Somogyi Néplap, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-15 / 241. szám

Somogyi Méplap AZ MSZMP MEG VEI' BIZOTTSÁGA £S A. MEGVEÍ TANACS LAPJA l Színészek és fonómunkások találkozója A CSsiky Gergely Színház ti­zenhat tagja Gáti György igaz­gató vezetésével a múlt hét csütörtökén ellátogatott a tex­tilművekbe. A régi, ismert szí­nészek közül a többi között Csihák László, Koránál Dénes és Pálffy Aliz, az új művészek közül Egervári Klári, Forgács Tibor, Varga Tibor és Horváth Jenő rendező jött el a találko­zóra. A látogatókat Lukács elv- társnő, az üzem szb-titkára kö­szöntötte, majd rövid ismerke­dés után a vendégek és a ven­déglátók végigjárták az üzem munkatermeit. A művészeknek igen tetszett az üzem munká­ja, élete, de arról is nyilatkozr tak, ami nem tetszett, sőt ja­vaslatokat is tettek. Horváth Jenő rendező például elmond­ta, hogy még nem járt ilyen üzemben, de ha ő fonó szak­ember lenne, már szerkesztett volna egy ülőautomatát a mun­kásnők: részére, hogy ne kell­jen annyit futkosniuk a hosszú gépsor mellett. Véleménye sze­rint helyes, hogy az üzem ve­zetősége gondolt a fényviszo­nyok megjavítására, s a mun­katermek tartóoszlopait külön­böző színűre festették, ám jó lenne — mondotta — a gép­termek falain is megvalósítani ezt. Az üzem kulturális életé­nek elevenebbé tételére fel­ajánlotta segítségét. Szeretné az üzemben meghonosítani az úgynevezett nonstop művelő­dést. E módszerrel változato­sabbá, színesebbé " válna a kulturális munka, és sokolda­lúbban művelődhetnének az üzem fiataljai. Ehhez csupán annyit kér, hogy az üzem ve­zetői engedjék meg: ő maga válogathassa ki a dolgozókból a szereplőket. Horváth Jenő rendező ajánlata elismerésre- méltó, és bár még nem kapott végső választ, bizonyára fog­lalkoznak ezzel a kérdéssel az üzem vezetői. Egyre többen biztatták a rendezőt, hogy mondjon már valamit saját életéről, munká­járól is. Az unszolásra így nyi­latkozott: — Szeretném, ha kedves ven­déglátóink úgy tekintenének bennünket, mint a színház munkásait, akik az üzem mun­kásaival közös problémáink megvitatása, egymás életének megismerése végett jöttek ösz- sze. Gorkij azt mondta: »A munka és a művészet között csak a differenciáltság a kü­Igal jó művelődési tervet készített (Tudósítónktól.) Az igialiak művelődési ter­vének legnagyobb érdeme, hogy kollektív munka eredmé­nye. A tizenhat tagú kulturá­lis bizottság segítette elkészíte­ni, Remélhetőleg nem lankad az aktivitás a terv megvalósí- iäsäkor sem. Néhány szót a tennivalóikról: A művelődési évben nyolc is­meretterjesztő előadást tarta­nak. Januárban kerül sor az programjába. Nem lehet egyet­érteni azzal sem, hogy — mint mondják — a múlt évben meg­szűnt kórus és zenekar »a tele­vízió elterjedése miatt« nem végzett munkát A felbomlás­nak más okai vannak. Gyer­mekeknek szánt műsorokról is beszél a terv, de csak általá­nosságban, Menet közben is lehet és ki is kell javítani ezeket a hibákat lönbség.« Én ezzel nagyon is egyetértek, mert azt tartom, minden művész akkor jó, ha munkás. A művészet munkása pedig nem állhat a régi, el­avult, burzsoá erkölcs talaján. Nekünk, művészeknek abba kell hagyni a fellengősséget, az álbohémkodást, mert ma már nem azt nézik élvonalbeli mű­vésznek, aki nagyra tartja ma­gát, nem tanul, az ösztönei után megy, s azzal kérkedik, hogy a sárga földig leissza ma­gát. Az ilyen művészeket ma már megveti a nép, a közön­ség. Ezért szeretném, ha ven­déglátóink ezen az alapon be­szélgetnének velünk közös problémáinkról. Horváth Jenő szavait nagy tetszés fogadta. Az üzem mum- kásnői közül (Jjhelyi Márta arról érdeklődött, mit lehetne tenni, hogy a három műszak­ban dolgozó fonónők is be­kapcsolódhassanak a bérletes színházlátogatásba. Eddig ugyanis gyakran megtörtént, hogy a fonónő, aki bérletet váltott, éppen akkor volt mű­szakos, amikor színházba kel­lett volna mennie. Csihák László mindjárt ja­vasolt egy megoldást. Tegyék lehetővé — mondotta — a há­rom műszakban dolgozó fonó- nőknek, hogy az üzem közön­ségszervezőjénél, Molnár Ist- vánnénál becserélhessék a bér­letükre szóló jegyet egy másik előadásra^ Sok hasznos dologról esett még szó a találkozón. Ennek a kedélyes, baráti eszmecserének minden bizonnyal élvezik majd gyümölcsét mind a ven­dégek, mind a vendéglátók, Sz. F. Aló este tv-bemutató HONFOGLALÁS egyhetes mezőgazdasági tan- * folyamra, és a nők akadémiá­jának uevancsak egyhetes elő­adássorozatára. A művészeti együttesek programja szintén gazdag. Több éves vágya a községnek egy népi együttes alakítása. Emberanyaguk gaz­dag, a kórus tagjait meg lehet nyerni a jó ügy szolgálatának, a húsztagú tánocsoport is öröm­mel kapcsolódik be egy ilyen próbálkozásba. Somogyi szü­ret címen kívánják bemutatni első népi játékukat; színrevite- léhez nemcsak igali anyagot használnak fel, hanem megyei hagyományokat, dalokat, tán­cokat is. A siker biztosítéka, hogy Vavrinecz Béla, az is­mert népzenei szaktekintély — Igái szülötte — megígérte: se­gít az alakuló együttesnek. Csikvár József a Népművelési Tanácsadó munkatársaként a koreográfia elkészítését vállal­ta. A bemutatót április 4-re tervezik. Üj színfoltja lesz Igái kultu­rális életének az irodalmi szín­pad. Két előadást terveztek, egyet József Attiláról, egyet Gábor Andorról. Nagy feladat vár a színjátszó csoportra. Há- rai—Komlós Erdei tündér, Bo- golovszkij Nyári kaland és Mó­ricz Aranyos öregek című da­rabját akarják színpadra vinni .— ez utóbbit az igali nyugdí­jas tsz-tagok tiszteletére. Ezeken kívül több kisebb je­lentőségű kulturális eseményt is tartalmaz a művelődési terv, többek között szellemi vetél­kedőt, Ki mit tud játékot, és így tovább. A terv utolsó ré­sze időrendi sorrendben tartal­mazza az eseményeket. i Ennyi fő után szólnunk kell a kulturális terv hibáiról is. A klubélet kialakítását, a klub tartalmi munkáját nem építet­ték be a község művelődési Mi lesz velük?... London (TASZSZ). Londoni lapjelentések sze­rint Angliában jelenleg több mint 67 000 tizennyolc év körü­li fiatal nem talál munkát. Ezek fele a nyáron került ki «* iskola padjaiból. (MTI) Sorsdöntő órák egy nép éle­tében ... Akik átélték, emlé­keznek: 1944 októbere, a ve­zérkari főhadiszállás jelenté­se... a »Legfelsőbb Hadúr« proklamációja a magyar nem­zethez ..^ és október 15.: dölyfösen harsogó indulók; ... »Beregffy-Berger ezredes azonnal jöjjön Budapestre!...«, és megint indulók, órákon át idegtépőén a rádióban. Fegyverszünet? — »Áru­lás! ...«; Béke? ;;: — »Hábo­rú!«; Élet? — »Halál!« Az ese­mények gyorsan peregtek, de ami a kulisszák mögött leját­szódott, kevéssé köztudott még. Mi történt a kárpát-ukrajnai frontszakdszon, mi történt Liszkóban? Egy nemzet to­vábbsodródott a szennyes há­ború árjában, s egy uralkodó osztály viharosan lebukott a Vitet a folyosón Czámos cikk jelent meg az utóbbi években az épí- tészet és a társművészetek (szobrászat, festészet, dí­szítő- és iparművészet) együttműködésről. Szintté ái.landó té­ma, hogy miért nem kerülnek a modem épületek falára az újat merészen vállaló sgraffitók, domborítások, a lakóhazak és a középületek elé a környezettel esztétikailag együtt élő szobrok. A vita nemcsak a folyóiratok hasábjain meg a szakmai körökben folyik, hanem az utcán is. Egyre többen formálnak véleményt az új épületekre vagy elé kerülő kép­zőművészeti alkotásokról. Ezért előzte meg nagy érdeklődés ár. Pogány Ödön Gábor »Mai képzőművészetünk és a modern építészet« című előadását. Zsúfolásig megtelt szombat dél­után a városi tanács nagyterme. Sajnos, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatójának vetített­képes előadása korántsem elégítette ki a népes hallgatósá­got, mert a legizgalmasabb és legizgatóbb kérdésekre nem kapott választ. A valamivel több mint egy óra ahhoz is kevés volt, hogy az előadó csupán felvázolja: miért értelmezik szű­keimen a modernséget a festők és a szobrászok, mint az építé­szek, Nem volt szerencsés, hogy az előadást szemléltető képek — néhány ’kivételtől eltekintve — az építészet és a társművé­szetek rossz együttműködését mutatták. Az ötvenes évek konzervatív, historizáló eklektikába forduló építészetének, akadémikus jegyeket viselő szobrászaténak alkotásai helyett szívesebben néztük volna az immár stílust jelentő modern építészet legjobb alkotásait. Mert jó törekvés, sikeres együtt­működés jóval több akad, mint amennyit láthattunk. Noha még kiforratlan az építészet és a társművészetek együttmű­ködésének legtöbb kérdése, akkor is határozottabb állásfogla­lást vártunk az előadótól. Semmiképpen sem érthetünk egyet az elmondottakat szinte összegező megállapításával, hogy a balul sikerült kép­zőművészeti alkotásokat is szívesen (!) kell fogadni, mert az emberek több szobrot, mozaikot, sgraffitot láthatnak. Képző­művészeink állandó »kiállítóterme« az épületek homlokzata, tűzfala, belső tere. Nem rjíndegy hát, hogy mit látnak az itt élő, erre járó emberek. Pogány Ödön Gábor két kaposvári pérdát is felvillantott előadásában. Szívesen vettük volna, ha bővebben kifejti az állomásra is, szanatóriumra is hasonlító iskoláról, a szak- szervezeti székház előtt álló szoborról alkotott véleményét. Sokkal közelebb került volna így az előadás a kaposváriak­hoz. A mai képzőművészetünkről és modem építészetünkről szóló előadáshoz szívesen hozzászóltak volna a hallgatók. A vita azonban csak a tanácsterem előtti folyosón lángolhatott fel, mert a múzeumi hónap egyik legizgalmasabb témájú elő­adásának rendezői nem tették lehetővé a vélemények nyil­vános elmondását Ahogy a Magyar Nemzeti Galéria főigaz­gatója befejezte az előadást, szélnek eresztették a népes hall­gatóságot. Az érdeklődők sokáig vitatkoztak csoportokba ve­rődve a folyosón. Milyen jó lett volna, ha az érvek, ellenér­vek, kifogások a tanácsteremben hangozhatnák el! L G. Közlekedési balesetek Andocson Barabás János So­mogyacsa, Ady Endre utca • 112. szám alatti lakos szabálytalan ka­nyarodás miatt motorkerékpárjá­val összeütközött a Veres Sándor karád-nagytoldipusztai lakos ve­zette motorkerékpárral. Barabás pótutasa, Hántás Gabriella és Ve­res súlyos sérüléseket szenvedett. Barabás ellen szabálytalan ka­nyarodás, Veres ellen ‘‘pedig ittas vezetés miatt indul eljárás. Nagybajomban Bállá Andor Fő utca 15. szám alatti lakos figyel­metlenül akart megfordulni az SA 14-00 rendszámú Skoda Furgon gép­kocsival. Parragh László kaposvá­ri lakos személygépkocsival bele­ütközött. Tas záron Cser Gyula Kaposvár, Szigetvári utca 1. szám alatti la­kos motorkerékpárjávail elütötte' Ragoncsa György Kaposvár, Schön- herz Zoltán utca 84. szám alatti lakost, aki kerékpárján haladt. Cser súlyos, Ragoncsa könnyű sé­rüléseket szenvedett. Hová jut a ¥i tag gabonatermésének >0 százaléka? A világ gabonatermésének 10 százalékát minden évben egerek, patkányok és más rágcsálók pusztítják el. Ki­számították, hogy ebből a mennyiségből fedeznék Né­metország, Franciaország, Anglia és Olaszország lakos­ságának majdnem teljes ke­nyérszükségletét. ... Évi 2—3000 földrengés Kelet-Afrikában UNESCO-szakértők egy csoportja megállapította, hogy Kelet-Afrikábam éven­ként 2—3000 földrengés tör­ténik. Ha sűrűbben lakott területeken fordulnának elő, komoly károkat is okoznának. Kelet-Afrikát eddig földren­gésmentes övezetnek tekin­tették. • • * A mágnes és a paradicsom Ha a zöld paradicsomot mágnes alá helyezik, különö­sen a mágnes déli sarkának közelébe, a paradicsom gyor­sabban megérik, mint mág­neshatás nélkül. A mágneses hatásnak kitett paradicsom hat nap alatt kezdi megvál­toztatni a színét. • • • Tejfölpasztilla A dán tejfeldolgozó ipar megoldotta a tejtabletta gyártását. A tablettát ugyan­úgy kell tűzben feloldani, mint a kockacukrot, * ez­által tetszés szerinti koncent- rátumot, sőt tejfölt lehet előállítani. Sztriptíz táncosnők irodalmi díja Franciaországban eddig 1268 irodalmi díj létezett a legkülönfélébb tárgykörök­ben írt alkotások jutalmazá­sára. Legutóbb 34 párizsi sztriptíz táncosnő elhatároz­ta, hogy ők is irodalmi dí­jat alapítanak annak a szer­zőnek a jutalmazására, aki »a legmeztelenebbül« írja meg témáját. A díj: egy bi­kini és rengeteg pezsgő! » *-* Üreges jegygyűrűk Egy francia ékszerész üre­ges jegygyűrűket hozott for­galomba. A jegygyűrűben a házastársak emlékül egy ap­rócska hangszalagot őrizhet­nek, amelyre az anyákönyv- vezető előtt kimondott jj «'igenx-t fölvették. Somogyi Néplop Az MSZMP Somogy megyei 3izottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Proszit! ___A tárgyalások sikerére. Dálnoki vezérezredes (Páger A ntal), Soltész alezredes (Várkonvi Zoltán) és Halmágyi ezredes (Szakács Miklós), nem sokkal azelőtt, hogy a szovjet csapatok­hoz indulva átlépik a frontvonalat. történelem színpadáról, ami­kor a magyar urak az utolsó alkalmat is elszalasztotték ... Illés Béla a szemtanú hite­lességével írta meg a sorsdön­tő liszkód eseményeket Hon­foglalás című regényében. Részvevője volt Dálnoki Mik­lós Béla tárgyalásainak (a re­gényben és a tv-filmben: Bá­lint Géza őrnagy). Honfogla­lás című háromrészes regénye ■lapján Thurzó Gá/bor írta meg a film forgatókönyvét, és Páger Antal, Várkonyi Zoltán, Szakáts Miklós, Pécsi Sándor, Vapi/im Guszev, Gábor Miklós, Tordy Géza főszereplésével a Magyar Televízió három rész­ben (kedden, csütörtökön és vasárnap este) mutatja be a csaknem két évtizedes távoli múltat titkaival, konfliktusai­val — élményt ígérő drámába sűrítve; Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor n. 2. Telefon 15-10, 15-11. Kiadja a Somogy) Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzőnk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index r 25061 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinka Sándor utca *■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom