Somogyi Néplap, 1963. november (20. évfolyam, 256-279. szám)

1963-11-29 / 278. szám

Péntek, 1963. november 29. 3 SOMOGYI NÉPLAP A több éves szerződéskötések rendszerének továbbfejlesztéséről A termelőszövetkezetek poli­tikai és gazdasági fejlődése ma már lehetővé és szükségessé teszi, hogy jól bevált termelé­si ás értékesítési rendszerünket tovább fejlesszük. A mült évben néhány fonto­sabb cikkre (zöldség, . dohány, fűszerpaprika, burgonya) kí­sérletképpen bevezetett több éves szerződéskötések rendsze­rével megteremtettük a fej­lesztés egyik legfontosabb fel­tételét: biztosítottuk azoknak a termel vényeknek az értéke­sítését, amelyeknek termelése nagy beruházásokkal jár. Ez a rendszer lehetővé teszi a ter­melés szakosítását, ösztönöz egyes, a népgazdaság számára értékes kultúrák vetésterületé­nek növelésére, és fejleszti a biztonságos termelést, A bevezetett új szerződéses forrnia eredményesen vizsgá­zott, és népszerűségét bizonyít­ja, hogy 1963-ban á már emlí­tett növényi cikkekből a szer­ződéses terület egyharmadára mintegy 100 000 kát holdra kötöttek több éves szerződést. A fejlődésre és a termelés sza­kosítására utal, hogy I960-re ez a terület 112 000 kát holdra növekszik. Az eredmények, valamint a termelésre és az értékesítésre gyakorolt pozitív hatása alap­ján ebben az évben tovább fej­lesztik a több éves szerződés- kötések rendszerét. A már be­vezetett mezőgazdasági termé­kelven túlmenően a termelőszö­vetkezetek szerződést köthet­nek cukorrépára, cikóriára, rizsre, borra (borszőlőre és mustra), valamint egyes gyü­mölcsökre (téli almára, étkezé­si szőlőre, meggyre, cseresz­nyére és málnára), továbbá levendulára és borsmentára. A mezőgazdasági termékek kö­rének bővülésén kívül néhány SORSFORDULÓT JELENTŐ NAP E hónap utolsó előtti napján egy festői fekvésű boszniai kisvárosra, Jajcere tekintenek a szomszédos Jugoszlávia né­pek Ezen a napon, november 29-én itt ült össze a Jugoszláv Népfelszabadító Antifasiszta Tanács — as harcoló nép igazi parlamentté vált fóruma —, hogy Jugoszláv Népfelszabadító Nemzeti Bizottság néven megválassza első ideiglenes kormá­nyát, és lerakja az új köztársaság alapjait. Húsz esztendeje történt ez, 1943-ban. Ekkor már több mint egymillió katonát és békés polgárt pusztítottak el a náci megszállók, de a háború még nem ért véget Jugoszlá­viában sem. A hősies antifasiszta népfelszabadító harc to­vábbi egy esztendejében még sok százezer jugoszláv hazafi áldozta életét, amíg végre — a szovjet hadsereg segítségével — belcöszöntölt a felszabadulás, az újjászületés napja. Az emlékezetes november 29-e Jugoszlávia népeinek éle­tében sorsfordulót hozott. Ezt az is jelképezi, hogy két évvel később ugyanezen a napon kiáltották ki a nemzetiségek egyenlőségén alapuló szövetséges népköztársaságot. S ma, amikor Jugoszlávia népei a nagy napra emlékezve meghajt­ják a kegyelet zászlaját a hősök előtt, akik vérüket adták szocialista hazájukért, büszkén és elégedetten állapíthatják megr hogy a népfelszabadító harc katonái nem küzdöttek hiába. 1943. november 29-én a megújhodó Jugoszlávia el­indult azon az úton, amely — a felszabadulás után — nem­csak az újjáépítéshez, hanem egy új ország fölépítéséhez, az új társadalmi-gazdasági alapok megteremtéséhez is vezetett, A magyar nép együtt örül Jugoszlávia népeivel orszá­guk gazdasági, tudományos és kulturális eredményeinek. Hi­szen ők nem csupán jó szomszédaink, de egyszersmind olyan ország is, amelynek népe dicső harcok útján tette lehetővé hazájában a szocializmus építését. Kapcsolataink, különösen államközi és gazdasági kapcsolataink fejlődése fölfelé ível. Ennek egyik fontos mozzanata volt országaink vezetőinek legutóbbi személyes találkozása is. Nemzeti ünnepükön e gondolatok jegyében küldjük leg­jobb kívánságainkat a szocialista Jugoszlávia baráti népei­nek. növénynél az állam biztosítja a felvásárlási árat is. Űj vonása a több éves szer­ződéskötések rendszerének, hogy kiterjesztik a háztáji és egyéb gazdaságok némely je­lentősebb termékeire is (a bor­júszaporulatra. süldőre, ba­romfira — elsősorban a vízi- szárnyasokra —, továbbá a to­jásra). A háztáji és egyéb gaz­daságok jelenlegi termelési ne­hézségei a gyenge takarmány- eliátottáS.g mellett jórészt az áLlatértákesítési (borjú, üsző) lehetőségek bizonytalanságá­ból adódtak. Gyakran előfor­dult, hogy éppen az amúgy is nehéz takarmányhelyzet kö­vetkeztében, az értékesítés bi­zonytalansága miatt nem igyekeztek szaporítani a bor- júáilamáinyt. A szerződésköté­seknek a háztájira való kiter­jesztése megoldja ezt a problé­mát, mert hosszabb időszakra alátámasztja a háztáji gazda­ságok termelési biztonságát Előnyös a népgazdaság számá­ra is, mert távolabbi perspek­tívában számolhat a háztáji és egyéb gazdaságok áruterme­lésével. Természetesen ezek az előnyök csak akkor realizálód­hatnak, ha a szerződéskötése­det széles körben alkalmazzák. A több éves szerződéseket ez évben a termelők három évre — az 1964., 1965. és 1966. évre — kötheti!;, illetve a már meg­kötött szerződések hatályát 19C6-ra is kiterjesztik. A termelőszövetkezetek ál­tal ily módon vállalt termelé­si és értékesítési feladatokat az illetékes szervek, mind az üzemtervek megfelelő kialakí­tásával, mind pedig a megva­lósításhoz szükséges beruhá­zásokkal és anyagi jellegű tá­mogatásokkal is előmozdítják. Emellett a szerződések bizto­sítják a .jelenleg érvényben levő felvásárlási árak kifizeté­sét. A háztáji gazdaságok ese­tében szintén biztosítják a je­lenlegi növendékmarha- és sül­dőárakat, a tojásnál az úti. vé­dőárat, más részről pedig a je­lenleg érvényben levő takar- mánytámogatás rendszerét. A több éves szerződésköté­sek rendszere tehát .megterem­ti a mezőgazdasági termelés fejlődésének és anyagi meg­alapozottságának a korábbi­nál nagyobb biztonságát, s elő­segíti a lakosság zavartalan el­látásához szükséges állami élelmiszeralapok hosszabb idő­szakra szóló biztosításét. A fő feladat ma az, hogy a termelő­szövetkezetek. de a háztáji gaz­daságok is éljenek a rendelet adta lehetőségekkel, és na­gyobb számban kapcsolódja­nak be a termelési szerződések új rendszerébe. Dankovits László Felelősséggel, őszintén SOKSZOR HALLHATTUK az ősszel a nagybajomi Zöld­mező Tsz nevét, és mindig az­zal kapcsolatban, hogy lema­radtak az időszerű munkák­kal, külső segítségre van szük­sége. Huzamosabb időt töltöt­tem a községben, hogy ma­gyarázatot keressek arra. miért topog szinte egy helyben a szövetkezet, s miért hogy csak alig valamit enyhülnek gond­jai. A problémák olyan sokré­tűek, hogy csak a legfőbbek­ről szólhatok. Szántóterületük meglehetősen nagy, 3700 hold, s ehhez képest kevés a mun­kaerő. Egy tagra 5,5—6 hold kapásterület növényápolása, betakarítása jutott. Azt sem lehet állítani, hogy aki dol­gozni tudott, nem vette ki ré­szét a munkából, hiszen ez volt az első olyan év, hogy két­szer megkapálták a kukoricát, idejében elvégezték a növény- ápolást. Persze itt is akadnak hanyag emberek. Nem sokat tett a közösért az idén Lénárt Józsefné, Szabó Józsefné, Bér­ezés Ernöné, Kovács Irén, de sorolhatnánk még neveket. A tagok túlnyomó többsége azon­ban dolgozik. A 824 tagból ötszázhúsznak van munkaegy­sége. Mindössze 42 tag van olyan, akinek az egysége nem haladta meg az ötvenet. Két­száz tag 100—200 munkaegy­séget, 184 pedig kétszáznál is többet szerzett. Leszámítva a 240 nyugdíjast, nincsenek ki­rívóan sokan azok, akik távol tartják magukat a munkától. Az őszi lemaradás legfőbb oka a burgonya. 530 holdon termeltek krumplit. A szállí­tás körüli nehézségek, a gyen­ge minőségű termés válogatá­sának gondjai ismeretesek. A kukoricatörés emiatt húzódott el, de most, hogy teljes erő­vel végzik ezt a munkát, na­pi 50—60 holdról takarítják le a terményt. Számításaik sze­rint december 5-re mindenne­mű őszi tennivalóval végez­nek. Ebben az évben kiemel­kedően jó eredményeket értek el az állattenyésztésben. Nagy­részt innen pótolhatják azt a eternes bevételkiesést, melyet a kenyérgabona és az igen rosszul sikerült burgonya oko­zott. Az állattenyésztés javu­lása, a beruházási programok — építkezések, gépvásárlás — végrehajtása azt tükrözi, hogy gazdaságilag erősödött a szö­vetkezet. Sok minden azonban nem megy rendjén a Zöldmezőben. Inkább ezek a gondok azok, amelyekről beszélni kell. MELYEK EZEK A PROB­LÉMÁK? Egy mondatban így foglalhatók össze: Nincs egy­ség a vezetésben, félnek a tisztséggel járó felelősségtől, és hiányzik a munkák irányi­A nagy bajomi ! Zöldmező Tsz gondjairól tásához szükséges őszinteség. Súlyos, egy szövetkezet életét, sorsát igen kedvezőtlenül be­folyásoló hiányosságok ezek. A választott testület, a ve­zetőség nem tölti be hivatá­sát. Éjszakákba nyúló szó- csépléselc, sokszor jelentékte­len személyes ügyek feletti vi­ták jellemzik munkáját. Hatá­rozatot, döntést igen nehezen hoznak egy-egy ügyben. Tóth Zoltán agronómus azt mond­ta, hogy szinte félnek nyíltan megmondani véleményüket, mert tartanak az adott szó te­remtette felelősségtől. S ha döntenek is valamiben, a ha­tározat végrehajtását már nem ellenőrzik. Bujbáczi Györgyné vezetőségi tag azt mondta: »Nem is nagyon érdekel en­gem.« Nem érthetünk egyet véleményével. Ki kérje szá­mon, ki ellenőrizze a határo­zatok végrehajtását, ha nem a vezetőség? S ha valami nem megy. ki másnak kellene in­tézkedni, ha nem a vezetőség­nek? Persze a rossz felett csak az mondhat ítéletet, bírálatot, akinek erkölcsi alapja van er­re. Amíg a vezetőségben olya­nok akadnak, akiket lopáson értek, akik a határozat elle­nére berészelés nélkül hazavi­szik a kerékrépát, s »tiszta emberségből« a brigádvezető nem mondja meg név szerint, hogy kik követtek el vétséget, addig személyes példamutatás­ról nem beszélhetünk. De jó vezetésről sem! Tóth Sándor elnök csaknem teljesen egyedül van, ereje szétaprózódik, vajmi kevés tá­mogatást, segítséget kap. Így pedig nem lehet vezetni egy ekkora gazdaságot. Négy év után a fáradtság, a kimerült­ség, az idegesség jelei mutat­koznak rajta. Nem győzi még az agronómus és Perák Dezső párttitkár segítségével sem azt a munkát, melyet az emberek nevelése, a velük való foglal­kozás ad. A közelmúltban tör­tént: Az első és a harmadik üzemegység már majdnem el­készült a burgonyaválogatás­sal, a második üzemegységben — itt termelték a legnagyobb területen ezt a növényt —> vontatottan haladt a munka. Az idő sürgetett, ezért úgy ha­tároztak, hogy a másik két üzemegység segítsen, s akik ezt vállalják, készpénzfizetést kapnak. Vita. vihar kerekedett ebből, s nemigen akadt vezető, aki segített volna megmagya­rázni, megértetni az emberek­kel, miért jó, miért szükséges, miért szolgálja a szövetkezet érdekét ez az intézkedés. S itt elérkeztünk egy másik problémához. AZ ÜZEMEGYSÉG-VEZE­TŐKNEK kellene lenniük a legjobb segítőtársaknak. Ök tartják rajta a kezüket, sze­müket a mindennapi munkán, s vannak közvetlenebb kap­csolatban a tagokkal. Szehágel István, a harmadik üzemegy­ség vezetője találóan azt mondta: »Nekünk képviselni kell a tagság érdekeit a felső vezetés előtt, de mindig úgy, hogy ne tévesszük szemünk elöl a közös célt.« Nem ellen­tétes ez a kettős feladat, példa rá Szehágel István módszere. Csakhogy nem mindegyik üzemegység-vezetőnek sikerül ez, Rózsavölgyi Sándor kapcso­lata a hozzá tartozó tagokkal például nem egészen elvi ala­pokon nyugszik. Nemigen száll vitába nyíltan, bátran a hely­telen nézetekkel. Az ilyenfaj­ta népszerűség súrlódást, vi­szálykodást szül. Sok mindenről lehetne még beszélni, ami a Zöldmező Tsz közvéleményét izgalomban tartja, nyugtalanítja. Szólhat­nánk az úgynevezett klikk­rendszerről meg az őszinteség, a nyíltság hiányának különfé­le megnyilvánulásairól. De ennyi is elég ahhoz, hogy bár­ki megállapíthassa: ez az ál­lapot tovább nem tartható. Mi A TEENDŐ? Azzal, hogy a legsúlyosabb hibákról szól­tunk, egyúttal azt is jeleztük, hogy milyen bajokat kell or­vosolniuk. Szükséges, hogy ebben a járás is segítsen ne­kik, de ez a feladat elsősor­ban azokra vár, akik a Zöld­mezőben élnek, dolgoznak. Ön­vizsgálatot tartva szembenéz­ve a tényekkel vállalják végre a vezetők azt a felelősséget, amely beosztásukkal jár! Ne azt keressék, hogy személyes vagy egyéb okok miatt hogyan árthatnának egymásnak, ha­nem ha hibát látnak, elvtár* siasan figyelmeztessék egy­mást. Fogjanak össze, hiszen egy ügyet szolgálnak vala­mennyien. Vörös Márta menyem néhány napja vidék­re utazott, a rokonaihoz. Lecsendesítette a kutyát, és kinyitotta a kertajtót. A seb­helyes a város fenyegetett helyzetéről beszélt, és ügyesen rátukmálta magát és minket is védelmezőként. A nappali szobában, egy mo­demül és ízlésesen berende­zett, nagy helyiségben foglal­tunk helyet A falon egy Hit- ler-kóp függött természetesen aranyozott keretben. — Gyorsan csinálok maguk­nak egy kávét A menyem saj­nos, a lányt is magával vitte. Wolfgang úgy gondolta, hogy csalr néhány napról van szó, aztán engem is elszállítanak. Ah, a jó fiú. Az utolsó pillana­tig teljesíteni akarja a Führer iránti kötelességét — Mindannyian, nagyságos asszony — mondta a sebhelyes komolyan. Mikor egyedül maradtunk, Partu így szólt: — Igen, a Hauptsrturmführer mindig nagy példaképünk volt. Igiazán kár lenne, ha köteles- »égtelje.sítés közben mégis.;. A sebhelyes megrovóan né­zett rá. —, Ne huhogjon, Partu, a hősi halálhoz most már késő van. Megint rendkívül hivatalos ábrázatot öltött — Én csak azt gondoltam, hogy Németországnak éppen most, a veszély órájában fér­fiakra van szüksége, akik.;; Az asszony visszajött az Ajax kutya kíséretében. — Ülj la i A kutya engedelmeskedett és nagy borostyánszemei vei kérdően nézett asszonyára. — Jó emberek, jó barátok — mondta az asszony, aztán hoz­zánk fordult: — Most már nem kell többé tartaniuk tőle. Szófogadó, és mindent meg is ért — Pompás állat — mondtam őszinte elragadtatással, mert mindig szíveltem a kutyákat. — Hány éves? — Másfél. Októberben kiál­lítottuk, első díjat nyert. Wag­ner Gauleiter tízezer márkát akart adni Ajaxért Wolfgang- nak, de Wolfgang nem bírt megválni a kutyától, egészen megható, hogy mennyire sze­reti az állatokat. —'Megható, valóban — he­lyeselt a setohelyes. Az ablak­hoz lépett. — Remélem, ma még nem vonulnak be az amik. — Csakugyan azt hiszi, hogy az ellenség behatol a városba? — Egész biztosan, nagyságos asszonyom, ez nem lehet két­séges. — És mind négerek — egé­szítette ki Partu. — Igen, a fél őserdőt maguk­kal hozták. Szörnyű dolgokat hallottunk..: — Az isten szerelmére! — Jarolinné kétségbeesetten ka­pott a fejéhez; — Könyörgök, maradjanak a háziban, leg­alább amíg Wolíi meg nem jön. Mindegyiküknek tudnék egy-egy szobát rendelkezésére bocsátani. A sebhelyes töprengeni lát­szott, Aztán pertuhoz fordult: — Partu Oberschartführer, felmentem megbízatása alól, és megparancsolom, hogy a nagyságos asszony védelmére itt maradjon! Nagyságos asz- szonyom, nem fogjuk elhagy­ni, amíg csali teljes biztonság­ban nem lesz. Meggyőződésem, hogy Jarolin Hauptsturm­führer legkésőbb ma vagy holnap megérkezik. A naiv öregasszony meghat­va mondott köszönetét. Kávét ittunk, és megmutat- tattuk magunknak szobáinkat. Mielőtt lefeküdtünk, a sebhe­lyes még különböző utasításo­kat adott az asszonynak. Min­den értéktárgyát, ha volt még ilyesmi a házban, egy bőrönd­be kellett csomagolnia. Ezenkí­vül a Führer képét és külön­böző könyveket, amelyek a könyvszekrény üvege mögött álltak, le kellett vinni a pin­cébe. Egyáltalán, a sebhelyes fáradtsága ellenére csodálatos aktivitást fejtett ki. összehí­vott bennünket a szobájában, és kifejtette a következő na­polna szóló terveit. — Bajtársak, hadi cselt min­dig szabad alkalmazni, és minthogy aligha lesz lehetősé­günk a következő hetekben Spanyolországba vagy Argen­tínába szökni, hát az ameri­kaiakkal kell barátságos vi­szonyt teremtenünk. — Hogy fog ez sikerülni? — kérdezte Partu elcsodálkozva. — Ezek minden teketória nél­kül bíróság elé fognak állíta­ni. Hót még ha ráadásul a pusztai farkasok fognak tanús­kodni a lágerből: köszönöm szépen, — Senki sem fog fellépni eh lenünk, mert mi már nem is t A novemberi szám két ve létezünk. Mától fogva Martin fzető cikke a nemzetközi kom- Lobemek hívnak, az 58 237-es f munista mozgalom alapvető számú lageri’ogolyaiak. Ti srin-f problémáival foglalkozik. Lui- tén választotok ' magatoknak (gi Longo, az Olasz KP főíitkár- egy csinos nevet és egy szá- Jhelyettese »Az SZÉP világtör- 1 éptünk \tértelmi szerepe és harcának Megjelent a Béke és Szocializmus novemberi száma mot. Kauíbeurenből meg, capito? Az \jelentösége« címmel áttétem- az a nyugalom es kürülte- tést nyújt az SZKP életének kintes, amivel ezt a tervet elő- < íűt>l) mozzanatairól, s rámutat adta nekünk, csodalatramelto 9 SZKP harcának, gazdag ta­Ä - f «Kg­__ i. -2-... vívmányainak viiagra­Í szóló jelentőségére. A szerző emlékeztet a személyi kultusz módon néhány hétig bántatla- r.ok maradhatunk, mert a lá­gerek általános kiürítése le-v , . , , . , hetetlermé tette, hogy- adatain- jK*«2alamak karc* koyetkez- lcat azonnal felülvizsgálják. A f menyeire, és megvilágítja a seeheiyes összeszedte iratain- 05 a kongresszus­kat, hegy' amint mondta, meg-VIla-c> valamint a SZKP uj semmisítse őket. Csak néliánv fprogTarn^.iiaiv óriási szerepet hét, vigasztaltam magam, és 7a. kommunizmus sikeres építe­ákkor ezt az utolsó disznóságot1 sében, a népi demokratikus or­is lerázhatom magamról. szagok szocialista építőmunká­Partu felnyitotta a kömetve-^ a forradalmi ™yzgn­fellendülcsében az egész világon. Longo hangsúlyozza, zető három bőröndjének zárát. A sebhelyes és Partu csalódot- í hogy az SZKP politikai vona­tán turkált a ruhaanyagok, Lla teljesen egybeesik a nemzet- ágyneműk és női alsóneműk,(közi kominunisla mozgalom fő között. Értékesebb holmit re-, »vonalárai, és elítéli a Kínai , „ , . iKP vezetőinek karos nezeteit meltek. Csa* az en borondom- < lQn Maurer> a Román Mim­ben volt a női fehérnemű kö-(,káspárt Politikai Bizottsága- zöti egy álkötött levélcsomag, inait tagja, a Román Népköz- A sebhelyes magához vette. A társaság Minisztertanácsának nácitisztviselő feleségének fér-«!®1™*6 ^rnzetközi lemnmu- , msta mozgalom egysegének jehez írott levelei voltak. ?megingathatatlan alapja« cí- Sötét volt, amikor kopogtak cikkében az 1960. évi kel. A szerző — egyebek kö­zött — megállapítja, hogy a KGST keretében maximális mértékben ki kell használni a szocialista világrendszeren be­lüli együttműködésből és köl­csönös segélynyújtásból faka­dó előnyöket mind az egyes szocialista országok, mind az egész szocialista tábor érdeké­ben. Pedro Motta Lima brazil publicista »Ki revideálja a kö­zösen hozott határozatokat?« címmel válaszol azokra a kér­désekre, amelyeket brazíliai kőrútján tettek föl neki a nemzetközi kommunista moz­galomban folyó polémiával kapcsolatban, és kimutatja, hogy a Kínai KP vezetői — minden ellenkező állításuk el­lenére — szavakban és tettek­ben egyaránt elárulják az 1960-as moszkvai nyilatkozat szellemét. az ajtómon. — Az amerikaiak a város­ban vannak, (Folytatjak-) moszkvai nyilatkozat alapvető pontjait analizálja, s rávilágít igazi jelentésükre szemben a Kínai KP vezetői által han- igcatatott hamis értelmezések­Ősszevenják a tsz-ek kiímOvesbrigádiait a barcsi járásban A termeltezövetkezetelcben dol­gozó kőműves- és. ácsbrigádok: munkája csupán 60—70 százalékig volt kihasználva a barcsi járás­ban. A járási tanács a közelmúlt­ban kezdeményezte, hogy vonják össze a brigádokat, és alakítsák meg a Tatarozó Vállalat barcsi ki- rendeltségét. A kirendeltség a ter­melőszövetkezeti és az állami • be­ruházások megval ásításán kívül ellátja majd a javítási és felújítá­si munkákat is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom