Somogyi Néplap, 1963. október (20. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-27 / 252. szám
\ TTLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! iRA: 80 FII I FII Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA U. ÉVFOLYAM 252. SZÁM VASÁRNAP, 1963. OKTOBER 27. Mai számunk tartalmából: A hóhér tollat fogott (4. o.) Megápoljuk, mint anyánkat. rs o.) Kulturális melléklet (7—8. o.) Gyermekeknek (9. o.) Jelentés a kenyérgabona vetéséről Megyénk teljesítette fölemelt vetéstervét Az utóbbi hat napban is a vetésre összpontosítottak minden erőt ott, ahol még volt vetnivaló. Ennek eredményeként a kenyérgabonával bevetett terület tegnap 114 586 holdra nőtt. Ez azt jelenti, hogy megyénk teljesítette 5 százalékkal fölemelt tervét, amely 114 450 hold búza- és rozsvetést irányzott elő. A tegnap esti állapot szerint a nyolc közül hét járás teljesítette, illetve túlteljesítette tervét. A kaposvári járásban az előirányzatnak 1 százaléka hiányzik, és akad a megye más részén is néhány szövetkezet, amelyik elvet még egy-egy táblát. Mindez tehát már a megye tervén felül van, s annak túlteljesítését eredményezi Ha megfelelő összehasonlítási alapnak nem tekinthető is, tájékoztatásul mégis közöljük, hogy tavaly ilyenkor — pontosan 1962. október 29-én — 85158 hold kenyérgabona-vetésről adtak számot a jelentések. Egy évvel ezelőtt az előirányzatból még 24 százalék hiányzott, s az ismert okok aztán meg is akadályozták a vetésterv teljesítését. A mostani bevetett terület nagysága mutatja, hogy az idei munka szervezettebben, céltudatosabban, ütemesebben és eredményesebben haladt, így adva van az első és döntő feltétele annak, hogy 1964-ben nagyobb gabonatermést takarítsanak be megyénk termelő- szövetkezetei. Befejezéshez közeledik a szüret A borvidékek többségén befejezéshez közeledik a szőlőszüret, az északi vidékeken azonban a termésnek még mintegy 30—40 százaléka a tőkén van. Legutóbb a hegyvidékeken 24—28 fokos, az Alföld egyes tájain 30 cukorfokos mustot szüreteltek. A hagyományosan legkésőbbre maradó tokaj-hegyaljai szüret október első napjaiban kezdődött, de a jelek szerint novemberre is áthúzódik a munka. Ezeken a területeken az eddigi eredmények mind mennyiségben, mind pedig minőségben kimagaslóak. Soha nem tapasztalt, nagyarányú aszúsodást jelentettek SárazsadánybóL A nemes rothadás aránya olyan nagy itt, hogy az aszúszemek válogatására sem volt szükség. A szőlő saját súlyától kicsurgó eszencia, a »nektár« 55—62 cukorfokos, a kicsorgás után préselt must pedig 34 fokos volt. (MTI) Az országgyűlés befejezte munkáját Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a kormány tagjai. Az ülést Vas* Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Interpellációk Elsőnek Vida Miklós budapesti képviselő a pénzügyminiszterhez és az Országos Tervhivatal elnökéhez intézett interpellációt. Feltette a kérdést, mit kíván tenni a pénzügyminiszter és az országos tervhivatal elnöke a beruházások jóváhagyási rendszerének gyorsítására, milyen lehetőséget látnak az eddiginél jobb ösztönzési módszer bevezetésére. Kifogásolta azt is, hogy túl sok szervnek van beleszólása a program jóváhagyásába. Az anyagi ösztönzés jelenleg szintén nem kielégítő, mert jutalmat a jó munkáért csak a beruházások befejezése után lehet kapni, ennek lebonyolítása és a munka értékelése azonban gyakran éveket is igénybe vesz. Dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke válaszában elmondotta, hogy a beruházási kódexet a múlt év elején adták ki. Ennek elsősorban az volt a célja, hogy az évek során megjelent és részijén egymásnak ellentmondó mintegy Az őszi mező munkásai A TSZ GÉPKOCSIVEZETŐJE Burgonya, cukorrépa, kukorica — mind- megannyi betakarításra váró termény a határban. A zamárdi Magyar Tenger Termelőszövetkezetben is van mit hordaniuk a fogatoknak, a vontatóknak. Hát még, ha nem volna teherautója a tsz- nek... De van, és azzal Antal János gépkocsivezető sok mindent befuvarozott már eddig is. — Ilyen emberre nyűgöd tan bízhatunk munkát, meg csinálja. Nem tudunk neki olyan utasítás adni, hogy ne hajtaná végre — hallom f dicséretet Olasz Ferenc tsz-elnöktőL A gépkocsivezető szorgalmáról tanúskodik a munkaegység-kimutatás is: tavaly 542, az idén már eddig 368 egységet szerzett. Szabó János és Molnár József tsz-tagok is számon tartják, hogy nagyon sokat dolgozik, és mindig igyekszik. Az állomási rakodónál találkozunk vele. Harmincnégy éves, vidám arcú ember. Miközben menetlevelére ráírja a fordulót, amit éppen a cukorrépával megtett, néhány szót “altunk a munkájáról. — 1955-ben, amikor beléptem Zamárdiban az akkori Alkotmány Tsz-be, gépkocsit bíztak rám. Ezt az autót három évvel ezelőtt vettem át, három kilométert mutatott akkor az órája... Ma már csaknem százezer kilométernél tart. És a soksok kilométerből a legtöbb a zamárdi határ dűlőútjain maradt el a tehergépkocsi mögött Szállítanivaló mindig van. Tavasszal latyakos, nyárom poros, őss*eA Megint sáros utakon hordta, amit éppen kellett És Antal János kitartott Pedig télen de sokszor megcsúsztak a kerekek a jeges hópáncélon... Most a betakarításon van a hangsúly, mielőbb be kell hordani a terményt a földről, hogy szánthassanak a traktorok. Cukorrépát szállít a Kiüti dűlőből. — Reggel fél hatkor indulok tejjel a majorból a faluba, aztán a megadott táblára sietek. — És este mikor áll le a gépkocsival? — Tíz, tizenegy órakor... Igazi nyújtott műszak. Sok traktoros is példát vehetne róla. — Tudom, hogy a traktoroknak most amúgy is sok a dolguk, szántani kell még a rossz idő beállta előtt, lehetőleg minél többet. Ha szállítani is mindent vontatókkal kellene, lemaradnának a ta- lajmunkáikkal. Antal János arra törekszik, hogy ne kerülőn erre sor. Úgy mondja, (hogy ebbeli igyekezetében mindenki támogatja, rakodók is mindig vannak elegendő számmal, tehát emiatt sem kell tétlenül rostokolni a teherautónak. A szövetkezet vezetői arról tájékoztatnak, hogy nyáron a kertészeti áruk betakarításakor még több tennivaló, még nagyobb feladat hárult a gépkocsivezetőre, mint most. És akkor nagyobb távolságra is kellett vinni a rakományt, mint ezúttal A rakodók szólnak, hogy végeztek. Antal János bólint, összehajtja az eléje terített papírlapokat, a volán mögé ül, s felbúg a motor. Elindul a kilométeróra is. Talán éppen ebben a most következő fordulóban éri el a 100 000 kilométert.. s (Hern esz) 250 beruházási rendeletet ösz- szehangolja, egységbe foglalja. Másik célja az volt, hogy javítson beruházási rendünkön, de ilyen jellegű változtatás viszonylag kevés volt. Ezért az év elején megkezdődött bizonyos intézkedések felülvizsgálata, A vizsgálat alapján munkaprogram készült a szükséges módosításokról, változtatásokról. Ennek végrehajtása már megkezdődött, s a jövő év elejéig fejeződik be. Az intézkedések többek között egyszerűsítik a beruházások engedélyezését és egyeztetését. Egy sor egyeztetési kötelezettség alól teljesen fel kívánják menteni a tervezőket oly módon, hogy a tervező nyilatkozatot ad, hogy az előírásoknak eleget tesz, másrészt hatósági engedélyezési eljárásokait egyetlen egyszerűsített eljárásba vonnak össze. Sor kerül a tervezői jogkör növelésére is. Kiszélesítik például a nagyvállalatok és a trösztök jogikörét, tervezési hatáskörét. Megoldják a beruházások gépellátását, a rendelések egyszerűsítését. A tervezési és építkezési idők rövidítésére fokozatosan építési időnormák készülnek — mondotta a tervhivatal elnöke —, ezek a normák kötelezőek lesznek a tervezőre, a beruházóra és a kivitelezőre egyaránt. Az anyagi ösztönzésről szólva elmondotta, hogy a jutalmazási rendszert ki kívánják terjeszteni a tervezőintézetekre is, másrészt gondoskodnak arról, hogy a jó munkáért járó jutalmat ne csak a beruházás teljes befejezése után, hanem meghatározott szakaszokban, vagy olyan esetekben is kifizessék, amikor a részteljesítmények már értékelhetők. Ognyenovics Milán Baranya megyei képviselő a községi bekötőutak építésének meggyorsítását sürgette a közlekedési- és postaügyi miniszterhez intézett interpellációjában. Hangoztatta, hogy a községek csak akkor tudják gazdasági, egészségügyi, szociális problémáikat megoldani, ha bekötőutak- kal kapcsolódnak az országos úthálózathoz. Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter válaszában hangoztatta: egyetért az interpelláló képviselővel a községi bekötőutak fontosságát illetően. — Nekünk is az a véleményünk — mondotta a többi között —, hogy a bekötőutak kérdése elsősorban nem gazdasági probléma, hanem a falu szocialista építésének kérdése. A bekötőút megépítése általános változást hoz a községek életében. A továbbiakban Kossá István a bekötőút-építés részletes programjait ismertette. Elmondotta, hogy az első programpontot, a megyei székhelyeknek az országos úthálózatba portalainított, jó utakkal törtéBevonulnak az országgyűlés üléstermébe az Elnöki Tanács és a Minisztertanács tagjai. (MTI Foto — Papp Jenő felvétele) nő bekapcsolását már végre- j kirendeltséget Krizsanyik Jánosné, Nógrád megye képviselője a talajerózió elleni védelem ügyében fordult interpellációval a földművelés- ügyi miniszterhez. Javasolta: fokozatosan meg kell valósítani a komplex üzemi talajvédelmet, s ehhez többek között megyei talajvédelmi kirendeltség felállítására van szükség. Losonczi Pál földművelés- ügyi miniszter válaszában elmondotta: a talajerózió nemcsak Nógrád megyét érinti. Az ország összes mezőgazdasági területéből csaknem négymillió hold erősen erodált. A Földművelésügyi Minisztérium és a többi illetékes szerv ismeri a problémát, s a megoldásához szükséges intézkedések már folyamatban vannak. A 3004/6-os kormányhatározat értelmében a jövő évben az állam 560 millió forintot fordít a gyenge termelőszövetkezetek pusztulásnak kitett és gyenge minőségű talajainak védelmére, illetve javítására. — Felmerül azonban a kérdés — folytatta a miniszter —, hogy a rendelkezésre álló ösz- szeget milyen arányban osz- szuk el a különböző országrészek, az egyes termelőszövetkezetek között? Nógrád megye egyes vidékei valóban nehéz helyzetben vannak, de a népgazdaság, az egész lakosság érdekei azt kívánják, hogy a kevesebb gonddal küzdő, kedvezőbb természeti feltételekkel rendelkező területeknek is megadjuk az árutermelés fejlesztéséhez szükséges eszközöket. Nógrád megyét mi is kiemelt körzetnek tekintjük, minden erőt mégsem tudunk oda összpontosítani. — Ennek ellenére a képviselő által javasolt intézkedések egy része már megvalósulóban van. A megyében talajvédelmi hajtották. Rövidesen befejeződik a második programpont megvalósítása, az összes járási székhelyek bekötőútjainak megépítése is. A képviselő által kért határidőnél, 1975-nél hamarabb lesz megvalósítható a harmádik programpont: az összes községek bekapcsolása az országos úthálózatba, szervezünk, amely az Országos Mezőgazda- sági Minőségvizsgáló Intézet és az Országos Vízügyi Főigazgatóság bevonásával elkészíti majd a komplex üzemi talaj- védelmi terveket. Jövőre 3000 holdon valósítjuk meg Nógrád megyében a talajvédelmet; ehhez az állam 16,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást, és 3,5 millió forintos középlejáratú hitelt ad. Dr. Révay Zoltán Györ-Sop- ron megyei képviselő azzal a kérdéssel fordult az egészség- ügyi miniszterhez: milyenek az országos tapasztalatok a közegészségügyi és járványügyi bizottságok munkájáról, betöí- tiíc-e a bizottságok feladatukat? Dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter válaszában beszámolt arról, hogy az eddigi tapasztalatok általában kedvezőek. A közegészsége ügyi és járványügyi bizottságok többsége részletesen foglalkozik az egészségügy számos napirenden szereplő kérdésével, például egy-egy terület ivóvíz-ellátásának javításával, a kereskedelem higiéniájával, a tbc elleni küzdelem aktuális tennivalóival és az iskolaegészségügy problémáival. Tárgyalásaik alapján számos bizottság dolgozott ki javaslatot, többek között az üzemek munkaegészségügyi ellátására és a gümőkór elleni küzdelem hatékonyabbá tételére. Dr. Móricz Virág Pest megyei képviselőnő a pénzügyminiszterhez és a művelődésügyi miniszterhez interpellált: — Ebben az évben az ország napközis csoportjaiban 190 000 gyermeket foglalkoztatnak. Tudom, ellátásuk hatalmas ősz- szegbe kerül, mégis arra kérem az illetékes miniszter elvtársakat, a lehetőségekhez mérten biztosítsanak megfelelő összeget a költségvetési előirányzatokban a napközik felszerelésének kiegészítésére, az úgynevezett munka-foglalkoztatásokhoz szükséges játékok, könyvek, diafilmek stb. vásárlására. Mentesíteni kellene a napközikben dolgozó nevelőket az olyan »mellékmunkától« is, mint például a konyha vezetése. Azokban az iskolákban ugyanis, ahol csak három napközis csoport vagy ennél kevesebb veszi igénybe az étkezést, a konyha gazdája maga a pedagógus. Az interpellációra — Tímár Mátyás pénzügyminiszterrel egyetértésben — Ilku Pál művelődésügyi miniszter válaszolt. Elmondta, hogy míg 1957(Folytatás a 2. oldalon)
