták az erre vonatkozó intézkedéseket. A. vállalat vezetői azt tartják, hogy a termelést nem a második vagy a harmadik negyedévtől, hanem már az új év első munkanapjától kezdve meg kell gyorsítani. Éppen ezért a műszaki fejlesztési tervből már az év elején megválása' tarnak mindent, amit csak lehet. Túlteljesítette éwi tervét a MÉK Interjú Küher Jánossal, a MÉK vezetőjével Közeledik az év vége, a számadások, a mérlegkészítések ideje. A MÉK ez évi munkájáról, a tapasztalatokról Küher János igazgatósági elnök nyilatkozott munkatársunknak. — Milyen célokat tűzött maga elé a MEK ez évre, s most hányadán állnak tervük teljesítésevei? — Globális tervünket december közepére teljesítettük, illetve túlteljesítettük — mondatta Küher elvára.. — 9209 vagon zöldség, gyümölcs, egyéb termény és baromfi felvásárlása volt a cél, és 15-ig 9390 vagonnal vettünk át. A tervezett 5400 vagon burgonya helyett 5453, az 1582 vagon zöldség helyett 1S50 vagonnal vásároltunk fel. Gyümölcsből 6, szénából 2 vagonnal vettüriS át többet az előírt mennyiségnél. Egyéb cikkekből és baromfiból teljesítettük az előirányzatot, a tojás felvásárlási tervét 91, a szalmáét 75, a bábét pedig 40 százalékra teljesítettül:. Valószínű, hogy szalma- és tojásíelvásárlási tervünket teljesítjük az év végéig; a babfelvásárlás eredménye viszont — az alacsony termésátlagok miatt — számottevően nem fog javulni. — Milyen tapasztalatokat hozott ez az év? — Számtalan rendkívüli intézkedésre volt szükség, és felvásárlóinknak többet kellett dolgozniuk, mint az elmúlt tíz év bármelyikében. Kora tavasszal például nagy gondot okozott a tavasza burgonya felvásárlása, illetve elhelyezése. A nyár elején kevés volt a zöldség, a megye ellátását más én, akit hűségesnek tartottak, vészettőrténet és orientaliszti- Eschenbach vezérigazgató ér — Például az a mázolmány kaja, nagyon ritka mainaptág. } megyékből kellett biztosítani, éppen én zártam el magam ka doktora megkönnyebbülve laikus.,» ott micsoda? __Ára? imivel kertószeteimk többségé e lőtt az utat. És ha volt szá- lélegzett föl, amikor leszáüha- — Uram! Mit kínén tőlem! — Giotto tanulmánya: Szent A műkereskedő elsuttogta az J későn jelentkezett az áru vak rnornra büntetés, hát ez a ke- toti. A régiségboltig még öt Én tudós vagyok... Ferenc halála. árat. (Ebből következett, hogy hirteserű felismerés az volt. Soha- perc gyalogútja volt. — Nem kell azt olyan egye- — Ér az valamit? Ügy ér- — Micsoda? Ember, hiszen 5len egyszerre érett meg sok sem láttam olyan világosan, ^ A régiségkereskedő irodájá- nesen kimondani, professzor tem, elismert festő? maga őrült. Guste, mibe került} ierr9ány: s előfordult, hogy az mint akkor délután, hogy az a bon fogadta. úr. A vezérigazgató úr nem — Bár megszerezhetném azt a perzsa a nappalinkba? }amúgy is gyorsan romló arusebhelyes arcú ember, akihez —- Köszönöm, professzor úr, annyira művészetet gyűjt, a képet, vezérigazgató úr. — Ez itt egy faliszönyeg _J cikkek nem kerültek idejeben gyávaságom kötött, több volt, hogy eljött. Vevőm kötötte mint inkább értéket. Ha a ve- — Ara? mondta gyorsan a professzor. ^rendeltetés! helyükre. Kévés a mint egy fanatikus kémfőnök, magát ahhoz, hogy városunk zérigazgató mondjuk ötezerért — Tizenkét és fél ezer «-» —De már molyrágta. Nem, é hűtőkocsi, is egyéb vagonok is A rombolást, az elfajzást teste- első szaktekintélyével tanács- megveszi a vázát, öné a kéz- mondta a műkereskedő. ez nem kell. Mije van még? icsak korlátozott szambán aUsítette meg. A tegnap volt ő, kozzék. irat.,. — Tizenkettőért megveszem. — Van itt még egy különle- reraJeJkezésünkre. Igaz, a és amerre járt, a pusztulás ki- — Nagyon hízelgő. Megtud- —* Nem, ezt nem tehetem, a — Tartom az árát, vezér- ges dolog — mondta a mú!ce-r<>nv^s®g,?egltet.t a SÄalh,ta?* Kérte. hatnám, hogy ki ez a vevő? nevem, hova gondol... igazgató úr. A napokban egy reskedő, és a vázára mutatott, ér3?1’ ... rá-J esen lgy ,se.m t,ud" Másnap este találkoztam ve- — Persze, Eschenbach ve- — Nagy Icár! Ó, egy pilla- amerikai nagyon.,» _ „ vel-i élrt* beléptem 32 igényeket, l e. Azt a meglepő ajánlatot zérigazgató úr az, ez a név ta- natra, a vezérigazgató úr ko- — Becsomagolni — szakítot- „ . . 1 Ennek ellenére emlitesremeltette nekem, hogy költözzem át Ión nem sokat mond önnek, csija megérkezett, ta félbe Eschenbach —, amit . Panathenaioru ver- ito, hogy például 350 vagonnal a nyugati zónába, és ott egy de többszörös milliomos,.» A műkereskedő kiróhant, az amik megtehetnek, azt már sent)dij-vaza, nagyon_ ertekes, iiöbb zöldséget vettünk át, mmt gyümölcslé-gyárosnál távol- — És az én tanácsom csak hogy kinyissa a kocsiajtót. K. régen megtehetjük mi is. Vagy cpyewan darab a világon. 11962-bm. A 346 vagon paradisági kiocsivezetőként dolgoz- háromszáz márkát ér neki? — professzor remegő kézzel la- túl drága, professzor úr? — Mit szól ön, professzor? ,i csőmből 100 vagonnal exporzam. Ilyen feltétellel egyelőre dörmögte a professzor. — Ha pozgatott a klasszikus ókori — Nem, nem. igazi múgyűj- — Bizonyos, hogy szép vá- (l teltettünk. ^Gondot okoz, hogy békéiben hagy. Sőt, még lakást nem lennék annyira rászorul- eredetiben. tőknek való, sohasem veszti el za... a formája, a maga ne- (,3 íe,^?sarolt 470 vagon almáis helyezett kilátásba. va erre a pénzre, lemondanám — Micsoda aranykor — mór- az értékét. méhen... Pallas Athéné. Hí-#001 3“9 vagon a hulloalma. Ez Saját lichtenberei lakásomat ezt a tanácskozást. De hiszen molta. — Ó, Periklész! — Az fontos. Micsoda vicces szén érti, az istennő legna-}avTa. jgyeimeztbet.. hogy a gazát kellet adnom annak a Do- az »Aspasia bölcsességeidnek Eschenbach úr és neje lé- szobor ez itt? gyobb ünnepe volt, amelyen solík. .ri>bíe..1 rotheának. eredeti kézirata még az ön bir- pett be a szolgálatkész műke- — A táncoló szatír, egy érté- egy ilyen vázát adtak át... itörődniük a gyümölcsösökkel. Határoznom kellett. Mi más tokában van? reskedő kíséretében. Francia kés darab Pompeiből. __ ja »a a- at„-> 1 Elsősorban az o érdekük, hogy m aradt számomra az adott kö- — Magától értetődik, pro- parfüm és brazil dohány illa- _ Nem az elsülluedt város fa? almat , , huHoataakent, rülmények között? Szorosan a fesszor úr, a kéziratot félretet- ta terjengett. Eschenbach ve- _ érdeklődött Fseben- Ötezer. ialacsony áron -értékesítsék. Az k armai között tartott, és ilyen- tűk önnek. zérigazgató elnyomta szivarját, ta'chné ' — És nem ereszti át a vizet, }UJ rendelkezés eredmenyekepíormén ez az ajánlata látszott — Láthanám? Négy héten mert tudta, hogy a művészet ___________ ____ ha virágot akarunk beletenni? ÍPen sikerült megoldanunk m ég a legjobb kiútnak szörnyű belül együtt van a pénzem. helyzetemből. A műkereskedő kinyitott egy Elfogadom javaslatát, bű- páncélszekrényt, és egy elsár* toraimat el"diám az ápolónő- gv.lt kéziratot vett ki belőle. nek, és átadtam neki lakásomat, betartva miniden hatósági elő-’rást. Egy héttel később elhagytam Berlint. • • « Ararr ro ’es, Ara"i)‘ keres Egy kis ellenszolgáltatás fejében már ma átengedném önnek. A professzor szeme felvillant. — Mit kíván? — tátja ott azt a panathé- naioni versenydíj-vázát? Mind-n! Ja\ mi szegények! — Utánzat — mondta a pro- (Marg=réta a Faustban) fesszor megvetéssel. * * * — Eredeti is lehetne... A villamos zsúfolt voÜ, mint —* Lehetetlen. templomában nem illik dohá- ~ Pontosan WJ van, nagy- _ érdeklődőit Éschenbachné Jipari burgonya elhelyezésének nyozni sagos asszonyom. Krisztus után aggódva 1 problémáját. Mintegy ezer va- Nos, hol a professzor? . “ Veff bete' - Hát van néked fogalmadé73,1 vásároltunk fel, illetve A professzor, a kéziratot ^^ Angol kutatok...^ _ művészetröl< szivecském?*adtunk vissza a tez-eknek, s ez mariához szorítva, a mindenható úr elé lépett és meghajolt. — örülök, hogy megismerhetem, kedves uram — mondta Eschen'ach tisztelettel —, tudja, hogy miről van szó. Egy- pár holmira van szükségem, de csak igazi művészetre. Először a képcsarnokot néz— Jól van, jól van, mibe ke- Hallotta ezt, professzor? rül ez a hogyishívják? Nem i a gazdaságoknak körülbelül másfél millió forint tievételt mindig. K. professzor, a mű- — Azt mondtam: lehetne; zett, ték végig. A professzor magya- semmi csecsebecsét, rázott, a vezérigazgató — Hatezer, egyedülálló maga nemében. — Becsomagolni! Az rendben, professzor úr? — Hogyne... — Jó, milyen értékes dolgai istennővel, vannak még? De kérem, csak látod a repedést a vázán? Ezt o valami talapzatra kell állítani, m eiH' legjobb lesz a fogadószalon- (' — A mék jövő évi tervei? ár ban. Megveszem. És ön, pro- v — Jövőre még nagyobbak az fesszor, írja le nekem alkalom- Jelöirányzaitatok, mint az idén adtán, hogy hívják pontosan f voltak. 10 906 vagon termény ezt az izét, és mi történt azzal f felvásárlását tervezzük. 16 000 holdon szándékozunk szerzőkérde- — Volna még itt egy kézzel szőtt perzsa, nemzedékek munA professzor mereven meghajolt. (Folytatjuk^ 'déses burgonyát termeltetni. A Szerződéskötések az előirt fülemben folynak — fejezte be 'tájékoztatóját Küher elv tár*.