Somogyi Néplap, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-16 / 242. szám

t AZ MSZMP 'MEGYEI ElZOTTSÄGA ES A MEGYEI TANACS LAPJ A Néprajzi kincsek parlagon NÉGY FALU a kanyargó Dráva-partom: Potomy, Tótúj­falu, Lakócsa, Szentborbás Horvátiakta, öt-hatszáz lelkes községek az ország, a megiye legdélibb csücskében. Gyakran hallunk róluk. Többször és több jót, mint általában más helyekről. Ennek okait kutat­tuk nemrégen Potonyban és Tótúj faluban. Az első szem­betűnő tény az egyenes vo­nalú gazdasági és kulturális fejlődés. A másik: céltudato­san és tervszemen akarnak továbblépni Miben mérhető le a fejlő­désnek ez az igénye? Milyen lehetőségei vannak, illetve születnek az előrehaladásnak? Valaha a szegénység állan­dó vendég volt itt, a gazda­sági fellendülés csak az utób­bi néhány év óta jellemző. A fellendülés külső jelei: új és felújított házak, járdák, ren­dezett falukép Potonyban; nagyrészt, saját erőből épült művelődési ház, kövesút s évek óta 40—50 forintos mun­kaegység Tótűjfaluban. Dol­gos emberek otthona ez a vidék. Gondolkodásukat a kö­zösség boldogulásának előse­gítése, a «-mindnyájunk javá­ra munkálkodás« távlata töl­ti be. Mi más vezethette az 500 lelkes Tótújfalu apraját, magyját, hogy 1600 nap tár­sadalmi munkát végezzen a most emelt művelődési ház építésekor? Ez a kis kultúr­palota tükre a község lelké­nek: sok szeretettel, ízléssel alkották és rendezték be, s elmélyült tervezőmunkával teremtenek életet benne. Cél­juk: fejlődni, előbbre jutni, gazdagodni tudásban, művelt­ségben. .MEGRAGADÓ KÖZVET­LENSÉGGEL, ügyszeretettel beszélnek a község vezetői a kulturális tervekről, a lehető­ségekről. Érezhető, hogy gyak­ran fűzik erről a szót, meg­hányták-vetették már minden oldalról, mit és hogyan cse­lekedjenek. Potonyban Geo- sily István pedagógus a jövőt idézi; lesz művelődési ház eb­ben a faluban is, már gyűjtik a rávalót a községfej lesztési alapból. Nagyon hiányzik már az embereknek. Szívesen ösz- szejönnék majd itt. Igiénylik az új ismereteket. Tavaly pL átlag nyolcvanheten látogatták a népszerű tudományos elő­adásokat. Kudarc persze itt is akad: előadóhiány és érdekte­lenség gátolja a mezőgazdasá­gi ismeretterjesztést. Húsz- huszonöt tsz-tagnak el kellene végeznie az általános iskolát. Egyik-másiknak csak egy osz­tálya hiányzik, mégsem vál­lalkoztak a tanulásra. Tótújfa­luban előbbre járnak. Tizen­hatan végzik a hetedik, nyol­cadik osztályt az idén. Arra a kérdésre, hogy mit kívánnak elsősorban fejleszte­ni, határozott a válasz mind­két helyen: a klubmozgalmat. Tervszerű foglalkozásokat tar­tanak közös tv-programokkal, kötetlen ismeretterjesztéssel és egyéb hasznos szórakozással. Sajnos, meglehetősen kevés helyen találkozni még hasonló elképzelésekkel, noha több­nyire megvannak a klubok tár­gyi feltételei mindenütt. A NÉGY KÖZSÉG VALA­MELYIKÉBEN évente meg­rendezik a délszláv napot. Ez igen sikeres, nagygyűléssel egybekötött műsoros ünnep­ség. Ilyenkor a lányok maguk­ra öltik a biklát, a rukávét (népviselet), hagyományos táncokat lejtenek hagyomá­nyos népzenére. Az ősi dél­szláv kultúrát főleg a dalban, a pengető» hangszerek