Somogyi Néplap, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-06 / 234. szám
Tasármap. 1963. f'któter 6. 10 SOMOGYI VEPLAP Hej, megállni emberek! Ez a ház marad!... (Toncz Tibor rajza) SZIGORÚ BÍRÁLAT... Modern idők — Akárhányszor kelet felé haladnánk, ész nélkül fékezni kezd! (Endreiéi István rajza). A BONNI LABIRINTUS így él az emberiség... Az ENSZ most megjelent néprajzi évkönyvéből értesülünk a következő adatokról: 1961 közepén a világ népessége 3 milliárd 69 millió volt. Egy év alatt a szaporulat ánnyit tett ki, mint az USA lakosságának egyharmada vagy Argentina lakosságának háromszorosa. Az 1950—1961 között eltelt 11 esztendős időszakban földünk népessége 560 millió fővel emelkedett, vagyis többel, mint amennyi India összlakossága. A népszaporulat 60 százaléka, körülbelül 337 millió ember, ázsiai eredetű. Néhány érdekesség: Tokió a világ legnépesebb metropolisa (8 310 027), a második New York (7 781 984), a harmadik Sanghaj (6 990 000). Az átlagos népsűrűség földünkön négyzetkilométerenként 23 személy, tíz évvel ezelőtt még 18 volt. A legmagasabb a népsűrűség Hollandiában (346), a legkisebb Ausztráliában, ahol az egy főt sem éri el. A születési arányszám a legmagasabb (56,1 ezrelék) az Elefántcsontparton, de itt a legmagasabb a halálozási arányszám is (33,3). A legalacsonyabb születési arány- számmal Nyugat-Berlin »dicsekedhetik-«. A halálozási arány-szám a legalacsonyabb (7,2 ezrelék), a Szovjetunióban és Izlandon. A csecsemőhalandóság a legmagasabb az afrikai Gabonban. Itt ezer csecsemő közül 160 nem éri meg az egy évet; a legalacsonyabb Hollandiában és Svédországban, 15,4, illetve 15,5. A házasságkötések arányszáma a legmagasabb a Falkland-szigie- teken, ahol minden ezer emberre 1961-ben 13,7 házasság- kötés jutott. A válások aránya a legmagasabb az amerikai Virgin Islandson: 1000 személyre 4,31 válás jut. A Tamás-templom kórusa : A lipcséi Tamás-templom kórusa tagjainak hófehér ingét és sötét ruháját ismerik Párizs, Moszkva, Zürich, Buenos Aires, Firenze, Prága hangversenytermei. A világ sok országában emberek tízezrei látták a lipcsei fiúkat, az öt világrész milliói hallották hangjukat rádióban és te- levízióbaih. E2 a világhírű kórus a múlt évben ünnepelte fennállásának 750. évfordulóját; történetében érdemes visszalapozni: 1212-ben az Agoston-rendi szerzetesek Lipcsében a Szent Tamás-templomhoz iskolát csatoltak, amelybe Szászország minden részéből huszonnégy kóristát vettek fel. A fiatal énekesek hamarosan nagy hírre tettek szert. 1409-ben az ő énekük csendült fel a lipcsei egyetem alapítási ünnepélyén, és tizenegy évvel később az ö daluk jelentette a Luther Márton és ellenfele közti vita kezdetét. Évszázadokon át mindig ismert muzsikusok álltak a Tamás-iskola élén. Valamennyiüket felülmúlta azonban Johann Sebastiam Bach, aki 1723-tól 1750-ban bekövetkezett haláláig vezette az iskolát. Bach a Tamás- templom kórusának sok kórusművet írt, amelyeket először szinte kivétel nélkül a Tamás-templomban adtak elő. Vezetése alatt nőtt a kórus létszáma hatvanra. A Bach halála utáni évtizedekben úgy tűnt, mintha kompozíciói feledésbe merültek volna. De a XIX. század második felében megkezdődött a Bach-müvek feltámadása. A Tamás-templom kórusa 1948-ban utazott a háború után első külföldi útjára Svájcba. A következő években egyir. a követték a hangversenyek több országban — Ausztriában, Olaszországban, Franciaországban, Dániában, Finnországban, Svédországban és Csehszlovákiában. Különösen emlékezetesek a Szovjetunióban tett utak, ahol Bach János passióját első ízben a Tamás-templom kórusa adta elő, és egy dél-amerikai turné, amely Brazília, Uruguay, ArUtcaseprő a világ körül Snovey Tobin londoni utcaseprőnek az a «-hobbyja«, hogy szabadságát különböző nagyvárosokban tölti, és min« pontja Johann Sebastian Bach J denütt sepregeti a város leg- hat brandenburgi koncert jé-f szebb terét. Járt már seprűnek előadása volt a Gewand- i jével a moszkvai Vörös téren, haus-zenekar tolmácsolásában. ♦ T.,, . _ A Tamás-templom kórusa o » a Par,ZSI Champs-EI.ysees-n, jelenlegi karnagy, Erhard J Amszterdamban, most pedig Mauersberger vezetésével mo-l a New York-i Times Square- tettákon és kantátákon kívül a I ^^ jelent meg, bogy a televí— gentina és Chile lakosait elra- < gadtatással töltötte el. Az; NDK kormánya méltányolta a < kórus nagy teljesítményeit és • kitüntetésben részesítette. A 750. születésnap fény-; Missa Solemnist (h-moll) is előadta. A hangversenyek egész sora, amit a kórus az elmúlt években adott, megmutatta, hogy Johann Sebastian Bach életműve az NDK-ban — nem utolsósorban a Tamás-templom kórusa jóvoltából — az egész nép tulajdonává vált. Itt a szocialista állam talaján bontakozhat ki először szabadon Bach humanizmusa Ez a humanizmus elfoglalta méltó helyét szocialista nemzeti kultúránkban. zió- és filmkamerák előtt sep- regessen. A New York-i újságírók persze felhasznál rák az alkalmat, hogy kikérdezzék Tobint: melyik fővárost találta eddig a legtisztábbnak? Tobin diplomatikus hallgatásba burkolózott, nyilván attól félve, hogy kijelentései politikai bonyodalmakat okozhatnának. Csupán any- nyit mondott el magáról* hogy tizenhat esztendeje spórol amerikai útjára, s New York, valamint Boston után még a kanadai Montreal egyik terét is tisztára szerétre seperni. A PIPÁK DOKTORA dohányzás különböző régebben. Ha »elromlik« hamódszerei közül a pápázást tartják az egészségre legkevésbé ártalmasnak. Mégis egyre kevesebb ember szájában látni ma már ilyen füstölgő alkalmatosságot. A modern élet, a gyors tempó különösen a nagyvárosi embernél nem tűri meg a hosszúlélegzetű, sok szöszmötöléssel járó pipázást. Gállwitz Károly, a híres pápakészítő család tagja 63 éve formálja, gondozza, javítja a tajték, a gyökér-s egyéb pipákat. Rendbe hozza az elefánt- csont, az agancs, a bambusz szivar- és cigarettaszipkákat. A műanyag azonban már ide is »betolakodott«, a művészi faragásé értékes »füsthosszab- bítókat« kiszorítja az olcsóbb plexi. Nincs is olyan becse a pipáknak, a szipkáknak, mint Óránként kétszáztizennégyezer kilométer Érdekes adatok a hazai személy gépkocsi-forgalomról Magyarországon a legutóbbi adatok szerint hatvankét és fél ezer személygépkocsi járja az utakat, közülük mindegyik átlag több mint 30 000 kilométert tesz meg évente. Ez azt jelenti, hogy együttes menetteljesítményük körülbelül tizenkét és félszerese a Föld és a Nap, s csaknem ötezerszerese a Föld és a Hold közötti távolságnak. Ilyen hosszú szalaggal majdnem negyvenhétezerszer lehetne az Egyenlítőnél körülcsavami a Földet. És ha ez a forgalom időbelileg egyenletesen oszla- nék meg, az esztendő minden órájára több mint 214 000 megtett kilométer jutna. Tiszteletet parancsoló számok ezek, de még messze vagyunk a csúcstól. Hiszen az Egyesült Államokban, amely jelenleg a rekordot tartja ezen a téren, már most több mint 90 millió gépjármű — személy- és teherkocsi, valamint autóbusz — közlekedik. Ilyen »telítettségre« nálunk a jóval nagyobb népsűrűség miatt természetesen nincs szükség. Sőt lehetőség sem. Hiszen ha idejutnánk, vagyis ha gépjárműveink száma elérné az 5 milliót— mivel az úthálózat fejlesztése semmiképpen sem tarthat lépést a gépkocsiállománynövekedésével —, a kocsik úgy ellepnék az utakat, hogy minden hatméteres szakaszra jutna belőlük egy. mar megválnak tőle, hiszea százszámra kapható hasonló* Nincsenek már nagy szenvedéllyel felkutatott és összeállított, kincset érő pipatóriumok. Az arany és dióbamára kiszívott öblös tajtékpipákat is már inkább »műemléknek« .tartják, mint füstölő szerszámnak. Nem ritka, hogy a régebben kincsnek tartott tajtékpipából dísztárgyat, sőt — uram bocsa’ — asztalilámpát készítenek. A pipajavítónak egyre kevesebb a dolga. Ma már csak a pipa és a szipka igazi, idősebb szerelmesei keresik fel a »pi- pa-kilinikát« az évtizedek óta megszokott, szájhoz idomult kedvencek rendbe hozásáért. Ilyenkor 1 azonban a ' szakember kezében újjászületik a megrokkant tajték és gyökér egyaránt, új kupak kerül az elveszett helyére, gyűrű szorítja össze ismét az elrepedt tajtékot, új csutorát kap a pipaszár, észre sem vehető tömést, foltot a kilyukadt gyökér. Nagyot változott a divat a lábhajtású esztergával alakított pipától a mai modemvonalú, nagyüzemi pipákig. Neves készítőjük mindenben halad az idővel, egyben azonban hajthatatlan maradt. Bármenynyire is hihetetlen az, hogy akinek szinte százezerszámra volt dolga életében pápával, nem szívott el egy pipa dohányt sem. Cigarettára is tízéves kobrában gyújtott rá először, s egyben utoljára a pipák »doktora«. kilószám küldik, a kérdőíveket, mi ki tudjuk tölteni? Maguk egy vacak, száz pontból álló kérdőívre nem tudnak felelni? Visszakullogtam a szobába, s pár perc múlva mellettem ült egy méhes ember, egy képügy— Na, látja, fiatalember — mondta az öreg. — Egészen jól bírja már a dolgokat. Ezzel bekötötte a szem.emet, s kivitt a kertbe. Ott levette rólam a kötést, és felmutatott egy fára. — Tessék megmondani, hogy milyen fa ez! cÁ nztíieL eél — Milyen ügyben tetszett jönni? — Ellenőrizni szeretném, hogy a szövetkezet eleget tett-e az eperfaültetési kötelezettségének — válaszoltam szerényen egy alacsony, hajlott, kopasz, szemüveges bácsikának, aki az Erős Tsz irodájában fogadott. A kisöreg bólintott, ezzel is jelezve, hogy érti a látogatásom célját. Aztán áttessékelt egy külön szobába, ahol száz pontból álló kérdőívet nyomott a kezembe. — Minden hozzánk érkezőnek egy ilyen kérdőívet kell kitölteni, ez az új rend — mondta, és a sorsomra hagyott. Hüledezve néztem a kérdőív pontjait. Ki vagyok, honnan jöttem, milyen ügyben, majd a pártállásom, a katonai rendfokozatom érdekelte a tsz-t. A többi pontokban aziránt érdeklődtek, hogy voltam-e büntetve, ha igen, akkor miért. Sikkasztottam, loptam, betörtem. .. stb. Milyen nyelveket beszélek, mikor és hol jártam külföldön, van-e családom ... Ijedten kerestem meg a kis- öreget: — Kérem, én ezt éjfélig sem töltöm ki! — Dehogynem — mondta elnéző mosollyal. — Maguk is K ____________________ n ők s egy patkányirtó, aki a görényeit jött felajánlani. Szó nélkül körmölték a kérdőívet. Aztán újabb sereg ember jött, alig fértünk a szobába. En lettem legelőbb kész. Amikor a kisöreg átvette tőlem a kérdőívet, mohón kérdeztem: — Akkor hol és mikor találom meg az elnököt? — Lassan a testtel, fiatalember — nyugtatott. — Az elnök dolgozik a határban. Magának még néhány próbán is át kell esni. Bevitt egy másik szobába, ahol két teljes órát ültem egy széken mozdulatlanul, csak néha jutott eszembe, hogy azért mégis csinálni illenék valamit, esetleg legyeket kellene fogni. — Eperfa — nyögtem, de akkor már késő este volt, és még semmit se csináltam. Csak papírmunkával foglalkoztam. Iszonyú méreg fogott el: végtére is a szövetkezetben nem lehet bürokrácia! Ezt mi a hivatalban sokkal jobban csináljuk! Meg aztán mit csinált az elnök, amíg a. kérdőívekkel vesződtünk? Dolgozott? Mutyi- ban dolgozik, amikor mi az ellenőrzéssel fel akartuk tartani? Na ez szép dolog. — Idefigyeljen — mondtam ennek a makacs kisgregnek. — Maguk piti kezdők a bürokráciában! Ajánlok néhány apróságot. 1. Minden kiküldött négy nappal az érkezés előtt jelentse be írásban a szövetkezetnek, hogy ekkor és ekkor érkezni szándékozik. 2. Megérkezéskor a kérdőívhez csatoljon egy önéletrajzot. 3. Az önéletrajzhoz csatolni kell: a) a születési anyakönyvi kivonatot, b) a házassági anyakönyvi kivonatot, c) a himlőúj- raoltási bizonyítványt, d) a vízi jártassági engedélyt, e) a felettes hatóság 10 forintos okmánybélyeggel ellátott engedélyét a szövetkezeti látogatáshoz stb. Érti, ember!? A kisöreg nem hökkent meg. Először lehunyt szemmel, látható élvezettel hallgatta a kioktatást. Majd hirtelen papírt, ceruzát ragadva feljegyezte szavaimat. Erre megdöbbentem. — Jóember! Térjen észhez! — ragadtam meg a vállait. — Hátha ilyen bürokrácia-tengerbe fürdetik meg a tsz-be érkező szegény kiküldötteket, a kutya se jön többé magukhoz ellenőrizni, kérdezősködni, okoskodni! Az öreg átölelt, megcsókolt, s azt mondta: — Na, látja, éppen ezt szeretnénk elérni... Griff Sándor __________________J