Somogyi Néplap, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-08 / 235. szám

Kedd, 1963. október 8. 3 SOMOGYI NÉPLAP Fellebbezésnek ne legyen helye! T gén sokat bosszankodnak a kaposváriak, hogy hol itt, hol ott felbontják a járdákat, kábeleket fektetnek le, csatornát építenek, aztán vagy elfelejtik helyrehozni a feltúrt utat, vagy jobbik esetben toldozzák-foldozzák. Érez­te ennek az állapotnak tarthatatlanságát a városi tanács épí­tési és közlekedési osztálya is. Á minap megbeszélést tartcxt- tak mindazoknak a szerveknek a részvételével, melyek érde­keltek az útépítésben, a csatornázásban és a kábelezésben. Megpróbálták összehangolni a jövő évi terveket, hogy egy­szer s mindenkorra véget vessenek a pazarlásnak, a népgaz­daság megkárosításának. A városi tanács közölte az érdekel­tekkel, hogy 1964-ben mely utcákban újítják fel az úttestet és a járdát, s ehhez kell igazodni. Tervszerű költségátcso- portosítással jelentős megtakarítást érhetne el az érdekelt vállalat, hiszen így semmiféle föld- és burkolási munkát nem kell fizetniük. Ha viszont a tervezett utcákon kívül másutt is csatornáznak, kötelezik az érintett vállalatokat, hogy ne csak foltozzák a járdát, az utat, hanem teljesen állítsák is helyre. S itt nagyon határozottnak kell lenni. Föllebbezésnek ne legyen helye ez ellen a döntés ellen, mert akkor minden ma­rad a régiben. Elsősorban jó minőségű munkát kell követelni mindenkitől. Hosszú évek gyakorlata ugyanis bebizonyította, hogy a foltozgatás sokkal többe kerül, mint a teljes helyreál­lítás, hiszen a víz beszivárgott a réséken, télen szétfagyott a cső stb. Az intézkedések első lépéséként mindjárt javasolnánk is néhány helyet: a Szabadság park környékét, a Honvéd utca elejét és a Beloiannisz utcát. Nem különlb a helyzet a Béke Szállóval szemben épült új ház előtt sem meg a Bajcsy-Zsi- hnszky utcában, az épülő könyvtár környékén. Föllebbezésnek ne legyen helye — ezt követeti Kapos­vár érdeke! P. Gy. Klubhelyiség vagy raktár? Bc • onnyapusztán nincs szórakozási lehetőség. Nyilván ez indította arra a járási pártbizottságot néhány évvel ezelőtt, hogy televíziót vásároljon a helyi pártszervezet, helyesebben a puszta lakói részére. A bonnyapusztaiak klubihelyiséget létesítettek, és itt. szerelték föl az új készülé­ket. Mégsem telhetett sok örömüli benne. Miért, tóiért sem, a tv kezelésével egy tizenhárom éves fiúcskát bíztak meg, s az — többnyire kedve szerint — vagy kinyitotta a helyiséget, vagy nem. Később a .készüléket többször javítani kellett, erre vár jelenleg is az iskola épü­letében. A tavasz óta használhatatlan, és — bár a szükséges összeg rendelkezésre áll a községi tanácsnál — mindeddig senki sem intézkedett, hogy a tv-t megjavítsák. De ha elké­szül, sem nézhetik a tv műsorát, mivel a cséplés óta a tsz itt tárolja a vetőmagot, a berendezett klubhelyiség ma is raktár. Jogos a pusztalakók bosszúsága: hanyagságból, tunyaság­ból megfosztották őket az egyetlen szórakozási, művelődési lehetőségtől. Pedig másra hivatott a helyiség: a tv műsorát akarják nézni benne. Mielőbb! W. E. ÉJ KÖNYVEK Egy nemzet tévútja címmel je­lent meg a Kossuth Kiadónál Alexander Abusch német iroda- Icmtör.ténész munkája, mely a né­met nép történetének utolsó négy évszázadát foglalja össze. Roberto Battaglia A második világháború című munkája néhány fontos és izgalmas kérdést ragad' ki a hábo­rúval kapcsolatos hatalmas téma­körből. ötödik kiadásban jelent meg a Politikai Gazdaságtan c. tan­könyv. A Gondolat Kiadó Világj árók-so- rozatában jelent meg Benedek Ist­ván Csavargás az Alpokban című szellemes és izgalmas útleírása. Második tiatamai vadász- és gyűj- tőútja történetét írta meg Pálma­kunyhó az őserdőben című művé­ben Molnár Gábor. Második lei- adásban jelent meg a Világjárók- sorozatban Szokoly Endre műve, a Hét év Bolíviában. Az Európa Kiadó Milliók Köny- ve-sorozatának új kötete Feucht- wanger Rókák a szőlőben című műve. Megjelent Sinclair Lewis vi­lághírű orvosregénye, az Arrow- smith. Egy asszony csalódásairól szól Guy de Maupassant szép re­génye, az Egy asszony élete. Az Akadémiai' Kiadó Jókai-soro- zatának új kötete a Régi jó tábla- bírák. Kerekes Lajos Anschluss, 1938 című műve az első tudomá­nyos hitelességű magyar munka Ausztria megszállásáról. Érdemes beíratni (Tudósítónktól.) A nagybajomi földművesszö­vetkezetben arról érdeklőd­tünk, hogy ki kapta tavaly a legtöbb vásárlási és értékesí­tési visszatérítést. — Czebeiék 307 forint érté­kű árut vásárolhattak érte. — Az első tagok között vol­tunk, amikor megalakult a szövetkezet. De ez már régen volt... Azóta az egész család tagja lett a szövetkezetnek. Itt is vásárolunk meg mindent. A mi vásárlási könyvünk olyan, mint egy kisokos, minden ki­derül belőle; év végén jó átla­pozni, megtudjuk, mennyit költöttünk. Mióta, rendszeresen fizetnek visszatérítést, azóta mások is nagyobb gondot for­dítanak a beíratásra. Pénzt hoz a konyhára. Fáradságba nem kerül magunkkal vinni a kis könyvet, év végén pedig jólesik pénz nélkül menni a boltba, s mégis tele kosárral távozni onnan. A {»aiiaszok mögött emberi sorsuk vannak Törvényerejű rcndelctek szabályozzák a panaszok, kérelmek in­tézésének módját. A megyei tanács titkárságán megnéztük a na­pokban, vajon mennyire tekintik szívügyüknek a tanács dolgozói a Vendeletek megtartását, a jogos panaszok orvoslását. — Kilencvenöt ólj án beadványt kaptunk az idén, amelyben a megyei tanács végrehajtó bizottsága döntött, illetve dönt majd — tájékoztat Acs István, a titkárság főelőadója. S hogy milyen természetűek a panaszok? A legkülönbözőbbek. Igen sok köztük a lakásügy, ezenkívül a föld- és munkaügy, a mun­kabérrel, az iparral kapcsolatos kérelem, a tanácsi határozatok megföllebbezése. Még azt is a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak kellett eldöntenie, hogy jogosan uíasitotta-e el a Somogyszent- páli Községi Tanács egy kiskorú házasságkérelmét. Körültekintőbben ...! A Patyolat Vállalat és a Sió­foki Szolgáltató Ktsz helyiség­ügye a járási tanács, majd pe­dig a megyei tanács igazgatá­si osztályának döntése után végül is a végrehajtó bizottság előtt intéződött el. Siófokon a Hock János utca 1. számú üz­lethelyiség birtoklásáért har­colt egymással a Patyolat és a VADGESZTENYESZEDÉS ■etl ktsz. Régebben a Patyolaté volt, majd a szövetkezet kapta meg, s itt rendezte be a boy- szolgálat központját, mert az e célra igen megfelel. A járási tanács és a megyei tanács igaz­gatási osztálya mégsem járt el körültekintően: a Patyolatnak utalta ki a helyiséget. Ezt a határozatot változtatta meg a végrehajtó bizottság. A ktsz ja­vára döntött azzal, hogy a já­rási tanács a Patyolatnak -másutt adjon megfelelő helyi­séget. A rendeletek mögött emberek vannak A községi tanácsoknak, ha csak a rendeleteket látják, de az embert nem, akkor nem mindig sikerül igazságos, em­berséges határozatot hozniuk. Így járt a Torvaji Községi Ta­nács is. Kozár Györgyöt kórházban ápolták. 71 éves. munkaképte­len, felesége 60 éves, alig-alig bír dolgozni. Ezért kérték, hogy engedjék el nekik az 1502 forint kórházi ápolási dí­jat. Kérelmüket a községi ta­nács elutasította, s a döntést a járási tanács is jóváhagyta. Nem vették figyelembe az idős emberek nehéz körülményeit. Bár igaz, hogy öt hold földjük van s egy kereső gyermekük, a földet azonban művelni csali nagyjából tudják, fiuknak pe­dig saját családjáról kell gon­doskodnia. A végrehajtó bizottság az ápolási díjból 1000 forintot el­engedett, a fennmaradó össze­get öthónapi részletben fizet­hetik meg Kozár Györgyék. Kinek van igaza? Ezt vitatta sokáig a kaposvá­ri Latinka Tsz vezetősége, tud­niillik a városi, majd a me­gyei tanács is azt állapította meg. hogy nem jártak el sza­bályosan, amikor Joó Bálint tsz-tagnak kevesebb munka­egységet számoltak el, mint amennyi jár, s e döntés meg­változtatására kötelezték őket. Törvénytelennek mondották ezt a határozatot, mert szerin­tük a tanácsnak nincs joga a közgyűlés határozatát megvál­toztatni, márpedig az döntött Joó Bálint ügyében. Joó Bálint a tsz homokbá­nyájában dolgozott. Minden ki­termelt tíz kocsi homok után egy munkaegységet kapott. Ő tartotta rendben a bányát, ál­lította lii az okmányokat. Ad­tak mellé segítséget, s akkor a munkaegységet 15 kocsi után állapították meg. A segítségére adott tsz-tag azonban hamaro­san megbetegedett, s Joó is­mét egyedül maradt. A tsz ve­zetői azonban nem az eredeti megállapodás szerint járó mun­kaegységet írták neki jóvá. A végrehajtó bizottság Joó Bá­lintnak adott igazat. A kérelem elutasítva Garai Rudolf siófoki gumija­vító kisiparos Fő utca 222. szám alatti műhelyét a ktsz összevonásának érdekében igénybe vették. Helyette a Sza­badság téren megfelelő helyi­séget kapott. Garai a döntést megföllebbezte, mert úgymond «nincs az új műhelyben al­kalmas pihenőszoba«. Enge­dély nélkül a zöldövezetben épített magának műhelyt Sa­raiig Imre szárszói kisiparos. ■Először egy cseretelket ajánlot­tak fel neki, majd a járási és a megyei tanács igazgatási osz­tálya a műhely lebontására kötelezte, amikor pedig ezt el­mulasztotta, ezer forint bír­sággal sújtotta. »Sérelmezem a lebontásról és a bírságról szó­ló határozatot, változtassák meg« — kérte a megyei taná­csot, Gellért Imréné kaposvári lakos esemyőjavításra kért iparengedélyt, bár nem tudta igazolni, hogy a szakmát elsa­játította. A végrehajtó bizott­ság mindhármuk kérését eluta­sította. Ugyanígy járt H. M. 16 éves somogyszentpáli leány is. Vő­legényével, B. János tényleges katonával házasságot akart kötni. A községi tanács, illetve a gyámügyi hatóság azonban nem járult hozzá, mert a fia­talok csak néhány hónapja is­merték egymást, s ezt a futó ismeretséget nem tartották ele­gendő alapnak a házasság megkötéséhez. H. Mária a Mű­velődésügyi Minisztériumhoz fordult, az a megyei tanácsnak továbbította a kérelmet. A A dombvidéki gazdálkodás programja Csordás János egyetemi adjunktus tanulmányáról A talajvédelem helyzete és lehetőségei a siófoki járásban címmel tanulmányt írt Csordás János oíkleveles öntözéses me­zőgazdasági szakmérnök, egye­temi adjunktus. A kaposvári származású fiatal szerző a több mint három évig- tartó tudományos és helyszíni kuta­tás alapján készített művét beadta doktori értekezésként. Munkája máris nagy érdeklő­dést keltett szakmai körökben. De beszélnek tanulmányáról a siófoki járás szövetkezeti ve­zetői, agronómusai is. A mezőgazdálkodást hatéko­nyan segíteni képes tudomá­nyos felkészültség, á természe­ti jelenségek és termelési kö­rülmények kötelezően pontos számbavétele, összefüggéseik megkeresése, a törvényszerű­ségekből a következtetések le­vonása — ez jellemzi a müvet) amelyben az elmélet és a gya­korlat szerves egységet alkot. Legnagyobb értékét a tanul­mánynak éppen az adja, hogy szerzője ■ nemcsak a szakmai közvéleménynek mondja el helyszíni megfigyelésem ala­puló megállapításait, hanem a gyakorlati gazdákat is útba igazítja. A mezőgazdasági termelés­ről, pontosabban a. dombvidé- kd gazdálkodásról van szó. A témát a szerző a gyakorlat kö­vetelményeinek oldaláról köze­líti meg. A legfőbb követel­mény az, hogy a dombvidélcen is növekedjék, érje el a kí­vánt szintet a termelés. Miben és hogyan segítheti ezt az el­méleti kutatás? Abban és az­zal, hogy feltárja, elemzi a helyzeteit, és megmutatja a teendőket. Mégpedig elsősor­ban azokat a tennivalókat, amelyeket nagy beruházások nélkül, majdcsaknem önerő­ből elvégezhet a járás. Kopik, vékonyodik, pusztul, egysze­rűen elfogy, kórba vész a domboldalak termőtalaja. Kop­tatja, pusztítja a természeti erő, az erózió. Megállítani vagy legalább is fékezni ezt a káros folyamatot — ez az egyik köz­vetlen cél. A másik meg az, hogy ismét termővé tegyük a terméketlenné vált. területet. Ennek a nagy feladatnak a szolgálatába kell állítani a víz­rendezést, a talaj művelést, en­nek megfelelően kell kialakí­tani a talajvédelem és a ter­melés növelését biztosító gaz­dálkodást, a dom'bvldéki gaz­dálkodást — hangsúlyozza a szerző, a Keszthelyi Agrártu­dományi Főiskola adjunktusa. Meghökkentenek az évezre­des probléma számadatai. So­mogy megye 928 000 kh termő- területének 49,3 százalékán ki- sebb-nagyobb mértékben pusz­tul a talaj. Ez az arány a dom­bos siófoki járásban még na­gyobb. Hiába kap az erodált terület több szerves anyagot meg műtrágyát, nagyobb eső és a hóié újra meg újra, illetve ha nem is egyszerre, de aprán­ként lehordja a lejtőn a táp­anyagban gazdag termőréteget. Erniek a káros folyamatnak a leküzdésére való Csordás Já­nos talajvédelmi terve. Mellék­letként eróziós térkép van hoz­zá, mely megmutatja, hogy a járásban hol milyen vastagsá­gú a humuszos réteg és ter­mőréteg, s ennek alapján a szerző ajánlja a talajvédelem alkalmazható eljárásait is. A dombvidéki talajvédelem szempontjából nagy figyelmet szentel a szerző a dombvidék növénytakarójának. Ezzel ösz- szefügg a növénytermesztés szerkezete. A növényeket ta­lajvédő hatásuk szerint négy csoportba sorolja. Jó talajvédő hatásúak: az állandó gyepek, a herefüves keverék és az éve­lő pillangósok. Közepesek: a bíborhere, az őszi takarmány­keverék, az őszi kalászosok, a csalamádé és a szójabab. Gyen­gén védi a talajt az eróziótól a tavaszi takarmánykeverék, a borsó, a bükköny, a tavaszi ár­pa, a burgonya és a naprafor­gó. Rossz talajvédő hatású a répa, a dohány és a kukorica. Ennek alapján javasolja: »A különböző mértékben lepusz­tult talajokon, és a különböző lejtőkategóriákban más és más arányban kell termesztenünk a jó, a közepes, a gyenge és a rossz védő hatású növényeket. Kukoricát lehetőleg 12 száza­lékosnál meredekebb lejtőn ne termeljünk, és a sorok közé húzzunk vízfogó barázdáltat.« ■Részletes útmutatást ad an­nak megfelelően az erodált és lejtős területek vetési sorrend­jére. Tervében elhelyezi a ter­mesztett növényeket, a szőlőt, a gyümölcsöst, sőt az erdőt, a cserjést is. Fő törekvése meg­mutatni, hogyan lehet a lemo­sás veszélyeinek kitett talajt növénytakaróval minél na­gyobb mértékben Védeni. Ha­tásos védekezési eljárás a megfelelő agrotechnikai mód­szerek alkalmazása is. Ilyen például az altalaj lazítás, a lej­tőre keresztirányú művelés és ezzel egyidejűleg a bőséges szervesanyagellátás. A mélyeb­ben művelt, talaj ugyanis töb­bet képes befogadni a leshul­lott csapadékból, kevesebb víz marad a felszínen, illetve fo­lyik le a lejtőn. Ezzel nemcsak a talaj vízkészlete gyarapszik, hanem a lemosás is csökken. S a talaj vízgazdálkodásának javításában jelentős szerepe van a szervesanyag-utánpót- lásnak. Nincs elegendő istálló­trágya ehhez, ezért célszerű zöldtrágyát nagyobb területen termelni. Szaktanácsok gyakorlati gaz­dáknak — ezt is adhatnánk a talajvédelmi útmutatás címéül. A tanulmányban benne van, hogy mit miért célszerű és kell tenni. A tudomány alapjaira támaszkodik az összes gyakor­lati javaslat. Az is, ami a ta­lajvédelemnek a népgazdasági tervvel és a termelőszövetke­zet gazdasági érdekével össze­függő vetésszerkezet kialakítá­sára vonatkozik, az is, ami a talajművelés, a gépesítés, a rét­es legelőgazdálkodás irányel­veit adja meg. Komplexterv ez, egymással szorosan össze­függő részkérdésekből épül fel a program. Az egésznek a lé­nyegét a szerző szavaival így fejezhetjük ki; »,,,« korszerű talajvédelmen ma már nem­csak a talajlemosás ellen léte­sített különböző agrotechnikai és műszaki eljárások összessé­gét értjük. Olyan dombvidéki gazdálkodást értünk rajta, amelyben a termelőüzemek a növénytermesztést, qz állatte­nyésztést, a gépesítést, a fő- és melléküzemágakat, tehát egész termelési profiljukat a talaj- védelem szolgálatába állítják. S mindezt úgy hangolják össze, hogy területük leggazdaságo­sabb művelésével, a lehullott csapadék megfogásával és ta­lajba sziváragtatásával a talaj lemosásodását meggátolják, hogy így a növények víz- és tápanyagszükségletének kielé­gítését biztosítva maximális terméseredményeket érjenek el.« Ezzel a tanulmánnyal adva van a dombvidéki gazdálkodás kialakításának programja. A siófoki járásban már hozzá­kezdtek a gyakorlati végrehaj­tás szervezeti feltételeinek megteremtéséhez. Elhatároz­ták, hogy bizottságot alakíta­nak a talajvédelem dolgainak intézményes irányítására. A szerző magára vállalta az el­nöki teendőket, A járásra szó­ló program alapján valameny- nyi termelőszövetkezet elkészí­ti majd talajvédelmi tervét — a többtermelés tervét. A me­gye más dombos vidékein gaz­dálkodó szövetkezetek vezetői­nek figyelmébe is ajánljuk a siófoki járásra vonatkozó ta­nulmányt, amelyet kis köny­vecske alakjában bizonyára rö­videsen kézhez kapják. K, J. végrehajtó bizottság a fiatalok érdekében megerősítette a ta­nács határozatát. Fölösleges út A rendeletek előírják, hogy a panaszokat, kérelmeket 30 napon belül ki kell vizsgálni, s az eredményről a panasztevőt, illetve a kérelmezőt értesíteni kell. A megyei tanács a leg­több esetben így is tesz, de gyakran — mert a panasz«? fölösleges utat választ — csak késve tudja az ügyet elintézni. Kaposvárról a Pázmány Pé­ter utca több lakója a rádió­hoz fordult panasszal az utca közművesítésével kapcsolat­ban. Onnan a megyei tanács­hoz, az pedig az illetékeshez, a városi tanácshoz továbbította levelüket. Néhány hedrehelyi tsz-tag a Belügyminisztérium­hoz fordult kérelemmel, bár a tsz vezetői is válaszolhattak tolna kérdésükre. Fölösleges utai tettek meg a levelek, s 30 nap helyett majd két hónapba telt, amíg válaszoltak rájuk. * * * A panaszok mögött emberi sorsok rejtőznek, ezt mutatják a felsorolt példák. Éppen ezért a megyei tanács titkársága, il­letve a végrehajtó bizottság mindig körültekintően dönt, amikor a panaszok, kérelmek elintézéséről határoz. Szalai László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom