Somogyi Néplap, 1963. szeptember (20. évfolyam, 203-228. szám)

1963-09-20 / 220. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK1 ÁR 4: 50 FILLER SomogyiMéplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM 220. SZlM FÉNYEI. 1963. SZEPfEMBER 20. Pártprepagandisták tanfolyama Balalonbogláron (J. O.t OTTHONUNK 15. o.) Hullik a gyönge levél... (6. o.;, Mai számunk tartalmából: Jól megszervezték a munkát, szaporán halad a vetés Balatiniszadöi A 'balatonőszöd—balatonsze- roesi Vörös Csillag Termelő- szövetkezetben a múlt hétvé­gén befejezték az őszi árpa vetését. A tervezett 110 he­lyett 135 holdon tették földbe a magot. Ezen a héten már hozzáfogtak a búzavetéshez, és folytatják a takarmánykeve­rék vetését. Hogy idejében megkezdhették ezt a tenniva­lót, és hogy már ekkora terü­leten van földben az őszi ka­lászosok magja, az a jó mun­kaszervezésnek köszönhető. Bognár József tsz-elnök sze­rint: — Közvetlen az aratás után igyekeztünk a kombájnszalma lehúzásával, hogy a megüre­sedett táblákon mielőbb szánt­hasson a traktor. Azokon a te­rületeken törtük fel először a tarlót, ahova őszi vetést ter­veztünk. Jutalmazzák tak a gépállomás gépével. Megfelelő mennyiségű magot vetnek, holdanként 140 kilót. 50 kiló pétisó és a talajerőtől függően 100—150 kg szuper­foszfát a holdankénti műtrá­gyaadag; mindebből elegendő készletről gondoskodott a tsz. Honvédségi tehergépko­csik két nap alatt négy és fél vagomnyi műtrágyát szállítot­tak Perem antonból a tsz-be. A tervezettnél korábban végeznek után biza­Ilyen jó felkészülés érthető Bognár elvtárs kodása. — Előreláthatóan előbb vég­zünk a kenyérgabona vetésé­vel, mint számítottuk. Ütem­tervünk szerint ugyanis szep­tember 20-ig 40, a következő tíz nap alatt 80, október első harmadában 80, a másodikban ugyancsak 80, október utolsó t'z napjában 54 hold búzát számítunk elvetni. Árpavetési tapasztalataink alapján úgy látjuk, hogy ennél gyorsabb lesz az ütem, s így előbb vég­zünk a búzával. Egy vetőgé­pünk» napi teljesítménye meg­közelíti a 30 holdat, és a bú­zát is, mint eddig az árpát, két géppel vetjük — mondja Bognár elvtárs. Az őszödi meg a szemesi ha­tárban anaszosra nőtt a ko­rábban vetett őszi árpa. Ezen a héten a kenyérgabona is földbe kerül az első táblákon. Jó szervezésre, gondos mun­kára vall a zöldellő árpa- és az egyire szaporodó búzavetés. Hemesz Ferenc Megkezdődött az ENSZ-ben az általános vita New York. Polgár Dénes, az MTI tudó­sítója jelenti: Csütörtökön megkezdődött az általános politikai vita az ENSZ-közgyűlésben. Az első szónok régi ENSZ- hagyomány szerint Brazília küldötte volt. Joao Augusto de Araujo Castro brazil külügy­miniszter hangoztatta: Nem szabad elfelejtem, mennyit vál­tozott a világ a múlt októberi kubai válság óta, és id kell használnunk a tárgyalás min­den lehetőségét, amely most megnyílt a moszkvai atom- csendegyezmény aláírásával. A brazil külügyminiszter ja­vasolta, a genfi tizennyolc ha­talmi bizottságot hatalmazzák fel arra, hogy kikutassa azokat a módszereket, amelyekkel a moszkvai atomcsendegyez- ményt tovább lehetne fejlesz­teni. Konkrétan három szakaszt indítványozott. Az első sza­kaszban megtiltanák az olyan mértékű föld alatti robbantá­sokat. amelyeket a jelenlegi technikai eszközökkel külföld­ről észlelni lehet. A második szakaszban egy éven belül megtiltanák azokat a föld alat­ti nukleáris robbantásokat, amelyek a négy és háromne­gyed kiloton érték felett van­nak; a harmadik szakaszban, két éven belül pedig megtilta­a traktorosokat A szántást gyűrűshengerrel zárták le, s a vetés előtt két­szar is kultivátorozták árpa alá a földet A két vetőgép a jól előkészített talajon folya­matosan és sokat dolgozhatott. Növeli a gépkezelők munka­kedvét, hogy éves teljesítmé­nyüktől függően prémiumot kapnak majd, az őszi vetések idejére pedig még célprémiu­mot is tűzött ki a tsz. Esze­rint a vetésre és a talaj-előké­szítésre a napi normán felül teljesített minden, hold után öt forintot fizet a tsz a trak­torosoknak. Ez a kenyérgabo­na gyors elvetését is segíti. A körültekintő felkészülés, az, hogy a talaj-előkészítésről, a kellő mennyiségű vetőmag­ról és csávázásról idejében gondoskodtak, ugyancsak elő­mozdítja e fontos őszi tenni­való sikeres elvégzését. Kultivátorral készítik a magágyat A 334 hold búza — majd­nem ötven dióiddal több ez, mint amennyiről az idén ter­mést takarítottak be — mind nyári mélyszántásba kerül, természetesen kultivátorozás után. így most szaporábban megy a talaj-előkészítés. Rész­ben saját termésből félretett, részben pedig cserélt magot vetnek, s már a hét közepéig 100 hold Bezosztája elvetésé­hez elegendő, szemet csáváz­Megssívleltéh a bírálatot Kercseligeten •Javulóban a tehenészet A termelőszövetkezeti elnö­kök július 2-án tartott megyei tanácskozásán elmarasztalták a kercseligetieket, mert a mar­hahizlalás miatt elhanyagolták a tehenészetet. Évek óta az or­szág más területeiről hoztak hizlalni való marhákat, s ez a sok jószág szinte elette a ta­karmányt a tehenek elől. A téli hónapokban szalmán tengették a tejelő állatokat, s február­ban 1,7, márciusban pedig 1,8 literes istállóátlagot ért el te­henészetük. A fejési átlag en­nek kétszeresénél alig volt na­gyobb. Mindezért Németh Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára előadói beszédében név szerint megbírálta Kovács János elvtársat, a szövetkezet elnökét. Kovács élvtárs szót kért a tanácskozáson, s meg­próbálta ugyan kisebbíteni mulasztásukat, de ami a fon­tosabb: ígéretet tett a népes fórumon tehenészetük rendbe hozására. Mi történt a bírálat és az ígéret nyomán Kercseligeten? A változás kezdete Kétszer meglátogattuk a kö­zelmúltban a szövetkezetei. Először a tanácskozás után egy hónappal jártunk ott Hollósí József elvtárssai, a megyei szecskázás nélkül'. Ez bizony pártbizottság mezőgazdasági osztályának főelőadójával és Partos Nándor elvtárssal, a megyei tanács főállattenyész­tőjének helyettesével. A híaómarhák istállójánál rendet, tisztaságot találtunk. És megfigyelhettük, hogy a húsbikák sem abrakban, sem szálas takarmányban nem szenvednek hiányt. Látszott, hogy nagy becsben vannak tartva, kifogástalan ellátásban részesülnek. Az esti etetés után elő volt készítve reggel­re a darával kevert, szecská­zott zöldtakarmány, a napra­forgós kukoricacsalamádé meg a pillangós széna is. Ugyanezt eszik bizonyára a tehenek is — gondoltuk. Ám a tehénistállóban mást kellett tapasztalnunk. Abrakként 2 kiló korpát kapott naponta mindegyik tehén, szénát azon­ban egy szálat sem, mivel a legelőre jártak. Éz eddig rend­ben is volna. Kifogásolni azt kifogásolhattuk, hogy az abra­kot nem érdem szerint adagol­ják, hanem egységesen, függet­lenül attól, hogy melyik hány liter tejet ad. Hanem ami a zöldet illeti, egészben, száras­tul ették a kukoricacsalamá- dét — napraforgó nélkül és VÍZGYŰJTŐT KÉSZÍTENEK a tói újfalui Határőr Tsz tagjai. Ebből a 250 méter hosszú, 8 méter széles és másfél méiy vízgyűjtőből öntözik majd a kertészetet, s halat ■ tenyésztenek benne. nem arra vallott, hogy a tehe­neknek ugyanúgy kedveztek volna, mint a hízómarháknak. Proics István elvtárs, a Búza­kalász Tsz állattenyésztési bri­gádvezetője azonban elmondot­ta: ez is fejlődés. Az után á bizonyos megyei értekezlet után ugyanis Kovács elvtárs rendszeresen látogatja a te­hénistállót, s gondoskodik ró­la, hogy rendesen megkapják a korpát, és állandóan legyen elegendő friss csalamádé. Hogy szecskázni kellene? Talán le­hetne módot találni arra is. — Holnaptól kezdve leszecs- káztatom a tehenek zöld ta­karmányát is — ígérte búcsú­zóul Kovács elvtárs, a szövet­kezet elnöke. Most mái* eredmények tanúskodnak A minap — immár másod­szor járva Kercseligeten — így fogadott Herman József elvtárs, a szövetkezet főköny­velője: — Jön ám a pénz a te­jért! Lapozgatva az elszámoláso­kat kitűnik, hogy a februári 110 liter helyett a nyári hóna­pokban naponta 420—430—440 litert fejtek. Igaz. több is a fejős jdszág. Ezért inkább az átlagos hozamot nézzük, Az Istállóátlag 7,1—7,3 liter körül alakult. A fejési átlag pedig a júniusi 8,8, a júliusi 9,4 liter után augusztusban 9,7 literre nőtt. Az igazsághoz tartozik, hogy a zöldtakarmányozás kezdete óta folyamatos a javulás. Ám a bírálat után egyre jobban tö­rekedtek a tehenészet rendbe hozására. A nagy aszály elle­nére is ellátták zölddel a te­jelő jószágot is. Sőt most már szecskázva kapják a silókuko­ricát a tehenek is csakúgy, mint a húsbikák. Az utóbbi másfél hónapban szemlátomást javult a jószág kondíciója. A •élen lesoványodott teheneknek hosszú idő és sok takarmány kellett ahhoz, hogy összeszed­jék magukat. Ez egyébként in­tő tanulság a jövőre nézve: gondosan, föl kell készülni az átteleltetésre, nehogy az őszi lekötés után megint leromol­janak a most jó közepes te- nyészkondíciójú állatok. Első látogatásunkkor a hízó- marhák egyik gondozója azt mondta: a tehenek is megen­nék, meg is érdemelnék, és meg is hálálnák ezt a jó takar­mány^ melyet a húsbikák kap­nak. És most már kezdik is visszafizetni a nagyobb törő­dést, a gondosabb ellátást. Ár­vái János, Lakos Károly, Ba­logh László és Bíró János te­henészek is szívesebben gond­ját viselik a jobb tejelő takar­mányon tartott jószágnak. JVföst meg megérkezett az új agronómus, akinek az állatte­nyésztésben van gyakorlata, s itt az lesz a legfőbb teendője, hogy álljon a tehenészet mel­lé. Beletörődés helyett meggyőződéssel A kercseligeti tsz-ben szinte napjainkig az volt a gyakorlat, hogy az értékes takarmányt a hízómarhák ették meg, a te­heneknek pedig be kellett ér­niük a maradékkal. Érthető, hogy így a tehenészet ráfize­tésnél egyebet nem produkál­hatott. Tavaly is például 1661 liter volt a tehenenkénti ho­zam. Azt a hibát követték el, hogy — az eddigi árpolitika miatt is — nem igyekeztek ezt az üzemágat nyereségessé fej­leszteni. Most, amikor a tehén­tartás anyagi érdekeltségét megteremtette az állam, és központi feladattá tette a te­hénállomány növelését, foko­zatosan át kell állnia Kercse- ligetnek is. Nem teheti meg, hogy százával hizlal vásárolt marhákat csak azért, mert ab­ból szinte az adott évben pén­zelhet, közben pedig sanyarú körülmények között tartja jobb bánásmódra érdemes teheneit. Erre figyelmeztette a július 2-i megyei tanácskozás ezt a szö­vetkezetét is. Dolgoztak ki tervet Kercse­ligeten a tehénállomány nö­velésére. Már van 16 vemhes üszőjük, s a hízómarhák közül is kiválasztottak 10 tenyész- egyedet. Ügy számolnak, hogy az év eleji 64 tehén helyett az év végén 88 tehenet és vemhes üszőt tartanak. Emelkedett a tej ára, s minden üsző leellé- sekor 4000 forint állami ked­vezményt kap a szövetkezet. Nemcsak a húsbika hozza te­hát a pénzt, hanem a megbe­csült, meggondozott, rendesen tartott tenyészmarha is. Jó lenne, ha Kovács elvtárs, a tsz elnöke végiggondolná így a dolgot, és nem egykedvű be­letörődéssel, hanem tudatosan, meggyőződéssel munkálkodna tehenészetük továbbfejleszté­sén. Megéri ez a fáradságot még akkor is, ha valamivel többet kell várni a haszonra, mint a marhahizlalásnál. Kutas József nák az összes föld alatti nuk­leáris robbantást. A brazil külügyminiszter hangsúlyozta, folytatják az erő­feszítéseket, hogy Latin-Ame- rikát nukleáris fegyvermentes övezetté tegyék. Ezzel összefüg­gésben Brazília, Bolívia, Chile, Ecuador és Mexikó kormány­főinek néhány hónappal ezelőtt kiadott ismeretes nyilatkozatát benyújtották az ENSZ-ben is. A brazil külügyminiszter han­goztatta, nem azt' kívánja, hogy az ENSZ közgyűlése nyil­vánítsa Latin-Amerikát nuk­leáris fegyvermentes övezetté. Brazília azt javasolja, hogy a latin-amerikai országok egymás között egyezzenek meg ebben. Brazília következő javaslata az volt, hogy a nemzetek kös­senek sokoldalú megnemtáma­dási szerződést, amelyhez az államok lehető legnagyobb többsége csatlakozna, kimond­va, hogy egyik sem fog a má­sik ellen támadást elkövetni. Ez a gondolat Brazília számá­ra elfogadhatóbbnak látszik, mint a Varsói Szerződés és a NATO között kötendő meg­nemtámadási egyezmény. Brazília küldötte ezután a gazdasági fejlődés kérdéséről beszélt és javasolta, hogy te­remtsék meg az ENSZ fejlesz­tési alapját, amely minden tag­állam számára nyitva állna, és amelynek igazgatásában min­den tagállam részt venne. A brazil küldött javasolta, hogy modernizálják az ENSZ-t, elsősorban növeljék a Bizton­sági Tanács, s a gazdasági és szociális tanács tagjainak szá­mát. Ilyen javaslat — mint is­meretes — egyébként is az ENSZ napirendjén szerepel. A brazil küldött élénk figye­lemmel fogadott beszéde után Lester Pearson kanadai minisz­terelnök emelkedett szólásra; Hangsúlyozta a leszerelés kér­désének fontosságát, majd ál­lást foglalt amellett, hogy a kongói. tanulságok alapján egyes nemzeteknek külön had­erőket kellene készenlétben tartaniuk, amely haderőket a főtitkár kérése alapján az ENSZ békefenntartó tevékeny­ségével lehetne alkalmazni.- Ilyen irányú javaslatot — mint ismeretes — korábban U Thant is tett. A kanadai miniszterelnök az ENSZ átalakításának kérdésé­ben az amerikai álláspontot képviselte. Hangsúlyozta, hogy a legfontosabb szerveket — a Biztonsági Tanácsot, valamint a gazdasági és szociális taná­csot — úgy kell átalakítani, hogy jobban képviselje a vilá­gon most meglevő »egyensúlyt«. A Biztonsági Tanács ez eset­ben gyakorlatilag egész éven át ülésezne, és »magára vál­lalná a felelősséget a béke- fenntartás legfontosabb kérdé­seiben«. A kanadai miniszterelnök vé­gül hangoztatta, hogy a nem­zetközi politikában a javulás jelei mutatkoznak, a válság ár­nyéka nem nehezedik a világ­ra és hajlandóság van arra, hogy a kérdéseket békésen old­ják meg. Ennek világos pél­dája a moszkvai atomcsend- egyezmény — mondotta. A brazil külügyminiszter és a kanadai miniszterelnök be­széde után Gromiko szovjet külügyminiszter emelkedett szólásra. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom