Somogyi Néplap, 1963. november (20. évfolyam, 256-279. szám)
1963-11-24 / 274. szám
SomogyiMéplap T ' M S Z M P MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS Ä MEGYEI TANACS LjÁPJAte Hétvégi jelentés a földekről A kukoricának 5 százaléka töretlen, és 31 500 hold mélyszántás van hátra Egy hét alatt a termelőszövetkezetekben 6320 hold kukoricát törtek le, 1950 holdra hordtak istállótrágyát és 18 200 hold mélyszántást végeztek el. Jelenleg a vetésterület 5 százalékán, 5890 holdon töretlen a kukorica. Ez mintegy 70 termelőszövetkezetnek ad munkát, a többi ugyanis már betakarította a kukoricát. A szárvágással 60 tsz-ben végeztek. Figyelmeztető jelenség, hogy lassult a mélyszántás üteme. Az előzőnél csaknem 2800 holddal kisebb a heti teljesítmény. Említésreméltó, hogy hétről hétre kevesebb és kevesebb traktor dolgozik kettős műszakban. A vetés dandárjában például 374 gép szán- tott-vetett éjszakánként is; november első hetében 235, a második héten 222, most meg 210 kétműszakos traktor munkájáról kaptunk jelentést. Lassabban megy és nehezebb a szántás, hiszen egyrészt mélyebben jár az eke, másrészt hűvösebbre fordult az idő, és rövidebbek a nappalok. A traktorosoktól mégis azt kérik a tsz-ek, hogy most, a befejező szakaszban, az időjárás viszontagságai ellenére is igyekezzenek megtenni minden emberileg megtehetőt. A tavasziak jövő évi jobb termését megalapozó mélyszántással a csurgói járás halad az élen. Máris 100 holddal többet felszántottak a járás tsz-ei, mint amennyi az előirányzatban szerepel, s folytatják ezt a munkát mindaddig, amíg az összes területen el nem végeznek. A megyéJHaQipatt nuizPlkáöaL KÉT VILÁGRÉSZEN ÁT 35000 kilométer — Az EUROV1ZIO kamerái előtt — A forró Szibéria — Japán mosoly Hirosimában ben egyébként a tervhez mérten 81 százalékra áll a mélyszántás. Ebben a munkában — a megyei mezőgazdasági osztályra érkezett jelentések szerint — a járások sorrendje az alábbi: 1. csurgói járás 100% 2. barcsi járás 85% 3. kaposvári járás 84% 4. fonyódi járás 82% 5. marcali járás 79% 6. nagyatádi járás 78% 7—8. siófoki és tabi járás 69% A tervezett területnek csaknem egyötöde, kereken 31 500 hold még szántatlan. Szükség van hát az ütem gyorsítására, szükség van arra, hogy legalább annyi traktor szántson két műszakban a következő napokban is, mint az utóbbi héten. Éveinek száma alig huszonöt, de máris mögötte a fél világ ezernyi élményével s városainak koncerttermeiben a magyar muzsika sikerével. Szenyőri Horváth Imre, több hangverseny-körűt részese most — miután egy tizenkilenc tagú népi zenekar egyik vezetőprímásaként négy és fél hónapig járta a világot — 35 000 kilométeres útra tekinthet vissza. Üj munkahelyének, a Béke Étteremnek egyik asztalánál ülünk, s az emlékek halmazából igyekszünk csokorrá rendezni az élmények legszebbjeit. Moszkvában régi ismerősként fogadták az együttest; Le- nimgrádbam meg kellett hódítani a közönség szívét. Sikerült. A szabatéri színpad négy- ötezres hallgatósága taps- és füttyorkánnal — mindkettő a tetszés jele — köszönte meg a hangverseny-körűt kedvenc »slágereit-«, a Liszt-rapszódiákat, Berlioz Rákóczi indulóját, a csárdás- és cigánydal-csok- rot. — Mi a legmaradandóbb emléke innen? — Kettőt említhetnék; viszontláttuk a moszkvai cigányszínház művészeit. Sajátos hi- vatású együttes ez: drámai és esztrád műsorok előadására, de elsősorban a cigányság ősi dal- és támckultúrájának tolmácsolására vállalkoznak. A másik emlékezetes élményt a moszkvai filmfesztiválon szereztük. Egyenes adásban készítettek műsort az EUROVIZIÖ-nak egy gálaesten. Nyitócsárdást és asztali muzsikát játszottunk a vakító fényben, miközben riporterek beszélgettek a »na- gyok«-kal: Jean Marais, Yves Montand, Törőcsik Mari és mások asztalánál. — Mire emlékszik Szibériából? — Egykori szűzföldeken épülő vároáok, gyáróriások, vízi Éleímiszerjegysk a Vatikánban A Vatikánnak mint különálló államnak megvan a maga belső piaca, amelyre nem vonatkoznak az olasz vámok. Így aztán a vatikáni áru 10—15 százalékkal olcsóbb, mint Rómában. A vatikáni hatóságok most megszorításokat alkalmaznak. A pápai államban dolgozó olasz állampolgárok fogyasztói jegyet kapnak, s így valószínű, hogy nem adják át másoknak az olcsó pénzen vásárolt cikkeket, erőművek; műsort adtunk egy gumigyár csarnokában; kedves családoknál vendégeskedtünk többször — mindenütt a barátság és a szeretet légkörében... — Miről beszélgettek az ilyen találkozókon? — Jobbára a muzsikáról és a muzsika nyelvén. A Liszt-, Brahms-művek és a Dankó- móták közismertek a zenekedvelők körében Szovjetunió- szerte. A koncerttermekben — két-három napig voltunk egy- egy városban — például Ir- kutszkban, Jarosz’avnában, Habarovszkban és másutt is — a sikert az említetteken kívül különösen a csárdások, a verbunkosok, Dinicu Pacsirtája, Bartók Este a székelyeknél című alkotása forrósították különösképpen. Így forrónak éreztük Szibériát,; 5 — Szibéria után a japán szigeteken turnéztak. Mi volt az első benyomásuk partra szállásuk alkalmával? — Különös, érdekes ország Japán. Színes. Mindenütt tarka tömeg és mosolygó emberek: kimonóban, fapapucsban és európai viseletben egyaránt. Mi jellemző még? Forróság és hűvös tengeri szellő; szűk helyek, zsúfoltság — mintha semmi sem akarna elférni — és végei áthataitlanul terebélyes városok. Yokohama, Tokió, Na- gaszaki, Kyoto, Nagoya, Osaka. Mindenütt felléptünk, és mindenütt őszinte érdeklődésre találtunk. — Ez a kép Hirosimát ábrázolja. Mi maradt meg emlékként az ottani emberekről? — Épülő város ez. Itt egy kissé szomorú, szomorkás a japánok mosolya. A szállodánkkal szemben múzeum ismerteti a város tragédiáját, és néha látni sugársérülteket is. Egyébként az élet megy tovább .; ? — Találkoztak magyarokkal? — Mindenütt. »Mi van otthon, szép-e még a Duna-part este?«; »Épül-e a vár...?« — ilyeneket kérdeztek. A koncert előtt... .Később már nemigen szóltak, sokan könnyeztek. — Mire készül a továbbiakban? — Most itthon, a régi helyen muzsikálok. Májusban Nyugat- Németország, azután valószínűleg újabb körút. Talán újabb harmincötezer kilométer. Üjabb sikerek, tapsok közepette a magyar muzsikával tudatni hírünket, nevünket a világban. W. E. Lakodalom helyett — kórházba A napokban tartotta volna lakodalmát Nagy József, a tapsonyi íermelőszövelkezet agronómusa. Már minden szükséges előkészületet megtettek: meghívták a rokonokat, a jó ismerősöket; sütöttek, főztek. Két nappal az esküvő előtt Nagy József elhatározta, hogy lő valamilyen vadat a íag- zira. Hozzátartozói le akarták róla beszélni, de nem állt el szándékától. A termelőszövetkezet kukoricatábláján a késő esti órákban is dolgozott egy traktor vontatta, Orkán, rendszerű szártépő gép. Erre állt fel azzal a gondolattal, hogy innen könnyebben észreveheti s lelőhet! a kukoricásból kiugró vadat. A traktor vezetője — hallva a fegyver dörrenését — megállította gépét. Rosszat sejtve rohant a szártépőhöz. Ott feküdt benne eszméletlenül a fiatal férfi. Bal karját a szártépő szinte apró darabkákra szeletelte. A marcali kórházba szállították Nagy Józsefet, karját amputálni kellett. Hátán és testének más részein is sebeket ejtettek a szártépő karmai. Az volt a szerencse a szerencsétlenségben, hogy a fegyver elsült, s a traktorvezető meghallotta. Ha a traktor továbbhalad, a gép az egész embert fölszeleteli. A SZAPPA Tóth Imre kaposvári műhelye apró. A két betonágyban nyugvó hatalmas üst elveszi a felét. Csöppnyi asztal, fölötte polc, mérleg, vegyszerek, egy szék, a falon vekker. Másutt mindenütt szappan. Vágott darabok és rudak. Éppen bélyegez. — Ráérek, bőven van időm... Mesélni kezd lassan, komótosan. — Ezemyolc- százkileneven- kilenc óta vagyok szappanos. Debrecenben tanultam a szakmát. Ahogy kézbe kaptam a segédlevelet, Pestre mentem. Azt hittem, ott jobb lesz. Három hónapig kihúztam, akkor nekivágtam a nagyvilágnak. — A2t beszélték abban az időben, hogy Olaszország paradicsom. No, mondom, én bizony azt megnézem. Ott aztán megtudtam, hogy más a mese, és más a valóság. Derék olasz mesterem hordót guri- gáztatott velem. Így csakhamar búcsút mondtunk egymásnak. Az elsőt követte a második csalódás: — Voltunk ott lóvá tett magyarok jócskán. Ott meg mindenki Amerikáról áradozott. Oda kell menni, a lehetőségek hazájába, ott majd... Hajóra szegődtem, dolgoztam a jegyért. Eljutottam New Yorkba. De bizony ott sem volt szerencsém. A legközelebb indvló hajóval kitoloncoltak. Fiúméban tettek partra. S onnan elindultam gyalogosan hazafelé. Két héten át tapostam az utat. Hallottam valamit Kaposvárról, így ide jöttem. Ennek ötvennégy esztendeje. Ebből az ötvennégyből negyvennyolcon át másnak dolgozott. Álmát, hogy egykor önálló lesz, hat éve tudta valóra váltani. Hetvenhárom éves korában. — Valahogy így sikerült... Arról kérdem, mi a titka a nyugodt életnek. — A munkás élet és az egészség. Utoljára 1922-ben ivott többet a kelleténél. Beteg még sohasem volt. Reggel iszik egy l:upica pálinkát, délben két kis fröccsöt. És dolgozik. — Ha nem tetszik az öntés, újra csinálom. Ráérek. Elvégre a magam ura vagyok. — És mi a titka a jó szappannak? — Szívvel kell csinálni. Ügy, hogy máskor is fölkeressék az ember műhelyét. — És fölkeresik? — Ismernek. A jó munkát szereti a közönség... N. S. Üj üzemházban három szalag megindításával az eddiginél korszerűbb körülmények között folynak a munkák a hét eleje óta a Kaposvári Fehérnemű- és Felsőruha-készítő Ktsz-ben. A három szalagban 26-an a fehér- neműsöknél, 38-an a női felsőruha-készítőknél, 12-en a férfi- és gyermekruha-konfek- cióban dolgoznak. ítéletet hirdetett a bíróság a siófoki Balaton Cukrászda volt vezetőinek binperében Resoczky ártatlannak érzi magát, és csatlakozik a fölmentéséért fellebbező védőjéhez. Nem látszik rajta megrendülés, hogy a Siófoki Járás- bíróság három és fél évi szabadságvesztésre ítélte társadalmi tulajdon hűtlen kezeléséért és sikkasztásért, a vásárlók megkárosításáért, árdrágításért és tiltott szerencsejátékok szervezéséért. Olvasóink jól emlékezhetnek még a siófoki Balaton Cukrászda ügyére. Resoczky István üzletvezető és társai fondorlatos módon harácsoltak, csaltak, becsapták, megkárosították a vendégeket. Tizenegy tárgyalást tartottak eddig a bíróságon, és egymás után derült fény a bűncselekményekre. Az első felvonás most befejeződött, Resoczkyt elítélték. De nem véletlenül hangzott el a tárgyaláson, hogy Resoczky csak eszköznek kellett valakinek a kezében. Ez azonban már egy újabb bírósági eljárásra tartozik. A Balaton Cukrászdában 1959 novemberétől 1960 októberéig Fodor Jenő volt az üzletvezető. Képzetlensége miatt a földművesszövetkezet vezetői egy minden hájjal megkent embert adtak mellé helyettesnek Resoczky személvében. Fodor eltörpült Resoczky mellett, hiszen mindenki a helvettest tartotta az igazi vezetőnek. ö aztán »vezetett« is. A Balaton Cukrászda ragyogása egy olyan vadász- területet takart, ahol azt csináltak a vendéggel, amit akartak. Gyenge minőségű kávét készítettek (a vizsgálat szerint 9,3 százalékkal volt gyengébb a megengedettnél), és tizenegy hónap alatt 35 000 forint értékű kávétöbbletük keletkezett. Persze ezzel még nem kezdhettek semmit. Azonban a trafikáruval, a süteménnyel és a virslivel már manipulálhattak. Ami bejött kávéban, az kiment dohányban — s így a számla két oldala egyenlő maradt. Mert Resoczky csak globális elszámolásra volt kötelezve. Amikor Fodor elment a szövetkezettől, Resoczky lett a vezető, és 1962. november 24-ig, letartóztatásáig folytat ta ugyanezt a módszert. Egyéni haszna 30 000 forintra rúgott. Azonban megtagadta volna önmagát, ha csak a kávéval manipulál. Italboltokból IV. osztályú áron likőröket, .pálin' kákát vásárolt, készpénzzel fizetett — zavaros magyarázatot adott, hogy mire kell neki a szesz —, és a II. osztályú Balaton Cukrászdában tetemes haszonnal túladott rajtuk. Most már semmi sem volt drága. A limonádét drágábban árusította a megengedettnél, a tokaii és a verpeléti borokat , úgyszintén. Minden alkalmat megragadott a jogtalan vagyonszerzésre, és nem _ riadt vissza társai megkárosításától sem. A ruhatári díjakat a megegyezés szerint a kezelők között kellett volna szétosztania, ő azonban telefonszámlát fizetett belőle, saját villanymelegítőjét javíttatta — a maradékot meg zsebre vágta. Ténykedésének érdekes része a tiltott szerencsejátékok szervezése. A cukrászda irodájában, zárt ajtók mögött különféle hazárdjátékokkal szórakoztak. Többször ott voltak Resoczky földművesszövetkezeti fölötte- sei is. A kártyabarlangban súlyos ezresek cseréltek gazdát. Resoczky összesen 82 902 forint kárt okozott a szövetkezetnek — és a becsapott, megkárosított vevőknek is. Miért nem vette észre a könyvelés, a revízió a hamis, rossz számlákat? A válasz egyértelmű, de azt a következő bírósági tárgyaláson fogják kimondani, ahol a vádlottak padjára ültetik mindazokat, akik nem kevésbé bűnösek Re- soczkynál. Fodor Jenőt egyévi szabad ságvesztésre ítélték. A közvélemény megnyugvással vette tudomásul az ítélteket. SOflOK Gorkij mondta: Persze, aki semmit sem tesz, az nem követ el hibát — de nálunk rémítően sok az olyan ember, aki bármit cselekszik is, mindig hibát követ el... * * * Kritika és rágalmazás közt igen lényeges különbség van, és különös, hogy ezt a különbséget sok tanult ember sem tudja megérteni ... * » * A polémia nagyon kedves foglalkozása azoknak, akik az iskolás irodalmi gyakorlatokat szeretik, s azoknak, akik kötelességüknek tartják mindig és mindenben bizonygatni a maguk igazát, gondolkozásuk helyességét és egyéb kiváló tulajdonságait. Erdei történet Két lány beszélget; — Képzeld, Pista tegnap elhívott sétálni az erdőbe... — No és? — És képzeld, tényleg sétálni hívott... Innen—onnan. Egy apának három, dús fantáziával megáldott fia volt. Az egyik elment meteorológusnak, a másik gyermekmeséket írt, a harmadik statisztikát. • • • Egy szegény autótulajdonos panaszkodik Kaposváron: — Hja, nem telik mindenkinek autóbuszra... Még a demokráciában sem lehet mindenkiből labdarúgó. • • • A New Yorker című amerikai hetilapban olvastuk ezt a kis történetet: Egy idős hölgy az autóbuszon a kalauzhoz fordul: — Melyik a legközelebbi megálló? — A tizenkettedik utca. — Köszönöm szépen. És az azután következő? — A tizenharmadik utca. — Köszönöm szépen. És az utána következő? — A tizennegyedik utca. — Köszönöm szépen. És az utána következő? — A tizenötödik utca... Néhány további hasonló felvilágosítás után a kalauz némi haraggal a hangjában megkérdezi: — Asszonyom, hova óh-; tulajdonképpen menni? — A negyvennyolcadik utcába. • * * Izgatott gyermékhang hívta fel nemrég a londoni Scotitland Yardot: »Kérem, jöjjenek sürgősen, a tanítóm éppen most állt le kocsijával az egyik utcasarkon, ahol parkírozni tilos.« Somogyi Néplap Az MSZívlP Somogy megyei bizottsága és a Somogy megyei Tanác* lapjai Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzíink meg, és nem adunk vissza. terjeszti: a Magyar Posta Előfizethető a helvi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067 Készült a Somogy megvet Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár. La Unka Sándor utca &
