Somogyi Néplap, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-05 / 233. szám

Somogyi Méplap ■ AZ MSZMP ‘MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA Fontos politikai és történelmi művek, sok szépirodalmi alkotás a Kossuth Kiadó év végi tervében Tejből a szemétdombon Fonyódon a járási tanács előtt, a hajóállomáshoz veze­tő út mentén van a földmy- vesszövetkezet tejboltja. Nemcsak vásárolni lehet itt, hanem aki éhes — vagy gusztusa van hozzá —, hely­ben is megihatja a pohár te­jet, elfogyaszthat hozzá egy zsemlét, kiflit. A bolt kicsi. Hogy ez ne okozzon fennakadást, néhány széket, asztalt helyeztek el az üzlet előtt, hogy az étkezők helyet foglalhassanak. De ezt csak az teszi meg, aki nem finnyás, aki nem viszo- lyog attól, hogy reggelijét, tízóraiját szemétdombon ülve fogyassza el. Mert az még hwgyján, hogy a bolt zsúfolt, de az már tűrhetetlen, hogy a legele­mibb tisztasági, egéézségügyi feltételeket sem teremtik meg. A tejboltot egy valósá­gos szemétdomb veszi körül. Az asztalok feketék a kosz­tól. Nem lehetne a tefbolfban és körülötte rendet ierenvte­Megjelendk Marx—Engels műveinek 20. kötete és az új Lenin-sorozat 2. kötete. Lenin cikkeit, tanulmányait, a leve­lekéit és dokumentumokat a Pártélet normáiról című gyűj­temény öleli fel. Lenin halálá­nak 40. évfordulójára jelenik meg Lenin — az ember című kötet. Czóbel Ernő válogatott írá­sai, továbbá a Világtörténet 4. kötete, A francia forradalom története és Hajdú Tibor Az őszirózsás forradalom című műve mellett külön érdeklő­désűé tarthat számot Aranyos- si Magda Lázadó asszonyok című kötete a magyar nőmün- kásmozgalomról. Nélkülözhetetlen kézikönyv a Válogatott dokumentumok a magyar forradalmi munkás­mozgalom történetéből. E há­romkötetes gyűjtemény első kötete most lát napvilágot. Szakács Kálmán: Kaszáske­resztesek, Ripp Géza: Demok­ratikus szocializmus — mar­xizmus, Szabó Gábor: A mo­dern atomfizilca néhány filozó­fiai problémája, valamint A békés egymás mellett élés — a Szovjetunió — a Szovjetunió lenini külpolitikája olyan mű­vek. amelyeket sokan fognak tanulmányozni. Három gyűjtemény jelenik meg Fehér Lajos, Fock Jenő és Szirmai István válogatott be­szédeiből és cikkeiből. Vilmos József Áruviszonyok a szocialista gazdaságban, Eg- ressy András Az új büntető törvénykönyv és Leo Taxii Szórakoztató biblia címmel írt jellegzetes ismeretterjesztő művet. Szépirodalmi művek: Jón Otcenasek: Brych polgártárs (két fiatalember eltérő életút­jának ábrázolása), Galabárdi Zoltán: A világ rendje (egy be­teg falusi ember fájdalmas gyötrődése), Kőműves Imre: Vasaltnadrágosok (a húszas évek bankvilága filmszerű cse­lekményben), Kazakevics: Ven­dégség (a nemrég elhunyt író két írását tartalmazza), Putra- ment: Noé bárkája (egy utas­szállító repülőgép utasairól szól), Földes Mihály: Viharos tavasz (1919 hősi korszakáról szól fordulatos történet kereté- b©0 — elkerülve minden sé­mát és hamis pátoszt). Kovács Judit Az öltözködés­ről című kötetében tanácsot ad, elgondolkoztat és nevettet. Á művet számos rajz és karikatú­ra illusztrálja. A szakközépiskola jovoje Október 1-én és 2-án Ba­ranya megye, Pécs város, Fe­jér és Somogy megye műve­lődésügyi osztályvezetői Fo­nyódon és Balaton bogi áron. ta­nácskoztak a szakközépiskolai hálózat kiépítésének távlati terveiről. A részvevők beszá­moltok tapasztalataikról. 1964 márciusáig minden megye el­készíti a helyi igényekre és lehetőségekre alapozott ter­vét. Szakközépiskolákat ott létesítenek, ahol a tárgyi fel­tételek és a gyakorlati munka Obázisüaem) lehetőségei a leg­kedvezőbbek. 1970-ig a gim­náziumi osztályok mintegy 50 százalékát fejlesztik szakkö­zépiskolává. Es* és ritka szövésű »ernyő« a Balaton-parton. AUTÓSTOP! A z autóstopról, erről a keletkezett, kifejezve az adott mind nagyobb tömege- kor szükségszerűségeit. Egy két magába foglaló mozgalom- szórakozott ifjú lekéshette a ról írni nem könnyű dolog, vonatot, melyen a Balatonra Megeshet, hogy némely dolog- igyekezett volna megpihenni bon eltérő nézetet vallók az ál- az építés után. Elkeseredetten talánostól, vagy éppenséggel visszafordult hát, hiszen mi összeütközésbe kerülök a köz- mást is tehetett volna? Amint véleménnyel, amitől pedig ballagott haza, karjával idön- jobb, ha óvakodik az ember, ként dühösen a levegőbe csa- Egységben az erő, s jómagam polt, af^pgyan gyakorta megfi- egy emberként kényszerülnék gyelhetjük indulatos emberek- szembeszállni a milliomokkal, nél. Egyszer csak lefékezett minek következtében győze- mellette egy gépkocsi, és a Te­lemre aligha számíthatok, zető barátságosan megkérdez- Hogy mégis szellőztetni merem te: hová igyekszik? az ügyet, annak oka a kedve- A szomorú ifjú megmondta, zö politikai viszonyokban ke- és ezzel voltaképpen megvetet- resendö. Ma már az is meg- te alapját egy széles népi tö- mondhatja a véleményét, aki- megeket felrázó mozgalomnak nek igaza van, és ez a tudat — az autóstopnak. A gépkocsi megszolcszorozza erőm és bá- ugyanis szintén a Balatonhoz torságom. igyekezett, s fölvette az ifjút. Miért kell foglalkozni az Jgy kezdődhetett az autó­autóstoppal éppen most, ho- 1 stop, ámbár ezt bizo- lott még a csecsszopók is tud- nyosan nem állíthatjuk ma ják, hogy annak szezonja a már, mint ahogy a történészek nyár, s nem az ősz. A kérdés sem ismerik pontosan a nagy jogosultsága nem lehet vitás, rabszolga mozgalmak hiteles noha tájékozatlanságra vall. történetét. Aki ily képpen töpreng, az Tény, hogy az autóstop vi- az autóstop hősi korszakát ve- haros gyorsasággal magával szí alapul, amikor meg mit ragadta az ifjúság nem lebe- sem tudtunk a békés útonállás csülendő hányadát, és hamaro- korszerű eszközeiről, csak ta- r.an igazolódott: a nemrég még pogatóztunk vakon az országos *spontán kis akciók kiléptek az főútvonalakon. Ez a korszak elszigeteltségből, és a minden ma már a múlté, s mert igyek- magyar ifjút szilárd egységbe vésünk legyűrte a nehézsége- tömörítő mozgalom deklarálá- ket, az autóstop kinőtte ma- sa sem késhet már soká. Az or- 0°*- szagos főútvonalakon karlen­Az első lépések persze nem getéssel késztették megállásra mentek könnyen. Mint a leg- a gyanútlan járműveket. S több mozgalom, ez is spontán mert segítőkészségben nálunk soha nem veit hiány, a gépjár­müvek tüstént lefékeztek, hogy segítsenek a lengető ifjú pil­lanatnyi zavarán, s elszállít­sák oda, ahova éppen igyeke­zett. Ezt az időszakot még ágy jellemezhetnénk, hogy a fel­nőtt lakosság derűsen mosoly­gott, és nagy reményeket fű­zött az ifjabb generáció jövő- jéhez. A lapok terjedelmes cikkekben foglalkoztak az or­szágút vándoraival, és dicsérő- leg emlékeztek meg a mai fia­talok életrevalóságáról. A földrajztanárok ragyogtak a boldogságtól, mert úgy talál­ták, hogy tanítványaik azért utaznak a szélrózsa minden iránfiába, mert az ország tá­jaira kíváncsiak, melyekről oly sok szó esett az iskolákban. Talán csak a rend őrei rán­colták gondterhelten a hom­lokukat. Rossz sejtéseik vol­tak. A tavalyi nyár az autóstop szempontjából nézve je­lentős fordulatot hozott. Ha e fordulatot definiálni akarnánk, valahogy így hangzana: az autóstop, amely kezdetben közlekedési problémaként je­lentkezett, erkölcsi probléma lett. Lehetséges, hogy ez a meghatározás nem eléggé pon­tos. Az is elképzelhető, hogy túlságosan egyszerűsíti a fo­galmakat. Mondom, elképzel­hető. Viszont tény, hogy a fel­nőttek nem mosolyogtak any- nyira önfe\edten, mint koráb­ban, s a lapok cikkei is tar­tózkodóbbak lettek valamivel, bár ez nem mondható általá­nosnak. A földrajztanárok el­lenben igen elszomorodták, mert egyre erősebben gyötri EZ BIZONY SZABÁLYTALANSÁG j A Panni robogón csak egy személy utazhat, a képen látható Ma­rosi István Barcs, Béke utca 120. szám alatti lakos viszont úgy gondolta, hogy semmi baj nem származik abból, ha maga elé ültet egy 15 éves fiút. Vajon nem jutott eszébe, hogy milyen könnyen baleset történhet, mert akadályozva van. a kormány­zásban? Önmaga és a fiatal gyerek életét veszélyeztette. így bi­zony nem szabad közlekedni! i 5 \ i i Alkalmas helyet a borkóstolónak! Volt és van is Kaposvá­ron nem egy oly am, hely, ahol a termelői borok után vágyódok egy-két decit ihatnak. De hol? Az új bisztróban mérnek termelői bort — szekszárdit, sikló- sit, csupán somogyit nem. Van borkóstoló a Zrínyi ut­cában, ezt a szóládi terme­lőszövetkezét tartja fenn. Nem tudom, jártak-e már itt közegészségügyi vagy kereskedelmi szakemberek. Nem hiszem. Mert akkor már — mint a célra alkal­maiként — régen bezárat­ták volna. Az utóbbi években több borkóstoló is volt a város­ban: a Dózsa György uicá- balri kettő is, egy a Virág utcában, egy az Ady Endre utcában. Ma pedig az emlí­tetteket kivéve nincs bor­kóstoló a megyeszékhelyen, jóllehet nemcsak az ide lá­togató külföldiek, hanem a kaposváriak és mások is kí­váncsiak termének, hogy mi­lyen bor terem Szóiádon, Kőröshegyein, a leilei Kis­hegyen, milyen a baglasi és a Bece-hegyi bor. Nem tud­ná kívánságunkat teljesíteni a Vendéglátó Vállalat? Sz. L. Korán kezdik... * íórténeimi $ érdekességek j Ranavalona madagaszkári j királynő megtiltotta udva- j ráncainak, hogy álmában. ? megjelenjenek. Akik a tálal- , mat »megszegték« — bünte- > tést kaptak. \ * * * Igen eredeti módon ért véget a Burma és Sziám hozott 1767-ben kitört há­ború. j A háborút Burma kezdte, i Csapatai benyomultak a j szomszédos ország területé- \ re, és ostrom alá vették az égjük sziámi erődöt. Az ostrom sokáig elhúzódott, s lassan, mindkét fél belefá­radt a hadakozásba. Végül is felülkerekedett a józan > ész. A két hadsereg küldött- í ségeinek tárgyalásán elható- í rozták,. hogy építkezési ver- > sennyel vetnek véget a há- j borúnak. Mindkét hadviselő félnek egy-egy pagodát kel- ? lett építenie. A megállapo- > dás szerint az a hadsereg - győz, amelyik előbb készül el az építkezéssel. A' győzelmet a sziám: hadsereg szerezte meg. / pagodát két nap alatt föl - építette. Burma elismerte vereségéh • * • Volt idő, amikor a török £ flotta tisztjei a sapkájukon | viselték a hajó tóból ké- ,< szült modelljét, amelyen íj szolgálatot teljesítettek. * * * , Caligula római császár < (37—41) finom aranyszálak- 5 ból szőtt szakállt viselt, > pontosan olyat, amilyen Ju- ? piter szobrán volt látható. < * * * \ Az egyik dél-amerikai ál- s lamban stadionavatás van. \ Az ünnepség fénypontja a í szomszéd ország válogatott- > ja elleni labdarúgó-mérkő- l Két nyolc-tíz év körüli fiú állított be a csurgói földműves- szövetkezet felvásár­lási raktárába. Kézi­kocsin két hulló al­mával teli zsákot hoztak. Megveszi-e? — kérdezték a fel­vásárlótól. Az »igen« után már cipelték is a zsákokat a mérlegre, majd onnan a rak­tár sarkába. A felvásárlónak megesett a szívé az igyekvő fiúkon, és odament, hogy se­gítsen nekik. Ám a gyerekek ijedten til­takozni kezdtek, hogy hagyja csak a bácsi, bírnak ők ve­le maguk is. A nagy szabadkozás gyanút keltett a felvásárló ban, és most már csak azért is segí­tett kiönteni az al­mát. A második zsáknál azonban egyedül ma­radt, mert az eladók már tisztes távolból nézték, mint pottyan ki az almával együtt két tégla is. A felvásárló dühö­sen kiáltott utánuk: »Talán ez is a fán termett?!« Egyikük nyomban válaszolt is, hogy »nem, hanem alat­ta!« — és elszeleltek. — dz — őket a kétség: Vajon nem lép­te-e túl az autóstop az «-Is­merd meg hazádat«-mozgalom szolid kereteit? S a rend őrei is végtelenül komorak lettek, mert sejtésük nem csalta meg őket. Ez esetben pedig határo­zottan azt szerették volna. Ugyan mivel magyarázható, hogy elkomorultak a tekinte­tek, melyek nem is olyan ré­gen még vidoran csillogtak, ha a társadalom színe-virágáról, jövőnk zálogáról, az ifjúságról esett szó? A kérdésre nehéz válaszolni, mert mint említet­tem, jelentős tömegeknek kell ettentmondanom, amitől ha ke­vésbé volnék hitvány termetű is, inamba szállna a bátorság. Mégis megkockáztatom, mert úgy érzem, ennyivel tartozom az igazságnak, melynek meze­jén harcolni, s ha kell, elhul­lani a legszebb férfikorban, mindig is vonzó volt számom­ra. Bizonyára másnak is feltűnt már, hogy az utóbbi időben megszaporodott azoknak a gépkocsiknak a száma, ame­lyek magányosan portyáznak az országos főútvonalakon. Ve­zetőjük' látszólag elmerülten ül a volánnál, holott valójában az útszegélyt fürkészi céltudato­san. Figyeli az egymástól tisz­tes távolságra felsorakozó autó- stoposokat. Tudják ezt az autóstopmozgalom részvevői is, ezért igyekeznek a legelőnyö­sebb módom, feltűnni a magá­nyos vadász előtt. Szemben a korábbi gyakorlattal, amikor még fiúk, lányok együtt rio­gatták az ijedten futkározó gépkocsikat, most már elkülö­nülten állnak egymástól, mondhatni ellenségesen. A mc gúnyos farkas azután rálelve a szívéhez legközelebb álló úti­társra, fölszedi, és tüstént to­vábbáll zsákmányával. Hogy ezután mi történik, azt én nem tudhatom, ámbár hallot­tam, hogy olykor letérnek a szürke betonúiról, leginkább a zöldövezetek közelében. Ez, úgy mondják, játékszabály. Aki vét a játélcszabály ellen, az kiszáll a kocsiból, és újra kezdi. Mindebből kitűnik, hogy az autóstop voltaképpen társas­játék. Ugyanolyan társas­játék, mint például a népszerű «Ne nevess korán-«. Részt vesz­nek benne: a gépjárművek vezetői mint ragadozók, az útszegélyen felsorakozó fiata­lok mint olyan áldozatok, alak boldogok, ha elragadják őket; s végül a szülők, nevelők, rendőrök mint kibicek, akik­nek a játékba beleszólni ter­mészetesen tilos. A játék sa­játosságaiból adódik, hogy a csinos, fiatal lányok helyzeti előnyt élveznek a fiúkkal szem­ben, ami azt bizonyltja, hogy a női egyenjogúság tekinteté­ben nagyot léptünk előre. Ré­gebben az autóstop csak köny- nyű nyári szórakozás volt, ma már űzik tavasszal, ősszel, sőt télen is, ha a gépkocsi fűthető. Czó esett arról, hogy az autóstopmozgalom kez­detéről semmi bizonyosat nem tudunk. Ugyanez vonatkozik a jövőjére is. Nem tudhatjuk, hogy az autóstop mivé fejlő­dik, ámbár bizonyos dolgokra már most is következtethe­tünk , s,. Ivaaics István A markáns arcú kormány, férfi bevonult a pálya köze­pére frakkban, keményített ingmellel, kezet szorít a já­tékvezetővel és a játéko­sokkal. A középre helyezett labdát odapöccinti a mel­lette álló csatárnak, és ro­han a kapu felé, miközben ezt kiáltja: — Passzold vissza, mi­előtt megbuktatnak! * * * Motoros koporsó Az amerikai fürdőhelye­ken divatba jön a koporsó­ban való motorcsónakázás. E »vízisport« barátai olcsó műanyagból készült szabvá­nyos katonai koporsót vásá­rolnak, kis motort szerel­nek ró, s máris kész a mo­tor-koporsó. A Pentagon hadbiztosainál óriási meny- nyiségben halmozódott fel a műanyag koporsó, most azoknak adják el, akiknek tetszik ez a szórakozás. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanáé? lapja. Főszerkesztő: WIRTH LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon • 15-10, 15-11. Kiadja a Somogyi Néplap Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka S. u. 2. Telefon 15-16. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünk meg, és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 12 Ft. Index: 25067. Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom