Somogyi Néplap, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-27 / 252. szám

Hőforrások o^n mák ? Duna mélyén nniipi&eMGLE !*•••• !•••••< )«•••) m m mm ■ • *•■••••••••«•■>»■»»•»»«»• f m • I* r ml i* •Bmmmmmammmmmmmmmmm-tmm ■ m • m » I» b s m m a • » laaaaaaaaaaaaaaaaaanaaaaaaaoa > a a a a a a « i a a a a a a i !i* ®dPb «'Soa Hideg, langyos, langyos, meleg­Ideges ember Falra hányt borsó Bafclft- Igazgató úr, a minisztériumból keresik- ■ Megyek azonnal. Etikett De elszaporodtak ezek a talpnyalók! / (E. Pihó rajza) A paradicsomban: — És téged, hogy hívnak? A természettudományok és a filozófia A szovjet csillagászok kutatásai révén ma már világos, hogy a galaktika gócaiban végbemenő robbanásokkal ak­kora energia szabadul fel, amely egyenértékű több tízezer olyan csillag tömegével, mint a Nap — mondotta Viktor Ambarcumjan akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadé­mia elnökségének október 18-i kibővített ülésén. Az akadé­mikus véleménye szerint a szovjet csillagászoknak ez a felfedezése annak köszönhető, hogy felhagytak a régi koncepcióval, s munkájukban abból indultak ki, hogy a kozmoszban végbemenő nagyerejű fo­lyamatok az anyag sűrűbb állapotáról a kevésbé sűrű állapotra való áttéréssel függnek össze. Ezt ma már a tények igazolják. A szovjet csillagászok véleményé­hez a tények nyomása alatt az utóbbi időben az amerikai tudósok is csatlakoztak, noha néhány éve még kategoriku­san tagadták szovjet kollégáik következtetéseit. Az ameri­kai szakemberek, a világ csillagászainak többségéhez ha­sonlóan úgy vélték, hogy az asztrofizikában végbemenő összes evolúciós folyamatok (csillagok, galaktikák keletke­zése) csupán a korábban diffúz anyag tömörülésével, sűrű­södésével és tömörebb anyaggá való átalakulásával ma­gyarázhatók. Egy nagy New York-i napilap haláláról Műtét a felhők feleit Október 16-án eltűnt a Neve York-i újságkioszkokból az egyik legnagyobb példányszá­mú New York-i napilap, a New York Mirror. A lapot a Hearst konszern — állítólag a 114 napig tartó legutóbbi új- ságsztrájk anyagi következmé­kus helyzetbe került a sajio az Egyesült Államokban. Az újságírók szakszerveze­te, a New York Newspaper Guild azzal a váddal állt elő, hogy a Mirror beszüntetése hoz­zátartozik a Daily News szán­dékos kampányához, ame­lyet a bulvársajtó monopóliu­nyei miatt volt kénytelen mának megszerzéséért vívott. átengedni a konkurrens Daily News-nek. A szomorú ese­mény azt jelentette, hogy a Érdekes, hogy egy olyan gi­gantikus nagyvárosban, mint New York, ezentúl mindössze lapnak mintegy 1500 munka- három reggeli és három esti társa, alkalmazottja és mun- iap jelenik meg. A Kaukázus középső ré­szén. 2500 mater teng .rsz n feletti magasságban egy a!- pinistp orvos eltávolító tu hegymászó társának vakbe­lét. Arról szó sem lehetett, hogy a gennyes vabélgyul- ladásban szenvedő beteget elszállítsák a hegyről, mert a szakadó eső és a köd el­szigetelte a hegymászókat a külvilágtól. Mihelyt Borisz Dragunov mérnök erős fájásokat kez­dett érezni, Dmitrij Curupa, a Katonaorvosi Akadémia tanára felkészült a műtétre. Műtőasztalul lepedővel le­takart felfújható gumimat­rac szolgált. Szerencsére az orvos Leningrádból hozott magával sebészkést, fecs­kendőt, némi sebvarróanya­got és néhány ampulla no- vokaint. A műtét este 8-kor vette kezdetét. Az »asztalt«, ame­lyen a beteg feküdt, az al­pinisták körülállták és zseblámpájukkal szolgáltat­ták a világítást. A műtét 40 percig tartott. Dmitrij Curupa a hashár­tya felnyitása után meg­győződött arról, hogy a kés­lekedés a beteg számára tragikusan végződött volna. öt nap múlva Borisz Dra- gunov megkezdte első sétá­ját a táborban, s további két nap múlva kiszedték a varratokat. kása az utcára került, és fő­leg az újságírók számára nincs nagy remény, hogy a sajtóban más elhelyezkedést találhassa- sanak. Az a körülmény, hogy .Vízhatlan" család Louis Lourmais, aki az USA második legnagyobb azzal tette közismertté. példányszámú napilapja meg■ szűnt, mutatja, milyen kriti­leúszott a St Laurence fo­OOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Londonban hej .., ;hogy a város parkjaiban és a Igaz, hogy már az új hadügy­miniszter van a bársonyszékben' igaz, hogy hivatalosan is lezárult) a Profumo és a szép fotomodellj Christine Keeler közötti szenzá-i ciós botrány, a «-hideg« Angiiá-Öhasson fel. Az elképzelés sze­nevét lyón, a Szajnán és a Garonne- hogy on, a napokban megdöntötte a »vízben tartózkodás« világre­kordját, amelyet eddig — a felesége tartott! Lourmais egy párizsi nagy­áruház földszintjén felállított Egy detroiti automatagyár üvegfalú medencében ponto­tulajdonosa hosszú idő óta san harmincegy órát töltött, Automata tussoló harcol a városi hatóságokkal, egy órával többet, mint fele­sége, Liliane, 1958-ban fel­nem túl forgalmas útvonala- áilitott rekordja alkalmával, kon automata tussolokat allit­srint az automata a követke­pub-okba, az angol polgár klub-, jába is behatoltak. Mintahogy at konzervatív miniszter is szakított! annakidején az úriemberek kö-' rében alapvető játékszabályként) ismert következetes diszkréció- ‘ val, a szigetország ifjai ugyanúgy félredobták a konzervatív sörös-j poharat, s helyette — gyerünk, ami belefér! — női lábakat után­zó üvegalkotmányból isznak. Mentségükre szolgáljon, hogy' ezek miatt a lábak miatt nem' Lourmais ►►akváriumát« a furcsa teljesítmény alatt kó­pédig felüdülni vágyó járókelő szí- a meáence falára ragasztott ban azonban még mindig gyűrűz-1 nek a hullámok, amelyek, mintU ... _ . a kép is mutatja, a iegzártabbxzo^ePPen niukodne: megfele- rülvette a családja, ő —w —------- -----'“'lő érme bedobása ellenében a n es, nem átlátszó négy mű- papírszeletkéken közölte ve­) anyag lemezt húz elő az au- hjk kívánságait. Idejét a me- J tornatából, néhány mozdulattal tülkét állít össze belőlük, le- dencében azzal töltötte, hogy )vetkőzik, és gombnyomásra kiolvasott néhány detektívre- * enyhén illatosított víz perme- gényt, portói borral készült lesz botrány — legfeljebb egy ki-H tezik le rá. A hatóságok Idáig t j .-tlkt _ néhánv még az automata kipróbálá- tojaseteleket evett es nenany sát sem engedélyezték. órát aludt is. adós gvom ormosás. COCOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOCOí~^<~f-''' CCCCGOOf Új évad az amerikai televízióban íz amerikai televízióállo­mások »agytrösztjeinek« igen magas fizetést élvező tagjai nagy erőfeszítéseket tettek az idén, hogy »új köntösbe« öl­töztessék a műsorokat. Több mint száz új műsorszámmal jelentkeznek a különféle ál­lomások. Egy kritikus szerint az ame­rikai televízió ennek ellenére még mindig a »régi dzsun­gel« —, ahogyan Newton Mi- nov, a szövetségi kormányzat által kinevezett televíziós el­lenőrző bizottság elnöke ne­vezte. A televízióval foglalko­zó üzletembereket azonban mindez nem aggasztja túlságo­san. Az USA-ban 60 millió ve­vőkészülék van — több mint ahány fürdőszoba! — 1963-ban a hirdetőktől mintegy 2 mil­liárd dollár bevételt vágtak zsebre, többet, mint valaha. Az átlagos amerikai család napi öt és fél órát tölt a kép­ernyő előtt: megkapja a szok­ványos vadnyugati, bűnügyi vagy ki—mit—tud programo­kat, de komoly irodalmi mű­sort alig. Értékes színielőadásokhoz vagy éppenséggel avangard irodalmi bemutatókhoz, nem is szólva olyan darabokról, amelyek társadalmi visszás­ságokat pellengéreznek ki, egyszerűen nem lehet »mecé­nást« szerezni. A hirdetővál­lalatok irtóznak minden olyan műsortól, amely bármi vitára adhat alkalmat, vagy egyálta­lán »intelletuálisnak« minő­sül. Viszont fokozták a hírszol­gálatra szánt műsoridőt. A főbb adóállomások egymással versengve igyekeznek kielégí­teni a tájékozódásra vágyó amerikai közönséget. Lengyel főiskolások Az 1963—64. tanévben a len­gyel főiskoláknak és egyete­meknek 190 000 hallgatója van, vagyis négyszer annyi, mint 1938-ban. Említést érde­mel, hogy 63 000 hallgatója van a technikai főiskoláknak és egyéb műszaki tanintéze­teknek, 42 000 az egyetemi hallgatók száma, és 16 000 diák tanul mezőgazdasági fő­iskolákon. Levelező tagozatra 35 000 hallgató iratkozott be. A most folyó tanévben több mint 1200 fiatal tudományos munkatárs fogja megkapni a doktori címet, és mintegy háromszázzal emelkedik a do­censek száma. Veszettség pusztít Olaszországban Az idén Olaszországban hét halálos áldozata volt a ve­szettségnek, és kutyaszakértők véleménye szerint bizonyos ideig nincs is remény rá, hogy megszabaduljanak ettől a ve­szélytől. A törvény szerint Olaszor­szágban nyilvános helyeken minden kutyát pórázon kell vezetni és szájkosárral kell ellátni. Ennek ellenére szá­zával kóborolnak kiéhezett kutyák nemcsak falun, de vá­rosokban is. Antonio Prelanzi, az olasz állatvédő egyesület alelnöke elmondotta, hogy au­gusztus óta Rómában hatezer kutyát oltottak be veszettség ellen, de még sokkal több vár beoltásra. Róma kutyaállományát 40 ezerre becsülik, de csak ti­zenegyezer a hivatalosan nyil­vántartott kutyák száma, ame­lyek után ebadót fizetnek. Sok kutyatulajdonos nem meri beoltatni a nyilvántartásba nem vett kutyáját attól vált félelmében, hogy az elmarad ebadót sokszorosan behajtják rajta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom