Somogyi Néplap, 1963. november (20. évfolyam, 256-279. szám)
1963-11-15 / 267. szám
MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANAg: Tudnivaló a marhahúsról Végrehajtották az új rendelkezést, de még sok a vita A közelmúltban a Belkereskedelmi Minisztérium intézkedett arról, hogy a húsüzleteliben kevesebb faggyú kerüljön a vevők csomagjába, ha marhahúst vásárolnak. A rendelkezést a vásárlók örömmel fogadták, az örömbe azonban üröm is vegyül. Egyik húsüzletben egészein megkopasztják a zsiradéktól a húst, a másikban viszont többet hagynak rajta a megengedettnél. Kádas Pál, áz Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat igazgatója elmondotta, hogy utasítást adtak'minden-húsboltnak: a húshoz faggyút sem nyomatékként, siem súlykiegészítésként nem szabad adni. A súly pótlása — a vevő kívánságára — csak azonos minőségű húsdarabbal történhet. Gyakran vitáznak arról, hogy milyen vastagságú fagy- gyúrétag maradhat a húson. Ez — a rendelkezés szerint — 3—5 milliméternél vastagabb nem lehet. Tehát lefejtik a zsiradékot a puha hátszínről, a vesepecsenyéről, a medence- húsról, a felsálról, a fartőről és a lapockák közötti rétegről. El kell távolítani az összes fagy- gyúcsomót a szegy hasüregi részéről is. A rendelkezés nem vonatkozik az izmok között található faggyúrétegre. A rendelet kiadása óta eltelt idő még rövid volt ahhoz, hogy egységes gyakorlat alakuljon ki. A vállalat a jövőben megszigorítja az ellenőrzést, de addig is a vásárlók türelmét kéri. Hegymászó vonat Az argentin vasút Magyar- országtól hat olyan különleges hegymászó motorvonatot rendelt, amely meredeken és lejtőn fogaskerekek nélkül is biztonságosan tud közlekedni. A három-három kocsiból álló vonatok a Transandino vasútvonalon járnak majd. Argentínából kiindulva 4500 méter magasságban megmásszák az Andok hegyláncát, és a hegy nyugati lejtőjén Chilében ereszkednek le. A Ganz-MÁVAG mérnökeinek új műszaki megoldásokat kellett keresniük, hogy a sze relvények elbírják a rendkívül meredek emelkedőket és lejtőket. Minden vonatra két 550 ló■ erős Diesel-motort szerelnek, a kocsik valamennyi tengelyét hozzákapcsolják a hajtóműhöz, ezzel is növelve kapaszkodó- erejüket. A fékrendszer kétszer olyan erős, mint más vonatoknál. November 30-ig lehet megkötni a fagybiziosítást A termelőszövetkezetek részére a fagybiztosítás megkötésének idejét az Állami Biztosító november 30-ig meghoszszaibbította. A tapasztalatok igazolják e biztosítás hasznosságát. Tavaly azoknak a termelőszövetkezeteknek, amelyek fagybiztosítást kötöttek, több mint 30 millió forint kártérítést fizetett ki az Állami Biztosító. Olyan téli-tavaszi fagyitárok térülnek meg, amelyeknek következtében a növényt ki kell szántani, illetve 60 százalékot meghaladó állományritkulás következik be. A termelőszövetkezetek általában a szántóföldi terület 60 százalékán termelnek olyan növényeket, amelyek fagyveszélynek vannak kitéve. Ennek megfelelően a termelőszövetkezetek a megművelt szántóterület 60 százaléka alapján fizetik a fagy biztosítás díját, ennék összege kát holdanként 40 forint Olyan fagykárok esetén, amikor kiszántás válik szükségessé, kát holdanként 600— 1000 forintig terjedő kártérítést kapnak a közös gazdaságok. Hatvan százaléknál nagyobb állományritkuláskor 300—500 forintig terjedő kártérítést fizet az Állami Biztosító. LÁMPA NÉLKÜL. — éleftreszéiif bén... Rendőrségi hír: »November- rendőrök szívét Golobicza ben 11 súlyos és könnyebb is^v^n> a f0gat haj tója. Ez a kocsi is a Latinka Termelőszövetkezeté. A hajtó szerint ígértek már lámpát, de aztán elfeledkeztek róla. Sokkal nagyobb gondot kellene fordítani erre a termelőszövetkezet vezetőségének. Még mielőtt súlyos baleset történik! * * * Mintha fényes nappal és a legszabályosabban közlekedne, úgy hajtja kerékpárját nyugodtan, tempósan Balogh Sándor kaposvári nyugdíjas. — Lámpája nincs? — De van, csak a fiamnál. — És ha elüti valami? — Ó... Tüdők én vigyázni magamra. ' — Tudja, hogy nem szabad lámpa nélkül közlekedni? — Igen, igen. Igaz, már erősen alkonyodott, amikor elindultam, de mivel ide mentem csak a szomszéd faluba, azt hittem, előbb hazaérék. Könnyelműségre vall ez. Felelőtlenül ' játszadozik a maga és mások életével is. balesetet okoztak a kivilúgi- taüan jármüvek.« Délután 5 óra múlt, gyorsan sötétedik. Az utakra — főleg a lapályosabb részeken szürke, a fényszórók számára áthatolhatatlan köd ereszkedne. A száguldó gépjárművek — sajnos, nem mindegyik — csökkentik sebességüket, mert nem tudni, mikor bukkan fel a motor vagy a kocsi előtt egy kivilá- gítatlan kerékpár, fogat vagy zabélytalanul haladó, gyalogos... * * * A Füredi utcáiban egymást érik a gépkocsik. Fel-fel villannak a fényszórók, majd városi világításra kapcsolnak át, hogy ne vakítsák el a szembejövő járművezetőt. A fényben hirtelen két idegesen ugráló ló és egy lámpa nélkül kocogó szekér tűnik fel. — Miért nem világítja ki a kocsit? — kérdezzük Katalin Géza hajtótól. — Nem vagyok idevalósi, csak egy hete jöttem a városba, nem tudtam, hogy ki kell világítani — védekezik. — Hol dolgozik? Miért nem kért lámpát? — A Latinka Termelőszövetkezetben. Nem adtak, nem törődnek vele. Nincs is lámpa az istállóban. Ha nem adott is a tsz, kérnie kellett volna, hiszen ahogy mondotta, egyéni gazda koréban ki nem hajtott volna így a forgalmas közútra. * * * AEg néhány száz méterrel odább újabb kivilágítatlan lovas kocsival találkoztunk. — Csak innen, a szomszéd utcából jövök, s máris betérek a mellékutcába — akarja meglágyítani a közlekedési TELEVÍZIÓS TÖRTÉNET SOK FALUBAN azért nehéz tervszerűvé tenni a televíziós klub működését, mert nincs, áld. felelősséget merne vállalni a klub vezetéséért. Van, ahol gondos, körültekintő keresés után jelölik ki a klubfelelőst, és van, ahol — mint abban a kicsiny faluban is, amelyről itt szó lesz — önmagától kínálkozik a megoldás. Valakiről kiderül, hogy »még az Isten is arra teremtette, hogy gazdája legyen annak, ami igencsak gazdátlan«. Ennek kapcsán hadd említsek meg néhány dolgot, ami arra vall, hogy bár időnként változatlannak látja a szem a falusi életet, valójában jelentős fordulatokkal teljesek a leghétköznapibb hétköznapok is. Kivált akkor nevezhetjük igen jelentőseknek ezeket a változásokat, na utalunk a babonákkal, a megrögződött szokáshagyományokkal, a divatjamúlt értékítéletekkel való — mind gyakrabban tapasztalható — szakításra. Az egyén életét nemrég még zsarnoki módon megszabó szokástörvények — idézve a költőt — csupán arra voltak jók nagyanyáink idejében, hogy az ember ne tehesse azt, ami neki jó, és jó a falu társadalmának is. Utalni szeretnénk itt arra a gondra, amely orvoslást igénylőn felbukkant itt is, ott is még néhány évvel ezelőtt is. Állami és tömegszervezeti vezetők panaszolták, hogy a házasemberek, férjes asszonyok — összekerülésük előtt bármi élénk közéleti szerepet töltöttek is be szülőhelyük társadalmi életében — kiállnak a sorból. Ki, mert fülükben ott zsongott szüntelenül az idősebb nemzedék tagjainak intelme: »Vigyázzatok! Nektek már nem illik mással törődni, csak a családdal!« Mennyi perpatvar, megszó- lás, megannyi baj gyülemlett össze ott, ahol az »illik, nem illák« véde!mezői azt láthattak, hogy a fiatalok nem sokat adnak a valamikor oly. szentként tisztelt tanácsokra, s továbbra is megtalálják a módját annak, hogy az etjvéni boldogság, boldogulás lépten-nyomon találkozzék a nagyobb közösség boldogságával, boldogulásával. S ezért készek is tenni. Megpróbáltam elképzelni, mi lett volna a sorsa az én történetem nagymama korú hősnőjének, ha — teszem azt — ezelőtt akár csak öt évvel »vetemedik« szórakozási és önművelési hajlandóságának megváltására. Bizonyos vagyok benne, hogy a falu nyelve nem kímélte volna meg. Dehogy érthették, magyarázhatták volna úgy a viselkedését, mint ahogyan ma értik, magyarázzák! NOS, EBBEN A KICSINY FALUBAN szintén mostanában kezdődött a televíziókultusz. Már több mint tíz készülék van a községben. S van a KISZ-es fiataloknak is. Mivel az ifjúság »főhadiszállása« a tanácsházán van, egy részükre berendezett helyiségben, itt kapott helyet a televízió is. Aztán hogy a szomszédban lakik az én özvegyi sorban élő hősnőm, nagy néha berestellkedett a fiatalok közé, azok meg boldogan szolgáltak a látogatási engedelem- mel, mert a mamika nagyon hálás közönségnek bizonyult. Hovatovább szorgalmasabb nézője lett a tv-műsoroknak, mint bármelyik fiatal. Pedig hát a klub az övék. Elsősorban az övék. Történt, hogy valamelyik nagyon sietve távozó KISZ-es beletörte a klub ajtajának zárjába a kulcsot. Lett erre másnap riadalom, hiszen tudjuk, hogy hirtelen beállt »üzemzavarok« javítására milyen nehéz szakembert kapni. Most aztán mi lesz? Kivált Rozi néni ráncolta a homlokát. Az még hagyján, hogy a gyerekek nem mehetnek be, de mi lesz már most ővele, aki úgy megszokta a televíziót, úgy megkedvelte, hogyha nem adódna annyi tenni-venni való a ház körül nyugdíjas létére is, tán szüntelenül itt ülne. Mert nincs az a műsor, amit Rozi néni meg ne nézne. Valami majd csak lesz addig is, amíg nem sikerül egy zárhoz értő embert lelni — így a fiatalok, akik közül egy fölfedezte, hogy valamelyikük rosz- szul csukta be a klub egyik ablakát. Hát az ablakot nem éppen azért találták ki, hogy azon járjon ki és be az ember gyereke, de ha már ilyen helyzet állt elő, többet ésszel, mint erővel. Került egy rozoga szék is. Előbb egy, majd két-há- rom, hat vállalkozó is akadt az ablakon való közlekedésre. Rozi néni ereiben meghűlt a vér, amikor először látta a gyerekeket eltűnni az ablakon keresztül a klubszobában. Aztán a sóvárgás odaszólította őt is a rozoga székhez. Föl is lépett rá, mikor meg segítségre volt már szüksége, nagy nevetve, hangos ovációval besegítették a fiatalok. — Rozi néni, maga már a mi tiszteletbeli tagunk! — Tessék csak jönni, majd sikerül azt a zárat megcsinálni! Tréfa tréfára. Valójában azonban nagyon tisztelettudóan és szeretettel. Ezt érezhette meg a falu népe is, mert dehogy bántották Rozi nénit az ablakmászásért, amire a látni, hallani szomjúságának elemi erővel feltörő szenvedélye vitte rá. Ügy hallottuk, csak a keresztkomája böllenkedett vele ilyenképpen: — Hallod, Rózám, menyecskekorodban nem csináltál ilyet! — Az igaz, komám uram, de akkor még nem volt televízió sem! A SZENZÁCIÓ — mert azért az volt a majd egy hétig tartó ablakon közlekedés — elült Most azon tűnődnek a községi vezetők, hogy rábízzák erre az idős asszonyra a KISZ- helyiség kulcsait. így egészen bizonyos, hogy mindig nyitva lesz a tv-klub, ha csak Rozi nénit otthon nem marasztalja valami korral járó gyöngeség. De talán nem kell ettől félni. Ezt a kis termetű öregasszonyt még hosszan, hosszan életben tartja az az éhség, amellyel most vetette magát a szórakozásra, az önművelésre... László Ibolya Kedélyesen fogja fel az ellenőrzést és a figyelmeztetést Kohári Ilona, a Kaposvári Járási Tanács dolgozója. A megyeszékhelytől néhány kilométerre levő faluban lakik. — Tudtam, hogy egyszer baj lesz ..: — Miért nem hord magánál lámpát? — Ezután, majd hordok, van is otthon... Azt is tudom, hogy ki kell a járműveket világítani, hiszen nekem is Van jogosítványom. A .büntetésből, azt hiszem, három lámpát is vehetnék..: S ezzel — nem veszítve kedélyét — áttolja' a kerékpárt az út bal oldalára, és gyalogol mellette hazafelé. «#*, Kaposfüreden lámpa nélkül hajtotta a termelőszövetkezet tejszállító fogatát Horváth György. Dávid István és Zarándok István sötétben indult el qtthonról kerékpárral, mégsem vitt lámpát magával, A 15 éves B. Magdát, noha már többször figyelmeztette a rendőr a szabálytalan kerékpározás miatt, szülei mégis kiengedik sötétben a forgalma® útra. A textilművekből, a cukorgyárból tucatjával indulnak haza lámpa nélküli kerékpárjukon á közeli falvakban lakó munkások. — Sajnos, hiábavaló a figyelmeztetés, eleresztik a fülük mellett — mondotta Papp Ferenc őrnagy, a BM megyei rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője, akivel az pllenőrző utat megtettük. Hogy néhány forintot megspóroljanak — ennyibe kerülne egy kerékpárra vagy kocsira való lámpa — sokan könnyelműen kockáztatják életüket. Szigorú bírság, kiszabásával kellene jobb belátásra bírni az ilyen embereket!- Sz. L. Az Erzsébet-híd építése jó ütemben halad. A víz fölött ívelő szerelőszőnyegen már * híd tartókábeleit fektetik. CDolezsál felvétele) Salamoni ítélet Ibn Szaúdnak, Szaúd-Ará- bia uralkodójának parancsára nemrég letartóztatták Szaid Manzi udvari csillagjóst. Azután vetették börtönbe, hogy a király magánrepülőgépe az Alpesekben katasztrófát szenvedett. A csillagjós letartóztatását azzal indokolták, hogy nem látta el lelkiismeretesen hivatali kötelezettségét, és nem állapította meg idejében a csillagokból, hogy a király repülőgépét veszély fenyegeti. Nemrégen azonban szabadon bocsátották. Az ügyet tárgyaló bíróság ugyanis salamoni ítéletet hozott: Szaid Manzit ártatlannak nyilvánította, mivel a csillag jós csak Szaúd-Arábia határain belül köteles megjósolni a bekövetkező baleseteket. Kísértetek kongresszusa Az angol Tom Watson jövőre meg akarja rendezni Londonban a kísértetek kongresszusát. Pillanatnyilag azon dolgozik, hogy ösz- szeállitsa a meghívandók listáját. Elhatározta, hogy Nagy-Britannia valamennyi ismert kastélyának kísérteiéit és a különböző egyéb házi kísérteteket is meghívja. A gondos szervező e célból a házi kísértetekkel bíró kastélyok folyosóinak falára kiszögezi a meghívókat. Ezenkívül újsághirdetésekben és a rádióban is közölni fogja a kongresszus időpontját. Watson spiritiszta szeánszokat is tart, nehogy egyes kísértetek kimaradjanak a kongresszusról. A mindenre, csak a realitásokra nem gondoló Watson kijelentette, hogy nagy részvételre számít, és ha a kísértetek vonakodnának Londonba jönni, valamelyik régi kastélyban fogja megrendezni a kongresszust. Jó szórakozást! Mennyit beszélt! Adenauer volt nyugatnémet kancellár különös világrekordot tart. Mint a nyugatnémet sajtóigazgatóság vezetője kijelentette, egyetlen német kancellár sem beszélt annyit, mint Adenauer. A Schaumburg-palotában eltöltött mintegy ötezer napja alatt Adenauer 1411 beszédet mondott: 647-szer tartott hivatalos beszédet, 450-szer adott interjút, 152 cikket írt, 93-Szor tartott sajtóértekezletet, és 69 kormánynyilatkozatot tett. Furcsa lakodalmi szokás var^ divatban Preko faluban (Jugoszlávia). A men nvégzői ebéd után a szakácsok , és a felszolgálók megbízottat küldenek a vigadó népség közé, hogy tisztelet dijat tányérozzon szolgálataikért. A megbízott — ha férfi, női ruhában öltözve, ha nő, nadrágban — kezében megrongálódott edénnyel jelenik meg. s amint belép az ajtón, »véletlenül« leejti terhét, majd szörnyülkódni kezd a »kár« miatt. A lakodalmas nép erre, hogy megvigasztalja, pénzt gyűjt össze számára. Az így összetányérozótt összeget aztán a felszolgáló személyzet -egyenlő arányban elosztja. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei 3izottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár* Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és post.áskézbesítoknél. Előfizetési díj egy hőnapra 12 Ft. Index: 25067 Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinka Sándor utca #.