dalla­mos muzsikájában őrzik. Hús- vétkor néha eljárják a kólót egypáran, főleg az idősebbek közül, de egyre kevesebben. Fájlalják Potonyban, hogy nincs megfelelő zenész, így a kóló is el-elmarad, hiába a jóakarat. Tótújfaluban tervez­ték egy népi zenekar megala­kítását eredeti népi hangsze­rekkel (tambura, duda, har­monika, penge tősök), de itt sincs hozzáértő vezető. Erről beszélgettünk a tót­újfalui vezetőkkel, Várhegyi Pál párttitkárral, Begovácz Vince tanácselnökkel. Nyári Pál tsz-elnökkel. Tőlük ered a javaslati, és nagyon, érdemes rajta elgondolkodni: Vajon nem lenne-e helyes, hogy a négy délszláv község gazdag néprajzi kincseinek, hagyomá­nyainak megőrzéséről, kultu­rális életének összehangolásá­ról és irányításáról egy szak­avatott körzeti művelődésiott- hon-igazgató gondoskodjék? Találni erre alkalmas népmű­velőt megyénkben. HASZNOS LENNE EZ So­mogynak is, a négy község­nek is. Az összefogásnak, a kulturális fölemelkedésnek, az egyéni kezdeményezésnek az igénye ígéretes lehetősé­gekről árulkodik itt. Kár len­ne nem kihasználni őket. Wallinger Endre Pályázati felhívás A Kaposvári Fotoklub és a KISZ Somogy megyei bizott­sága a tehetséges fiatal amatőrök felkutatása és fejlődésük elősegítése céljából ifjúsági és diák fotópályázatot hirdet. 1. A pályázaton részt vehetnek mindazok a fiatalok — kö­zépiskolai, technikumi és felsőfokú intézeti tanulók —, akik még nem töltötték be 22. életévüket, és fotoszakkö- rök tagjaiként vagy egyénileg foglalkoznak fényképezés­sel. 2. A pályázatra legföljebb 10 db 18x24-es méretű, fekete-fe­hér képet lehet beküldeni kötetlen témakörből. 3. A pályázaton nevezési díj nincs. 4. A képek hátlapján fel kell tüntetni: a) a kép címét, b) a szerző nevét, lakcímét és születési fivét, c) a szerző munkahelyének, iskolájának nevét és címét. 5. Beküldési határidő: 1963. november 15. 6. A képeket a Kaposvári Fotoklub címére (Kaposvár, dr. Ko­vács Sebestyén Gyula u. 3/b) kell küldeni. 7. A pályaművek értékelését egy meghívott fotóművészből és a Kaposvári Fotoklub tagjaiból alakított zsűri végzi. Döntése ellen föllebbezésnek helye nincs. 8. A legjobb pályaműveket a zsűri értékes díjakkal és ok­levelekkel jutalmazza az ifjúsági és a diák kategóriában. A díjazott képek szerzőit a Kaposvári Fotoklub tagjai közé fogadja, és fejlődésükhöz, további nyilvános szerep­lésükhöz lehetőséget nyújt. 9. A pályázat eredményét a sajtóban közöljük. 10. A klub a beküldött képekből kiállítást rendez, ennek he­lyéről később intézkednek. A képeket a kiállítás bezárá­sa utáni héten küldjük vissza. Kaposvári Fotoklub A KISZ Somogy megyei bizottsága Felelőtlenség Csak néhány hete, hogy a Május 1. utca teljes szélességé­ben járható a Béke Szálló és a Dimitrov utca között. Azaz — dehogy járható... A Híd­építő Vállalat építésvezetősége befejezte ugyan a csatornázást, a száz méter hosszú, két méter mély és nyolcvan centi széles árltot betemették, az útburkoló köveket a helyükre illesztették, de ... A napokban láttam egy öntözőautót, vezetője mit sem sejtve hajtott az úttest jobb oldalán, hirtelen nagyot döc- cent a kocsi, s ott, ahol né­hány hete az árok húzódott, beszakadt az úttest, tengelyig földbe süllyedt az öntözőautó... Azóta piros-feker csíkos kor­látokat helyeztek el az úttes­ten, jelezve a veszélyt, s úgy hírlik, hamarosan felbontják majd a követ, a földréteget le­sulykolják, kavicsréteggel töl­tik fel, b.ogy szilárd legyen. Jó, jó! De miért most — és miért nem akitor, amikor kel­lett volna?! Vagy van az ál­lamnak fölösleges pénze arra, hogy néhány ember lelkiisme- reííensége, felelőtlensége miatt súlyos ezreket, sőt tízezreket költsön kétszer '<— vagy, ne adj isten, többször! — ugyan­arra a munkára? (Vincze) Őrizetbe vették az áldozatát cserbenhagyó kocsist Teherautó és tehervonat összeütközése Vasárnap este Szökedencs és Sávoly között Tóth Ernő Sá­voly, Rákóczi utca 95. szám alatti lakos Panni robogóját ja­vította a 7-es számú főútvonal szélén. Egy lovas kocsi elütöt­te. A kocsi nem állt meg a baleset után, hanem letért a főútvonalról, és földúton pró­bált menekülni. Egy magán- gépkocsi az üldözésére indult, de a rossz úton nem tudta utol­érni. A rendőrség széles körű vizsgálatot indított a tettes föl­derítésére, és a rendelkezésre álló adatok alapján őrizetbe vette Anda Jenő sávolyi la­kost Anda elismerte, hegy hallott valami koppanást, és érezte azt is, hogy a kocsi döc- cent, de nem gondolta, hogy ember volt A vizsgálat még > folyik. Szentmiklós és Felsőmocso- j Iád között a sorompó nélküli i vasúti kereszteződésben a Bí- j ró Loránd Tibor Kaposvár, Di­mitrov utca 60. szám alatti la­kos vezette tehergépkocsi ne­kiütközött az 5462-es számú te­hervonat mozdonyának. Az autó a töltéshez vágódott. Sze­mélyi sérülés nem történt, az anyagi kár becslések szerint 30 000 forint Berták Zoltán Vese, Petőfi utca 56. szám alatti lakos fi­gyelmetlen vezetés miatt mo­torkerékpárjával elütötte Ne- mesdéd és Varászló között az úttesten haladó Horváth Jó­zsef Nemesdéd, Deák Ferenc utca 18. szám alatti lakost. A balesetet nem jelentették be, csak másnap hozták a körzeti megbízott tudomására. Bertók éllen eljárás indül. Somogyaszalóban nekiugrott a Varga József Somogytúr, Zrí­nyi utca 7. szám alatti lakos • zette motorkerékpárnak Győ- M Vince kutyája és felborítot­ta. A motor pótutasa, Varga József né könnyebb sérüléseket szenvedett. A kutya tulajdono­sa ellen szabálysértési eljárás indul. Ittas állapotban vezette a VB 30-22 rendszámú vontatót Balatonszárszón Forintos Gyu­la Sérsekszöllős, Rákóczi utca 18. szám alatti lakos. Indoko­latlanul áttért az úttest bal­oldalára, és összeütközött a Vi­rág István, Somogysárd, Vörös- hadsereg útja 14. szám alatti lakos vezette mentőautóval. Fo­rintos ellen eljárás indul. /W ÉH-szorgalownntal Rozsdás gépalkatrészek, lyu­kas fazekak, régi füzetek, ron­gyok, állatbőrök halmaza. Ez lehetne a hulladékgyűjtők mes­tersége címerének egyik ré­szén. Használatra már alkal­matlan tárgyak. Ám akik ide­hozták őket, számoltak azzal, hogy rövidesen ismét találkoz­nak velük — traktor, kerékpár, szőnyeg, egy-egy izgalmas könyv alakjában. Ez lehetne a már említett címer másik ré­szén. Így tükrözné teljesen á hulladékgyűjtő mesterségét. A MÉH Vállalat kaposvári telepének vezetője, Visnyei Fe­renc régóta dolgozik a szak­mában. Ez a telep a leg­forgalmasabb a megyében. Egy év alatt annyit gyűjt be, mint nyolc évvel ezelőtt az egész vállalat. Visnyei Ferenc ismeri a hul­ladékgyűjtés minden csínját- bínját Erről tanúskodik a jó munkájáért kapott öt oklevél is irodája falán. — Sokan lebecsülik mun­kánkat — mondja —, pedig a mi foglalkozásunk nagyon fon­tos. Ez könnyen megállapítha­tó, ha megnézzük, hogy mi ké­szül a hulladékból. Amilyen anyagot nem gyűjtünk be, azt gyakran külföldről kell behoz­ni. Mint például a géptisztító rongyot. A környező országok közül egyedül Magyarország szorul ebből behozatalra. Végigkalauzol »birodalmán«, megismertet a hulladékgyűj­tés »törvényeivel«. A vasas­részlegben Sudár László és Iván Lajos válogatja, osztá­lyozza a különböző minőségű vasakat. Az asztalon félretéve egy szép művű ötvösváza ma­radványa. Az ócskavassal együtt hozták be. A telepveze­tő megjegyzi, hogy gyakran kerül hozzájuk — figyelmet­lenségből vagy hozzá nem ér­tésből — értékes tárgy. Pár évvel ezelőtt egy régi, bronz­ból készült lovasszobrot «talál­tak, felajánlották a Szépművé­szeti Múzeumnak. — Ügyelünk a papírhulladé­kokra is — mondja, mikor a papírtárolótoa érünk. — A ma­gánszemélyektől átvett papírt átvizsgáltatjuk, nehogy érté­kes könyv kerüljön zúzába. Ez történik a vállalatok papír­hulladékával is. Hatalmas bálákba rakva rengeteg használt papír van ' - ' tty* I ; il ' ' ' V~, lr> íSfert; m IKSsSsíra 35 Talicska verseny a szentgáloskéri óvodában. itt felhalmozva szállításra ké­szen. Találni itt mindent: lel­tár-ívet, szekuiídákkal téli fü­zeteket, újságokat, könyvma­radványokat és... szerelmes levelet A bőrraktárt messziről el­árulja a szaga. Lesózott szarvas-, juh-, ló- és marha- bor vár elszállításra. Kalocsai Ödön, a telepvezető helyettese elmondja, hogy termelőszövet­kezetek, vadásztársaságok hoz­zák be a bőrökéit. — Jó lenne, ha a gazdaságok idejében átadnák a bőrt — mondja —, mert huszonnégy óra múltán pállani kezd, a bőr tönkremegy, s csak hulladék­ként vehetjük át Sok fáradság eredménye az itt felgyülemlett hulladék. Kik­re számíthat a MÉH, kik tar­toznak a hulladékgyűjtők né­pes táborába? Jó munkát végeznek a nyug­díjas, megbízott gyűjtők, át­vevők, mint Rabati bácsi, Zala bácsi. Lehet számítani a »gu­berálókra« is. Ők naponta 40 —45 forintot is megkeresnék. A fő bázis — az úttörők. Az összegyűjtött hulladék 40—45 százaléka tőlük ered. Tavaly a Bartók Béla utcai Általános Iskola 70 mázsa rongyöt gyűj­tött. A legszorgalmasabb gyűj­tőket megjutalmazzák. Fény­iképezőgépet, futballt, golyós- I tollat kapnak a gyerekek. A i rohgygyűjtők most is szorgal­masan dolgoznak. Eddig mint­egy 300 darab mikrobuszj egyet osztottak ki azoknak, akik há­rom kilón felül vitték be ron­gyot. Persze akadnak a gyerekek között túlbuzgó gyűjtök is. Olyanok, akik a »szent cél« ér­dekében leszerelik a rézkilin­cseket otthon, használati tár­gyakat, rézüstöket hoznak el hazulról. A közelmúltban egy másodikos kisfiú kiselejtezte édesanyja kedvenc rézmozsa- rát. Ilyenkor visszaadják a szülőnek az elhozott holmit. Véget ér a sétánk, megnéz­tünk mindent. Mielőtt befejez­ném, szeretnék megemlíteni még valamit. Megérdemel né a MÉH kaposvári teleoe, hogy bővítsék, korszerűsítsék. A rengeteg rorgy, papír, vas tá­rolására már nemigen alkal­mas. A telep sok helyen bal­esetveszélyes. Keressék meg á segítés módját az illetékesek. Strubl Márta imsoßzctK Menekülő futballisták Minas Gerais brazíliai ál­lam székhelyén, Belő Hori­zontéban burleszkfilmbe illő jelenet játszódott le a sta­dionban. A város börtöné­nek futballcsapata nagy hír­névre tett szert, mivel az utóbbi időben 36 mérkőzé­sen veretlen maradt. Az em­lékezetes napon éppen a Nációnál nevű első osztályú csapattal kellefct megmérkőz­nie. A nagyszámú közönség meccs közben különös jele­netnek lett a tanúja: a fe- gyencefcből álló csapat gyors passzolássai egészen a pálya szélére rúgta ki a labdát, majd a játékosok váratlanul átvetettás magukat a sta­dion falán, és uccu neki! fu­tásnak eredtek. Percekig tar­tott, amíg a fegyőrök fel­ocsúdtak, és üldözőbe vették a gyors lábú fiúkat. Douglais centercsatárt a stadiontól 6 kilométerre sikerült utolérni, a balhátvédet egy közeli házban találtak meg egy ru­háskosárba rejtőzve. Miután valamennyi mene­külőt visszavitték a fegy- házba, az igazgató kijelen­tette: »Ezek a fiúk nem ve­szedelmes bűnözők. Elég büntetés lesz számukra, ha a jövő vasárnapi mérkőzésen nem játszhatnak.« * * * A Malaysia! Államszö­vetség helyzeje meglehető­sen bonyolult. Némelyek — a rosszmájúak — azzal ma­gyarázzák az ország zavaros helyzetét, hogy az államszö­vetség első elnökét, a volt maláj i királyt így hívjákr Jang Dipertuan Agong Tuaki Szjel Putra Ibnal Marmwn Szed Haszon Dzsamulajlat • * * Herbert von Karajan, a világszerte ismert osztrák karnagy nem szereti a köny- nyűzenét. Ebbéli véleményé­nek így adott kifejezést: — A zenés vígjátékok olyan színpadi művek, amelyeknek tragikuma abban rejlik, hogy azok énekelnek bennük, akik nem tudnak énekelni. * * * Az angol regattabajnoksá­gon Albert Morris futott be elsőnek. Az ismeretlen nevű evezős győzelme nagy feltű­nést keltett, és az újságírók megkérdezték tőle, hol, mi­kor szokott edzeni, hiszen ko­rábban egyetlen evezősegye­sületben sem szerepelt. — Egyszerű a dolog — vá­laszolta Albert Morris. — A menyasszonyom egy vilá­gítótorony-őr leánya. Min­dennap meglátogatom, és oda meg vissza hat kilomé­tert evezek. * * * Röntgenvizsgálatok alap­ján Amerikában és Nyugat- Németországban megállapí­tották, hogy a megvizsgált emberek 0,02 százalékának jobb oldalán van a szíve. Egymillió ember közül tellát ötezernek vándorolt át a szí­ve a mellüreg jobb oldalára. Arról nem szól a statisz­tika, hogy hány embernek nincs szíve. Somogyi Néplap Az MSZrtj.i* Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megye* Tanáé» lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, * Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latínka S. u. 2. Telefon X5-1S. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrztink meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 PL index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinka Sándor utca fi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom