Somogyi Néplap, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-13 / 240. szám

Vasárnap, 1963. október 13. 3 SOMOGYI NßPLAF FEJTRŐL ­AMIKOR KITÁRUL A HATAR Zúg a motor, a légcsavar vad iramban lapátolja a leve­gőt. A vezető mereven előre néz. Apró döccenés jelzi, hogy a gépmadár elszakadt a föld­től. A zöld gyepszőnyeg már eltűnt alólunk. És most egy­szerre úgy érzi az ember, hogy kinyílott a világ. Csodaszép a látvány, gyö­nyörű ... A gép ezüst szárnyán szik­rát ver a napfény. Alant, az út mellől egy kisfiú integet. Már itt van a város. A ma­gasból is imponáló a fonal- gyár látványa. Mellette, körü­lötte házak, új házak minde­nütt. A kép pillanatonként vál­tozik. Egy V-betűt mutat a műút aszfaltcsíkja. A betű vé­gét a vasút zárja le. Most egy üvegpalotát látunk: a tüskevá­ri városrész iskoláját. Éppen tízperc van. Jól látni a hancú- rozó gyereksereget. Jobbra egy vékony, kanyargó ezüstszalag: a Kapos. A vezető »rááll« az ezüstre, és máris a Cser fölött suhan a gépmadár. Gyár, is­kola, új sporttelep. Aztán a Donner. Űj utcák, piros- és ZiseúcKisialud. hegy édes leve. Beljebb, a hal­mok között megbújnak a há­zak. A park közepén a villa is. Csak a teteje látszik. Itt élt a Mester, itt alkotott, maradan­dót... rékszögében van a kórház. La pos tetejű épületek. A balesel osztály elé éppen mentő ka­nyarodik. A sebész talán most emeli föl a gyógyító kést. Ar­rébb egy »házzal« lehet, hogy A nagybajomi tsz-központ. szürketetős házak. Valóra vál­tott családi álmok. Tegnap és ma valósultak meg. Füstöt pipál a téglagyár ké­ménye, új házakhoz készül az anyag. A dombok zöldjét már festi az ősz. Tarka a kép. Szü­ret végig, majd mindenütt. A présházakban már csorog a Mintha új lapja volna a ké­peskönyvnek. A vasúton túl fák és régi házak között ki­nőtt az új. Más és más színű szövetkezeti házak. Innen fent- ről egy-egy játékkocka mind­egyik. A nyílegyenes régi utcák pa­tinája mutatós. Két utca de­élet születik.;. Eltűnik a város szemünk előL Egy kör a Zselicség fö­lött. A néprajzkutatók ősva- aonja. Feníről apró pontok látszanak. Házak. Egy görbe nagy I-betű Zselickisfalud. Az egyetlen utca jobb oldalán harminc ház, a másikon vala­mivel több. Délen és keleten határ. Hatalmas táblák. Ahogy lejjebb ereszkedik a gép, jól látni a kukoricaföldön hajla­dozó embereket. Fölnéznék az égre, kémlelik a csendet meg­törő gépmadarat. Távolabb gé­pen dolgoznak. A látcsővel jól kivehető, hogyan fordul az eke nyomán a föld. Erdők, fal­vak, ligetek, szőlőskertek és újra házak. A falvak szélén a szövetkezetek központjai, ha­talmas istállók, magtárak, gép­színek, górék és műhelyek. A távolban már látszik a Dráva. Közvetlenül a parton a fűrész­üzem gépei zakatolnak. Me­gint erdő. Itt a vasút mellett van valahol Patkó Bandi fája. A vezető a nyírfák közé mu­tat — Nézzék;.. Lejjebb ereszkedik a gép, s egy vadul vágtázó őzcsapatot látunk. Nagy iramban szökell- nek a fehér fák között. Levél egy háztulajdonoshoz; A nyílegyenes régi utcák. Csak a motor zúg. — A Balaton.;. Az ölélő északi hegyek lá­bánál ott csillog a napfénnyel játszó tenger. A felhők sötét árnyékot vetítenek. Itt zöld, amott kék a víz. Szépségére nem találok jelzőt. Jobbra Sió­A kikötő, ahová befut a hajó. fok, a lassan elcsendesülő fő­város. Szárszó és Földvár, a külföldiek paradicsoma. Még ülnek a motel teraszán. De beljebb a camping már csön­des, néptelen. A kikötő is az. Egy perc múlva népes lesz új­ra. Túlról befut a hajó. Fedél­zetén olyan emberekkel, akik örülni, pihenni és gyönyörköd­ni jöttek ide. Számyszegett vi­torlások nyugszanak a vízen. Néhány csónak a part mentén halad. Lelle is csöndes. Boglár meg Fonyód is. Csak a hegyen van mozgolódás. Melegítőbe öltö­zött csoport kanyarog az ösvé­nyeken. Kóstolni szeretnék a nedűt. > Még sokáig láthd a nagy vi­zet. Így, távolról teljesen zöld­nek tetszik. Valami különös, utánozhatatlan zöldnek. Vége az útnak. Kilencven perc szaladt eL A kisfiú még ott van a fák mellett, most sapkájával integet. Németh Sándor A színes játék kockák világa. A túlzott igényekről Igaza vem önnek, Jáhn Fe­renc: néhány ember már azt sem tudja jó dolgában, hogy mit csináljon. Mintha már nem is a földön élnének, ha­nem a f»Hegekben járnának. Kívánságaikat — telhetetlen- ségük miatt — több Krőzus, multimilliomos együttesen sem győzné teljesíteni, hát még egy egyszerű, szerény jövedel­mű háztulajdonos. Már csalc azért is közre kell adni az ön esetét — bár tu- | dóm, szer&nysége tiltakozik i ellene —, hogy mindenki ér- \ tesülhessen róla: a lakók, a bérlők emberszámba sem ve­szik önt, a háztulajdonost. Mert mit is akar Komáromy Antal, aki az ön Kaposvár, Iszák utca 18. számú házában A »kevesebbet, jobban« elv alapján állították össze ter­vüket a tahi járási művelő­dési ház vezetői. Mindössze két szakkör működik itt: a faragó és a modellező, de mindkettő évek óta eredmé- jmjyes munkát, végez. A népi- tánfr- és a bábcsoport már rendszeresen próbál, a no­vember 7-i ünnepségre ké­szülnek. Megalakítják a ze­nebarátok körét, Zenetörténeti . előadássorozatot indítanak a ( klasszikus zeneirodalom nagy alkotásainak bemutatása mel­lett. A nyár óta minden pén­teken ifjúsági klubestet tarta­lakik? Levelet írt önnek arra kérve, hogy végeztesse el a villany szabványosítását, il­letve fizesse ki annak mun- hadíját, különben kikapcsol­ják az áramot. Na és? Mi köze önnek eh­hez? Jó, van ugyan egy kor­mányrendelet, amely kötelezi erre a háztulajdonost, a ren­delet megszövegezőinek azon­ban bizonyára nem volt saját házuk, mert akkor előbb gon­dolkoztak volna, hogy helyes-e amit csinálnak. ön azonban szerencsére nem olyan ember, aki meg­ijed néhány lakótól és a ren­deletektől. Levele is erről ta­hi,úsltodik: »Tisztelt Komáro­my Űr! ... hozzám írt leves­re közlöm, hogy semmiféle mák. A továbbiakban hétről hétre más-más KlSZ-alap- szervezet rendezi meg a klub­estet. A jövő hónapban a művé­szeti csoportok és a gimná­zium irodalmi színpadának közreműködésével komplex előadásokat rendez a művelő­dési ház a járás községeiben. Ismeretterjesztő kiselőadások, szórakoztató, falusi témájú jelenetek, táncszámok, ver­sek, rövidfilmek szerepelnek ezekben a szombat esti műso­rokban. Az előadások bevéte­lét a helyi KISZ-szervezet céljaira használják félj v villanyszerelési munkák el­végzésére nem adhatok a ház­ban engedélyt, mert az anya­gi terheket nem áll módom­ban viselni. A ház tulajdono­sa fiam, én csak a haszonél­vezője lennék, ha volna ha­szon abból, hogy ott lakók vannak... Amennyiben önök­nek és a többi lakónak saját részükre nem áll módjukban a munkálatokat elvégeztetni, úgy tessék addig petróleumot használni. Én is amellett nőt­tem fel, és az is jó volt... Tisztelettel: Jáhn Ferenc, Fo­nyód.« Hát ami igaz, az igaz. Jó is, olcsó is a petróleumlámpa. Mén hogy villanyt! Micsoda emberek ezek a lakók. .Nem gondolnak arra. hogy szerte a világon igen sok embernek még mvmJaája sincs, hidak alatt laknak, s beérik az ut­cai lámpák, esetleg a csillagok fényével. Néhány évvel ez­előtt. jártam az ön szépen be­rendezett ionvódi villámban. Petróleumlámpának, gyertiá- nak varr) fáklyának nyoma* sem láttam. De hát az más dolog: hártulaidovo-t és le­köt így összehascfrlitani nem lehet. Hová is jutnánk? Megértem önt, bár s-m s-~ ifit. házam, s-m tekéim n'n- esenek, ön áznál, hogit elu*a- sfto**a Komárgmn An*al ké­rését, nem a rév Je1 et"k alát kíván kihúzni. Csupán így akarta firrtetmezt-tni vagvrr- vágyó, túlzott igényeket tá­masztó lakóit: állianak m~g gondolkozzanak hiszen min­dennek, még a telhetetlenség- nek is van határa! A tahi járási művelődési ház terveiből Szalai László

Next

/
Oldalképek
Tartalom